A Brave Warrior, (Bátor Harcos) hadgyakorlatok 2015 után váltak a Magyar Honvédség legnagyobb éves összfegyvernemi rendezvényévé. Előtte is tartott hazánk hadereje hasonló gyakorlatokat Bevetési Irány néven 2005-2009 között. A gyakorlatok ugyanott zajlottak, ahol napjainkban is, mivel a Bakony Harckiképző Központ területe alkalmas egyedül Magyarországon nagyobb kötelékekben végrehajtott feladatok végrehajtására.

• A Bevetési irány 2008 logója (forrás: wikipedia)

2005-ben az előző 2004-es átszervezések után létrejött úgy szervezeteket, az új típusú lövészzászlóaljak és a hozzájuk kapcsolódó harctámogató és kiszolgáló támogató egységek összekovácsolását végezték.

A Bevetési Irány gyakorlatokon is nagyszámú katona és technikai eszköz vett rész. 2005-ben például 1500 fős élőerő, 300 harc és támogatójármű, valamint 17 különböző repülőeszköz került alkalmazásra a gyakorlat során. Ekkor szeptember 15-én rendeztek nyílt napot, amelyen a politikusok, döntéshozók, média és civil érdeklődök is részt vehettek. A gyakorlatsorozat médianapján a zászlóaljak és dandárok modulszerű szervezeti felépítését és mobil biológiai labort és Zenon típusú víztisztító berendezést is meg lehetett tekinteni.

A bemutatón 12 darab légvédelmi komplexum (köztük UNIMOG terepjárókra szerelt Igla és Mistral valamint a lánctalpas Kub) BRDM harcjárművekre telepített Konkursz páncéltörő rakéták, D-20 ágyútarackok, 61 darab BTR-80 és 80A páncélozott szállító harcjármű, kilenc darab T-72 harckocsi, 5 darab műszaki páncélos, 7 darab Mi8/Mi-17 közepes szállító helikopter, négy darab Mi-24 Harci helikopter, és 2-2 darab MiG-29 és L-39 harci illetve gyakorló repülőgép vett részt.

• Hát igen, 2005-ben gyakorlatilag nem volt csapásmérő repülőgépünk. A két "Nagyvas" nem irányított rakétái és 30mm-es gépágyúi légvédelem nélküli ellenség esetében lehettek volna eredményesek, a GSz-30-1 a hajózók szerint meglehetősen pontos fegyver volt. Precíziós csapásmérésről ekkor még csak álmodoztunk..

• A géppár első 29-ese nem irányított rakétákat indít földi célok ellen, a hátsó repülőgép infracsapdák vetésével az esetleges földről indított hőkövető rakétákat terelné el..

• Szerintem gyönyörű kép az 582-es lajstromszámú Mi-24D harci helikopterről. A 220582-es gyári számú forgószárnyas 1985-be került Magyarországra, és 2010-ig repült, majd selejtezésre került.

• A Mi-8 és Mi-17 helikopterekkel külső függesztéssel szállítottak lőszert a csapatoknak.. Persze imitáció volt, mert 2-3km-re távolságra nem ez a leghatékonyabb eszköz, de képességbemutatóként funkcionált. A 6323-as lajstromszámú Mi-8T helikopter az iraki hadsereg tulajdona volt 223M jelzéssel. Javítás után a 226223 gyári számú forgószárnyas kilenc társával együtt magyar tulajdon lett (Szaddam Husszein rezsimje megszűnt). A helikoptert 2008-ban selejtezték ki, jelenleg Budaörsön magángyűjteményben látható.
  

• A közepes szállító helikopterrel UAZ 469B terepjárót is lehetséges külső függesztményként hordozni. Más gyakorlaton azt is bemutatták, hogy centiméteres pontossággal, de a belső deszanttérben is képesek voltak a terepjáró hordozására, sőt átalakított két kerekű vontatható szerkezeten még egy nem irányított rakétákat indító konténert is tudtak szállítani. Utóbbi a légimozgékonyságú erőknek lett volna tűztámogató eszköze, de pontatlansága miatt nem vált be.

• Mi-24 nem irányított rakéták tömegtüzével fogja le az ellenséges támadókat. A rakéták fejrésze szerint repesz-romboló, valamint páncéltörő is lehet.

