Gépesített háborúk korában az első nagy világégés során már alkalmaztak szállító járműveket a katonák harctérre szállítására. Az háború első heteiben élet-halál kérdése volt az antant erőknek, hogy a súlyos veszteséget szenvedett egységek felváltására, pótlására a csapatokat gyorsan a frontvonalakhoz szállítsák. 1914. szeptember 6-án Párizstól északra lévő marne-i hadszíntérre 600 darab taxival egy nap alatt a 7. francia lövészhadosztály hatezer gyalogosát szállítottak az észak-keleti frontvonalakhoz. A taxikat Gallieni tábornok a francia főváros katonai kormányzója rekvirálta a hadsereg számára. Ugyan a taxizó egység csak a hátvédet erősítette meg és töredékük vett részt akkor a harcokban, mégis ez volt az első sikeres csapatszállítás járművekkel.

• Az első világháborúban 1914-ben a  párizsi taxisok 600 autóval vitték ki a marne-i frontra a 7. gyalogoshadosztály mintegy 7000 katonáját. Egy-egy autóba 5-en préselődtek és 25 km/órás átlagsebességgel haladtak. A vasúton ugyanakkor több tízezer embert szállítottak a frontra. Mégis ez volt az első nagyobb közúti szállítása a katonáknak háborúban. (forrás: wikipedia)
  

Az első világháború időszakában később már bevett szokás lett, a gyalogság egy részének tehergépkocsikon történő szállítása.

A második világháború során a villámháborús tervek pedig a harckocsik mögött tehergépkocsikon szállított gyalogságot feltételezett, amelyek a páncélos illetve gépesített hadosztályok gépkocsi lövész alakulatai (németeknél páncélgránátosoknak hívták őket) követték a támadó csapatokat.  A terveket a gyakorlat igazolta, és a második világháború során, bár milliók meneteltek több száz km-ket, de a gépesített gyalogság minden ország haderőinek részévé vált. Az egyetlen teljesen gépesített hadsereg az Egyesült Államoké volt, ahol a katonákat szállítójárművek hordták a harctérig.

A harctérre szállítás azonban a védettség nélküli tehergépjárműveken egyre veszélyesebbnek bizonyult. Ráadásul új igény merült fel, a lövészkatonáknak a harcmezőn mozgás közben is legyenek bizonyos védettsége, minél tovább lehessen szállítójárművel vinni a tényleges feladat végrehajtásra a gyalogságot. Ezt már páncélozott szállítójárműveken, páncélozott szállító harcjárműveken lehetett csak végrehajtani. A német és az amerikai hadvezetés féllánctalpas járműveket fejlesztett ki, rajszintű mozgatásra, a britek pedig nyitott tanketákat.

• Egy Universal Carrier, (Bren Carrier) ami elsősorban a Brit domínium katonáinak csapatszállító járműve volt, de például a Szovjetek is több ezret kaptak, Ők elsősorban felderítő járműnek használták. A dobozszerű acéllemez felépítmény némi védelmet nyújtott a katonáknak. Sok változat készült belőle, többet géppuskával is felszereltek.

• Hanomag Sd.Kfz.251 féllánctalpas harci jármű, négy fő változatán kívül 26 alváltozatot alakítottak ki. Ez volt a Wehrmacht első számú lövészpáncélosa. Két fős személyzet mellett egy tíz fős rajt tudott szállítani, és kettő darab MG34 vagy MG42 géppuska fegyverzete is volt a lövészpáncélos változatnak. Más változatok jóval erősebb fegyverzetet is hordoztak.15252 darab készült belőle.A második világháború után a csehek OT-810 néven még egy ideig gyártották és az 1950-es évek végéig rendszerben tartották.

• Az amerikaiak lövészpáncélosai a M2/M5 féllánctalpasok (Half track) voltak. A felépítésük hasonló a német járműhöz. Három fős személyzet mellett 10 fős rajt szállíthattak. A fegyverzete egy-két M2 vagy Browning könnyű vagy nehézgéppuskából állt. Tömege 10 tonna körül volt. 13500 darab M2-öt és 7484 darab M5 készült.

A Magyar Királyi Honvédség is szolgálatba állította a gyorscsapatoknál és a páncélos hadosztályokban a gépkocsizó lövészeket. Az első magyar csapatszállító az 1930-as években kifejlesztett Rába-V teherautó alvázra szerelt Rába Vp. páncélozott felépítményű jármű volt. Ez alapvetően rendőrségi járműnek készült, nem hadiipari páncéllemezzel volt burkolva.

• A RÁBA Vp páncélozott tehergépjármű nem hadicélra hanem a rendőrségnek készült, mégis az első magyar páncélozott csapatszállító gépkocsi volt. A 8mm-es hengerelt lemezpáncél nem hadicélra készült, valószínűleg jobb puskával is átlőhető volt. A toronyba kettő 8mm-es 7/12 Schwarzlose géppuskát szereltek.12 embert tudott szállítani, egy darab készült belőle.(forrás: Wikipedia)
  

A kategóriájában kiváló 38M. illetve 38/42M. Botond 6x4 hajtású terepjáró gépkocsik összesen 14 katonát szállíthattak. A terepjáró tehergépjárműből 2554 darab készült.Csapatszállító páncélozott szállítójárművet is kifejlesztettek a 40M. Nimród légvédelmi gépágyú alvázára. A Lehel „Á” nyolc katonát tudott szállítani, páncélzata 6-20mm között változott és fegyverzete egy golyószóró volt. A Haditechnikai Intézet 1943. nyarán a jármű rendszeresítését javasolta, de a vezérkar inkább a Nimród légvédelmi gépágyúk gyártásra helyezte a hangsúlyt, így a 43. Lehel nem került sorozatgyártásra.

• A kiváló Botond katonai terepjárókat még a németek is irigyelték. Egyetlen jármű maradt Magyarországon, a képen egy replika látható egy Szentkirályszabadjai repülőnapon mutatták be.

• A Lehel Á (árkász) csapatszállító páncélos. Sajnos prototípuson kívül nem készült belőle több példány, az alvázak a Nimród páncélozott légvédelmi gépágyúkhoz kellettek, amelyeket a Magyar Királyi Honvédség csapatlégvédelmi és páncéltörő feladatokra is alkalmazott. (forrás: wikipedia)

A világháború után, az atomfenyegetettség árnyékában a NATO és a Varsói Szerződés is minden katona védelmét páncélozott szállító járművekben képzelte el, amelyek több-kevesebb védettséggel rendelkeztek nukleáris fegyverek hatása ellen is. Általánosságban a kerekes illetve láncos technikájú csapatszállítók, páncélozott szállítójárművek a kézifegyverek tüze és tüzérségi repeszek ellen védték az általában tűzszakasz, raj mennyiségű szállított katonát.

