December 17-én pénteken írták alá a gyártó német Diehl céggel az IRIS-T típusú, kis hatótávolságú légiharc-rakéták vásárlásáról szóló szerződést. A Gripen harci repülőgépek MS20 Block II modernizációs programja révén a légi közelharc fegyverzet cseréjén kívül a látótávolságon túli légiharc, illetve a levegő-föld fegyverzeti képességek jelentős fejlesztése is a tervek között szerepel.

A Magyar Gripen fegyverzetének történelme:

A JAS-39C/D EBSHU Gripen többfeladatú harci repülőgépek 2006-os rendszeresítésekor a légiharc fegyverzetbe a Raytheon cég AIM-120C5 AMRAAM mellett a Diehl akkoriban vadonatúj rakétáját az IRIS-T kívánta a Honvédség rendszeresíteni. A költségvetési realitások azonban keresztülhúztak a katonák igényeit, hiszen először 24 darab harcászati repülőgép beszerzéséről döntött volna a honvédelmi bizottság, de a "zuhanyhíradó" szerint, amikor komoly vita bontakozott ki arról, hogy melyik ár/felszerelés reláció a kívánatos számunkra, a nemzetbiztonsági kabinet akkori vezetője, Pintér Sándor áthajolt Szabó János honvédelmi miniszterhez azzal, hogy "elég lesz nektek 14, nem kell a 24".

• Nem kell nektek 24, elég lesz nektek 14.. A Puma harcászati repülőszázad JAS-39C/D EBSHU repülőgépei 2008-ban, az összes repülőgép átadási ünnepségén.

Nos, ezzel a komoly szakmaisággal egy tollvonással eltüntették a Dongó század jövőbeni repülőgép állományát. Orbán Viktor vezette akkori kormányzat által kiválasztott Gripen A/B repülőgépe nem NATO kompatibilis és interoperábilis. A következő szocialista kormányzat a JAS-39A/B beszerzéséről már csak komoly költségek árán tudott volna elállni, ezért a szerződés módosításával egy ténylegesen NATO követelményeknek és expedíciós feladatokra is alkalmas változatra a Gripen C/D-re tárgyalták módosíttatták a szerződést. A szerződés értéke az Orbán kormány 160 milliárd forintos áráról 240 millió forintra emelkedett. A növelt beszerzési keret sem volt elég azonban, hogy az eredetileg egyfeladatos „Orbán Viktor szavaival „Nemzeti védővadászgép” kiképzésre fordított óraszáma az eredeti szerződés szerinti mennyiség maradjon, hanem 20 ezer 800 óráról 16 ezer 800 órára csökkentették a kiképzésre fordított órák számát, annak ellenére, hogy annak képességeket lényegesen növelték.

• A jelenlegi fegyverzet egy része. GBU-12 ejtőlőszer, AIM-120C5 és AIM-9L I-1 légiharc rakéták

A beszerzendő fegyverzetre is csökkentek a költségvetés. A távoli légiharcra beszerzésre került 2004-ben 40 darab AIM-120C5 rakéta (darabára: 530 004 dollár) valamint 10 darab CATM-120 gyakorló változat (darabára: 32328 dollár).

• Egy CATM-120, vagyis gyakorló AMRAAM. A fejrésze a harci változaté, de nem rendelkezik rakétahajtóművel.

Rövid számolás után kideríthető, hogy a teljes vadászbombázó állományunkra egyszerre négy pilont számolva 56 rakéta egy javadalmazás, tehát a 40 rakéta nem elegendő az összes repülőgépe egyszeri látóhatáron túli teljes fegyverzettel való ellátására.

• A legutolsó 2019-es Balti Misszió során a közelharc rakéták mellett AIM-120C5 látóhatáron túli légiharc rakétákkal álltak készenléti szolgálatba a magyar repülőgépek.

Az BVR rakéták mellé csak 100 darab körüli az 1980-as évek színvonalán álló AIM-9L I-1 hőkövető rakéta került beszerzésre, az IRIS-T helyett. A típust az argentin-brit Malvin/Falklandi konfliktusban vetették be nagyobb számban, akkor infracsapdával nem rendelkező argentin repülőgépek ellen viszonylag jól szerepeltek, azóta viszont az ellentevékenység rendszerek fejlődésével már elavultak. A Honvédség a  Sidewinder "L" változatot már beszerzéskor is átmeneti típusnak szánta. Azért nem modernebb AIM-9 változat került beszerzésre például a szinte teljesen azonos árkategóriájú AIM-9M változat, amelyekkel a csehek és svédek is rendszerbe állítottak, mert az IRIS-T gyártó Diehl Defence modernizálta ezeket a L változatú rakétákat. Az L és az M közötti legnagyobb különbség, hogy a utóbbit a Gripen bármely szárny függesztőpontjára lehetett függeszteni, mivel saját nitrogénpalackos rendszerrel rendelkezik a rakétafej hűtéséhet, az L-et viszont csak a JAS-39 szárnyvégre lehet pakolni, ahol a repülőgép hideg levegős rendszerével hűtik a rakétafejet. Az eredeti L változat zavarvédelmén javított, valamint a  hajtómű és a robbanófej anyagát cserélte a Raytheon rakétán a Diehl cég, majd utána L 1-I típusjellel árulta az eredeti rakétát.

• Az AIM-9L 1-I rakéta imitátora. A fejrésze azonos az éles rakétával, a rakéta hajtómű nincs beszerelve "Dummy".

A Diehl korszerűsítés után a rakétafejrészben érzékelő elérte az "M" változatét. A JAS-39 Gripenek a rendszerbeállításkor egy ideig még ezzel a változattal sem rendelkeztek, hanem a Svéd Légierő a Flygvapnet adott "kölcsön" sima "L" változatokat. A svédek a magyar repülőgépek beszerzésekor már a Sidewinderek helyett az IRIS-T rakétákra váltás közben voltak.