• Mi-24-es géppár manőverei a harctér (gyakorlótér felett). Az 576-os lajstromszámú Mi-24D 1985-től repült Hazánk haderejében. Gyári száma: 220576. A gyakorlat után egy évvel 2006-ban selejtezték ki, jelenleg Szolnokon látható.

• Csapataink harcban állnak. A MiHu alatt látható kilőtt roncsok magyar gyártásúak. A torony nélküli harchájármű egy Csepel D-442 FUG (Felderítő Úszó Gépkocsi) amelyből 2300 darabot gyártottak 1963-1979 között. Rajtunk kívül Csehország, Lengyelország, NDK-n kívül Irak is rendszeresítette. (Szerepelt a Négy Páncélos és a kutya című lengyel sorozatban is, német járműként. A másik egy D-944 PSzH (Páncélozott Szállító Harcjármű) amelyből 1970-1979 között 2600 darab készült és az Irakiak Irán ellen be is vetették.

• Német gyártmányú UNIMOG terepjáró gépjárműre szerelt MISTRAL (VSHORAD) közel légvédelmi rakétaindító két hőkövető rakétával. Az álcázás szinte tökéletes. Amennyiben a napsütés nem melegíti fel a fémet, (amely az infratartományban világít) akkor szinte lehetetlen az indításig felderíteni.

• Egy másik indítóállvány. A rádióval felszerelt katona megkapja a lokátorok adatai alapján az ellenséges repülőeszköz céladatait, így láthatón felbukkanása előtt már megközelítőleg irányszögre tudja az állványt fordítani. Ezzel a rakéta találati valószínűsége komolyan megnövekszik.

• Egy régebbi, de nagyobb hatótávolságú rakétakomplexum a 2K12M3 Kub. A képen álcázva 2P25M (3M9) TELAR, indítóállvány látható. Hatótávolsága 20-25km. Az eredetileg csapatlégvédelmi komplexum napjainkban is a légvédelem alapja, a kis hatótávolságú MISTRAL rendszerrel. Felváltása a NASAMS2 norvég-amerikai komplexummal várható a közeljövőben, de még más légvédelmi rakétarendszer beszerzése is elképzelhető váltótípusként.

• Amióta a BMP-1 gyalogsági harcjárműveket kivonták a hadrendből és a teljesen elavult D-944 PSZH-k sincsenek rendszerben, egyetlen páncélozott lövész szállító járműként a BTR-80 járműcsalád áll rendelkezésre. Nagyobb számban a BTR-80 nehézgéppuskás toronnyal felszerelt régebbi, és az újabb 80A változat 30mm-es gépágyús változata áll hadrendben.

• A BTR-80A gépágyújának tűzereje megfelelő, azonban a toronyforgatás és a stabilizátor hiánya csak álló helyzetből tüzelés során kínál megfelelő pontosságot. Éjjeli harcra is alkalmatlan. A páncélvédelem gyengesége és az oldalajtók miatt nem nem alkalmasak frontvonalon való alkalmazásra, de más lehetőség hiányában majd két évtizede ezek képezik a gépesített gyalogság szállító és harctámogató járműveit.

• A 37M 82mm-es aknavetők a gyalogság egyik legelterjedtebb támogató fegyverei. Fénykorában 450 darab állt a lövészcsapatoknál hadrendben.  Magyarország azóta megvásárolt egy osztrák aknavetőgyárat, a Hinterberger Defence Sytem-et, azonban érvényes szerződés a haderőnek nem kötöttek még vele, pedig világszínvonalú 60,81 és 120mm-es termékcsaládokkal rendelkezik. Jelenleg 60mm-es spanyol gyártmányú EXPAL M-08 Combi aknavetőkkel is rendelkezik a Honvédségünk. Ezek 2008-2010 között érkeztek hazánkba és 96 darab áll rendszerben.

• A magyar páncéloserő utolsó szovjet/orosz gyártmányú tagjai a T-72-esek támadás közben. A 238 darab rendszerben tartott harckocsiból, manapság már csak két gyenge század maradt a Tatai gépesített lövészdandár állományában. 2005-ben még álmodni sem mertük, hogy Leopard 2A4 nemhogy az akkor még nem is létező A7 kerül majd rendszerbe a tankosoknál.