• A BTR-152 volt a Szovjetunió első próbálkozása, hogy lövészpáncélos előállítására. A ZiS-151 tehergépjármű bázisán létrehozott páncélozott jármű sorozatgyártása 1950-ben kezdődött és 1993-ig állt Oroszországban hadrendben.Frontpáncélzata 13, oldalpáncélja 9mm-es volt. 15ezret gyártottak belőle. Az összes Varsói Szerződés tagországa rendszeresítette és számos más nemzet is. Két fős személyzet mellett maximálisan 17 főt volt képes szállítani.Magyarországon 160 darab volt a Néphadsereg állományába.

Magyarország szovjetgyártású páncélozott csapatszállító járműveket szerzett be, de saját gyártásra is sor került az 1960-as évek elején kifejlesztett D-944 PSZH (páncélozott szállító harcjármű) esetében. A D-944-es 4x4 hajtású kerekes jármű háromfős személyzet mellett, hat katonát szállíthatott és teljes körű atom-biológiai-vegyi védettséggel rendelkezett. Fegyverzete kézihajtású forgótoronyba szerelt 14,5mm-es KPVT nehéz és egy párhuzamosított 7,62mm-es KGKT könnyűgéppuska volt. A többféle típusváltozatban gyártott harcjárműből 1970 és 1979 között 2600 darab készült, amelyet hazánkon kívül a Német Demokratikus Köztársaság és Irak is hadrendbe állított. Az iraki járművek tényleges harctevékenységet végeztek az Irán-Iraki háború során. A harcok során kiderült, hogy a vékony 14mm-es acélpáncélzata miatt támadó harctevékenységre kevésbé alkalmas, de védelmi harcokban, beásva a géppuskáival a támadó gyalogságot eredményesen támadta.

• A D-944 PSZH volt eddig legsikerültebb páncélozott szállító járművünk. Az úszóképes csapatszállító vékony maximum 14mm-es páncélzatának döntésével próbáltak a védettségén javítani. A három fős személyzet mellett hat katonából álló rajt szállított. A képen egy "tökig" fejlesztett fegyverzetű változat látható. A toronygéppuskákon túl, három 9M14 Maljutka pácéltörő rakéta is látható, de az általános PSZH-k csak géppuskatornyot hordoztak. A kelet-német hadsereg több változatban 1363 darabot állítottak rendszerbe a típusból, Irak 150 darabot vásárolt.(forrás: Wikipedia)
  

Az 1970-es években elkészült a PSZH 3 tengelyes változat tervei és egy új 4 tengelyes változat előtervei, azonban a járművekből még prototípus sem készült.

• A PSZH négytengelyes változatának vázlata. A nagyobb toronnyal kicsit az Olasz Centauro páncélvadászra emlékeztet kisebb űrméretű löveggel, páncéltörő rakétával és szállítható lövészekkel... Még a prototípus gyártásáig sem jutott sajnos a projekt.(forrás: wikipedia)
  

A PSZH-k mellett Magyarországon szovjettervezésű kerekes és lánctalpas csapatszállítók járművek szállították a gépesített lövészeket a harctéren. A BTR sorozat járművei (Бронетранспортёр / Bronyetranszportyor, magyarul páncélozott szállító harcjármű) nyolckerekű 10 tonnás csapatszállító járművek, amelyek viszonylag nagyméretűek 7-9mm-es páncélzattal. Első változatai még nyitott küzdőtérrel készültek, majd 1963-től már zárt a küzdőtér és kúpos kialakítású toronyban különféle 14,5mm-es nehézgéppuska fegyverzettel látták el. A BTR-80A-k, már a nehézgéppuska helyett 2A72 GRAU 30mm-es gépágyúval lettek felszerelve. Ez a löveg egyébként a Magyar Honvédség 2009. elején végzett páncéltörő lőszerrel tesztek eredményei szerint oldalról a T-72-es harckocsik alvázát 400 méter távolságból is átlőtte. Jelenleg még 413 BTR-80-as és 178 darab BTR-80A változat áll hadrendben hazánkban.

• A BTR80-as soha nem elsővonalas járműnek készült. Inkább a hátországba és konvojkíséretre volt alkalmas. A páncélzatát egy komolyabb rombolópuska is átüti, a nagyobb sebességű tüzérségi repeszek is veszélyesek a járműre 

• A BTR-80A, bár védettsége és mozgékonysága nem változott, a tűzerőnek jót tett a 30mm-es gépágyú. A torony első részére kerültek a köd és füstgránátvetők.

• Egy álcaháló BTR-80A tüzelés közben a Bakony Harckiképző Központ területén.

A láncostechnika is helyett kapott honvédségünknél, illetve az előd Néphadseregnél. A BMP-1 gyalogsági harcjármű БМП – Боевая машина пехоты / Bojevaja masina pehoti egy új harcjárműtípus első képviselője volt. A 8 fős lövész alegységet szállító járműben háromfős kezelőszemélyzet tartózkodott (parancsnok, vezető és irányzó). A BMP-1 páncélzata elöl és a tornyon elérte a 33mm-t, amely még mindig nem egy óriási védettség, de a kerekes páncélozott járműveknél vastagabb, ráadásul erősen döntött páncélzata, valamint 1,8méteres magassága további csökkentette a sebezhetőséget. 1966-ban rendszeresítették a Szovjet Hadseregben. Az utód BMP-2 az 1980-as években került gyártásra. A két harcjármű között legjobban a fegyverzet változott. Az 1-es fő tűzfegyvere a 73mm-es 2A28GROM rövid símacsövű ágyú volt, amely mint később kiderült alacsony kezdősebességet adott a rakéta póthajtással is rendelkező PG-15Vlövedékeknek, ezért a páncélátütő képessége gyenge volt. Páncélozatlan célok ellen az OG-15V repeszgránátot használták.  A toronyban 40 lövedék fér, de csak a páncéltörő lövedék fért töltőgépbe, a másik felépítése repeszt kézzel töltötték az ágyúba. A célzott lőtávolság szintén alacsony, mintegy 1300 méter volt. A BMP-2 jóval hatásosabb fegyverzetet kapott, 30mm-es gépágyúja szinte azonos a BTR 80A-k tűzfegyverével, bár jelölése még 2A42-es. A két harcjármű egyaránt a keményebb célok például harckocsik ellen irányított páncéltörő rakétafegyverzetet kapott. A BMP-1 a 9M14 Maljutka, vagy 9M111 Fagot, a BMP-2 a 9M113 Konkursz páncéltörő rakétarendszert. Utóbbi gyorsabb, nagyobb hatótávolságú és vastagabb páncélátütő képességgel rendelkezett. Magyarország a BMP-1 változatból tartott rendszerben 491 darabot és mellettük 11 darab BMP-1K felderítő/parancsnoki változatot. A típust 2007-ben vonták ki a hadrendből, nem elsősorban elavultság miatt, hanem mert az amerikai szárazföldi járműfejlesztési stratégiai gondolkodás miatt, amelyet Magyarország is átvett. 2001. szeptember 11. után az egész nyugati világban a terrorizmus elleni harc, az aszimmetrikus hadviselés került előtérbe. Az volt a doktrína, hogy csak gumikerekes harcjárművek kellenek, a lánctalpas harceszközökre többé nem lesz szükség, véget ért a konvencionális háborúk kora. Ekkor az Egyesült Államok és a NATO a jövő fenyegetései közül az aszimmetrikus hadviselésre tette a hangsúlyt és a lánctalpas technikát, a magas intenzitású harc eszközeit másodlagosnak ítélte.