• A Diehl cég, két forgalmazott terméke. Hátul az AIM-9L I-1 modernizált, közelebb a IRIS-T légiharc rakéta.A leghátul egy unatkozó alkalmazott.. (forrás: facebook)

A JAS-39 Gripen harcászati repülőgépeknél az AIM-9 Sidewinder rakéták szárny végi függesztésénél komoly problémaként merült fel, hogy a rakéták szárnyain lévő rolleronok a szárny túl kis csavarási szilárdsága miatt flattering jelenséget okoznak, ami a szárnyszerkezet idő előtti, fáradásos tönkremenetelét okozhatja. Emiatt 200 repült óránként szerelési-javítási munka lenne szükséges. Ezért a gyakorlatban a Gripen üzemeltetők a törővégi indítósíneken gyakorlatokon csak olyan rakétát hordoznak, amelyeken nincsen rolleron, tehát még éles indítás esetén is a rakéta nem képes manőverezni, tehát használhatatlan. A Cseh Légierő saját AIM-9M rakétáit a szárnyak egyik belső pilonján hordozta.

• Az AIM-9L I-1 Diehl Defence által modernizált légiharc rakéta a Manchingi WTD61 kiállításán. A "Winder" a PANAVIA PA2000 Tornado-k rendszeresített légiharc rakétája.

A leváltott MiG–29-esek sisakcélzóval integrált Vympel R-73 nagy szögeltéréssel indítható rakétájához képest az AIM-9L I-1 rakéták komoly visszalépést jelentettek.

• Egy különleges kép. Az első nyílt napon Kecskeméten "kölcsön" hat darab svéd AIM-9L légiharc rakétával kiállított Magyar Gripen. A szárny alatti pilonokra lehetett függeszteni, de indítani nem, mivel nem lehetséges a rakéták érzékelőfejének hűtése ezekről a függesztőhelyekről.

Békebeli tevékenységre azonban megfelelő számú AIM-120C5 AMRAAM áll rendelkezésre, összehasonlításként az azonos JAS-39 repülőgépszámmal rendelkező Cseh Légierő összesen 28 darab C5-ös változattal rendelkezik 100 darab AIM-9M Sidewinder hőkövető rakétával kiegészítve.

A repülőgépekhez beszerzésre került öt darab az Izraeli RAFAEL cég által gyártott Lintening IIIE célmegjelölő konténer, amellyel azonban nem volt mit célra vezetni, lévén sem lézer, sem kombinált vezérlésű ejtőlőszer nem került beszerzésre, még a néhány 100 dollár Mk82 bombák rendszeresítése is csak vágyálom maradt. Helyettük 20 darab AGM-65G és 20 darab AGM-H Maverick infra valamint TV irányítású páncéltörő, illetve repeszfejrészű levegő-föld támadórakéta beszerzésére került sor, szintén a Raytheon cégtől. Hozzájuk 2-2 darabgyakorló rakétát is beszereztek, összköltség 17 422 000 dollár volt.

• A JAS-39C/D-k egy évtizedig a két AGM-65 Maverick rakétája volt a csapásmérő képesség. A 20 darab AGM–65G és 20 AGM–65H rakéta mellett négy gyakorló példány is beszerzésre került 17 422 000 Dollár értékben. Teljesen érthetetlen, hogy miért nem szerzett be egyetlen kormányzat sem 2005 és 2015 között a körülbelül 1000-2000 dolláros darab áron beszerezhető MK.82 vagy MK.83 szabadesésű bombákból.

Ezzel a fegyverzettel állt hadrendben a JAS-39 majd egy évtizedig hazánkban.

A második Orbán-kormány hosszas tárgyalások után előnyösen módosította a szerződést.  A 2016-ban lejáró eredeti határidőt meghosszabbították, és ötven százalékos többletkiadás mellett – a svédek nettó 49,25 milliárd forintos engedmény adtak – további 32 ezer 800 repült órát vásároltunk. A repülőgépek tulajdonjoga 2026-ban maradványértéken hazánké, tehát magyar tulajdonba kerülnek a repülőgépek.

Magyarország 2016. első félévében a 4EBUG (az Európai Unió harccsoportja) közvetlen légi támogatását végezte 4 darab Gripen C készültségen tartásával. Ehhez pedig nem volt megfelelő levegő-föld fegyverzet. Az Orbán kormányzat, ekkor a Raytheontól GBU-12 típusjelzésű Paveway II lézerirányítású bombakitteket és Mk.82 általános célú ejtő lőszereket is beszerzett limitált mennyiségben. A bombák beszerzésre kerültek, azonban a 4EBUG támogatására nem tudta volna honvédségünk alkalmazni az új fegyvereket, részben műszaki, részben kiképzési problémák miatt.

Az első gyakorló repülésre csak 2017 végén került sor, ekkor - nagy valószínűséggel propagandafotó készítése céljából - repült a Kecskeméti bázis betonjáról felszállva a 40-es díszfestésű JAS-39C EBSHU vadászbombázó négy darab „kék”gyakorló változattal. A bombák tényleges kipróbálásra a 2018. évi svédországi Visdelben végrehajtott éleslövészeten került sor. Ekkor a lézerirányítású GBU-12 bombákkal több feladatot hajtottak végre magyar hajózók, és erről több riport, fénykép és videófelvétel is készült.

• A 2021-es kecskeméti Repülőnapon mutatkoztak be először gyakorló bombák formájában a GBU-12 lézerirányítású bombák a nagyközönségnek. A pilótafülke alá függesztett Litening IIIE célzókonténer már a ROVER modullal is rendelkezik, amely adatátvitelre képes is képes a JTAC (előretolt repülésirányító) és a repülőgépbe épített számítógép között.

