A Magyar Kormányzat képviselői 2021. december 17-én pénteken írták alá a gyártó német Diehl céggel az IRIS-T típusú, kis hatótávolságú légiharc-rakéták vásárlásáról szóló szerződést. A szerződés részletei és a beszerzett rakéták darabszámai nem nyilvánosak, de az több forrás megerősítette, hogy a néhány (4-6 darab) gyakorlópéldány mellett a 13,6 millió EUR értékű szerződés alapján minimális 30-35 darabszám közti légi közelharc rakéta kerül a JAS-39C/D repülőgépek arzenáljába.

2004, közepétől láthatóak voltak már kiképző repüléseken IRIS-T rakéták gyakorló változatai függesztve a Gripenekre. Ebben az évben jómagam is láttam már gyakorló változatokat az egyik lefedésben a magyar repülőgépek mellett, és az Aero Magazin novemberi számában Benedek Levente írása is megjelent, amelyben olvasható volt, hogy kecskeméti lefedésben függesztettek gyakorló változatokat JAS-39C repülőgépre. Az LHSN csapata szintén közölt képeket az IRIS-T függesztésről.

• A 36-os oldalszámú JAS-39C (EBSHU) harci repülőgép a szárny törővégre függesztett gyakorló IRIS-T rakétával (forrás: facebook, 101. Repülődandár)

• A 31-es oldalszámú JAS-39C (EBSHU) Gripen szintén IRIS-T gyakorló változattal repült. (forrás: facebook, 101. repülődandár)

• IRIS-T gyakorló változat függesztése (forrás: LHSN-facebook)

Az IRIS-T nem a Zrínyi Haderőprogram hozadéka, bár a jelenlegi kormányzat és a Honvédelmi Minisztérium is folytat ilyen irányú propaganda tevékenységet, de az igazság az, hogy eredetileg is a német közelharc fegyverek lettek volna a svéd harcászati repülőgépek önvédelmi rakétái.

A JAS-39C/D EBSHU Gripen többfeladatú harci repülőgépek 2006-os rendszeresítésekor a légiharc fegyverzetbe a Raytheon cég AIM-120C5 AMRAAM mellett a Diehl akkoriban vadonatúj rakétáját az IRIS-T-t kívánta a Honvédség rendszeresíteni. A költségvetési realitások azonban keresztülhúztak a katonák igényeit.

• IRIS-T egy kiállításon. Jól láthatóan eltér az AIM-9X vagy AIM-132 ASRAAM rakétáktól.

A beszerzendő repülőgépek sem voltak azonosak azzal a JAS-39 típusváltozattal, amelyet a szakértők döntöttek el. Orbán Viktor vezette akkori kormányzat által kiválasztott Gripen A/B repülőgépe nem volt NATO kompatibilis és interoperábilis. A következő szocialista kormányzat a JAS-39A/B beszerzéséről már csak komoly költségek árán tudott volna elállni, ezért a szerződés módosításával egy NATO követelményeknek és expedíciós feladatokra is alkalmas változatra a Gripen C/D-re tárgyalták módosíttatták a szerződést. Ennek az átépítések ára azonban elvitte a kiképzésre szánt repülési órák keretének és a fegyverzet beszerzési költségét. Így lett modern repülőgép flotta, amelyhez nem állt elegendő fegyverzet és még annyi repülési időre sem költség, hogy ténylegesen egyfeladatú feladatara (vadász) teljesen alkalmassá vált volna a hajózó állomány. Gyakorlatilag egy többfeladatos (felderítő, vadász, bombázó) repülőgép állományhoz a humán erőforrás és a fegyverzet elégtelen volta lett a szűk keresztmetszet.

• A jelenlegi fegyverzet kettő AIM-9L I-1 Sidewinder a szárnyak törővégén és két AIM-120C5 AMRAAM BVR rakéta a szárny alatt függesztve. A törzs középponti függesztőponton ledobható 530 literes üzemanyag póttartály.

