Az orosz légierőben (Vojenno-vozdusnije szili Rosszijszkoj Ferederacii) távolsági repülőcsapatok néven vannak a stratégiai repülőalakulatok szervezetszerűen. A stratégiai légierő három fő bombázótípusra épül, a Tu-22M3 típusú közepes bombázókra, amelyből 55 darab állt 2022-ben rendszerben, a Tu-95MSz turbólégcsavaros-gázturbinás - 57 áll szolgálatban - nehézbombázókra, valamint a 16 darab Tu-160 szuperszonikus bombázóra. A Tu-22M3 hatótávolsága 2500 km, amely jelentősen elmarad jelentősen a másik kettő típusétól, de ezt fel és leszerelhető légi utántöltő csonkkal csökkenthető.

• Tu-22M3 közepes bombázó repülőgép. A típus a fegyverzetkorlátozási tárgyalások során sok problémát okozott, mivel az Oroszok szerint csak "közepes" bombázó, és nincs interkontinentális képessége, az Amerikaik szerint viszont légi utántöltéssel sokkal nagyobb a hatótávolsága. Végül Oroszország eltávolította a töltőcsonkot a típusról, de azt néhány óra alatt visszaszerelhető.

• A Tu-22M repülőgépek orrésze. Töltőcsonk nélkül. A képen látható példány Ukrán változat volt, azonban azokat 2006 januárban kivonták. A 60 darab M3 változatból 19-et Oroszországnak átadtak, eladtak a többit szétvágták, kivéve egyetlen múzeumi példányt. A képet Pozsonyban készítettem, ahova egy repülőnapra repültek át egy példány a kísérő Szu-27 illetve Il-76 repülőgépekkel együtt.

Az összes típusra érvényes, hogy mindegyik régi,  gyártásuk az 1990-es évek elején megszűnt (ez alól kivétel a Tu-160-as, amely gyártását 2004-ben újra megkezdték az oroszok. Az első, új sorozatból való Tu–160 berepülése 2007 decemberében kezdődött el, a Vitalij Kopljovról elnevezett gép Tu-160M1 2008-ban állt hadrendbe.Az Orosz Légierő három–négy gép hadrendbe állítását tervezett. Egyes hírek szerint gyártásban van 3-4 példány. Ezek már Tu-160M2 új gyártású repülőgépek lesznek. A távolsági bombázó repülőgépek legendásan karbantartás igényesek. Katonai terminológiában ezt a „teljesen bevethető” repülőgépek számával lehet összefoglalni a tényleges hadrafoghatóságot, ezek azok a repülőgépek, amelyek minden rendszere működőképes állapotban van.

• Az Orosz Légierő zászlaja (forrás: wikipedia)

• Tu-160 stratégiai bombázó. A 910 km-es utazósebességet behúzott szárnyakkal és utánégetéssel több mint 2100 km-es sebességre lehet változtatni. A repülőgép hagyományos és nukleáris fegyverzettel felszerelhető. A repülőgépből 16 darab áll Oroszországban hadrendben, ezeknek azonban csak egy része hadrafogható. Az új PAK-DA nehézbombázók tervezése már több évtizede csak tervezés alatt van, így Tu-160M3 jelzéssel négy új példányt szeretnének építeni, de ez az újraindítása a gyártásnak nagy nehézségekbe ütközik. A képet Moszkvában készítettem egy május 9-i dísszemlén.

• A "Zsuralvik - Fehér hattyú" statikus kiállításon a Moszkvai MAKSz repülési kiállításon.

Az ukrajnai háború három éve alatt a korábbi ukrán pilóta nélküli repülőgép-csapások az orosz bázisai ellen legalább 2-3 darab Tu-95-öst és több Tu-22M3-ast rongáltak meg. Az ukrán pilóta nélküli repülőgép-csapások a távolsági légierő bázisai ellen annyira súlyossá váltak, hogy az oroszokat arra kényszerítették, hogy Tu-95-ös és Tu-160-as bombázókat az Engelsi elsődleges bázisukról, és távolabbi létesítményekbe osszák szét. Ez tovább bonyolította a karbantartásukat. Ezért megfelelően 2025. elején kevesebb, mint 10 Tu-95MSz-szel és csak 4-6 darab Tu-160-as hadrafogható repülőgéppel rendelkeztek. Hasonlóképpen, átlagosan csak mintegy 27 Tu-22M3 volt működőképes. A többi repülőgép hadrafoghatósága 24 és 168 óra közötti időt vett volna igénybe. Nem meglepő módon idén márciusban két nagy orosz gyár kapott szerződést hat darab Tu-95MSz repülőgép felújítására.