Hazai környezetben 2019. tavaszán került sor több gyakorló, és novemberben szintén több gyakorló bomba mellett az első éles bombavetésre a Bakony Harckiképző Lőtéren Hajmáskér közelében. Fontos megjegyezni, hogy a hazai gyakorló bombázások nem GBU-12 kittel, hanem Mk.82 szabadesésű nem irányított bombákkal” történt. Ez valószínűleg költségvetési okokból is történt, hiszen a néhány százdolláros Mk.82-es és a több mint 10.000 dolláros GBU-12 felhasználása nem azonos költséget eredményez.

Azóta több esetben került bombavetésre sor a Bakony Harckiképző Központ területén, sőt a Brave Warrior gyakorlaton először hazánkban GBU-12-es bombavetése is megtörtént.

A pénzszűke azonban a légiharc rakéták karbantartásánál is jelentkeztek. Az AIM-9L I-1 rakéták üzemideje lejárt majd fél évig a készültségi szolgálat, amely 2008-tól 2016-ig 1200 "Tango" (gyakorló) felszállást végzett,  80 alkalommal konkrét "Alpha" feladatot repült - az arra jóval kevéssé alkalmas -AIM-120C5 BVR légiharc rakétákkal repült. Nemzeti keretek között nem sikerült a rakéták karbantartására partnert találni, ezért végül a Sidewindert alkalmazó nemzetek szervezetéhez fordult a Magyarország, amely segítéségével végül ismét pecsét került a papírokra, és ismét hőkövető rakéták kerültek a repülőgépekre. Hozzá kell tenni, hogy a Diehl már ekkor szorgalmazta a közben már egy évtizede szolgálatba állított IRIS-T beszerzését.

• A légiharc fegyverzetbe a Balti Misszió során 2 AMRAAM és 2 Sidewinder rakéta valamint egy központi póttartály volt a rendszeresített konfiguráció, valamint a géppár egyik repülőgépén a Litening III.E célzókonténer is függesztésre került, amellyel a levegőben is nagyobb távolságról lehet azonosítani az idegen repülőgépeket.

Az üzemidő hosszabbításon átesett AIM-9L I-1 rakéták napjainkban és a közeljövőben is a békebeli légirendészeti feladatoknál teljesen megfelelőek, mivel egy a harcászati repülőgépektől jóval gyengébb manőverező képességű közforgalmi teher és utasszállító repülőgépek megsemmisítésére teljesen alkalmasak. Nem véletlenül például a Holland Királyi Légierő az F-16MLU flottájánál az AIM-120B rakéták mellett jelentős számú AIM-9L légiharc rakétát tart hadrendben, mivel orosz vadászrepülőgép nem várható általában térségükben, ugyanakkor bombázó-repülőgépek mint az Szu-24, Tu-22M, Tu-160 ellen megfelelő még a Sidewinder „L” változata is. Környező országokban a Szlovák, és Szerb MiG-29 vadászrepülőgépek sem a modernebb R-73E, hanem a még régebbi 1970-es években már gyártott R-60M hőkövető rakétákkal adják a békeidejű készenléti szolgálatot.

• A szerb, bolgár és szlovák MIG-29 frontvadász repülőgépek R-60M rakétái még az 1982-ben kerültek hadrendbe. A mai napig alkalmas légirendészeti feladatokra.

A mostani bejelentés azt jelenti, hogy végre majd másfél évtizeddel a tervezett után, végre az eredetileg megálmodott közelharc rakétával rendelkeznek majd a kecskeméti bázison a repülőgépek fegyverzetéhez.

Az IRIS-T vektor irányítású levegő-levegő rakéta

Az IRIS-T (infra-red imaging system - tail / thrust vector controlled) egy levegő-levegő irányított rakéta, amelyet a Diehl BGT Defence gyárt egy Németország által vezetett multinacionális program részeként. A rakétát a NATO-tagországok által használt AIM-9 Sidewinder rakéták leváltására szánták.

• A  Diehl Defense GmbH & Co. standja a 2021-es IDET kiállításon Brünben.

A típus kifejlesztése annak köszönhető, hogy a Varsói Szerződés megszűnésekor az egyesült Németország hadereje birtokába került a volt NDK légierőben szolgált MiG-29 repülőgépeknek és az azokhoz tartozó R-73 (AA-11) típusú, fejlett infravörös közel légiharc rakétáknak. Ezekkel több éles indítást végeztek és így gyakorlati tapasztalatot szereztek a gázsugár-kormányzás jelentős előnyeiről, ami a rakéta manőverezőképességének növelését illeti.

• A két két légiharc rakéta közül a közelebbi az R-73E (NATO Kód:AA-11 Archer) amely sisakcélzóval lényegesen felülmúlja a jelenleg a magyar repülőgépek fegyverzetét alkotó AIM-9L I-1 rakéták képességét. Az IRIS-T kifejlesztése a Luftwaffe által a kelet-német légierőtől megörökölt R-73 részletes tanulmányozása után kezdődött.

Az előnyökről azonban a németeknek nem sikerült meggyőzniük a brit felet, így a két ország által akkor közösen fejlesztett ASRAAM légiharc-rakéta együttműködés felbomlott. A német DIEHL cég ezután önállóan fejlesztette ki a gázsugár-eltérítéses kormányzással és képalkotó infravörös fejjel is felszerelt IRIS-T közel légiharc rakétát - a britek pedig az ASRAAM-ot rendszeresítették. (Megjegyzés: az USA nem fogadta el az AIM-132 ASRAAM-ot sem, hanem a Raytheon, AIM-9X rakétát rendszeresítették, amely az IRIS-T-hez hasonlóan gázsugár-kormányzású.)