• A Hiúzig a legkomolyabb harcértékű gyalogsági harcjármű Magyarországon  a BMP-1 volt. A lapos alakja kis célpontot nyújtott, a gépesített lövészek hátul szálltak ki a járműből ami védte Őket a szemből jövő ellenséges lövedékektől. A fegyverzete sem volt, rossz, bár a 73mm-es ágyú melléfogás volt, de páncéltörő rakétákkal még harckocsik ellen is fel tudta venni a harcot. Manapság is sok ország használja modernizált változatait. A NATO partnerek közül, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia, Bulgária és Görögország is rendszeresítette, hadrendben vagy tartalékban tartja. Hazánk az amerikai hadvezetés és a NATO hibás elképzelési alapján, valamint költségcsökkentési megfontolásokból 2007-ben kivonta a hadrendből.

• A BMP-1 hátulról. A felvert homok eltakar egy nagy tervezési bakit. A hátsó ajtókba üzemanyagtartályokat építetettek. "Normális??". A hidegháború idején talán mert akkori koncepció szerint az ellenség frontvonalát a harckocsikkal együtt rohamozták volna, tehát védett helyen van. Manapság ha ott valamilyen harchelyzetben eltalálják, kigyullad az egész csapatszállító, és bennégnek a legények.. Több ország a tartályokat homokkal töltötte fel, védettséget növelve, hatótávot csökkentve.

• A szlovákok (és csehek) saját BVP nevű változatokat építettek. A BVP-2 a BMP-2 saját gyártású változata volt. Itt egy modernizálatlan szlovák példány látható.
  

• A szlovák BVP-M a modernizált változat. Az új Turra30 típusú távirányítású toronyba 30mm-es 2A42 gépágyút és 7,62mm-es PKT géppuskát szereltek. A torony bal oldalára két darab 9M113 Konkursz páncéltörő rakéta erősíthető.

A prioritást a kerekes technikára és a légi szállíthatóságra helyezték. Ennek egyik kiváló példája a Stryker kerekes harcjármű család kifejlesztése, amely vékony páncélzattal, korlátozott terepjáró képességgel, de hálózati harci rendszerrel és légi szállíthatósággal rendelkezik. Az Egyesült Államok és a NATO doktrína hatására Hazánk döntéshozói tévesen  -  de az akkori állami és azon belül katonai költségvetést rövidtávon pozitívan befolyásolva - a drágán beszerezhető és üzemeltethető láncos nehéz harci technikát (BMP-1 gyalogsági harcjárművek, a 2Sz1 Gvozgyika és 2Sz3 Akacija önjáró tüzérségi rendszereket és a vegyes állományú T-72 harckocsik nagy részét.) 2004–2007 között kivonták.

• Egy Stryker, amely a BTR illetve néhány nyugati gyártású kerekes harcjármű újragondolt tervei alapján készültek. A légimozgékonyságú, hálózati hadviselésre alkalmas, de nem úszóképes eszközből a tűzerő és a védettség hiányzik. Néhány év után az Egyesült Államok hadvezetősége is újragondolta szerepüket.

Ez az elmélet dőlt meg Oroszország és Ukrajna krími válsága, majd az Ukrajna keleti részében a szakadár területeken zajló konfliktus során.

A világon a páncélozott szállítójárművek, páncélozott szállító harcjárművek és a gyalogsági harcjárművek kissé kaotikus elnevezésű szegmensében is érdekes változatok történtek a második világháború után. A féllánctalpas járművek kikoptak és helyettük a kerekes illetve láncos technikájú járműveket fejlesztették. Először is maradtak katonai szállító gépjárművek, sőt ezek egy részének kabinját, vagy egész felépítményét is elsősorban kézifegyvereknek ellenálló vékony páncélzattal látták el. A járművek feladata a katonák szállítása a harctér közelébe. A kerekes páncélozott szállítójárművek már a frontvonalig is hordozzák a lövészeket, és a páncélozott szállító harcjárművek akár fedélzeti fegyvereikkel (géppuskák, gépágyúk illetve irányított páncéltörő rakéták) támogatni is képesek a lövészek harcát.  A kerekes páncélozott harcjárművek műúton gyorsabbak, nagyobb hatótávolságúak, nagy részük úszóképes, illetve légiszállítású, de védettségük és terepjáró képességük általában gyengébb a gyalogsági harcjárművekénél.

• Egy ritkábban látható lövészpáncélos a Szerb BOP-1. A tíztonnás járműből három változatban, több mint 500 darabot gyártottak. Páncélzata 10-15mm-es, legénysége két fő és nyolc lövészt képes szállítani. A BTR-el hasonló feladatkörre tervezték. Sebessége eléri az 100km/órát.

A gyalogsági harcjármű az a katonai szállítóeszköz, amely a harctéren képes a lövészeket hordozni a harcmezőn, fedélzeti fegyvereivel hatékonyan támogathatja még nagyobb távolságból akár harckocsik ellen is a katonákat, bár védettségük elmarad a tankokétól, és nem rendelkeznek nagyobb kaliberű (105mm+) főlöveggel.

• Az Omar Bradley tábornokról elnevezett gyalogsági harcjármű az Öbölháborúk során jól szerepelt. A BMP-khez képest "nehézharckocsi" 22-25 tonnás tömegével. A kép nem a sivatagban készült, hanem Brave Warrior 2017.