• Tu-95MSz nehézbombázó. Az 1950-es években tervezték és kezdték gyártani. A típusból készült haditengerészeti felderítő,  légtérellenőrző (AWACS), sőt még Tu-114-es típusjelzéssel utasszállító repülőgép is. A MSz példányok mind csapásmérő verziók, amelyek robotrepülőgépeket, (köztük H-22, H–55, H-101 H-102 , RKV–500A típusokat) levegő-föld rakéták hordozhatnak. Nukleáris és hagyományos töltetű fegyverzet függeszthetőek..

• A TU-95MSz statikus bemutatón. A légcsavaros gázturbina bár elavultnak tűnik, és radarkeresztmetszet is óriási, megfelelő hajtómű volt a típusnak tervezésekor.

A Pókháló hadművelet

Az ukrán beszámolók szerint a Pókháló hadművelet tervezése és végrehajtása már 18 hónappal ezelőtt elkezdődött. Először is, az SzBU-nak (Ukrán titkosszolgálat) kellett Oroszországba csempésznie a szükséges 150 FPV drónt. Ezeket több, erre a célra bérelt, különálló raktárban tárolták. Ott az ukránok számos kereskedelmi konténert „UAV-indítókká” alakítottak át, amelyek lakómoduloknak tűntek.

A kívánt időpontban a konténereket ezután véletlenszerűen kiválasztott kereskedelmi teherautókra rakodták, és (orosz) sofőrjeiket arra utasították, hogy az Olenja, Ivanovo, Danyilevo és Belaja légibázisok közelében lévő kiválasztott pontokra hajtsanak. Miután odaértek, távirányítóval (az ukránok erre a célra orosz telekommunikációs hálózatokat használtak), felnyitották a tetejüket, aktiválták az UAV-kat, és támadásba lendültek. Tudomásunk szerint összesen 116 darab UAV-t indítottak.

• A megtámadott bázisok (forrás: wikipedia)

Megjelenésük eközben biztosan teljesen váratlanul érte az oroszokat: a támadás alá került légibázisokat jól védték az elektronikus hadviselés és a légvédelmi rendszerek, de legénységük nagy, „szárnyas”, nagy hatótávolságú pilóta nélküli repülőgépek éjszakai csapásaira számított. Nem „FPV”-k támadására, és még kevésbé „napközben”.

• Az ukrán FPV drónokat hasonló konténerekben csempézték be Oroszországba. Valószínűsíthető, hogy még a tehergépjárművek vezetői se tudták, hogy drónokat rejtenek. (forrás: facebook)

Nem meglepő módon az ukránok 41 darab bombázó, felderítő és szállító repülőgép megrongálását vagy megsemmisítését állította, amelyeket „Oroszország bombázóflottájának 34%-aként” jellemzett, és „7 milliárd amerikai dollár” értékű volt.

Az eddig bemutatott vizuális bizonyítékok alapján a „41 megsemmisült és/vagy megrongálódott repülőgépre” vonatkozó állításoknak csak kis része erősíthető meg.

• Orosz repülőbázis felülről. Jól látható kettő Tu-160 és három TU-95MSz bombázó repülőgép (forrás faceebook)

Egy Ukrajnához köthető blog, a Ukraine Battle Map a támadásokról készült felvételek alapján azt írja: 7 darab Tu-95MSz és 4 darab Tu-22M3 biztosan megsemmisült, emellett az oroszok elvesztettek egy An-12-es szállítógépet is. Találatot kapott emellett még 2 darab Tu-95MSz és egy A-50 vagy Il-76 repülőgép is, ezek viszont lehet, hogy javíthatóak.

Olenya AB

• Olenya repülőbázis madártávlatból, a google earth segítségével. (Forrás: wikipedia)

Egy jelentés szerint egy teherautó érkezett Olenyegorszkba, az Olenya légibázis közelében. Amikor az FPV-k kirepültek a pótkocsijából, a sofőr jelentette a közlekedési rendőröknek, hogy azt mondták neki, vezessen oda, és hogy valaki várni fog rá.

• Az FPV drónok, amelyek komoly veszteséget okoztak. (forrás: facebook)

A repülőgépet a szárnytőhöz irányították, ahol egy nagy üzemanyagtartály található.  A drónok által használt robbanófejek nem voltak „nagy robbanóanyagú” típusúak, és nem tartalmaztak repeszeket. Ehelyett az ukránok formázott tölteteket használtak – mint a páncéltörő lőszerekben: a cél a vastag héj áttörése, a szárnyak hossztartóinak és az üzemanyagtartályoknak a kilyukasztása volt, a lehető legnagyobb (javíthatatlan) kárt okozva.