• A D-20 tarackok áldásos tevékenységének nyoma a lőtéren.

• A T-72 harckocsi 125mm-es ágyúja megfelelő penetrátorral még manapság is alkalmas minden ellenséges harckocsi kilövésére.Más kérdés, hogy a hazánk által rendszersített régi típusú APFSD űrméret alatti nyil, és a repesz romboló lövedékek is elavultak.

• A védelmet komoly tűzerő támogatta.

• A T-72 harckocsik által semlegesített ellenséges harcjármű(roncs) felé közelít egyik páncélosunk.

• A gépesített gyalogság is elhagyta járműveit..

A dinamikus bemutató mellett statikus bemutatóra is sor került.

• Pilóta nélküli repülőgép. Az MH Haditechnika Intézet cseh közreműködéssel fejlesztette ki a Szojka UAV családot, amely felderítő drónként kívántak alkalmazni, az Öbölháborús tapasztalatok alapján. Végül nem került alkalmazásra, de a csehek továbbfejlesztett változatát még évekig rendszerben tartották.

• Az MH12 Arrabona légvédelmi ezred technikai bemutatója. Látható egy 2PM25M (3M9) TELAR indítójármű és rakétaszállító-rakodó ZIL-131 tehergépjármű 2T7M változat és 1Sz91 SzURN lokátoros jármű.

• P-18 lokátor és a MISTRAL osztály egyik lokátoros parancsnoki járműve között egy UNIMOG terepjáróra szerelt két rakétaindítóval felszerelt MISTRAL indítóállvány látható.

• SzT-68U 3D lokátor

• Egy MISTRAL rakéta tároló és szállítótubus

• A 6223-as lajstromszámú Mi-8T a Jutaspusztai (Újmajori) ideiglenes repülőtéren. A helikoptereken a bevetések közötti ellenőrzéseket is elvégezték és várták a következő feladatot. A 6223-as Iraki forgószárnyas, 226223 volt a gyári száma. Nagyjavításra küldték, és közben megszűnt a Szaddám Rezsim. 2008-ban selejtezték ki.
  

• A 704-es lajstromszámú Mi-17. A 104M04 gyári számú helikopter 1987-ben került hazánkba és 2016-os nagyjavítása óta ismét szolgálatban van Honvédségünknél.

• A 707-es lajstromszámú helikopter érdekesség, mivel eredetileg 1990-ben mint Mi-17PP (elektronikai zavaró helikopterként) érkezett hazánkba. Ha a zavarókat bekapcsolták akkor elment a fél Dunántúlon a TV közvetítés, de Bécsben sem örültek, nos ezért nem is igazán használtuk ki, és 2005-ben a nagy helikopterínség elején átépítésre került a Dunai Repülőgépgyárban szállító változatra. A gyári száma: 220P03.

• Szemből kitárulkozva a 6223-as lajstromú Iraki Minyo.

• A 10443 lajstromszámú Mi-8T régi vas, még 1972-ben érkezett hazánkba. Gyári száma: 10443. 2006-ban, tehát a gyakorlat után egy évvel selejtezték ki a seregtől.

• Az 582-es lajstromszámú Mi-24D feladatra indul a Jutaspusztai  (Újmajori) ideiglenes repülőtérről. A "boci" rejtőszínek is jól álltak a helikopternek, és a bakony öszi színekben pompázó lankái között bizony neheten látható volt. A mai Mi-24P és V helikopterek szénszürke rejtószíne elsősorban éjszakai alkalmazás esetén előnyös..

• A 719-es lajstromú Mi-24V helikopter. Gyári száma: 220719-es, és 1985-től állt hadrendbe, 2010-ben selejtezték ki. Szó volt a nagyjavításáról, de végül csak hat darab P és kettő V forgószárnyas került Oroszországba 2016-2017-ben, és hét év üzemidő hosszabbítást valamint némi modernizációt kaptak. A jövő a H145M és H225M típusoké, bár volna helye a páncélozott csatahelikoptereknek.

• A médianapon résztvett MiH-uk húznak Pápa irányába.