A  gyalogsági harcjárművek tömege és védettsége is egyre nagyobb az 1960-as évekbeli megjelenésük óta. A BMP-1 13,5 tonna volt, a második változat sem volt 14,5 tonnánál nehezebb, akárcsak az amerikai 1960-as évektől gyártott amerikai M113 család, amely 12,3-14 tonna között tömeggel rendelkezett. Az Öböl háborúra elkészültek a nyugati erők újabb és nehezebb gyalogsági harcjárművei az M2 és M3 Bradley gyalogsági (és lovassági/felderítő) harcjárművek már majd 10 tonnával nehezedtek, páncélzatuk vastagodott, védettségük részben nőtt, bár a méretűk, különösen magasságuk is nagyobb lett a szovjet/orosz társaiknál. A brit FV-510 Warriorok is hasonló mérettel és védettséggel rendelkeznek. Ezek a harceszközök az Öböl háborúkban beváltak, és az új amerikai, brit harckocsikkal (Abrams M-1, Challanger) legyőzték az ott alkalmazott szovjet/orosz technikát használó erőket. Igaz a győzelemhez szükség volt a teljes légiuralom megszerzéséhez. A koalíciós erők mennyiségi és minőségi fölényben voltak az iraki erőkkel szemben. A németek bár nem vettek részt a harcokban, de a Marder „shützenpanzer” járműcsalád, amelynek evolúciója az 1960-as évektől tart, a napjainkig 28,5 tonna körüli tömegével egy gyalogsági harcjármű.

• Egy fullos Marder 1A5-ös páncéltörő rakétával, gépágyúval, és ködvetőkkel. A németek jól gyalogsági harceszközt gyártottak. A majd 30 tonnás Marder Mk20RH 20mm-es Rheinmetall gépágyúval és egy darab MILAN páncéltörő rakétakilövővel volt felszerelve. Modernizált változatát napjainkban is termékpalettáján szerepeltet a Rheinmetall. A harcjárműből 2100 darabot gyártottak, és Chile szerzett be a Bundeswehren kívül még ebből a típusból. Németországban a KMW-Rheinmetall Puma gyalogsági harcjármű az utódja. Argentína lícencgyártás jogát megvásárolta és a TAM-1 néven alvázára 105mm-es löveggel felszerelt fogótornyos könnyűharckocsit,illetve VCTP néven páncélozott csapatszállítókat gyártott.

• Az M113 páncélozott szállítójármű nem mai csirke, de még sok ország, köztük az Egyesült Államok is hadrendben tartja. A kép Hajmáskéren a "0" pont környékén készült 2017-ben, a változat valószínűleg M113A3
  

Az Iraki háborúk és 2001. szeptember 11 után megkérdőjeleződött a magas intenzitású háborúk jövőbeni léte, és Erik Shineseki tábornok által fémjelzett doktrína az aszimmetrikus hadviselés, és az arra adott választ jelölte meg az amerikai haderő számára. Az Interim Armored Vechile (átmeneti páncélozott jármű) program egy az orosz és európai négytengelyes harcjármű fejlesztések nyomában egy kerekes csapatszállító járművet feltételezett, amely elsősorban békefenntartó műveletekre és gyorsan telepíthető, légiszállítású, és a lassú és nehézkesen szállítható láncos technikát részben felválthatja. Ennek eredménye lett a Stryker járműcsalád. Európai/Kanadai megfelelői is vannak, hiszen a Patria AMV, KTO Rozsomak,  Pandur, Boxer, Piranha, Lazar II. és egyéb kerekes gyalogsági harcjárművek is megjelentek. Néhányuk tömege, védettsége és fegyverzete a lánctalpas gyalogsági harcjárművek potenciálját is alulról súrolja.

• Variációk egy témára. A BTR sorozat magyar és román járművei a Brave Warrior 2017 hadgyakorlaton. A Román TAB B-33 és TAB-77 a BTR-80 illetve BTR-70 licencgyártása a TABC-79AR egy felderítő kéttengelyes jármű gyakorlatilag a BRDM román megfelelője.

• M1126 Stryker alapjármű (Infrantry Carrier Vechile - ICV)  vagyis a gyalogságot szállító jármű. Az Armored, vagyis páncélozott jelző a nevében sem került bele. A BTR modern, hálózati hadviselésre alkalmas amerikai változatának lehet tekinteni, egy kis hiányossággal. Nem úszóképes. Ez az afgán és iraki harcokban kevésbé volt hátrányára, de Európában komoly probléma.

• M-1128 Mobll Gun System, a Stryker dandár legerősebb tűzerejű változata. Probléma a rendszerrel, hogy 105mm-es lövegével csak álló helyzetben lehet pontosan célozni. A tűzerő itt jóval a védettség és mozgékonyság felett van. 

• Csehország Pandur II típusú gyalogsági harcjárműve. A védettsége passzív izraeli RAFAEL gyártmányú páncéllal fokozható. Hat változatot rendszeresítettek. A képen a KBVP (kolové bojové vozidlo pěchoty) látható, amely távirányított 30mm-es ATK Mk44 gépágyúval van felfegyverezve de kettő darab LR-SPIKE páncéltörő rakétát is képes még hordozni. Körülbelül 124 darab áll hadrendben belőle. Két fős személyzettel 12 katonát képes hordozni, tömege 22 tonna a lövészpáncélos változatnak.

• A Lazar harcjármű családot 2008 óta gyártja Szerbia. Három változata van, a képen a Lazar3 látható, amely 2015-ös fejlesztés. Két fős személyzettel 9 lövészt képes szállítani. Fegyverezte 12,7mm-es géppuska, de 30mm-es gépágyút is lehet rászerelni. Tömege 28 tonna, maximális sebessége 100-110km/óra műúton. Körülbelül 200 darabot szeretnének gyártani, napjainkban 26 darab áll szolgálatban. Pakisztán három darabot rendelt, valószínűsíthetően csapatpróbára.

• A Horvát haderő Patria AMV négytengelyes járműve.2007-től 126 darabot tartanak szolgálatban. A jármű valószínűleg Elria UT30Mk2 toronnyal van felszerelve. A Brave Warrior 2017-én készült a kép.

• A Boxer négytengelyes harcjármű a Tier-i tesztpályán. Védettsége alulról súrolja a lánctalpas gyalogsági harcjárművekét. A KMW-Rheinmetall által gyártott jármű fejlesztése 1998-ban indult, a sorozatgyártása 2009-ben kezdődött. Eddig 529 darab készült. A Boxer 35-38 tonna tömegű, ennek megfelelő AMP kompozitpáncél védettsége jónak mondható. Csapatszállító változatban három fős személyzettel 8 fő páncélgránátost képes szállítani.  Fegyverzete 7,62mm-es géppuskától kezdve akár 30mm-s gépágyúig variálható, távirányítású forgótornyokban. Képes hordozni az Oerlikon Skyranger 30mm-es gépágyús légvédelmi rendszerét. Páncéltörő rakéták közül az LR-SPIKE is integrálásra került. Üzemeltetői: Németország, Ausztrália, Litvánia és Hollandia.