1995-ben mutatták be az IRIS-T koncepciót, és egy évvel később Németország vezetésével megkezdődött az irányított rakéta fejlesztése. A teljes fejlesztési költség kevesebb, mint 300 millió euró volt, amelynek 45%-át Németország vállalta.

• A IRIS-T egyik példánya egy Wittmundi nyílt napon.

Az überlingeni székhelyű Diehl BGT Defence GmbH & Co. KG-t (korábban Bodenseewerk Gerätetechnik GmbH, BGT) választották fővállalkozónak.

A Diehl BGT Defence a program fővállalkozója. A programban részt vevő további jelentős vállalatok az MBDA, a Hellenic Aerospace, a Nammo Raufoss, az Internacional de Composites és a Saab Bofors Dynamics.

• Az IRIS-T főbb alkatrészei és gyártói (forrás: Twitter)

1995-ben Németország meghirdette az IRIS-T fejlesztési programot, Görögországgal, Olaszországgal, Norvégiával, Svédországgal és Kanadával együttműködve. Kanada később kiszállt, míg 2003-ban Spanyolország csatlakozott a beszerzéshez partnerként. 2005. december 5-én a Német Légierő átvette a rakéta első átadását.

Az IRIS-T fejlesztésében az összértéket tekintve Németország 46, Olaszország 19, Svédország 18, Görögország 13, Kanada/Spanyolország és Norvégia 4% költséggel vett részt.

Az első F-4F-ről kilőtt IRIS-T rakéta 2002 márciusában ért el sikeres találatot. 2003 októberben a Diehl BGT (ma Defence) megkapta a végső engedélyt a Szövetségi Haditechnikai és Közbeszerzési Hivataltól (BWB) a sorozatgyártás előkészületeinek megkezdésére. 2004 decemberében a BWB mind a hat érintett európai nemzet nevében egy milliárd eurós szerződést kötött a Diehl céggel az IRIS-T rakéta sorozatgyártására.

• A 30+54 lajstromszámú Eurofighter EF2000T kétüléses Tranche1 változat a Luftwaffe Laage-i ezred állományából. A Taktisches Luftwaffengeschwader 73 (Steinhoff) az OCU (vagyis átképző ezred) repülőgépei általában légirendészeti szolgálatban nem vesznek részt és a tényleges harci alakulatok repülőgép állományától eltérően több kétüléses és régebbi változatú Euróvadásszal rendelkeznek.

A fejlesztési szakasz során több hetes próbarepülésekre került sor valós üzemeltetési körülmények között. Ezeket szinte kizárólag a Szardínia keleti részén, Capo San Lorenzo közelében lévő lőtéren végezték. A célpont egy távirányítású Mirach 100/5 céldrón volt, amely tipikus kitérő manővereket, valamint infravörös csalikat alkalmazott. A WTD 61 (Bundeswehr műszaki központ) egyik F-4F típusú, infravörös keresőfejjel ellátott irányított rakétája 2002. március 14-én ért el találatot. Az IRIS-T valamennyi kilövése közvetlen találatot ért el a célzott drónon a fejlesztési fázisban, valamint az úgynevezett validációs fázisban.

2005 februárjában a Diehl BGT Defence leszállította a kísérleti tételt.

Mind a hat fejlesztő partnerország képviseletében az első sorozatgyártású IRIS-T irányított rakétát 2005. december 5-én ünnepélyes keretek között adták át a Német Légierőnek a Laage légibázison - a 73-as "Steinhoff" vadászrepülő ezred otthonában - tartott ünnepségen. A konzorcium első megrendeléseinek sorozatszállítása 2012 végére fejeződött be.

Összefoglalva, az IRIS-T fejlesztése során 168 repülést hajtottak végre különböző hordozó repülőgépekkel, négy felszíni indítású lövést, tizenegy szétválasztó lövést, valamint 16 éles lövést célzott drónok ellen. Az IRIS-T repülési kísérletek nagy részét a Bundeswehr repülőgépek műszaki és légialkalmassági központja (WTD 61) végezte. Az irányított rakétát két F-4F Phantom II légvédelmi változattal tesztelték. A repülőgépeket speciális műszerekkel szerelték fel erre a feladatra.

• A WTD91 egység vizsgálta be az IRIS-T rakétát és végezte el a a WTD61-el közösen  Német Légierő számára is annak kiértékelését.

2005. februárban a Diehl BGT Defence leszállította a kísérleti tételt.

A rakéta kialakítása, amely repesz-romboló robbanófejet is tartalmaz nagy célmegsemmisítési valószínűséggel, lehetővé teszi a légicélok széles körének sikeres leküzdését. Az IRIS-T minden téren sokszorosan felülmúlja a leváltott AIM-9L Sidewinder teljesítményjellemzőit.

A rakéta fő szegmensei közé tartozik az irányító rész, a robbanófej, a rakétahajtómű, valamint a vezérlő rész az vezérsíkjaival és a sugárhajtóművek szárnyával.

Az IRIS-T rakétát a Nammo által kifejlesztett szilárd hajtóanyagú motor hajtja meg. A hajtómű a rakétának 3073 km/óra maximális sebességet biztosít, a tolóerő-vektor vezérlő modul pedig lehetővé teszi, hogy a rakéta a kilövő repülőgép mögött lévő célpontokat támadja.

• Az IRIS-T sorozatgyártásban. A rakéták hátsó részei

• Egy éles IRIS-T hátulról. Érdekes az öntvény csiszolatlansága.

A tolóerő-vektor és az aerodinamikai vezérlés kombinációjának, valamint az intelligens képalkotó IR-keresőfejnek köszönhetően minden magasságban rendkívüli manőverezőképesség és mozgékonyság jellemzi. Az innovatív infravörös keresőfej kiváló minőségű, a hőkamerákéhoz hasonló képeket készít, (tehát nem infravörös, hanem képalkotó irányítású) és képes megkülönböztetni a célpontokat az ellenfél megtévesztő intézkedéseitől. Az IRIS-T a hasonló rakétáknál a gyártó szerint  nagyobb, mintegy 30 km-es hatótávolsággal és rendkívül nagy látószöggel rendelkezik.