• A szállító helikopterek követi Őket, bár a kép sarkában repül egy kakukktojás is ..

 2006-ban a Magyar Honvédség afganisztáni szerepvállalásának előkészítésére helyezték a fő hangsúlyt, és az ázsiai országban telepített magyar tábor hasonmását építették fel a nullaponton. Ekkor egyebek mellett a tartományi újjáépítési csoport feladataival, valamint a MILES szimulációs rendszerrel, a zászlóalj szintű vegyi-, és sugármentesítő berendezésekkel ismerkedhettek meg a gyakorlatra meghívottak. A 2006-os gyakorlaton a tatai 24. lövészdandár és megerősítő, támogató egységek vettek részt.

A 2007-es gyakorlaton az akkor megalakult MH Összhaderőnemi Parancsnokság (ÖHP) vezetési-irányítási rendszerének, és a békeidőszak válságreagáló műveleteinek bemutatása volt a napirenden. Legnagyobb létszámmal az 5. Bocskai István lövészdandár alegységei vettek részt a rendezvényen és zászlóalj harccsoport éleslövészet is szerepelt a bemutatók között.

2008-ban pedig az ország védelmi műveletek tervezési, szervezési, vezetési és irányítási feladatainak bemutatása, valamint a szárazföldi és légi kötelékek közötti együttműködés kapott fő hangsúlyt a Bevetési Irány gyakorlaton. Ekkor a parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat a Bocskai Fokos 2008 nevet kapta. A feladatok során a beérkező NATO szövetséges csapatok fogadása, biztosítása és közös harcbevetésekre felkészítése is feladat volt, az 5. Bocskai István lövészdandár katonáinak. 2008-ban 1914 katona vett részt a gyakorlaton és már JAS-39C/D Gripen harci repülőgépek is repültek, valamint ekkor kerültek bemutatásra az akkor modernizált két Mi-17N helikopter, amelyek később a Kolontári iszapkatasztrófa során váltak nélkülözhetetlen eszközökké. A gyakorlat akkori Ft áron 530 millióba került az adófizetőknek, 2008-ban a Honvédség 7%-al több  forrással számolhatott a 2007. évinél. Hogy ez mire volt elég? Az biztos, hogy akkor sem értük el vele a GDP 2%-át, amely NATO ajánlás volt.

• 2008-ban már JAS-39 Gripenek is voltak a rendszerben, de hadrendben még nem. Az 59/1 Puma század abban az évben kiképzési repüléseken vett részt, de a Légi Készenléti Szolgálat, a (QRA  - Quick Readness Alert) az 59/2 Dongó századra hárult. A Nagyvasra ekkor már minimálisat költöttek, például tiltott volt a "békeidős" kiképzéseken az hajtómű forszírozott üzemmódja.

• Amiben még mai napig is kiváló a 29-es. a közeli légiharc a "dogfight" . A Skjel sisakcélzó és az R-73 hőkövető rakéták olyan képességet adtak amit a JAS-39 Gripenek hazai felszerelésével nem lehet biztosítani. Lehetőség lenne, de se sisakcélzókat, se IRIS-T nagy szögeltérés esetén is indítható rakétákat nem szereztünk be a Zrínyi Haderőfejlesztési Program keretében sem.

• A 2008-as gyakorlaton a 29-esek védővadászokként a légifölény biztosították, a Gripenek pedig csapásmérő repülőgépként imitált bombatámadásokat intéztek az ellenségre. A 32-es lajstromszámú JAS-39C (EBS HU) Gripen 2006-ban került az országba, tehát két éves volt a gyakorlat idején. Gyári száma: 39.303. A két éves persze nem egzakt, mivel a magyar Gripenek hibrid repülőgépe, a szárnyak, futóművek és több berendezés és rendszer a régebbi svéd A/B változatokból kerül beépítésre.

• Ekkor még szinte patika tisztaságúak voltak a Gripenek, azóta már a festés kicsit megkopott, olajfolyások stb. díszíti is őket, amin látszik, hogy használjuk a repülőgépeket. Az egyik szárny törővégére szerelt indítósínen az AIM-9L gyakorlóváltozat látható.