• Egyik ukrán drón felvétele a támadás közben (forrás: facebook)

A légibázison 2 Tu-95MSz biztosan megsemmisült, egy  megrongálódott.  Továbbá megsemmisült egy szállító repülőgép, amelyet „An-12” vagy „An-22” volt. Az An-22-es a világ legnagyobb turbólégcsavaros szállító repülőgépeként vonult be a repülés történelmébe. Összesen 67 darabot gyártottak, amelyek közül 60 Oroszországban maradt a Szovjetunió felbomlása után. 5 raktárban volt, 6-ot balesetben selejteztek, így csak 4 maradt működőképes állapotban, de 2024 végén információk szerint kivonták a típust a szolgálatból.

Danyilevo AB (Rjazany mellett)

• Danyilevó = Rjazanyi repülőbázis a Google Earth műholdképén. (forrás: wikipedia)

Jelentés szerint a Rjazanyi légibázist megtámadták, és valamilyen füstöt láttak a szemtanuk.

• A Rjazanyi repülőbázison A-50 légtérellenőrző, Tu-22M3, Tu-95MSz és Tu-160 bombázó repülőgépekkel. (forrás: wikipedia)

Ivanovo AB

Jelentések szerint egyetlen Berijev A-50 (AWACS) légtérellenőrző repülőgépek találtak el Ivanovóban, de ezt vizuálisan nem erősítették meg, csupán hangok valamint egy füst kép volt felvételeken látható. Később a The Telegraph brit újságban megjelent egy homályos kép, amely szerint kettő A-50-es súlyosan megrongálódott.Következtetés: a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok nem teszik lehetővé annak az állításnak a megerősítését, hogy egy A-50-est ott megsemmisítettek. Az A-50 légtérellenőrző repülőgépek még súlyosabb probléma, ha megsemmisülnek, mivel pótolhatatlanok. Oroszország 13 darabbal rendelkezik és elvileg nyolc példány áll tartalékban. Egyes források szerint 5 darab volt üzemképes állapotban 2025.elején. A típus lokátor rendszeréhez sok nyugati alkatrészt használtak, és még az A-100 modernizált változat gyártását is abbahagyták a prototípus után, mert nincs kapacitás, és alkatrész a gyártáshoz.

• Berijev A-50 Légtérellenőrző repülőgép. Nagyon kevés van Oroszországnak a típusból, amelyet az Il-76 típusra alapoztak. A 13 darabból a háború során már kettőt elvesztettek, az egyiket a saját légvédelem lőtte le a háború során. A modernizált A-100 gyártása jelenleg szünetel. A régebbi A-50 repülőgépek sok nyugati elektronikai alkatrészt tartalmaznak, így építésük és javításuk sem kellően megoldott. 

• A The Telegraph által közzétett homályos műholdképek (forrás: facebook)

Belaja AB

• A Belaja repülőbázis a Google Earth alkalmazáson. (forrás: wikipedia)

Vitathatatlan, hogy a támadáshoz használt drónokat teherautókból indították a Belaja légibázis felé - több mint 4000 km-re Ukrajnától. Az oroszok felmásztak egy teherautóra, hogy megakadályozzák a drónok repülését. A teherautó ezután felrobbant.

• Egy támadás utáni műholdkép (forrás: facebook) 

A károk egy része légi felvételen láthatóak. Az égő repülőgépek az autópályákról voltak fotózva és van olyan videó, amelyen FPV drón repülőgép tökéletesen elhelyezkedik, hogy eltalálja egy Tu-95MSz szárnytövét. A közösségi médiában elérhetővé vált első műholdfelvétel arról tanúskodik, hogy az ukránok 3 Tu-95MSz-t és 1 Tu-22M3-at semmisítettek meg a Belaja AB bázison.

• Ukrán FPV drón kameráján keresztül Tu-95MSz stratégiai bombázók. Több repülőgép megsemmisült a típusból a bázison. (forrás: facebook)

A jelentések szerint további két Tu-22M3-ast találtak el, miközben robbantási gátjaikba parkoltak, a Belaja AB más részein. Van olyan műholdfelvétel, ahol három Tu-22M3 megsemmisülését mutatja.A jelenleg rendelkezésre álló vizuális bizonyítékok 3 Tu-95MS és 3 Tu-22M3 megsemmisülésére utalnak a Belaja légibázison. További egy, kettő, vagy akár három Tu-95MSz is megrongálódott.

Voskresensk légibázis

Egyes tüzek láthatók a távolban a Voskresensk légibázison.