• Szintén Boxer. Önirányítású változat prototípusa Tier-ben. Szerintem nem ez a legfontosabb fejlesztése egy harcjárműnél, de a németek akár ennél, akár a Wiesel deszantjárműnél foglalkoznak az önirányítási képességgel.

• A német haderő BTR-e/Strykere a Transportpanzer (TPz) Fusch 1 páncélozott szállítójárművet a Bundeswehr alkalmazza. Hat változatban 1236 darabot gyártottak belőle. Személyzete két fő és 10 katonát tud szállítani. Páncélzata kézifegyverek és tüzérségi repeszek ellen véd. Maximális sebessége műúton 105km/óra, hatótávolsága 800km.

• .. és úszóképes..pedig súlya 23 tonna.. viszont soha nem akarták nagy intenzitású harcban első vonalban bevetni. 12 országban volt vagy van jelenleg is rendszerben.

• Egy régebbi láncos technika, amely már Gyalogsági harcjárműként van elkönyvelve. A hollandok modernizált M113-as licencgyártott változata. Az YPR-765-ösből közel 600 darab még rendszerben van a németalföldieknél. A jármű fehér festése és UN felirata mutatja, hogy ENSz missziós kötelékben is járt, valószínűleg a Balkán konfliktus idején.

• A Lengyelek harcjárműve a KTO Rozsomák. Ez is Patria, csak licencgyártás. A négy tengelyes harcjármű tömege 22 tonna. Három fős legénységgel 8 katona hordozására képes. Fegyverzete egy 30mm-es Bushmaster II. gépágyú, de egy forgótoronyban akár egy 40mm-es automata aknavető is lehet a fő fegyverzete.Tíz változatban Lengyelország 863 darabot állít rendszerbe. Az Egyesült Arab Emirátusok 40 darabot szereztek be a típusból.

Az orosz-ukrán konfliktusok rávilágítottak azonban arra a tényre, hogy a magas intenzitású harcok a jövő hadviselésében is szerepet játszanak. Amerika a Stryker mellett a Bradley járműcsalád leváltására tűzött ki új beszerzési tendert, Nagy-Britannia hasonlóan járt a Warrior járműcsaláddal szemben. Az oroszok BMP-3 járműcsalád kezdő tömege is már 20 tonna körül jár és fegyverzetébe már forgótoronyba szerelt 100mm-es löveggel és még modernebb páncéltörő rakétákkal rendelkezik. A légideszant csapatoknak kifejlesztették a BMD járműcsaládot, amely egyrészt egy 4+8 fős deszant szállító, másrészt fegyverzetével egy támogató harceszköz család. Jelenleg a BMD-4 a legmodernebb változat amely szintén egy tűzszakaszt tud szállítani és szintén 100mm-es löveggel és páncéltörő rakétákkal van felfegyverezve. A BMD-k azonban gyenge védettségükkel, és korlátozott szállítóképességgel adóznak a légiszállítási feladatkör miatt, a tömegük nem éri el a 15 tonnát. (Ez a régi BMP-k tömegével körülbelül egyenlő.. Az új orosz fejlesztésű eszközök egy része az orosz felfogást követi (lapos test, döntött páncélzat, erős fegyverzet, korlátozott védelem) de például a VPK-7829 Bumerang 6x6-os kerekes harcjármű (34 tonna) és a lánctalpas Kurganyec 25 gyalogsági harcjármű (28-32 tonna) méretei, tömege, védettsége erősen közelít a nyugati gyalogsági harcjárművekéhez.

• VPK-7829 Bumerang hadrendbe még nem áll Oroszországba, de tesztvideók sora jelent meg róla. A felépítése szakított a hagyományos orosz koncepcióval, amely a BTR sorozatot jellemezte.

• A Kurganyec 25 gyalogsági harcjármű sem a BMP családra hajaz. Oldalán kiegészítő páncélzattal egy nehéz gyalogsági harcjármű. Még nem került hadrendbe. Valószínűsíthető járműcsaládot is fejlesztenek, páncélvadász, légvédelmi, aknavetős és talán mentőjármű változatok lehetségesek. A T-14 Armata harckocsi alvázra fejlesztett T-15 viszont jelenlegi információk szerint nem került gyártásra.

Az aszimmetrikus hadviselés még egy nyomott hagyott a harcjárművek és katonai járművek fejlesztésében, ez pedig az IED (házilag készített akna) elleni védekezés. Az aknák általában alulról robbantották fel a különböző járműveket, ez ellen az új harcjárművek „V” alakú alvázzal, és a jármű padlózatok, ülések akna elleni védelmét növelték. Illetve a jármű magasságát. Szélsőséges példák az un. MRAP kerekes járművek, amely elsősorban aknák ellen védenek, de páncélzatuk véd kézifegyverek tüze ellen is. Ezek olyan szélsőségesen magasak, hogy a terepjáró képességük, különösen oldalirányú dőlési képességük nagyon minimális.

• MRAP, de nem amerikai, hanem orosz. A Kamaz Typhoon. Magassága miatt a terepjáró képesség korlátozott, és jó célpontnak minősül.

• A Magyar Honvédség Cougar típusú MRAP-je. Amerikai gyártású.Az alváz „V” kiképzése elvezeti a jármű alatti robbanást.A RPG páncéltörő gránátnak is ellenálló üveg és páncélzattal és toronyba épített 12,7 mm-es géppuskával rendelkezik. (Én a RPG ellenálló üveget propagandaszövegnek gondolom, különösen a tandemfejes RPG változatok esetében.) Hazánk 13 darabbal rendelkezik, elsősorban missziós feladatok gyakorlására. A Komondorok is hasonló MRAP-ok.(forrás: Wikipedia)
  