• A Gripenek a csapásmérésen imitált bombavetés mellett gépágyú éleslövészetre is végrehajtottak. A 35-ös lajstromszámú repülőgép szintén 2006-től repül Magyarországon, gyári száma: 39-306.  

• Tüzel a JAS-39-es 27mm-es Mauser gépágyú. A vájt szemű olvasók még a töltényhüvelyeket is láthatják, amelyek kihullanak a repülőgépből. 

• Kettő "tökig" felfegyverezett fullos Mi-24 repül a feltételezett ellenség felé. A géppár tűzereje a beépített csöves fegyverzeten kívül, nyolc darab páncéltörő és 264 darab nem irányított rakéta.

• Amikor indul a szalvó. A nem irányított Sz-5 rakéták szórásképe nagy, tehát pontcélok ellen nem a legeredményesebb fegyver, de az ellenség lefogására kiválóan alkalmas.  A 712-es lajstromszámú Mi-24V helikopter 1985-ben állt hadrendbe, és a gyakorlat után még abban az évben selejtezték a 220712 gyári számú forgószárnyast.
  

• A 24-es D és V változata állt hadrendben Magyarországon eredetileg. A később "P" modifikációk, amelyek az előzőektől eltérően többek között 30mm-es ikergépágyúkkal vannak felszerelve, volt NDK-nak szállított példányok, amelyek ingyen segélyként kapott hazánk Németországtól. A 712-es harcforduló közben.
  

• A Mi-24 géppár második rácsapása a nem irányított rakétatűzzel. A helikopter mögött a hátsó forgószárnyas által indított rakéták láthatóak. A rakéták repülési iránya is mutatja, hogy van szórásképe a fegyverrendszernek..

• Nem lehet azt írni, hogy nagyobb a füstje mint a lángja... A 720 lajtromszámú Mi-24V jelenleg is hadrendben áll. A 220720 gyári számú forgószárnyas 1985-ben került hazánkba és 2010-ig repült. A németek által átadott "P" változatokon túl a két "V" modifikáció közé került, amelyet nagyjavítottak.

• Napjainkban az Sz-5-re is lehetne már fejleszteni lézerirányítású fejrészt, akár az amerikai Hydra vagy az FZ francia 70mm-es nem irányított rakétákra. Utóbbi típusjele FL275 LGR és a H145M legnagyobb erejű jelenlegi precíziós fegyverei, amíg az izraeli Spike páncéltörő rakéták integrációja be nem fejeződik.

• Négy MiHU lebeg a Bakonyi Lőtér felett 

• Az utolsó rácsapás, majd indul a szárazföldiek akciója. 

• A Mi-24-es két változata. A 336-os lajstromú P és a 713-as V modifikáció köteléke

• A BTR-80 páncélozott szállító harcjármű 14,5mm-es KPV nehéz-géppuskája is tüzet nyitott az ellenségre.(bocsánat a céltáblákra).

• A BTR-80A kerekes lövészpáncélosok rohama az ellenség ellen.

• T-72-es harckocsiszakasz támogatta a lövészek harcát. A tank mögött egy azóta kivont BRDM2 (Боевая разведывательная дозорная машина - Bojevaja razvedivatyelnaja dozornaja masina) felderítő jármű látható.

• Az aknavetősök álcaháló alatt tevékenykedtek. 

• A BTR80 14,5mm-es géppuskatalálata egy kivont céltárgyon. (amely szintén egy régebbi BTR változat). Hazánk akkoriban a próbálta a típust modernizálni. A Currus 2006-2007-ben 115 darab majd 2008-2009-ben további 77 darabot korszerűsített. 2009-től terveztek további 44 darabot modernizálni. Átépítéssel készült belőlük vegyi-sugárfelderítő, műszaki akadályelhárító, mentő-vontató, zászlóalj és század vezetési pont jármű. Ezek inkább prototípusok lettek. Tervezték a zászlóalj-század tűztámogató jármű kialakítását amerikai Javelin páncéltörő rakétákkal. Ezek lettek volna a "Vezér BTR"-ek, de végül a gyenge felderítőképesség és védettség miatt lemondtak róluk, akárcsak a előretolt repülésirányító (FAC-JTAC), felderítő, sebesültszállító és aknavetős jármű fejlesztésről. Utóbbiak 2010-től tervezték átépítéssel kialakítani, de a kormányváltás után, szinte minden katonai beszerzést, javítást anuláltak öt évig.
  