Ukrajinka légibázis

Jelentések szerint az amuri (Oroszország Távol-Kelete) Ukrainka légibázist vették célba, de a drónokkal felszerelt teherautó soha nem érte el azt. A jelentés szerint a teherautó lángra kapott, és egy férfi belépett a pótkocsiba, amikor az felrobbant.

A károkat lehetett volna mérsékelni, ha megfelelő csöves (tehát gépágyús, géppuskás) légvédelmi eszközök lettek volna a bázisokon, de a drónok száma is mutatja, hogy az esetleges ilyen komplexumokat túlterhelte a támadók mennyisége. A bázisoknál felvett videók gépfegyver ropogása elárulja, hogy próbálta eliminálni a drónokat a légvédelem és a katonák, de nem sikerült. Légvédelmi rakéták alkalmatlanok az FPV drónok elleni védekezéshez.Elektronikai lefogás zavarás nem volt a repülőtereknél. Ez a nyugati támaszpontokon sincs még szervezetszerűen, tehát nem az oroszok a gondatlanok. Az FPV drónok ellen mélységi, hátországi védelem még nincs kidolgozva világszerte.

Több szakértő és blogger írta, hogy betonfedezékek, hangárok építését kellett volna Oroszországnak megkezdeni és a stratégiai bombázóknak a drónok ellen ez megfelelő védelmét nyújtott volna. A fegyverzetkorlátozási megállapodások az Amerikai Egyesült Államokkal tartalmazták, hogy a bombázóknak nyílt apronon, állóhelyeken kell állni, hogy bizalomerősítő intézkedésként meg tudja a másik fél műholdakról stb. számolni a repülőgépeket. Az amerikai stratégiai bombázó bázisokon is szabad ég alatt állnak a bombázó repülőgépek.

• Egy másik felvétel ukrán drónról. (forrás. facebook)

Az ukrán támadás után, és ezt nem igazán propagálta a média komoly aktivitás mutatott az úgynevezett „végítélet rádió” amely az orosz nukleáris erőknek közvetít kódokat. Alapból a rádió néha hónapokig még tesztadás sem sugároz.

A UVB-76 (más néven „Жужжалка” vagy „The Buzzer”) rádióállomás 2025. június 1-jén nyolc kódolt üzenetet sugárzott, amelyek mindegyike az „НЖТИ” (NZhTI) hívójelet tartalmazta. Ezek az üzenetek az orosz stratégiai bombázók elleni ukrán dróntámadások után kerültek adásba. Az üzenetek cirill betűs változatai a következők:  

1. НЖТИ 09849 УТКА 5470 9627
2. НЖТИ 65636 МОРЖ 3119 6315
3. НЖТИ 97118 ЛУГОВОЙ 6816 0243
4. НЖТИ 41182 ПЧЕЛОДЕР 2874 5219
5. НЖТИ 76521 БУЙНАК 7268 6914
6. НЖТИ 57982 ВЕСЕЛЬЕ 7202 6932
7. НЖТИ 64879 ПУПСОЛЕТ 1701 1440
8. НЖТИ 03442 БОБРОСКОТ 8029 0724 

 Másnap, június 2-án, az isztambuli orosz-ukrán tárgyalások befejezése után újabb üzenet hangzott el: 

 НЖТИ 89364 ИБОБАЗА 2766 3413 

Ezek az üzenetek valószínűleg kódolt katonai parancsokat vagy tesztüzeneteket jelentenek. A „НЖТИ” hívójel 2020. december 30. óta van használatban. Az UVB-76 célja hivatalosan nem ismert, de gyakran feltételezik, hogy katonai kommunikációs eszköz, esetleg egy „halott kéz” rendszer része, amely automatikusan válaszcsapást indíthat, ha a központi parancsnokság megsemmisülne.

Ez a poszt itt záródik. Ami tény, hogy az orosz hadászati triád légi része komoly csapást szenvedett. Ez az Ukrajna elleni támadások intenzitását nem fogja csökkenteni. A NATO/USA és Oroszország közti fegyverzeti paritásban időleges eltolódást okoz. Az oroszok valószínűleg fokozni fogják a Tu-160M2 modernizált szuperszonikus stratégiai bombázó gyártására tett erőfeszítéseket, és más módon próbálják a távolsági légierő hadrafoghatóságát és harcképességét megnövelni.

• A stratégiai bombázó flotta tizedelése után felértékelődhet a MiG-31 nehézvadászgép által hordozott  Kh-47M2 Kinzhal (Russian: Х-47М2 Кинжал) vagyis tőr ballisztikus rakétáknak. A MiG-31K változatokra lehet függeszteni.