A jelenlegi és közeljövő gyalogsági harcjárművei nagyobbak, nehezebbek, védettebbek az aknák és aktív és passzív rendszerekkel a páncéltörő rakéták ellen, mint régebbi társaik. A tömegük éppen ezért közel egyenlő a korábbi alapharckocsik például a T-72 40-50 tonnás tömegét. Amíg azonban a szovjet/orosz páncélosok alacsony lapos kialakításúak voltak, addig az új gyalogsági harcjárművek magasak, páncélzatuk modern, többrétegű, de szinte merőleges kialakítású jó célpontok. A védettségük bár jelentősen emelkedett, de még egy régebbi fél évszázados T-72-es APFSD kinetikus lövedékei átlövik akár szemből is akármelyik modern gyalogsági harcjárművet. Ennek elkerülésére aktív és passzív felderítőeszközöket, illetve a rakéták és lövedékek ellen különféle aktív eszközöket telepítenek rájuk. Ilyenek lehetnek, repeszfelhők, és irányított energiájú kumulatív, vagy plazmatöltetű, illetve a közeljövőben lézer aktív védelmi rendszerek. A nagytömegű új harcjárművek másik problémája az úszóképesség hiánya. Európában 30-50km-ként folyók, patakok szelik át a földrészt és nincs a világon annyi hadi és pontonhíd, hídvető harckocsik, amelyeken át lehetne kelni rajtuk, amennyiben az egyik elsődleges célpont hidakat megsemmisítik. Márpedig a statikus tereptárgynak minősíthető hidakat, hadműveleti-harcászati rakétákkal, légierő által indított levegő-föld rakétákkal illetve nagy pontosságú bombákkal, de akár tüzérségi eszközökkel vagy szabotázsakciókkal is le lehet rombolni. A megoldás ismét a légi mozgékonyság, levegőben szállíthatóság, vagy a harcjárművek tömegének csökkentése, úszóképesség. Ez azonban megint a védettség csökkenésével jár. Ilyen hibrid gyalogsági harcjármű például a lengyel tervezésű Borsuk.

Nagy kérdés, hogy az új nehéztechnikák, mire képesek nagy intenzitású harcmezőn. Ezek egy része már gyártásban van, például a Stirdsfordon 90 (CV90) svéd 23-35 tonnás, a német Shützenpanzer KMW-Rheinmetall Puma és a török Tulpar 35 tonnás, a brit Ajax 42 tonnás, az osztrák-spanyol ASCOD sem pehelysúlyú Más járművek még csak prototípusnál tartanak ilyen a hazánk által is licencgyártásra beszerzett Rheinmetall Lynx. A Hiúz.

A várható nagy beszerzés, az Egyesült Államok GVC Infanrty Fighting Vechile program, amelynek már másodszor futnak neki, hogy a Bradley család utódtípusának kiválasztására.

Magyarország a BMP-1 kivonása után, nem rendelkezett gyalogsági harcjárművekkel, és a BTR-80 családból az modernebb „A” változat is a gyengébb páncélozott csapatszállító járművek közé tartozik, akár védettség, akár terepjáró képesség, illetve felderítő és kommunikációs eszközök tekintetében. A 30mm-es gépágyú a páncélozatlan célok ellen csak-csak alkalmas (bár lövegstabilizátor hiányában álló helyzetből érhető el viszonylagos találati valószínűség) eredményes harctevékenységre, de a szállított katonákat nem védi meg még nagyobb tüzérségi repeszektől sem, sőt páncélzatát egy komolyabb mesterlövész rombolópuska, illetve bármely nehézgéppuska áttörheti.

• Magyarországon a BTR-80-asok kis részének modernizálására is készültek tervek. Egy részüket „vezér BTR-ként amerikai Javelin páncéltörő rakétákkal modernizáltál volna. Az alapjármű konstrukciós hibáit (alulmotorizáltság és védettségi hiányosságok) miatt a programot élesben nem indították el.

A RÁBA kialakított 2010-ben a H18.240 DAEZ-111 típusú EURO-4 motorral felszerelt, páncélozásra alkalmas fülkéjű speciális védett csapatszállító gépjárművet. A vezetőfülke RÁBA-MAC védelmi készlettel a VZF zárt felépítményben utazó katonák azonos ballisztikai védettséget kapnak. A VFZ-ben 6-6 katonát lehet biztonsági üléseken szállítani, és oldalfalán 3-3 lövedék és repeszálló üveg került beépítésre. Az aknák ellen „V” alakú haspáncél vezeti el a robbanáskor keletkezett gázok energiáját.

• A H18.240 DAEZ-111 típusú EURO-4 motorral felszerelt, páncélozásra alkalmas fülkéjű speciális védett csapatszállító gépjármű a RÁBA terméke. Nem harctérre való, de védetten lehetséges a hátországban a katonákat a típussal szállítani.

Hasonló védettséggel felszerelhető Gamma Zrt. és a Respirator Zrt közös fejlesztésű RDO Kommondor járműcsaládjának 3221 és 3921-es páncélozott járművei, amelyekre fegyverállvány és kiegészítő páncélzat is felszerelhető. Utóbbi kétfős személyzet és nyolc katona szállítására alkalmas. A járművek a páncélozott tehergépjárművek és MRAP-ok keverékei.

• Komondor RDU3221 páncélozott szállítójármű. Inkább békefenntartó műveletekre, rendfenntartó feladatokra készült, magas intenzitású harcra nem alkalmas. A komoly tervezési munkával készült járműcsalád nagysorozatú gyártása nem igazán lehetséges, A változatok 14-31 tonna közötti tömegét különféle egymástól eltérő dízelmotorokkal, hajtásláncokkal készülnek. A gyártáshoz majd 80 magyar vállalat (több külföldi leány) összefogása szükséges.

A két magyar fejlesztésű járműcsalád azonban a katonák hátországból a harctérre történő védett eljuttatására alkalmasak, magára harctevékenységre nagyon korlátozottan. A járművek védettsége a lövészfegyverek és kisebb tüzérségi gránátok repeszei ellen védenek.

Hazánk a felajánlott a NATO részére egy nehézdandárt, valamint nemzeti keretek között is egy közepes dandár felállítása szükséges. Maguk a dandárok jelenleg lövészdandárokként szervezetileg már régóta fennállnak. A nehézdandár magját azonban egy zászlóalj harckocsizó és két zászlóalj gépesített lövész zászlóaljnak, a közepes dandárnak pedig 3 zászlóalj gépesített lövésznek kell alkotni megfelelő fegyverzettel, és szállító eszközökkel.

A harckocsi zászlóalj kérdése eldőlt, a lehetséges egyébként közel egyenértékű nyugat-európai, amerikai és távol-keleti páncélosok közül 44 darab német Leopard2A7HU kerül a tatai páncélosokhoz. Kiképzésre és területvédelemi, illetve tartalékerőnek, egy század Leopard2A4HU harckocsit is lízingelünk Németországból, amelyek valószínűleg magyar tulajdonba kerül. A nehézdandár önjáró tüzérosztálya is megrendelésre került a szintén német és szintén korszerű Panzerhaubitze2000 155mm-es önjáró páncélozott tarackok beszerzésével.

