A Sud Ouest (SNCASO) S.O. 4050 Vautour szubszonikus, nehéz elfogóvadász, vadászbombázó,felderítő és alacsonytámadó repülőgép volt, amit az 1950-es években fejlesztettek ki Franciaországban. A Francia Légierőben 1958-tól 1979-ig állt szolgálatban. Egyetlen külföldi vásárlója az Izraeli Légierő volt, mely 1958-ban állította rendszerbe, és a több konfliktusban, különösen a hatnapos háborúban, intenzíven használta. A repülőgépet Izraelben az F–4 Phantom II váltotta le 1971-ben.

• A Vautur egy tipikus francia repülőgép, amelyet az Izraeliek is megvásároltak. Gall színekben éles bevetéseket nem repültek a típussal. (forrás: wikipedia)

1951 júniusában a francia Armée de l'Air (AdA) igényt fogalmazott meg egy sugárhajtású repülőgépre, amely több feladatkörben használható, bombázóként, alacsonytámadóként illetve elfogó vadászrepülőgépként. 1951 júniusában a francia repülőgépgyártó SNCASO úgy döntött, hogy a meglévő S.O. 4000-es konstrukcióját úgy alakítja át, hogy az képes legyen a kívánt feladatok ellátására. 1951 folyamán az S.O.4000-es tesztrepülése során prototípusa után folytatták a konstrukció továbbfejlesztését. Az AdA három prototípusra adott első megrendelést. 1952. október 16-án a módosított konstrukció első prototípusa, amelyet S.O. 4050 néven jelöltek, végrehajtotta első repülését.[4] Az S.O. 4050-es prototípusa 1952. október 16-án végrehajtotta első szűzrepülését.[5] A Vautour az S.O. 4050-es prototípusa volt.

• A Vautur II. első prototípusa leszállás közben. A fékernyő ekkor kötelező tartozék volt szinte minden sugárhajtású repülőgépnek. (forrás: mediastorhause.com)

A repülési tesztprogram során az egyik korai repülés során az egyik prototípusról feljegyezték, hogy sekély merülés közben meghaladta az 1 Mach értéket. Hamarosan hat előszériás repülőgépre kaptak megrendelést, az egyiket egy pár Armstrong Siddeley Sapphire, egy másikat Rolls-Royce Avon hajtóművekkel szerelték fel, a többit a francia Atar hajtóművel. A sorozatgyártású repülőgépek az Atar hajtóművet használtak. A repülőgéptípus a Vautour II nevet kapta, és három különböző változatban gyártották.A repülőgép maximális sebessége 1090 km/óra volt, hatótávolsága 5400 km.  A négy darab 30mm-es DEFA gépágyún kívül, a bomba kamrában 2750 kg, négy külső függesztőponton összesen 4400 kg, bombát, nem irányított rakétát, napalmtartályt, vagy üzemanyag póttartályokat hordozhatott.

1958-ban állt Franciaországban szolgálatába állt és 1979-ben kivonták a frontvonalból, néhányat megtartottak, és különböző másodlagos feladatokban az 1980-as évek elejéig szolgáltak. A Vautour végül nem került harci használatba. Vadászrepülőgépként a Dassault Mirage III. váltotta.

• Egy Vautur II-es a levegőben. A függőleges vezérsíkon a kormánylapát francia színekre festve. (forrás: mediastorhause.com)

• A 112. repülőgépből jutott a híres Normandia-Nyeman (Niemen) ezrednek is. A legtöbb Vautur a 1/92 "Bourgone", 2/92 "Aguitaine", az 1/30 "Loire" és a 3/30 "Lorianne" egységekben repült. A Lorianne manapság már Mirage-2000D csapásmérőkkel repült. (forrás: wikipedia)

• A Vautur II. a 2/92 Aquitaine színeiben. (forrás: wikipedia)

• Egy megmaradt példány. Összesen 11 repülőgép maradt meg Franciaországban, és három Izraelben. (forrás. wikipedia)

• Saját fényképem az általam látott egyetlen példányról.

• A repülőgép a Safran Aeronautique et Spatial vagyis a Safran hajtóműgyár előtt van kiállítva, Villaroche-nál.

A teljes gyártás 149 repülőgép volt három változatban. A prototípusokon és az előszérián kívül.

• IIA - 13 darab Franciaország, 17 darab Izrael számára.
• IIB - 36 darab Franciaország, 4 darab Izrael számára.
• IIN -70 63 darab Franciaország, 7 darab Izrael számára

Izraeli szolgálatban a Vautour-t 1959-ben vetették be először, egyiptomi célpontok ellen használták. Az izraeli Vautourok feladatköre elsősorban bombázás és légicsapás végrehajtása volt. Ezek mellett számos levegő-levegő harcot is vívtak vele. A hatnapos háború során az izraeli Vautourok levegő-levegő harcba keveredtek az iraki légierő gépeivel, miközben az iraki H-3 repülőtér elleni támadó bevetéseket hajtottak végre Irak nyugati régiójában. 1967. június 6-án Ben-Zion Zohar százados szerezte a típus egyetlen légi győzelmét, miután egy ilyen összecsapás során lelőtt egy iraki Hawker Huntert. Másnap viszont az iraki Hunterek két Vautourt lelőttek. Összesen 15 Vautourt veszítettek el harcban a zsidó állam légiereje. A típus megmaradt példányait 1971 folyamán kivonták a rendszerből, utódtípusa az amerikai gyártmányú Douglas A-4 Skyhawk és a McDonnel Douglas F-4 Phantom II. lett.

• A három megmaradt izraeli Vautiur II. közül az egyik az Izraeli Légierő múzeumában Hatzerimben. (forrás: wikipedia)