A légiharc rakétákra vonatkoztatva látóhatáron túl bevethető korszerű 2004-be beszerzett 40 darab AIM-120C5 (darabára: 530.004 dollár és 10 darab CATM-120 gyakorló változat (darabára: 32.328 dollár) került beszerzésre. Egy 14 darab repülőgépre számolva, amelyek egyenként négy ilyen rakétát tudnak hordozni (14x4= 56) még egy javadalmazásnyi rakétával sem rendelkeztünk. Ezt a helyzetet változtatta meg a 2020. augusztusi beszerzési szerződés, amelyben a norvég-amerikai NASAMS légvédelmi rendszerhez rendelt meg a kormány a Raytheon cégtől C7-es AMRAAM változatokból 120, és a megnövelt hatótávolságú ER változatokból 60 darabot. A rakéták közül a C7 változatok a magyar repülőgépekre is függeszthetőek, tehát látóhatáron túl használható rakéták kérdésében kompromisszumos megoldásként megfelelő döntés született. Ami árnyalja a képek, hogy, néhány éve még a környékbeli országok harci repülőgép fejlesztéseire válaszul, valamint az orosz légiharc rakéták fejlődésének tükrében elvi döntés született az Európai gyártó az MDBA által készített METEOR rakéták beszerzésére, amely nagyobb hatótávolságú az amerikai AIM-120 C5-C8 változatoknál, tehát a kevesebb repülőgépünk ellenére, harcászati előnyhöz juttatta volna katonáinkat. A METEOR beszerzésről, akárcsak a RECCELITE felderítő konténerek megvásárlásáról nincsenek hírek, a kormány helytelen Európai Unió és NATO ellenes politikája, az elhibázott keleti nyitás és akkumulátor gyárak építésével fémjelzett gazdaságpolitikája miatt az ország pénzügyi-gazdasági helyzetében valószínűleg ezek a beszerzések is törlésre kerültek.

• Egy másik légiharc kombináció: A fegyverzet azonos, de a szárnyak alatt kettő ledobható 1275 literes üzemanyag póttartály. A manőverezőképesség gyengébb, de hatótávolság nagyobb.

Közelharc rakéták ügyében a német Diehl vállalat IRIS-T nagy szögeltérítésű rakétája volt már eredetileg is a beszerzés fókuszában. A program költségvetése azonban nem engedte meg az élvonalbeli rakéta vásárlását. A Diehl-el folytatott tárgyalások során ezért került a tárgyalásokon képbe az IRIS-T rakétáknál jóval rosszabb paraméterekkel rendelkező AIM-9L Sidewinder rakéták a német cég által némileg modernizált változata.

A 9L modifikáció nagy számban még a különféle országok haderőinél fellelhető változat van és a német cég ezt a verziót módosította, sőt még napjainkban is kínálatában tartja.

• A Diehl standja egyik kiállításon. Egymás mellett a két légiharc termék. Az AIM-9L I-1 és az IRIS-T

A Sidewinder AIM-9L gyakorlatilag az a rakéta, amelyet az 1982-es Falkland-Malvin szigeteki konfliktus idején az Argentin repülőgépek ellen vetett be, 60%-os hatásfokkal a Brit Haditengerészeti Légierő FRS-1 Harrier hordozófedélzeti repülőgépei. Az Argentin repülőgépek nem voltak ellentevékenység rendszerrel és infracsapdákkal felszerelve és a tenger illetve szigetek felett nem voltak képesek a rakéták elkerülésére. Ellentevékenység rendszerrel ellátott repülőgépekkel szemben ezeknek a rakétáknak a cél elfogására és megsemmisítésére erősen korlátozott esélyei vannak.

• BAe Harrier FRS-1 vadászbombázók AIM-9L Sidewinder rakétákkal felszerelve (forrás: forcesnews.com)

A rakétákat már a beszerzés idején elavultnak számítottak, de a békebeli légirendészeti feladatokra tökéletesen alkalmasak voltak.

A Diehl az eredeti L változat zavarvédelmén javított, valamint a  hajtómű és a robbanófej anyagát cserélte az eredeti Raytheon rakétán, majd utána L 1-I típusjellel kínálta a módosított rakétát. A Diehl korszerűsítés után a rakéta fejrészében az érzékelő elérte az "M" változat érzékelőjének paramétereit.

A csehek a Gripenekhez az L-159 ALCA részére beszerzett, és bizonyos mennyiségben ingyen is kapott AIM-9M változatot rendszeresítették. Az „M” tengerészeti változat előnye, hogy a Gripen bármely szárny függesztőpontjára lehet függeszteni, mivel saját nitrogénpalackos rendszerrel rendelkezik a rakétafej hűtéséhet, az L és a Diehl I-1 verziókat viszont a JAS-39 típus esetében csak a szárny törővégére lehet pakolni, ahol a repülőgép hideg levegős rendszerével hűtik a rakétafejet.

• Egy lehetetlen fegyver felfüggesztés. Az AIM-9L I-1 közelharc rakétákat csak a szárnyak törővégéről lehetséges indítani a JAS-39C/D repülőgépekről.

• Az AIM-9L I-1 reklám a Diehl weboldalán (forrás: diehl)

Érdekesség, hogy az „L”változatnak, bár nem nagy szögeltéréssel, de 40 fokos tartományban mozgatható érzékelője van. A rakétát ennek ellenére a  hossztengelyhez képest +/-27,5 fokos szögtartományon belül lévő célok ellen lehet indítani. A célkövetés során már a maximális 40 fokos tartomány is kihasználható.

• Lehetetlen fegyver felfüggesztés II. A Baltikumba települő JAS-39C repülőgépek leszerelt flapperonok, szárnyak, vezérsíkok nélkül hordozták az AIM-9L I-1 és AIM-120C5 rakétákat az átrepülés során. A megoldás lényege, hogy így a fegyver nem bevethető, bár éles rakétákról van szó, és megtakarították külön szállító repülőgép használatát a fegyverzet szállítására. Okos megoldás.

A leváltott MiG–29-esek sisakcélzóval integrált Vympel R-73 nagy szögeltéréssel indítható rakétájához képest az AIM-9L I-1 rakéták komoly visszalépést jelentettek. Az R-73/R-74 változatok +/- 60 fokon belüli célok ellen is indítható volt, különösen a KOLS infravörös célzórendszer és az orosz sisakcélzó használatával.

• Vympel R-73E hőkövető rakéta, a MiG-29 frontvadászok közelharc fegyvere. 

Hazánk JAS-39 Gripenek a rendszerbeállításkor egy ideig még ezzel a változattal sem rendelkeztek, hanem a Svéd Légierő a Flygvapnet adott "kölcsön" sima "L" változatokat. A svédek a magyar repülőgépek beszerzésekor már a Sidewinderek helyett az IRIS-T rakétákra váltási folyamatában voltak.

• A Svédek már 2005-ben beszereztek IRIS-T rakétákat.

A JAS-39 Gripen harcászati repülőgépeknél az AIM-9 Sidewinder rakéták szárny végi függesztésénél komoly problémaként merült fel, hogy a rakéták szárnyain lévő rolleronok a szárny túl kis csavarási szilárdsága miatt flattering jelenséget okoznak, ami a szárnyszerkezet idő előtti, fáradásos tönkremenetelét okozhatja. Emiatt 200 repült óránként szerelési-javítási munka volna szükséges. Ezért a gyakorlatban a Gripen üzemeltetők a törővégi indítósíneken gyakorlatokon csak olyan rakétát hordoznak, amelyeken nincsen rolleron, tehát még éles indítás esetén is a rakéta nem képes manőverezni, tehát használhatatlan. A Cseh Légierő saját AIM-9M rakétáit a  szárnyak törővégén vagy egyik belső pilonján hordozta.

• A Balti Légirendészeti misszióban a Gripenek fegyverzete azonos az otthoni fegyveres készültségi szolgálat fegyverzetével az Orosz-Ukrán háború óta.

Az BVR rakéták mellé csak 100 darab körüli az 1980-as évek színvonalán álló AIM-9L I-1 hőkövető rakéta került beszerzésre, az IRIS-T helyett.

• A németországi Laage repülőbázison,IRIS-T rakéták.

JAS-39 repülőgépek üzemetetése során volt Magyarországon olyan több hónapos időszak - a Fidesz kormány idején 2018-19 es években - hogy az üzemideje lejárt az összes AIM-L I-1 közelharc rakétának, és ezért helyettük a békeidős fegyveres készenléti szolgálatban, légirendészeti feladatra az AIM-120C5 rakéták kerültek függesztésre a készültséget adó repülőgépekre. A látóhatáron túl alkalmazható rakéták ilyen bevetése nem volt jó megoldás, egyrészt azért mert a nagyon drága AMRAAM rakéták üzemidejét lényegesen csökkentette, másrészt pedig a rendészeti feladat során a „renegade” repülőgépet vizuálisan szükséges azonosítani, és az egyik készültségi repülőgépnek mellérepülve utasításokat ellátni, esetlegese repülőtérre leszállítani. A másik készültségi repülőgép hátulról fedezi társát és szükség esetén fegyver bevetésével is megvédi. Nos ezt olyan rakéta esetében, ahol a minimális indítási távolság jelentős, nehezen kivitelezhető, ezért is hordoznak a QRA esetében békeidőben rövid hatótávolságú rakétákat a készültségi repülőgépek.

• Készültségi géppár, hőkövető rakéta nélkül. 2018-19-ben több hosszú hónapokig nem volt AIM-9L I-1 bevethető rakétája a Honvédségnek, mert lejárt az üzemidejük (forrás: Jetplanes - Kővári László képe)

Az üzemidő hosszabbítást a zuhanyhíradó szerint nemzeti keretek között nem sikerült végrehajtani, végül a nemzetközi segítséggel vált lehetségessé az AIM-9L I-1 rakéták ismételt hadrafoghatósága.  Ez a kis közjáték napjainkban már csak kis színes hírmorzsa, hiszen az Orosz-Ukrán háború kitörése óta, a fegyveres készenléti szolgálat (szlengben keszi, angolul QRA) kettő AIM-120C5 AMRAAM BVR és kettő AIM-9L I-1 közelharc rakétával és egy törzs alatti üzemanyag póttartállyal látja el a szolgálatot.

• Magyar Gripenek balti őrjáraton.

Az IRIS-T hat európai ország által közösen fejlesztett új generációs kis hatótávú légiharc-rakéta. A rakéta fejlesztése összefügg a párhuzamosan konstruált azonos kategóriájú típusokéval, az amerikai AIM-9X-el és az angol AIM-132 ASRAAM-el. Az IRIS-T fejlesztéséről a kilencvenes évek elején született meg a döntés. A 46%-os német, 19%-os olasz, 18%-os svéd, 13%-os görög valamint 4%-os norvég és kanadai részvétel (a kanadai fél később kilépett a programból).

• Az Olasz Légierő (AMI) Eurofighter 2000A repülőgépeinek közelharc fegyvere szintén az IRIS-T

A rakéta fejlesztésénél alapvető szempont volt, hogy az amerikai Raytheon gyártású AIM-9 Sidewinder rakétákat alkalmazó harci repülőgépek változatás nélkül legyenek alkalmasak az IRIS-T indítására. Ezen feltételeket a fejlesztők teljesítették, de alkalmaztak egy további koaxiális kábelt is, amely képes digitális kapcsolatot teremteni a rakéta és a repülőgép számítógépei között. Sisakcélzó alkalmazása esetén így teljes mértékben ki lehet használni a rakéta képességeit, míg a hagyományos módszerrel az indítás lehetőségei nem sokban különböznek a AIM-9X előtti Sidewinder változatokétól.

A képalkotó infradetektorhoz csatlakozó számítógép memóriájába betáplálták az összes potenciális ellenséges repülőgép digitalizált képét, méghozzá számos különböző szögtartományból nézve. Ezzel lehetővé válik, hogy a rakéta felismerje a típust, valamint kihasználjanak egy új lehetőséget

• Németországban a WTD-91 is tesztelte az IRIS-T légiharc rakétát

A német Bodenseewerk Geratentechnik cég már 1995-re elkészült az új képalkotó infravörös detektorral, amit Sidewinder rakéták orrába beszerelve teszteltek. A szardíniai Salto di Quirra lőtér felett 1996 júniusában egy F-4F Phantom fedélzetéről történt meg a az első indítás, teljes sikerrel. Kipróbálták a "high off-boresight" üzemmódot is, amikor a rakétát hordozó gép hossztengelye és a cél helyzete között, több, mint 50 fokos eltérés volt. Az infradetektort később többször teljesen áttervezték mert 64x64 pixeles felbontás kevésnek bizonyult. Végül az AIM-9X-nél és az ASRAAM-nál egyaránt alkalmazott 128X128-as képalkotó rendszert választották a német tervezők is. Ez a későbbi változatoknál valószínűleg lényegesen több, pontosabb nyilvános adat nem áll rendelkezésre.

• Egy AIM-2000 IRIS-T indítása (forrás: facebook)

Az IRIS-T tesztelésbe a 2000-es évek elején a görög légierő is bekapcsolódott, az első végleges kialakítású infradetektorral felszerelt rakétát 2002 márciusában indították egy F-16-os fedélzetéről Kréta felett. Több fejlesztési probléma megoldása után 2003 novemberében zajlott le a "képesség igazoló" tesztsorozat, amelynek során hét rakétát indítottak F-4F-ek fedélzetéről Meteor Mirach 100/5 pilóta nélküli célgépek ellen. A célok manővereztek és infracsapdákat szórtak, ennek ellenére mindegyik IRIS-T találatot ért el, így a fejlesztést befejezettnek nyilváníthatták.

• A Görög Légierő F-16Block52 készültségi vadászbombázója éles AIM-120C és AIM-2000 IRIS-T rakétákkal.

A görögöknek a harci résszel szemben különleges biztonsági elvárásokat voltak, például a kísérleti példányokat 20 mm-es gépágyúval lőtték, mégsem robbantak fel. Ezzel javítja a hordozó repülőgép túlélő képességét, mert találat esetén nem okozza vesztét a saját fegyverzete és nagyban javult a szállítás-tárolás biztonsága is.

Az IRIS-T 2005-től áll szolgálatba nagyobb számban a megrendelő országoknál, miután a „gyermekbetegségeket” kiküszöbölték a gyártók.

• A Spanyol Légierő C.15 (F/A-18) vadászbombázói szintén IRIS-T közelharc rakétákkal vannak felszerelve.

A rakétahajtómű szilárd tüzelőanyagú és viszonylag alacsony tolóerejű, így lehetett növelni az égésidő hosszát (mint minden rakétánál), de aminek értéke nem nyilvános. A rakéta a mérete közel azonos a többi rövid hatótávolságú rakétához, ezért égésideje 5-8 másodperc körül lehet. Az IRIS-T külső részén látható a négy nagy húrhosszúságú kis karcsúságú szárny, amelyek formája többször változott a fejlesztés során. Hátul helyezték el a kormányzásért felelős szerveket, négy aerodinamikai felülettel és a fúvócsőben lévő tolóerő vektor eltérítő szerkezettel, aminek kialakítása hasonló az AIM-9X-éhez. A kétféle rendszer mechanikusan kapcsolódik, azaz együtt mozognak az szárnyak és gázdinamikai kormányok. Vezérlési programjuk, amelynek jeleit a rakéta testén kívül futó kábelcsatornán keresztül kapják a robotpilótától. Nagy szögeltérésű indítás esetén az IRIS-T több száz méteres sugáron fordul, gyorsítás közben. Természetesen célközelben nagyobb szögsebesség szükséges, amit képes biztosítani a kormányrendszer, max. 50 g-vel. Ez eltér az AIM-9X kormányzásától, amely ilyenkor gyorsítás előtt fordul.

• Az IRIS-T szárnyai, vezérsíkjai és a fúvócsőben a gázsugár eltérítő szerkezet. A görög légierő éles rakétája F-16-os repülőgépen.

• A Norvég Légierő F-16MLU vadászbombázója IRIS-T rakétával. Több forrás szerint az F-16 kivonása után, a viszonylag nagyobb számban beszerzett légiharc rakéták Romániába és Ukrajnába lettek szállítva.Az F-35A alacsony érzékelhetőségű repülőgépekhez nem integrálták az IRIS-T rakétákat (ettől még lehet, hogy tudják hordozni).

• Egy különlegesség. A Dél-Koreai fejlesztésű KF-21 Boramae ötödik generációsnak tervezett repülőgépről is végrehajtották az első IRIS-T indításokat. A KF-21 jelenlegi változata, még nem teljesíti a generációs előírásokat, de későbbi változatainál már fegyverkamra is szerepel a tervekben.(forrás:aviacion-report.com)

Az IRIS-T +/- 90 fokon belül lévő célok ellen indítható, akkor is azokat nem is látja az infraérzékelő. Az inerciális rendszer a pálya első szakaszán képes "elnavigálni" a rakétát addig a pontig, ahol már lehetséges a célbefogás.

• A M346 Master gyakorló és az M-346FA gyakorló és könnyű harci repülőgépekhez a Leonardo integrálni kívánja az IRIS-T rakétákat. Az AIM-9 Sidewinder régebbi változatai már integrálva vannak.

Magyarország a tervek szerint az első lépcsőben beszerzett 30-35 rakéta után, további IRIS-T rakétákat kíván vásárolni, hiszen a jelenlegi mennyiség még egyetlen javadalmazást sem jelent a 14 darab JAS-39 Gripen részére, ráadásul a repülőgép flotta további négy darabbal bővül a közeljövőben. Légierőnk pilótái a Targo II. sisakcélzóval ki tudják használni annak nagy szögeltérésű indítási módját is.

• Az izraeli Targo II. sisakcélzó a magyar Gripenes közösségben is rendszeresítés alatt van. (forrás: Elbit)

Kis színes, hogy bár láttam magyar IRIS-T gyakorlóváltozatot többedmagammal, sőt az AERO-ban megjelent cikk írója is látta, még függesztését is JAS-39 Gripen repülőgépre, de arról fényképet nem lehet megjelentetni.

A kép megjelentetésének nemzetbiztonsági akadálya van. A rakéták több esetben azonos külső tulajdonságokkal rendelkeznek, azonos alakjuk, méretük típustól függően. Az AIM-9 rakéták például kivételek, ott külső szemlélő is több változatot meg tud különböztetni ránézésre. Más rakéták, és ilyen az IRIS-T is avatatlan nézelődő számára egy rakétatípus, nem igazán lehet a változatokat megkülönböztetni, bár a szárnyak formája változatok esetén eltérhet. Ugyanakkor a rakéták is természetes evolución mennek keresztül, így például nő a fejrész zavarvédettsége, a képalkotó rendszer képpontjainak száma, a rakéta fejrész mögötti feldolgozó egységek, processzorok, és sok más alkatrész modernizálható, korszerűsíthető, sőt változat a rakéta üzemanyaga.

• Nem magyar, hanem görög. Igy néz ki egy IRIS-T kód. A képet éles rakétáról fényképeztem.

A rakétákat a gyártók ezért különböző számkódokkal jelzésekkel látják el. Ezeket leolvasva, és megfelelő szakirodalmat, dokumentumokat beszerezve megállapítható a rakéta pontos változata, verziója, alváltozata, modifikációja.

Olyan fényképek, amely ezeket a számkódokat mutatják, különösen saját ország fegyverzetéből, biztonsági kockázatot jelent. Régebben beszerzett rakéták esetében nem különösebben árul el titkot, de az IRIS-T amely új fegyver nem volna hazafias cselekedet a pontos változat „közlése” különösen a jelen nemzetközi helyzet, az Orosz-Ukrán háború idején. Így tehát ez a blog sem jelentett meg olyan képet, amelyen láthatóak a magyar IRIS-T gyakorló változatok kódjai.

• IRIS-T gyakorló változat (DUMMY, DATM) kódjai. Az éles rakéta tömegével egyező súlyú gyakorlópéldány a Német Légierőé.

Az IRIS-T rakéták eddig hazánkat is beleértve 15 országban állnak rendszerben. Ausztria, Brazília, Dél-Afrika, Dél-Korea, Egyiptom, Görögország, Németország, Norvégia, Olaszország, Szaúd-Arábia, Spanyolország, Svédország, Thaiföld és Ukrajna.

A felsorolt országok között érdekesség, hogy Norvégia eredetileg az F-16MLU repülőgépeihez szerezte be a rakétákat, de miután azok kivonásra kerültek - és Románia és Ukrajna repüli tovább az eladott, vagy ingyen átadott példányokat, mi a helyzet a rakétákkal. Az F-35A repülőgépekhez nincs integrálva az IRIS-T, ott az AIM-9X a légi közelharc rakéta. Több forrás szerint mindkét ország kapott norvég rakétákat. Ukrajna a megkapott rakéták legnagyobb részét, nem a használtan kapott F-16 repülőgépekhez, hanem az IRIS-T légvédelmi komplexumokba használja fel.

• Ukrán IRIS-T SL rakétarendszer (forrás: facebook)

Az IRIS-T rakéták felhasználásával IRIS-T SL (Surface Launched) légvédelmi rendszer családot is tervezett és gyárt a Diehl, más német vállalatokkal együttműködésben. Az IRIS-T SLS komplexum a légiharc rakétákat használja légvédelmi fegyverként mindegy 12 km hatótávolságú SHORAD rendszerként. A IRIS-T SLM egy megnövelt rakétahajtómű beépítésével mintegy 40km hatótávolságú légvédelmi rendszer rakétája. A német cég további még nagyobb hatótávolságú rakéták tervezésén és gyártásán dolgozik, ilyen az IRIS-T SLX, amely 80 km-ig hatásos, és kombinált aktív lokátoros és képalkotó infravörös irányítású rávezetést alkalmazna. A cég tervei között szerepel még nagyobb hatótávolságú légvédelmi rendszerek és rakéták építése és gyártása, amelyek közül a legnagyobb és potensebb verziók már ABM vagyis ballisztikus rakéták ellen is alkalmazhatóak lennének.

• A Diehl tervezett légvédelmi rakétarendszerei közül három változat. (forrás: diehl)

A légi közelharc rakéták alkalmazását, és azok harcászatát is át kell gondolni, kiindulva abból a tényből, hogy az Orosz-Ukrán háború esetén a repülőgépek egymás elleni harcában a nyilvános információk szerint csak BVR rakétákkal történtek légiharcok, és azok hatótávolságuk alapján is egyre távolabbi indításokkal. A negyedik generációs  repülőgépek  egymás ellen tehát minél nagyobb távolságból indítják a rakétákat és egyre növekszik az un. „kill zóna”. Ugyanakkor az is tény, bár erre még csak a hadgyakorlatok adhatnak információkat és nagyon titkosan kezelik, hogy alacsony érzékelhetőségű repülőgépek elleni légiharcában, ha azokra nem lehetséges rávezetni saját lokátorirányítású rakétákat, akkor marad a képalkotó légi közelharc rakéta és esetlegesen a beépített vagy konténerben hordozott tűzfegyver, mint a légiharc eszköze. A képalkotó rakéták ellen az ötödik generációs repülőgépeknek ellentevékenység rendszere (aktív és passzív zavaró-berendezése, elhárítórendszere) nincs más, mint a negyedik generációs repülőgépeknél alkalmazott infracsapdák modernizált változatai, a vonatott csalik, a nap irányába manőverezés és egyéb harcászati fogások.

Örüljünk, hogy a Magyar Légierőnél megkezdődött a IRIS-T közelharc rakétákra az átfegyverzés előkészülete, a régebbi AIM-9L I-1 utódjaként. Az amerikai Sidewinder ennek ellenére még sokáig maradhat a fegyverzet része, hiszen a légirendészeti feladatra teljesen alkalmas még napjainkban is.