• Leopard2A4HU harckocsi magyar színekben. A kiképző századnak lízingelt 12 darab páncélos, Közép-Európában még napjainkban is komoly harcértékű. A 44 darab Leopard2A7HU viszont Európa csúcsharckocsija a Leopard3/Euroleopard megjelenéséig. A Honvédség a típussal minőségi fölényben lesz a térségben. Ami fontos, az üzemeltetéshez reméljük megfelelő támogatás és a költségvetésben forrás lesz. A majd 70 tonnás harckocsik vasúti mozgatásához pőrekocsikat is be kell szerezni. Az L44-es löveggel és éjjellátó berendezésével mintegy 2000 méterről lőheti ki a T-72/T-90 harckocsicsaládok járműveit, amelyek éjjel 800-1200 méterig tudnak célzott lövést leadni.
  

• A Panzerhaubitze2000 önjáró Páncélos Tarack, mozgékonyságával lövege hatótávolságával az egyik kategóriájának legjobbja a világon. A magyar tüzérségi fegyvernem a 2Sz1 Gvozgyika és 2Sz3 Akacija önjáró löveg kivonása után, csak az elaggott D-20 vontatott tarackágyús osztállyal rendelkezett, most ismét komoly csapásmérő képességű rendszert kap.

A gépesített lövészek számára egy modern gyalogsági harcjármű beszerzése vált szükségessé, mint az öt zászlóalj részére. A fentiekben bemutatott általam nehéz gyalogsági harcjárműnek is nevezett járművek közül a német gyártású Puma és Lynx volt a döntéshozók szemében a két versenyző. A Shützenpanzer Puma gyártás alatt van, Németország majd 350 darabot állított rendszerbe. Előny volt, hogy van már üzemeltetési tapasztalat mögötte, és a sorozatgyártás során gyermekbetegségei egy részét már kijavították. Hátránya, hogy konstrukciós hibái egy részét (például a szűkös küzdőtér) nem lehet javítani, illetve, hogy a magyar lövészrajok állománytábla szerinti létszáma, nem fér be a harcjárműbe.  Többek között hibái miatt buktak el vele tendereket, Ausztráliában, Kanadában és Csehországban. Több más tenderen viszont versenyben van, például Chile, Horvátország és a nagy falat az Egyesült Államok GCV programjában.

• Egy ország két koncepció. A KMW-Rheinmetall Puma a német Gyalogsági Harcjármű. Eddig majd 400 darab készült belőle. Mint látható, alacsonyabb és kisebb méretű mind a Hiúz, mivel a légi szállíthatóság is szempont volt. Kevesebb páncélgránátost hordozhat. Légiszállítás esetén három Puma mozgatásához négy A400M szállító repülőgép szükséges. Három darab egy-egy harcjárművet, a negyedik a kiegészítő páncélzatot és municíót hordozza.

• A járművet 1996-2005 között tervezték sorozatgyártása 2009-ben indult. A három fős személyzet mellett csak hat páncélgránátost szállíthat, amely eltér a magyar szervezetszerű rajtól. A felépítése modern, de harci fülkéje kicsi és zsúfolt. MK30-2ABM gépágyúja kiváló lő tulajdonságokkal rendelkezik és mellett a torony oldalán két LR-SPIKE rakétaindítót is hordozhat.

• Az eltérő koncepció miatt (kisebb gépesített lövész szállító kapcítás, és a kisebb hatótávolság) végül hazánk a Rheinmetall által kifejlesztett Lynx KF41-et (a nagyobb) változatot választotta a jövő Gyalogsági Harcjárművének. A Puma nem úszóképes, a tömege 35 tonna. 

A másik jármű a Lynx (Hiúz) egy kissé más koncepció terméke. A Rheinmetall a Marder 3 fejlesztés kvázi utódjaként fejlesztette ki, illetve még csak prototípusokban létezik. A járműcsaládból a KF31 és KF41 változat prototípusait gyártották le. A Lnyx gyermekbetegségeit nem ismerjük, akárcsak a konfigurációit és műszaki adatainak nagy részét sem. Nyilvánosságra hozott adatai mindenesetre közel azonosak a többi e-kategóriában versenyző járművel. Ami kedvezőtlen, hogy nagyobb méretű, közel 45 tonnás tömegű a jármű, szintén nem úszóképes és gyakorlatilag jó célpontot nyújt minden harckocsinak és páncéltörő fegyvernek.Ezt különböző ellentevékenység rendszerekkel lehet csökkenteni, opciós megoldásként LWS (lézerbesugárzásra figyelmeztető rendszer, ASLS (akusztikus lövésmeghatározó rendszer) és Active Defence System (aktív védelmi rendszer) felszerelésével. Az aktív védelmi rendszerek között rendelhető a szokásos repeszfelhőt a támadó lövedékek, rakéták elleni vetőkkel, ez nem túl egészséges a saját élőerő számára, ha a járművön kívül tartózkodnak. Létezik, kissé futurisztikusnak ható, plazma, illetve kumulatív alapú ellentevékenység rendszer, valamint a lézeres DIRCM berendezés szárazföldi változata. (Ez utóbbi irányított lézersugárral égeti ki az ellenséges rakéta szenzort).

Ami előnyös, hogy mivel prototípus és még alakítható. Gyakorlatilag 2015-től kezdődött a fejlesztése, még mindig lehet a páncéltestre épített tornyok és azokban szerelt fegyverek, szenzorok, érzékelők, információs rendszerek között bőven válogatni, és a magyar állománytábla szerinti lövészraj belefér.

• A Marder 3 gyalogsági harcjármű prototípusa Koblenzben látható. Ez a jármű közös Őse a Pumának és a Hiúznak.

• A Lynx KF41. Szemből kissé futurisztikus, nagy méretű harcjármű. A szögletes részek összhangja miatt talán a radarok által felderíthetősége is alacsonyabb, a kisebb méretű Pumáénál. A gépágyú 35mm-es (bár 30mm-es löveggel ellátott toronnyal is felszerelhető.

• A jármű kialakítása az alacsony érzékelhetőség segíti (mármint a radarok és infravörös szektor esetében) egyébként böszme-nagy és  44 tonna tömegű, tehát T-72-esel vetekszik a súlya. De az összes IFV hasonló nehéz, ez a jelenlegi trend..

• Kell ám a sebesség. A Lynx KF41 Liebherr 850 kW-s dízelmotorja maximálisan 65-70km-es sebességgel hajtja meg a járművet műúton és sík terepen.