• A dinamikus bemutató után a személyi állomány és a technika is a "0" pontnál gyülekezett. A BTR-rel felszerelt gépesített lövész zászlóalj gyülekezőhelye.A közeljövőben ismét lesz láncos technika, méghozzá Európa talán legfejlettebb gyalogsági harcjárműve a Rheinmetall KF-41 Lynx (Hiúz) magyarországi licenc összeszerelő gyárából.

• A háttérben felvonuló technikát is kivonták 2020-ban. A 9M113 Konkursz páncéltörő rakétákkal felszerelt BRDM2 járművek 1975-ben jelentek meg a Szovjet haderő állományában majd évtizedes fejlesztés után.A 4km hatótávolságú rakéták kumulatív feje 500mm homogén páncélzat átütésére képes. Bár elavult a mai korszerű alapharckocsik ellen, páncélozott szállítójárművek és gyalogsági harcjárművek elpusztítására napjainkban is alkalmas rendszer. A kivonást valószínűleg a hordozójárművek életkora, műszaki állapota és szupportja, valamint a páncéltörő rakéták üzemidejének lejárta indukálhatta. Jelenleg csak 9K115 Metyisz-M páncéltörő rakéták állnak hosszabb távú páncéltörő rakétaként a Honvédségnél rendszerben, azonban a Carl Gustáv modern többfunkciós fegyverekből már nagyobb darabszámú került a csapatokhoz. Valószínűleg, akárcsak Lengyelországban az izraeli Spike páncéltörő rakétacsalád több változata áll hadrendbe hazánkban a közeljövőben, légi és szárazföldi indítású változatokban.

• A jelenleg egyetlen tüzérségi fegyver a D-20 tarackágyú (howitzer) menetben. A két szovjet gyártású önjáró tarack (2Sz1 Gvozgyika 122mm-es és a 2Sz3 Akacija 152mm-es) kivonása után csak ezek állnak majd két évtizede a tüzérség állományában. A két önjáró lövegtípus kivonásakor megideologizálták, hogy azért jobb a vontatott tüzérség, ha lerobban a jármű, akkor egy másik tehergépjárművel is el lehet vontatni a löveget... A Zrínyi Haderőfejlesztési programban a korszerű Panzerhaubitze2000, önjáró páncélozott tarackok rendszerbe állításával ismét ütőképes tüzérségi komplexumok állnak szolgálatba.

• A két modernizált Mi-17N  közepes szállító helikopterek közül a 705-ös lajstromszámú. Kívülről az RDR-2000 időjárás lokátor alapján is megismerhető a változat. Ami anomália volt, hogy a modernizálás során az üzemidő hosszabbítás elmaradt, így a korszerűsített helikopterekből 2-3 év alatt kifutott az üzemidő, és utána leállításra kerültek. A kolontári iszapkatasztrófa során nélkülözhetetlen forgószárnyasokat a dunai árvízkor már nem lehetett bevetni. A helikopterek 2016-ig voltak tetszhalott állapotban, majd nagyjavitották azokat Oroszországban. Jelenleg öt darab Mi-17 helikopter áll szolgálatban, mindegyik NVG kompatibilis, de csak a 703 és 705 lajstromszámúnak van KNEI-8 típusú navigációs és elektronikus kezelőkomplexuma, valamint SX-16 típusú infra szűrővel ellátott keresőfényszórója.

• A 713-as lajstromszámú Mi-24V helikopter Jutaspusztán (Újmajorban). A  gyári száma: 220713 volt és 1985-től állt hadrendben 2008-ig, tehát a gyakorlat után még abban az évben kivonták a hadrendből és selejtezték.

• Öt MI-24-es az ideiglenes leszállóhelyen Jutaspusztán (Újmajorban).  Az 336-os lajstromszámú MiHU a Németektől kapott P változat. A gyári száma: 340336 a németeknél a NDK-s oldalszáma: 439-es volt. 96+46 volt a Szövetségi Hadseregben a lajstroma. Jelenleg is repül Honvédségünknél már acélszürke rejtőszínnel.
  

• Úgy, de úgy elbújtunk.. A 336-os a bokor mögött.

• Amit egyetlen katona sem szeretne látni. Egy szemből támadó Mi-24-es. Ennyi rakétával a földet is fel lehet szántani.. 

• Kifordulás után újabb körre indul a MiHu..

• A 336-os lajstromszámú Mi-24P.. Senki sem akar szembetalálkozni egy 30mm-es skulóval..

A 712-es és a 718-as lajstromszámú MiHU lassan elhagyja a Jutaspusztai (Újmajori) ideiglenes repülőteret.

2009. kivételes alkalom volt, mivel a vízi átkelés bemutatása, mint régi, de hosszú ideig nem bemutatott képesség volt a cél, és ezért a gyakorlat nem a Bakonyban, hanem Ercsinél, az egykori dunai átkelési gyakorlótéren zajlott.

• PTSZ rakterében átkelő MISTRAL indítóállvánnyal felszerelt UNIMOG terepjáró. A közel légvédelem (VSHORAD) fontos egy híd védelméhez. A PTSZ ПТС – Плавающий транспортёр средний / Plavajuscsij traszportyor szrednyij, magyarul: közepes úszó szállító jármű) forrás: honvedelem.hu

• BTR-80A a vízben. Az egyik nagyobb hiányosság a haderőfejlesztésben, hogy nincsenek úszóképes páncélozott járművek beszerzésen, márpedig Európában átlag 30km-ként csatornák, folyók keresztezik az utakat. Az azokon átvezető hidak a légierők kedvenc célpontjai. A háttérben épült már a szalaghíd. (forrás: honvedelem.hu)

• D-20 tarackágyú és az azt vontató Zil 131 tehergépjármű is pontonra került az Ercsinél végrehajtott gyakorlaton. (forrás: honvedelem.hu)

A 2010-es kormányváltás után a nagyobb hadgyakorlatok gyakorlatilag megszűntek. A haderő képességeinek szinten tartása sem történt meg. 2015-ig, nem rendeztek nagyobb hadgyakorlatok, a Bakony Harckiképző Központ több esetben inkább külföldi haderők éleslövészetének gyakorló terepévé vált.  

A NATO-hoz csatlakozás idején Magyarország egy összfegyvernemi dandár harccsoportot szándékozott koalíciós műveletekre felajánlani, aztán a katonai szakértők  (és a fiskális pénzügyérek) ezt egy zászlóalj harccsoportra redukálták. Még a zászlóaljat is csak a Honvédség teljes haderejének "kifosztásával" tudta volna biztosítani az ország. Még napjainkban sem tudunk dandárt kiállítani, de a haderőfejlesztési program egyik célja egy közepes, majd nehéz dandár felajánlás újra a NATO felé.

2015. után megfordult a szélirány. A haderő és benne a helikopteres képesség képességeinek helyreállítását, modernizálását és fejlesztését tűzte zászlajára a kormány, és azóta a haderő mintegy Főnixként éled újjá. Egymást érték/érik a bejelentések. A Mi-17, majd Mi-24 helikopterek oroszországi modernizálása, utóbbiak ismét hadrendbe álltak. Szerződés az Airbus H145M és H225M forgószárnyasok beszerzésére, jöttek az A319 csapatszállító repülőgépek, a Falcon7X futár és VIP szállító repülőgépek, a szárazföldi haderő is végre fél évszázados technikáját cserélheti modern Leopard A4HU/ A7HU páncélosokra, Panzerhaubitze 2000 önjáró tarackokra, hazánkban összereszelt, részben gyártott KF41 Lynx gyalogsági harcjárművekre, török páncélozott terepjárókra. Az AK gépkarabély család helyett szintén hazánkban gyártott Bren lövészfegyvercsalád, új mesterlövést fegyverek, és még lehetne folytatni a sort. Megújult az egyenruha és a személyi felszerelések nagyrésze is.

A nagyobb hadgyakorlatok is újra megkezdődtek 2015-től a Brave Warrior (Bátor Harcos) gyakorlatokkal. De ezek már egy másik poszt témái lesznek..