A magas célelérési és célkövető teljesítmény még nehéz háttér előtt is lehetővé teszi a pilóták számára, hogy a rakétát sisakos célkereszt segítségével is a célpontra irányítsák. A "fire & forget" képességgel, valamint azzal a lehetőséggel együtt, hogy a kereső a tüzelés után a célpontra rögzíthető (lock-on after launch), az intelligens képfeldolgozással együtt ideális feltételeket biztosít a rövid hatótávolságú légi harcokhoz. Az IRIS-T képessége a közeledő föld-levegő és levegő-levegő irányított rakéták elhárítására is erősen javítja a saját fegyverrendszer túlélési képességét.

• A Laage-i ezred által kiállított IRIS-T az egyik Bundeswehr napon Németországban.

A rakéta teljes hossza 2,94 m, testátmérője 127 mm, teljes tömege 89 kg. A sikeres célba lövés érdekében mind a kilövés előtti (LOBL), mind a kilövés utáni (LOAL) célba lövési képességgel rendelkezik. A repülő célpontokat 30 km-es hatótávolságon belül képes elfogni.

Ezeknek a tulajdonságoknak köszönhetően a pilóta képes az IRIS-T irányított rakétát akkor is kilőni, ha a válla fölött hátranéző ellenfelére céloz. Az IRIS-T így 360°-os védelmi képességet biztosít a repülő személyzet számára, nagy látószögének köszönhetően, a célpontok pedig a fedélzeti radar vagy a sisakra szerelt célzóberendezés segítségével jelölhetők ki. A képalkotó infravörös (IR) kereső nagy célkövetési sebességgel és intelligens képfeldolgozással nagy felbontású képeket készít.

• Ilyen négyes tárolókocsival hordozzák a rakétákat Németországban a repülőbázisokon.

• A Taktisches Luftwaffengeschwader 71 "Richthofen" harcászati repülőezred egyik repülőgépe a Leeuwardenben rendezett Frissian Flag gyakorlaton. Az egyik függesztőpilonon IRIS-T van függesztve.

Az IRIS-T és a Sidewinder rakéta teljes kompatibilitása lehetővé teszi az IRIS-T rakéta használatát a fejlett vadászrepülőgépek analóg és legújabb digitális interfészein egyaránt. A rakétát sikeresen integrálták a Görög és Norvég Légierő Lockheed Martin F-16-os, a Spanyol Légierő és a Svéd Légierő is integrálta az IRIS-T-t az F/A-18 és a JAS 39 Gripen repülőgépire. A Német Légierő az IRIS-T integrálta a Tornado repülőgépeire, majd az Eurofighter Typhoonhoz is megtörtént, az Eurofighter öt üzemeltetője közül négy a rakéta mellett döntött.

• A 30+68 lajstromszámú Eurofighter2000 a Lutfwaffe állományából. A gyártási száma: GS-0050. A díszfestést az új Német Légierő fennállásának 60 évfordulójára kapta. A szárnyvégen az elmaradhatatlan IRIS-T

• Az Olasz Légierő (Aeronautica Militare) MM7323 lajstromszámú Eurofighter 2000 repülőgépe emelkedik fel a Florennesi légibázisról Belgiumban. A 4-6 oldalszámú repülőgép a Grossetoi Repülőbázison állomásozó 4° Stormo "Amedeo d'Aosta" (4. ezred) állományába tartozik.
  

• A C.16.33 lajstromszámú C.16-os repülőgép a Spanyol Légierő állományából. A SS017 gyári számú Eurofighter. A spanyolok C.16 nevezik a típust. Oldalszáma 11-33. A spanyol Légierő 68 darabot tart rendszerben a típusból, amelynek közelharc rakétája az IRIS-T.

Az első exportvásárló, az Osztrák Fegyveres Erők 2005 végén kötött szerződést IRIS-T rakétákra. 2008 májusában Dél-Afrika, 2009 szeptemberében Szaúd-Arábia is megrendelte az IRIS-T rakétát. Thaiföld F-16, és JAS-39 Gripen repülőgépei mellett integráltatta modernizált Northrop F-5 és F-5T vadászbombázóihoz is a rakétákat. 2021. december 17-én Brazília is megkötötte az IRIS-T beszerzést.

A rakétának sorozatgyártásának megkezdése óta, már több rendszerét modernizálták. A rakéta érzékelő fej érzékenysége és a zavarvédettsége növekedett, a rakétahajtómű nem változott. Az AIM-2000 IRIS-T-nél azonban hasonlóan az AIM-132 ASRAAM esetéhez nincsenek nyilvánosságra hozva a módosított változatok, ellentétben az AIM-9X Sidewinder Block I-III-hoz amelynek megnevezésében is jelölésre került az alváltozat.

• A 15-09 oldalszámú EF-18A+ harcászati vadászbombázó a Spanyol Légierőtől. A saját típusjelzésük C.15. A típusból 72 darab áll hadrendben az ibériai országban, egy részük a Kanári Szigeteken. Az IRIS-T integráció ennél a típusnál is megtörtént.

• A Flygvapnet (Svéd Légierő) 39-824-es lajstromszámú JAS-39D repülőgépe Fairfordi kiállításon. A légiharc fegyverzet szárnyvégen IRIS-T, külső pilonon AIM-120C5 légiharc rakéta. A RBS-15F hajók elleni rakéta nem lesz a magyar Gripenek fegyverzetében, de helyette a TAURUS KEPD 350 robotrepülőgép elférne mélységi csapásmérésre.