• Igen a KF41 (Kettenfahrzeug vagyis lánctalpas jármű)  változatot gyártjuk hazánkban.

• Két kis kamera és egy rádióantenna. A Lynx a hálózati hadviselésre is előkészített gyalogsági harcjármű, A SAS (Situational Awarennes System) 360 fokos körlátást biztosít, amelyet akár a parancsnok, akár a személyzet képernyőjén látható.
  

• A beépített köd és füstgránátvetők (összesen 16 darab a két oldalon), valamint a beépített kamerák, hogy 360 fokban érzékelhető legyen a külső környezet. Ilyen például nincs a Pumában. A nagyméretű toronyba rejtetten egyes források szerint páncéltörő rakétákat is lehet hordozni.
  

• Hátulról a HIÚZ. A gépesített lövészeket elölről és oldalról is védi a páncélzat.

• A SEOSS (Stabilized Electro Optical Sight System) szenzortoronyban minden ami szükséges, a lézertávmérőtől az infravörös érzékelőkig és kamerákig. A löveg melletti szenzor ablakban lévővel azonosan mindkettő össze van kapcsolva a tűzvezető számítógéppel.
  

• A Bakony Harckiképző Központban fotózhatott Lnyx 41 prototípusról a kilátás.

• A PUMA és a Hiúz is azonos löveget a Rheinmetall Mk30-2/ABM gépágyút hordozhatja fő tűzfegyverként. (forrás: Rheinmetall)

• A vezető itt lát ki. Felette a torony szenzor és egy másik ágyú, a 35mm-es WOTAN35-ös löveg. A 3000 méterre is pontos lőtávolság mellett a 200 lövés/perc tűzerő sem megvetendő.
  

• A fő fegyverzet mellett szinte megbúvik a háromcsövű, valószínűleg Gatling rendszerű RMG 7,62mm-es géppuska. Érdekes a döntéshozók itt megadták a másodlagos tűzfegyver pontos típusát, a Leopard2A4HU géppuskatípusa a nyilvánosság számára nem ismert. (de azért kikövetkeztethető..)

Ami még előny. A magyarországi összeszerelő üzem, gyártó üzem. Ez egyrészt munkalehetőséget ad, másrészt beszállítói hálózat hazai kiépítése után, ismét munkalehetőséget teremt. A gyár létrehozása modern szárazföldi harcjárművekhez is használható műszaki tudást, know-how-t hoz az országnak. Amennyiben a Lynx nyer más tendereken, akkor, hacsak nem másik földrészről van szó, akkor valószínűleg hazánkban lesz az összeszerelés. Igaz ez valószínűleg a nagyjavításokra is. A Hiúz még versenyben áll az amerikai beszerzésben, valószínűsíthetően tendert nyert Ausztráliában. Európában a Cseh Köztársaság, és a közel-keleten a Katari Emírség is potenciális vásárló. A cseheknél a Puma, az ASCOD és a CV90 a versenytársak, de a COVID járvány miatt a tender elhúzódik.

• A cseheknél bemutatott KF31-es változat (forrás: Rheinmetall)
  

• A katari díszszemlén fenvonult Lynx prototípus. (forrás: Rheinmetall)

Az is igaz, azonban, hogy a döntéshozók kockáztatnak is a Lynx gyárral, mert amennyiben más ország Európában, illetve a Közel-keleten nem rendel, akkor 218 darab Lynx KF41-ből csak 172 gyártása várható hazai földön. Erre elvileg gyárat építeni nem biztos, még a fenti előnyök mellett is, hogy rentábilis. Van ilyen példa a közelben, az Airbus Puma helikoptergyára Brassóban, amelyet azért építettek, hogy kelet-európai és harmadik világbeli országok számára építsék forgószárnyasokat, de végül néhány exportpéldány kivételével csak Romániának gyártottak AS.330 Puma és AS.330L SOCAT forgószárnyasokat, jelenleg szinte csak nagyjavítás folyik, vegetál és veszteséges az üzem.

Ugyanakkor Magyarország haderejének, még szüksége van lánctalpas járművekre, rakétás páncélvadász, csapatlégvédelmi komplexumokhoz, sebesültszállító vagy éppen aknavetős vagy műszaki járművekre. Erre itt az alváz és a páncéltest, tehát jó esetben talán még ugyanennyi jármű gyártása is várható második ütemben, ha az 172 harcjármű 4-5 év alatt elkészül.

• Lynx felderítő változat koncepció (forrás: wikipedia)

• Lynx gyalogsági harcjármű koncepció. Ennek gyakorlati megvalósulása a jelenlegi Magyar megrendelése és összeszerelés. (forrás: Wikipedia)

•  Lynx csapatszállító koncepció. Itt csak távirányítású géppuskatorony van (forrás: wikipedia)

• A Bakony Harckiképző Központban bemutatott géppuskatorony a valószínűsítő a koncepciós képen látható változaton. Ezt a tornyot a magyar Gyalogsági változatra is fel lehet szerelni plusz fegyverzetként.

• Sebesültszállító változat koncepció. Látható a képen a hátsó ajtó feletti kamera amit szinté a 360 fokos körlátást és a környezet megfigyelését segíti. (forrás: wikipedia)

Az, hogy az új és még csak gyakorlatok szintjén kipróbált doktrínák alapján, a világon épített nehéz csapatszállító és gyalogsági harcjárművek, hogyan fognak beválni egy nagy intenzitású harc során az a jövő évtized kérdése. Sőt reméljük, nem kerül rá sor, hogy nagyobb mennyiségben bevetésük elmarad. Az azonban biztos, hogy a Lynx KF41 gyártásával a NATO részére felajánlott és a nemzeti keretek között is használható gyalogsági harcjárművek mindenképpen jóval fejlettebbek lesznek, és jobban védik katonáinkat, mint a jelenleg rendszerben álló erősen elavult BTR-80/80A páncélozott csapatszállítók. A gyártás pedig Magyarország részére lehetőséget ad egyrészt nemzetközi hálózatban komoly harceszközt, összeszerelni, gyártani, és egy új műszaki szakembergárdát és műszaki értelmiséget kiképezni, felkészíteni. A Lynx KF41 beszerzése és gyártása, amennyiben a döntéshozók számítása beválik akkor a Zrínyi 2026 haderő fejlesztési program legjobb döntése lehet.

• A Rheinmetall Defence lógója (forrás: Rheinmetall)
  

• Jó ezek között az Országok között lenni. Csúcstechnika a Honvédségünknél. (forrás: Rheinmetall)