• Bár hasonlít a JAS-39D-hez, de ez a repülőgép egyetlen példányban épült. A JAS-39NG az átépített 39-803 lajstromszámú B változatból készült demonstrátor repülőgép, amelybe már az E/F változat több berendezését és F414-GE-400 hajtóművét építették. A légiharc fegyverzet megegyezik az előző Delta változatéval. Mint látható, ez a Gripen nem a Svéd Légierő repülőgépe, hanem a SAAB gyári változata.
  

• IRIS-T indítása Gripenről. (forrás: SAAB)

• A JAS-39E egyik 1:1-es Mock-Up-ja a  Farnborough-i repülési kiállításon. Mint fegyverzet, SDB-1 bombák, MDBA Meteor BVR és IRIS-T légiharc rakéták. A RB15F hajó elleni robotrepülőgép látható a repülőgép mellett.

A legyártott rakétákból a nyilvánosságra hozott beszerzések:

Ausztria: 25 darab, Németország 1250 darab, Görögország 350 darab, Olaszország 444 darab, Norvégia 150 darab, Szaúd-Arábia 1400 darab, Dél-Afrika 25 darab, Spanyolország 770 darab, Svédország 450 darab,Thaiföld 220 darab, Brazília és Magyarország.

• A Norvég Légierő(Luftforsvaret) F-16MLU harcászati repülőgépe. Az északi ország is az AIM-2000 IRIS-T légiharc rakétákat állította rendszerbe közelharc fegyverként. Norvégia beszerezte és részben már meg is kapta a Lockheed-Martin F-35A ötödik generációs harcászati repülőgép 48 példányát, és az F-16 flottájából 32 darabot Romániának a többit pedig a Draken International, LLC cégnek eladta. Az IRIS-T nincs integrálva jelenleg az F-35 repülőgépekhez (bár integrációja valószínűleg minimális ráfordítással lehetséges), így kérdés, hogy a Norvég Lighning II-ök hordozzák-e a rakétát, vagy azok eladásra kerülnek Románia számára.

• A Görög Légierő (Πολεμική Αεροπορία - Polemikí Aeroporía) F-16Block50 készültségi repülőgépe éles légiharc rakétákkal felszerelve Larisszában. A típusból 153 darab áll hadrendben a helléneknél. A 350 darab IRIS-T rakétát 230 darab sisakcélzó szolgálja ki, amelyek más rakétákhoz is integrálásra kerültek.

• A fenti F-16 fegyverzete közelebbről.

• A 12344 legyártott AIM-2000 IRIS-T rakéta. Valószínűleg a középső számsor jelzi az alváltozatot, de erről nyilvánosságra hozott adatai nincsenek.

Az olaszok 488.738 a spanyolok 377.922 EUR-t fizettek darabonként, így kijelenthető, egy IRIS-T rakéta ára körülbelül 500 ezer EUR-ba kerül, amely rendkívül drága - akárcsak a hasonló AIM-9X, vagy az AIM-132 ASRAAM rakéták - de ha azt nézzük, hogy egyetlen találattal egy akár 50-150 millió EUR-ba kerülő repülőgépet lehet megsemmisíteni, akkor a matematika már mást mutat.

• Egy újabb tervezett integráció. Az Alenia Aermacchi (Leonaró) M346FA Master könnyű harci változatához több irányított csapásmérő fegyver mellett önvédelemre az IRIS-T kerül integrálásra. A repülőgépbe Grifo 346 lokátor került beépítésre, amely 120km-es felderítő és 100km-ről célkövető  hatótávolsággal rendelkezik 10 célpontra (nem 5. generációs repülőgépek ellen). 

• Az M-346FA Master hét függesztőponton mintegy három tonna fegyverzet/üzemanyag tartály hordozására képes. Az előzetes tervek szerint az IRIS-T mellett az AIM-9X is integrálásra kerül.

Az IRIS-T nagy szögeltéréssel indításához szükséges a cél megjelölése, ezt amennyiben nem a repülőgép orr része felől van a légicél, sisakcélzó alkalmazásával lehetséges. Az IRIS-T kompatibilis több sisakcélzóval, például az ELBIT cég HMD családjával (TARGO, JHMCS II,) a brit BAe Systems COBRA, és a szintén BAe Systems Eurofighter Helmet-Mounted Symbology Systems (HMSS)-el, valamint a Thales Helmet Mounted Integrated Targeting (HMIT) rendszerével.

• Az izraeli ELBIT Targo sisakcélzós sisakja. (forrás: Elbit)

• Az ELBIT Targo II. sisakcélzós sisakja (forrás: ELBIT)

• A Thai Királyi Légierő (กองทัพอากาศไทย; Kong Thap Akat Thai) JAS-39C/D Gripen repülőgépeihez a BAe Cobra sisakcélzóját rendszeresítették. A távol-keleti ország a Gripeneken kívül az modernizált F-5 "Super Tiger" vadászgépekhez is az IRIS-T rakétát integálta. A tervezett második század Gripen helyett, azonban a dél-koreai gyártású  KAI F-50 könnyű harci repülőgépet rendszeresíthetik, amely a T-50 harciasított változata és olcsóbb a svéd repülőgépnél. (forrás: SAAB)

•  A Svéd Légierő (Flygvapnet) szintén rendszersítette a BAe Cobra sisakcélzó rendszerét. (forrás:SAAB)

• A BAe másik sisakcélzó rendszere az Eurofighterekhez készült HMSS. Ez szintén integrálva van az IRIS-T vel (forrás: RAF.uk)

Magyarország sisakcélzót szintén be kíván szerezni, sőt Maróth Gáspár védelmi beszerzésekért felelős kormánybiztos, ezt be is jelentette, 2021. december 8-án Maliban tartózkodása alatt az ATV Facebook oldalán megjelent videóban, azonban konkrét típust még nem került nyilvánosságra. Nagy valószínűséggel a BAe Systems által gyártott valamelyik sisakcélzórendszer beszerzése lesz a magyar JAS-39 Gripen repülőgépek esetében rendszeresítve, akárcsak a svédeknél.

Tervek a JAS-39 Gripen harci repülőgépek képességeinek növelésére:

Az IRIS-T rakéták beszerzésével a JAS-39 Gripen vadászrepülőgépek modernizációja nem fejeződik be. A látóhatáron túli alkalmazásra rendelkezésre álló elégtelen mennyiségű 40 darab Raytheon AIM-120C5 AMRAAM mennyisége megtöbbszöröződik, hiszen az Amerikai-Norvég közös fejlesztésű légvédelmi rakétarendszer a NASAMS szintén ezt a rakétatípust, (és ennek földi változatú nagyobb hatótávolságú AMRAAM-ER) alkalmazza. A Kronsberg indítókonténerbe mindkét változat telepíthető. Magyarország 2020. májusban összesen 120 darab AIM-120C7 illetve AMRAAM-ER rakétákat is beszerzett. A C7 változat integrálása nem nehéz a JAS-39 harci repülőgépekhez, tehát amennyiben azok egy részét indítókonténerek helyett fel lehet használni repülőgépeink látóhatáron túli fegyverzetének.

• A Norvég-Amerikai NASAMS légvédelmi rakétarendszer indítóállványa a 2021-es Kecskeméti Repülőnapon. Az AIM-120 AMRAAM rakétákat amikor már nem lehet repülőgépre függeszteni, akkor konténerbe tovább évekig a légvédelem értékes harceszköze maradhat).

Előnyös az a tulajdonság is, hogy a használt AIM-120C5 és majdani C7 rakétákat (minden rakétának korlátozva van, hány órát lehet hordozni repülőgépen függesztve), akár évekig is lehet a konténerekben légvédelmi rakétának tovább alkalmazni, tehát az AIM-120 rakéták rotálásával, logisztikájával is lehetséges a felhasználhatósági időt növelni.

Az AIM-120 AMRAAM mellett a Kormány az Európai légiharc rakéták csúcsát, az MDBA által gyártott Meteor „ramjet” sugárhajtóműves rakéták beszerzésére is erőforrást biztosít. Ez a rakéta hatótávolságban meghaladja az AMRAAM hatótávolságát, valamint az többi légiharc rakétától eltérően a „menedzselt” hajtóművének köszönhetően lehetséges „utazósebességen repüljön a cél közelébe, majd ott felgyorsítson, illetve komolyabb manővereket hajtson végre. Az AIM-120 a cél közelében már csak a kiégett rakétahajtómű kinetikus energiájával repült, és alig manőverezőképes. Ennek a tulajdonságának, valamint sebességüknek köszönhetően több esetben, hogy Iraki MiG-25 repülőgépek el tudtak menekülni amerikai F-15C vadászrepülőgépek által rájuk kilőtt AIM-120 rakétái elől. A Meteor viszont nagyobb hatótávolságú és még ilyenkor is képes gyorsítani és manőverezni.

Nem véletlen, hogy a Brit Királyi Légierő az MDBA Meteort kívánja rendszeresíteni a Lockheed-Martin F-35 alacsony érzékelhetősége harci repülőgépeihez is az AIM-132 ASRAAM mellett. Sőt mivel az amerikai fél késlekedik az integrációval (várva a saját új nagy hatótávolságú rakétájuk rendszerbeállítását, valamint a megnövelt hatótávolságú modernizált AIM-120 rakéták rendszeresítését) ezért jelezték, hogy nem vesznek át addig több amerikai F-35-öst.

A Meteor egyetlen hátránya a nagy tömege, és mérete. A viszonylag kisméretű JAS-39 Gripen radarreflexióját egyes szakértők szerint komolyan, mások szerint elhanyagolhatóan megnöveli azok hordozósa.

A JAS-39C illetve D négy darab Meteort tud hordozni két IRIS-T, a központi függesztőpontra függesztett üzemanyag póttartály és a pilótafülke alatt pedig célzó, vagy felderítő konténer mellett. Lehetőség van akár két-két METEOR és AIM-120 AMRAAM valamint két IRIS-T hordozására is.

• Magyar JAS-39C Gripen egy kombinált Air Superiority fegyverzettel. Két darab MDBA METEOR BVRAAM, két darab AIM-120C5 BVR és két darab IRIS-T közelharc rakétával közép-európai régióban a legfeljettebb légiharc harcászti repülőgép konfiguráció, ha a PS-05Mk5 AESA lokátor is beépítésre kerülne. A PS-05MK4-el, hátrányban van a szlovák F-16V-kkel szemben amelyek AESA APG-80 lokátorával szemben.

Az eredetileg a magyar repülőgépekbe is beépített PS-05 Mk3 doppler-impulzus lokátorok már a 2016-ban kezdett nagyjavítások során szoftveres modernizálásra kerültek, amelynek hatására egy 4-5m2 RCS értékű radar keresztmetszetű repülőeszközt, amely körülbelül 120 km felderítési távolságból látott, most ezek felderítése közel duplájára nőt.

• A PS05 lokátorok hatótávolságának és érzékelés érzékenységének növekedése. Az Mk5 AESA változat még nincs feltüntetve az ábrákon. Az AESA lokátor elsősorban a gyors pásztázás és egyidejüleg több üzemmód használata miatt szükséges. A hagyományos doppler-impulzus lokátorok akár 5-15mp-e helyett 1 mp-n belül képes letapogatni az elektronikus nyalábváltással az AESA lokátor. (forrás: SAAB)

Az MS20 Block II modernizációs program keretében a repülőgépekbe beépítésre kerül a lokátor újabb változata. Ennek két opciója lehetséges. Az egyik a PS-05A Mk4 lokátor. A mechanikus doppler-impulzus (tehát nem PESA vagy AESA sugáreltérítéses), hanem mechanikusan mozgatható lokátor-tányérú) radar új változatával a jelenleginél Mk3 változathoz képest az azonos méretű légicélokat 150%-al nagyobb felderítési távolságról lehetséges érzékelni. A célkövetési, célravezetési távolság szintén hasonló mértékben növekedett, kihasználva az MDBA METEOR rakták teljes hatótávolságát. A lokátor maga nem változik, de a kiértékelést végző rendszer szoftvere és hardver egysége (radarblokkja) kerül lecserelésére a repülőgép orrészében.

A lokátor új térképezési üzemmódja (SAR) szintetikus architechtúrájú, nagyfelbontású radarképet biztosít a célterületről.

Az Mk4. lokátor változat az M-Scan technológia alkalmazásával ugyanakkora távolságból felderíti és követi a 0,1m3 radar keresztmetszetű légicélokat, mint a jelenlegi változat az 1-3m3 keresztmetszetűeket, tehát az alacsony észlelhetőségű (lopakodó) légicélok (repülőgépek és robotrepülőgépek) felderítése és célkövetése számottevően javul.

Az 5. generációs repülőeszközök közül az F-35 0,0013-15m2 szemből történő észlelhetőségével, amely egy golflabda nagyságú, és az F-22/A 0,0001-0,0003 m2 körüli értékű üveggolyó méretű szembeni radar keresztmetszete miatt az új radarváltozat sem képes valószínűleg érzékelni azokat csapástávolságon kívül. Svédország és a potenciális vevők azonban nem a világ szuperhatalmával kívánnak háborúzni. A svédek ugyanakkor jelezték, hogy az új radarral az Orosz Szu-57 (NATO kód: Felon) alacsony érzékelhetőségű harcászati repülőgépet, amelynél szemből 0,1-1 közötti reflexiót feltételeznek, felderítéshez és csapásméréshez megfelelő távolságból érzékelhetik.

A másik drágább lehetőség, a még fejlesztés alatti, de már prototípus szintjén elkészült, és jelenleg is tesztelés alatt álló PS-05/A Mk5 változat. Az Mk4 változat radarblokkja megmarad, a lokátor antennák azonban már AESA rendszerűek. Az új lokátor beépítése minimális átépítést is kíván majd meg a JAS-39C/D repülőgépek orrészében. 2020. április 28-án jelentette be a SAAB, hogy elvégezte az új X sávú elektronikus sugár eltérítéses (AESA) vadászrepülőgép lokátor első repülés közbeni tesztjét. A PS-05/A radarcsalád új tagjaként kívánják a lokátort forgalmazni. Az új AESA antenna egyik változata értékesítésre került az Egyesült Államok egyik kormányzati ügyfélnek. A repülés közbeni próbát egy JAS-39D Gripen repülőgépen került sor, amely eredetileg a szintén modern, de még doppler-impulzus PS-05/A Mk.4-es lokátorral volt felszerelve. Az AESA változatot a Gripen C/D üzemeltetők számára is fel tudják kínálni modernizációs fejlesztésként.

• A PS-05MK.5 AESA lokátoros változata (forrás: SAAB)

A magyar JAS-39 harcászati repülőgépek levegő-föld fegyverzete is gyarapodik, a csapásmérő képesség javul. A jelenlegi AGM-65 Maverick rakéták és a GBU-12 Pawevay lézerirányítású bombakittek mellett cél a szintén Raytheon GBU-49 kombinált GPS-lézer irányítású bombakittek beszerzése. A GBU-49-el eső, hó, és minden egyéb, ami a célmegjelölő eszköz lézersugarát akadályozó tényező esetén az amerikai Globális Helyzetmeghatározó Rendszer vezérlésével lehet statikus célt pontosan eltalálni. Dinamikus cél ellen nem lehet utóbbit vezetést alkalmazni ott marad a lézervezérlés.

A GBU-12 és a GBU-49-et egyaránt a 227 kg-os Mk.82 ejtőlőszerre lehet szerelni, tehát felhasználásuk akár feladat előtt is kombinálható időjárás és célpontok függvényében, hogy szabadesésű bombát, vagy lézer illetve kombinált irányított lőszert függesztenek a repülőgépekre.

• Az Mk.82 hagyományos bombakra szerelt  GBU-49 kombinált lézer és GPS irányítású ejtőlőszerek kittek. (forrás: Twitter)

• A Fygvapnet egyik JAS-39C repülőgépére függesztett GBU-49 kombinált irányítású bomba. A Svéd Légierő már rendszeresítette a kombinált bombakittet.

Kívánatos lenne a svédek által már integrált GBU-39 SBD I. kis járulékos kárt okozó 129 kg tömegű siklóbombákat is beszerezni, amelyeket a Boeing által gyártott Diamond-Back szárnyakkal akár 100 km távolságból is megfelelő magasság esetén lehet indítani.

• A Svéd Légierő JAS-39D repülőgépére függesztett nyolc darabos bombazárra erősített SDB I. bombák, illetve MDBA METEOR légiharc rakéta.

• A 2021-es kecskeméti Repülőnapon és Haditechnikai Bemutatón kiállított SAAB JAS-39F Gripen Mock UP azonos fgyverzettel került kiállításra, mint a lenti képen látható Delta változat Fairfordon. A külömbség, hogy az Erik törzs alatti függesztőpontjaira, további MDBA METEOR rakéták függeszhetőek.

• A 98-821-es lajstromszámú JAS-39D felfegyverezve a legmodernebb változatú fegyverzettel Fairfordon.

A Honvédség képességeinek növelését a Blogger szerint két elkötelezett vezető irányítja. dr.Benkő Tibor honvédelmi miniszter és  Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos.