2001-ben kaptam engedélyt a Honvédelmi Minisztériumtól, hogy a Pápai Bázisrepülőtéren a leállított régi katonai repülőgépeket lefényképezhetem. Ekkor még más állapotok uralkodtak a repülőtéren, mint mostanában. sem az új hangárok, sem az új irányítótorony nem volt meg, és a MiG-21, MiG-23 és Szu-22 repülőgépek is a kerítésen belül voltak a guruló-utakon és a repülőgép fedezékek előtt elhelyezve.

A MiG-21-es vadászrepülőgépek 2000. augusztus 24-én kerültek hivatalosan a hadrendből kivonásra. Az utolsó repülőalakulat a 47. Repülőezred volt Pápán, amely repülte a MiG-21BiSz (75A és 75AP) és kétüléses UM gyakorló változatokat.

• MiG-21BiSz 75AP vadászrepülőgépek sora a Pápai repülőtér gurulóútján. Felújításukkal akár 1-2 évtizedet is nyerhetett volna a magyar költségvetés. bár harcértékük még az Izraeli vagy orosz modernizáció esetén sem ért volna fel sem a MiG-29, sem a negyedik generációs nyugati harci repülőgépekével.

A váltótípusnak tartott, de végül csak egyetlen századnyi (12 darab) MiG-23MF és 4 darab kétüléses UB változat már korábban 1996. december 17-én kivonásra került, szintén Pápán.

• MiG-23MF vadászrepülőgépek Pápán. A változtatható szárnynyilazás, bonyolult szerkezetet eredményezett, növelte a repülőgép tömegét. A 23-as rendkívül alacsony élettartama pedig nem felelt meg a békeidős katonai repülés követelményeinek.

Hazánk egyetlen csapásmérő repülőgéptípusa a szintén csak egyetlen századnyi (12 darab) SzU-22M3 és három kétüléses UM3K repülőgépek ugyancsak Pápán 1997-ben kerültek ki a rendszerből.

• A SzU-22 a mai napig hadrendben áll Lengyelországban. A robosztus,erős csapásmérő repülőgép a "Keleti Tornado". Kiváló alacsony-repülésben, és precíziós fegyverzettel a mai napig is veszélyes támadó repülőgép. Gyenge pontja a fedélzeti elektronika, valamint a negyedik és ötödik generációs harci repülőgépeknek nem ellenfél, még mélyrepülésben is leküzdhető a levegőből. A Földi légvédelem számára azonban most is kihívást jelentene

Ezek a kivont repülőgépek a Pápai Bázisrepülőtéren rozsdásodtak.  A 21-esek egy részében még üzemanyag is volt, mivel a puhafalú tartályok, szárazon gyakorlatilag néhány hónap alatt tönkremennek. Ottlétünkkor az üzemanyagok kifejtése történt a repülőgépekből, láthatóan nem volt meg a szándék a repülőképesség későbbi helyreállítására, vagy repülőképes állapotban eladásra.

Egyes történetek szerint a pápai repülőtéren a repülőgépekből leengedték a folyadékokat, és az üzemanyagtartályaikba fűrészpor-cement keveréket fújtak, hogy többé ne lehessen repülőképessé tenni őket. Lehet, hogy ezt láttuk akkor.

• Kivonás után, repülőképes állapotban tartották egy ideig a repülőgépeket, majd az üzem és kenőanyagok leengedése, kiszívása után, a puhafalú üzemanyagtartályok porózussá váltak, egyéb berendezések és a hajtóművek tönkrementek. Utána már csak ipari nagyjavítással lehetett volna azokat ismét repülőképessé tenni. Mondhatni szándékosan is tönkretették a repülőgép állományt.

Amikor megérkeztünk, kísérőink azt kérdezték, hogy hányat és melyiket akarjuk megvenni… Ez mindent elmond az akkori állapotokról. A repülőgépeket teljesen szabadon lehetett fényképezni.

A három típuscsalád leállítása és utána azok optimális értékesítésének elmaradása a nemzeti vagyon, jelentős részének akár bűncselekménnyel is felérő elherdálása volt. Több - egymással vetélkedő vállalkozói csoport - akarta a repülőgépek közül a legjobb állapotban lévőket „olcsósított áron” megvenni és továbbadni. A csoportok a katonai vezetésen belül megtalálták saját embereiket, akik megakadályozták másik csoportnak az értékesítést. Ennek eredménye, hogy a repülőgépek egy része most már kerítésen kívül, de még mindig a pápai repülőtér környékén van.

• A pápai Repülőezred MiG-21BiSz AP75 vadászgépei. Az izraeli modernizálás eredményezte a román MF-ek esetében a LanceR és az orosz pedig az Indiai MiG-21BiSz-ekkel a Bison programot.

Nézzük, hogy milyen repülőgépeket láttunk, találtunk 2001-ben a Pápai Bázisrepülőtéren.

MiG-21MF, BiSZ és UB

A Magyar Néphadsereg 1971-től kezdődő szállítással vette át a MiG-21MF változatok első példányait.Az utolsó 50. példány 1974. május 15-én érkezett a Pápai repülőtérrel. A szolgálati idejük alatt kilenc darabot vesztettünk belőlük.

Az -MF a szovjet -M után készült export változat volt, amelyet új hajtóműtípussal, a Tumanszkij R-13F2-300 gázturbinával gyártották. A vadászrepülőgép RP-22 lokátorral építették. Külsőleg talán a négy fegyvertartó miatt különbözött az elődtípusoktól. A pilóták számára nagy könnyebbséget jelentett az AP-155-ös kétcsatornás robotpilóta, amelynek kivezető üzemmódja bármilyen repülési helyzetből „egyenesbe” hozta a gépet. Ilyen rendszer még manapság a negyedik generációs nyugati vadászrepülőgépek között sincs soknak. Az üzemanyag mennyiségét 2600 literre növelték, a külső szárny alatti csomópontokra póttartályokat szerelhettek, így a repült idő, vagy az áttelepülés távolsága jelentősen nőhetett. A repülések kiértékelését a SzARPP-12-es adatrögzítő segítette, amely egy tucat paramétert és adatot örökített meg 36 milliméteres filmre. A leszállás is könnyebbé vált, ugyanis a határréteglefúvó-rendszernek köszönhetően 270 kilométer per órára csökkent a földet érés sebessége.

• A 4409-es lajstromszámú MiG-21MF. Gyártási száma: 964409. 1971-től állították hadrendbe és 1997-ben vonták ki. Jelenleg Dunavarsányban tekinthető meg a Komo-Sky Team bázisán "múzeumában".

• A 4405 lajstromszámú MiG-21MF gyári száma: 964405. 1971-ben állították hadrendbe. A repülőgép Kecskeméten a Puma században repült (látható a fekete Pumafej az törzsorr részen), A MiG-29 hadrendbe állítása után átrepülték Pápára. 1997-ben vonták ki a hadrendből. A Zánka haditechnikai parkban látható jelenleg, de már pumafej nélkül újrafestve.

• Leállított MiG-21-esek. A 8114-es lajstromszámú MF, gyártási száma: 968114. 1973-ban állt rendszerbe Magyarországon. Elkerülte a szétvágás és Dunavarsányban tekinthető meg. Jelenlegi múzeumi festésén a pápai Sámán vadászrepülő század insígniáját viseli.

• A 9507 lajstromszámú MF gyártási száma: 969507. 1973-ben állították hadrendbe és 1997-ben vonták ki. Jelenleg is információim szerint Pápán a repülőtér mellett van félretolva erősen leromlott állapotban.

• MiG-21MF vadászrepülőgépek sora a Pápai repülőtér gurulóútján. A 4404-es MF változat gyártási száma: 964404.1971ben állították rendszerbe és 1997-ben vonták ki. A repülőgép a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi egyetemen (Mai nevén Közszolgálati Egyetem) került kiállításra.

A MiG-21BiSz a Szovjetunióban gyártott legutolsó változat volt. Gerinctartálya, hosszabb, magasabb és szélesebb volt mint az MF-é. A fő különbség, a módosított magassági kormány és a korszerűbb célzókészülék mellett a korszerűsített Tumanszkij R-25-300 gázturbina beépítése volt, amelybe egy második üzemanyagpumpát is szereltek, az utánégető tér üzemanyag táplálásához. Ez CSR-nek (чрезвычайный режим, Csrezvicsajnij Rezsim), oroszul Vészüzemmód nevezték. Békeidőben gyakorlásként egy, éles légiharcban három percig használhatták, túlmelegedés veszély miatt. A CSR üzemmódban 4000 méter alatt 97,4 kN tolóerőt kapott a pilóta, tehát 1,0 felett tolóerő-súlyhányada volt a repülőgépnek 254métere/másodperc emelkedési sebességgel. Ezzel manőverező légiharc esetén jóval agilisabb volt mint elődei. 

A –BiSz-nek három alverziója volt, a 75A, 75B és 75K.

A taszári hajózók Kusovszkajában kapták meg a típusátképzést.

Az első 75A BISz-eket a korszerűsített „Lazur” rávezető rendszerrel és RP-22-es radarral építették, amely ötven százalékkal nagyobb hatótávolságú volt az MF lokátorához képest, a légiharc fegyverzethez kaptunk nitrogénhűtésű, nagyobb indítási távolságú szembetámadásra is alkalmas R-13M hőkövető és R-3R félaktív lokátoros irányítású rakétákat is. Később a MiG-23-hoz érkezett R-60 hőkövető rakétákat is hordozhatták.

A BiSz földi célok ellen akár tíz, száz kilós bombát is hordozhatott, és rendszeresítették hozzá az UB-32-es rakétablokkokat is. A néphadsereg nem vásárolt a H-66-os földi célok elleni irányított rakétát, de megkapta a törzs alatti póttartály tartó helyére szerelhető különleges felfüggesztőt, amely a taktikai atombomba elhelyezésére szolgált. Ezeket azonban sohasem szerelték fel a gépekre, hanem az isaszegi raktárban tárolták. Az atombombák alkalmazásához egyéb eszközök és a kábelrendszerek is rendelkezésre álltak.

A 75A alváltozatból 1975-től kezdődően 15 darabot rendszeresítettünk és ezekből kimagaslóan sok, hét darabot veszettük a szolgálati időszakban

Lajstromszámok:  3537,3547, 3732, 3745, 3931, 3945, 3955, 3964, 3987, 4025, 4029†, 4058, 4097, 4112, 4133. - (1975-től).

Az egy századnyi BiSz szolgálatba állításával párhuzamosan Taszárról áttelepítették Kecskemétre az MF gépeket, és a taszári többi századot is a beérkező BiSz-ekre fegyverzeték át. Ezek a BiSz újabb 75AP alváltozatai voltak, külsőre is jól látható eltérés, hogy a gépek orra alatt és a függőleges vezérsík tetején ott volt a „Pion” antenna, amely az RSzBN közeli navigációs rendszerhez tartozott.

Ez a robotpilótával együttműködve biztosította, hogy a gépet akár több száz kilométer távolságból automatikusan futópálya tengelyébe vezesse és csak 50 méteres magasságban vegye át a pilóta. Az új navigációs rendszer blokkjai miatt azonban „helyszűke” állt elő, ezért a „Lazur” rávezető rendszer nem fért el ezekben a gépekben.

• MiG-21BiSz vadászrepülőgépek. A 4058-as oldalszámú 75A változatú repülőgép gyártási száma:75034058. Az üzemeltetés kezdete 1975-ben volt.A 75A változatok LAZUR rávezető rendszerrel voltak felszerelve, de RSzBN közel navigációs rendszerük nem volt.

A 75AP alváltozat szállítását egy évvel később 1976-ban kezdték meg. Ezekből 47 darabot állítottunk szolgálatba és 13 darab került veszteséglistára.

Lajstromszámok:  41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48,49, 50, 51, 52, 1844, 1867, 1874, 1889, 1900, 1904, 1953, 1968, 2001, 2021, 2098, 2105, 5321, 5531, 5540, 5705, 5721, 5809, 5822, 6007, 6009, 6021, 6115,6145, 6207, 6224, 6253, 6264, 6305, 6327, 6384, 9099, 9125, 9178, 9207.

• Két darab MiG-21BiSz fedezék előtt. Az 1900 lajstromszámú 75AP gyártási száma: 75061900. Hadrendbe 1978-ba került a taszári Kapos vadászrepülő ezred állományába. 2000-ben vonták ki a hadrendből, jelenleg Kecskeméten az MH Légijárműjavító Üzem előtt van kiállítva.

• A 46-os lajstromjelű MiG-21BiSz A75P a Pápai vadászrepülő ezred Griff századában repült 1979-től. Gyártási száma:75077805. A repülőgép leromlott állapotban a Pápai repülőtér mellett volt még tavalyi évben,

• Az 5540 lajstromszámú AP változat gyári száma: 75035540. A 47. Pápai repülőezred  Griff századában repült 1976-től. Kivonása után a pápai repülőtér mellett volt látható leromlott állapotban.

• A 41-es lajstromszámú BiSz 75AP gyári száma: 25077711. 1979-ben került hadrendbe a Pápai Griff vadászrepülő században. 2000-ben vonták ki a hadrendből és 2019 késő őszéig a pápai repülőtér mellett rozsdásodott. Onnan került Berekfürdőre, ahol a Szovjet repülőtér titkai gyűjteménybe kerül kiállításra.

• MiG-21BiSz AP75 vadászrepülő gépek egyik fedezék előtt. A 6253-as oldalszámú repülőgép gyártási száma: 75046253. 1977-ben állították szolgálatba és 2000-ben vonták ki. A pápai repülőtér mellet van jelenleg is rossz állapotban.

• A 2105 oldalszámú AP75-üs, gyári száma: 75062105. 1978-ban állt hadrendbe, és 2000-ben vonták ki. Jelenleg is a pápai repülőtér mellett van rossz állapotban.

Az 1904-es lajstromszámú repülőgépet sárga alapú cápa festették és az Égi Huszárok (Sky Hussars) kötelékben repült. Beceneve Cápeti volt.

• A második Taszári Repülőnapon 1992-ben készített analóg képem az 1904-es MiG-21BiSz-ről

• A Taszári Kapos Vadászrepülő ezred állományából 1991-ben felállított Égi Huszárok négy gépes MiG-21BiSz bemutatócsapat jelvénye. Sikerrel szerepeltek a 1993-ban a RIAT-on (Air Tatoo) Fairfordon.

A 21-es négytartós vadászrepülőgép változatokhoz a kiképzést már nem a régebbi „U”, hanem a modernebb UM gyakorló vadászrepülőgépekkel végezték. Az –UM az MF kétüléses változata volt, SZPSZ határréteg lefúvó rendszerrel, amely javította a repülési jellemzőit. PVD-7 vészpitotcsővel is felszerelték. Hajtóműve Tumanszkij R-13F2-300 gázturbina is azonos volt az MF-k motorjával. Két alváltozata volt (gyártmányjelzés: 69 és 669A), a különbség a P-832 rádiókészülék beépítése volt, amelynek a késantennája a törzsgerinc hátsó részén volt található.  Hazánk 27 darab UM kétüléses gyakorló változatot tartott hadrendben 1971-től amelyek közül három darabot vesztettünk a szolgálati idejük alatt.

Lajstromszámok: 0158, 0258, 0265, 0358, 0465, 0565, 3031, 3036, 3041, 5081, 5086, 5091, 7011, 17, 18, 19,35, 53, 54, 55, 086, 091, 096, 904, 905, 906, 907

• A 055-ös oldalszámú MiG-21UM kétüléses gyakorló vadászgép 516999301 gyári számmal készült. 1979-ben állították szolgálatba Pápán a Griff századba.2000-ben vonták ki a szolgálatból. A repülőgép Budaörsön található jelenleg.

• Az 55-ös oldalszámú UM jelenlegi állapota. 2014-ben filmforgatás miatt szürke festéssel, amerikai vadászrepülőgépet imitáltak vele, BW AF 04055 lajstromszámmal. (A festék lemoshatatlan, de mivel magántulajdonban van a repülőgép nem lehet jogilag fellépni ez ellen). Az eladó állami szervnek az eladott repülőgépek után szerződésben ki kéne térnie, hogy az eredeti festésminták jelzések nem változatathatóak, tehát a szolgálati idő alatti valamelyik festéssel és jelzésekkel lehetne csak kiállítani. Sajnos ezt az illetékesek ezt nagyívben le....

• Az 5081-es UM szintén pápai Griff századnál repült. Gyári száma: 516915081. Szolgálati ideje 1974-től 2000  -ig tartott. A repülőgép Budaörsön található.

• A Budaörsön magánkézben lévő repülőgép 2014-ben hamis BW AF04057 lajstromszámmal..

• A 47. Pápai vadászrepülő ezred Griff századának kétüléses MiG-21UM gyakorló vadászrepülőgépei..

• MiG-21UM repülőgépek a pápai gurulóúton. Bármelyiket megvásárolhattam volna (ha lett volna rá pénzem).

• A 907-es lajstromszámú UM-ből éppen a kerozint szívják le. Az így tönkretett repülőgép csak ipari nagyjavítás után repülhetett volna. A gyári száma: 516999507. A repülőgép 1986-ban állt és 14 év múlva vonták ki 2000-ben a szolgálatból. A repülőgép Budaörsön magángyűjteményban található.

• MiG-21UM-ek. a pápai gurulóút mellett. A 905-ös gyári száma: 516999505 volt. A repülőgép a Sámán században repült. Jelenleg Dunavarsányban van kiállítva. A 904-907-ig lajstromszámú négy repülőgépet a Dunai Repülőgépgyárban nagyjavították..
  

Három UM, három lajstromszám. A 19-es, 54-es és 091

A 0158-as volt az egyetlen 69-es a többi 69A változat volt. A 904,905,906,907 UM-ek szárnyai  BiSZ változatoké volt, tehát megerősített és azonos hidraulikai rendszerrel ellátott szárnyak voltak, de a négy fegyvertartó csomópontból a külsőkre nem lehetett pilonokat erősíteni. (lajstromszámuk 904-907 volt.)

1990-től a rendszerváltás után a taszári Kapos vadászrepülő ezred 1. századnak PF repülőszázadát kivéve csak MF és BiSz harci és UM gyakorló vadászrepülőgépek álltak hadrendben. A Taszári századot is hamarosan kivonták. A Kecskeméti MF-ektől 1994. szeptember 1-én vette át a készültséget az MH.59 Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezred 2. Dongó százada MiG-29B vadászgépekkel, majd 1995. szeptember 1-én a 59/1 Puma század is szolgálatba állt. A kecskeméti -21-esek Pápára kerültek. A NATO békepartnerségi program keretében körülbelül 30 darab idegen-barát felismerő rendszert építettek a szolgálatba álló -21BiSZ, -21UM és -29B/UB vadászrepülőgépekbe.

MiG-21BiSZ repülőgépekből állt az Égi huszárok (Sky Hussars) bemutató kötelék, amely négy darab AP változatból állt. A kötelék először az 1991-es Taszári Repülőnapon szerepelt, majd Angliába 1992-ben a RIAT-on mutatkoztak be. 1992-ben a második Taszári Repülőnapon is repültek, aztán már csak egy Kecskeméti sajtónapon. Az 1904-el lajstromszámú Cápetit 1993-ban selejtezni kellett a programok repülési során +11G túlterhelést kapott, emiatt a szárny és a gerinctartály kismértékben deformálódott és repülési jellemzői nem maradtak megfelelőek. A kötelék által repült MF-ek lajstromszáma: 2098,2021,1953,2102,5540,5822,1904,1874

• Az 1974-es lajstromszámú MF még itthon. Később egy német magángyűjtő megvásárolta, jelenleg a Gerhard Neumann múzeumban van kiállítva Németországban. A magánmúzeum Josef Voggenreiter tulajdonában van,

• Pinkóczi (Pinkó) József alezredes a taszári a Boszorkány század parancsnokának neve a 21-es pilótafülkéjének oldalán. Pinkó 1993-ban szóló az Égi Huszárok magyar MiG-21-es bemutatókötelék szóló műrepülésével vívott ki tiszteletet Fairfordban az Air Tatoo-n.

• Beke "Bruci" József őrnagy 1991-ben az Égi Huszárok kötelék pilótája volt. A 31. Kapos vadászrepülő ezred Turul századának volt hajózója.

• Körömi "Csücsör" József őrnagy 1993-ban került be az Égi huszárok bemutatócsapatába. A repülő-pályafutása után tartós vezényléssel a Hungarocontrol Zrt-nél dolgozott.Jelenleg alezredesi rendfokozatban szolgálja a hazát.
  

MiG-23MF és UB

A MiG tervezőiroda a 21-es kifejlesztése után, olyan harmadik vadászrepülőgép tervezésébe kezdett, amely nagy teljesítmény mellett, rövid fel és leszálló tulajdonsággal, jó manőverezőképességgel rendelkezik, de erős lokátorral és nagy hatótávolságú radarvezérlésű rakétával látóhatáron túli légiharcot is képes sikerrel megvívni. A cél az amerikai F-4 Phantom II-nél jobb vadászrepülőgép kifejlesztése volt. A tervezők két úton indultak el, a 23-01-es prototípus, MiG-23PD, amely a 21-estől örökölt deltaszárnnyal és külön két emelőhajtóművel is rendelkezett. Ez a prototípus nehéz volt, sokat fogyasztott, nagyon sok műszaki problémával küzdött. 14 fel és leszállás után belátták, hogy a tervezési zsákutca, és a fejlesztését leállították.

A másik megoldás a változatható szárnynyilazással tervezett 23-11-es prototípus volt. A változtatható szárnynyilazás ekkor kezdett a repülőgép tervezésben elterjedni, elsősorban a fel és leszállási úthossz csökkentése, és alacsony repülési sebességen is jó manőverezőképesség fenntartása érdekében. Az amerikai F-111 közepes bombázó, az F-14 hordozófedélzeti vadászrepülőgép, illetve az európai gyártású Tornado vadász és csapásmérő repülőgépek is hasonló koncepció alapján kerültek tervezésre. A Szovjetunióban a Szuhoj Szu-17/22 gépcsaládot is ezen elvek alapján konstruálták. A felsőszárnyas konstrukció, törzse és farokrésze megegyezett a 23-01 prototípuséval, akárcsak a hajtóműnek kiválasztott Tumanszkij R-27 F-300 gázturbina. A hajtómű 68kN (utánégetéssel 78,5kN) tolóerejű manapság is megfelelő. A szárnyak változtatható külső nyilazását a húrhossz 11%-nál három beállítás közül lehetett manuálisan választani. A 16° (fel- és leszálláshoz), lassú repüléshez, 45° útvonalrepüléshez és légiharchoz és 72° (hangsebesség feletti repüléshez). A szárnynyilazást manuálisan lehetett változtatni, ellentétben például az F-14 Tomcat vadászrepülőgéphez, ahol számítógép változtatta a nyilazás mértékét. A szárnynyilazás változtatása közben a repülőgép instabil volt. A változtatható szárnynyilazás és az acél szerkezeti elemek minősége miatt, a repülőgép viszonylag nagy tömegű volt, ez a típus manőverezőképességét, hatótávolságát és agilitását csökkentette, valamint a sárkányszerkezetének élettartamát rendkívül rövid időre (1500 repült óra vagy 17 év) csökkentette. A repülőgépen hét függesztőpontot alakítottak ki. A közepes hatótávolságú R-23/R-24 (lokátoros és infravörös irányítású) rakétacsaládból repülőgépenként kettőt tudott hordozni. A többi szárny függesztőpontra R-60 hőkövető közelharc rakétákat (dupla indítósínnel 4 darabot), nem irányított rakétákat hordozó konténereket és szabadesésű bombákat lehetett függeszteni. A törzs középvonalába alul került beépítésre a duplacsövű GS-23L 23mm-es gépágyú, amelyhez 200 lőszert lehetett betárazni. A törzs alatti függesztőponton bombákat és üzemanyag póttartályt hordozhatott. A mozgatható szárnyrészekre is lehetett nem ledobható tüzelőanyag póttartály függeszteni, de ilyenkor csak 16°-os szárnynyilazással repülhetett a 23-as.

• A MiG-23MF klasszikus alakját jól bemutatja a fénykép.A szárnyak maximálisan behúzott nyilazáson vannak. A pilótafülke alatt a Sámán század jelvénye látható. A 23-asok selejtezése után a Sámánok újra -21-esekel kerültek átfegyverzésre.

Hazánkban először a szovjet Déli Hadseregcsoport több repülőezrednél állították szolgálatba MiG-23M, ML, MLA vadász és MiG-27 és MiG-27D csapásmérő, valamint MiG-23UB kétüléses gyakorló-vadász repülőgépeket.

A Magyar Néphadsereg állományába 1979-ba került egy századnyi mennyiségben az új vadászrepülőgépből. Magyarország 12 darab MF vadászváltozatot (01-12-es lajstromszámmal) és négy kétüléses UB vadász-gyakorló változatot szerzett be (14,15,16,20 lajstromszámmal). A gyakorló változatok közül 16-os UB-t 1981-ben a 20-as lajstromszámú UB pedig 1991-ben állt hadrendbe. Rendszerváltás után a típust 1992-től a 47. Harcászati Vadászrepülő ezred Sámán százada repülte.

• A MiG-23MF-ből csak egyetlen századot szerzett be Magyarország. A repülőgéppel Sáfár Albert, aki jelenleg az EUROFOR ALTHEA misszió törzsfőnöke Boszniában, az első taszári repülőnapon kiemelkedően szép műrepülést mutatott be. Sáfár tábornok előtte a MH Összhaderőnemi Parancsnokság légierő haderőnem főnöki beosztásában is tevékenykedett.

Az MF változat a szovjet csapatoknál repült első generációs 23-as család „M” változatnál egyszerűsített változata volt. A rádiólokátora a Szapfir-23D volt és rakétafegyverzetükbe tartozott a közepes hatótávolságú R-23R lokátor és R-23T infravörös irányítású változat, valamint a R-60 infravörös hatótávolságú közel légiharcrakéták. Ennél egyszerűbbek voltak a MiG-23MSz variánsok, amelyek a 21-esek RP-22SzM lokátorával készültek, ezért csak az elavult R-3Sz és R-13 lokátor irányítású és R-60 közelharc rakétákat hordozhatták, tehát nem volt nagyobb hatótávolságból indítható fegyverzetük.

A MiG iroda továbbfejlesztette a repülőgépcsaládot, de a nagyobb harcértékű második generációs ML, MLA, MLD változatokat nem állítottuk hadrendbe. Az MLD változatok a korai MIG-29-esekkel közel egyező harcértéket mutattak. Használhatták a R-73 rakétákat, jelentősen javult volt a manőverezőképességük, és beépítették a Szaphir.23MLA-11 (N008) radarberendezést is

A magyar repülőgépszázadnál az üzemeltetés során három vadászváltozat és kettő vadász-gyakorló UB semmisült meg.

• A 02-es lajstromszámú MiG-23MF gyári száma: 0390217153, 1979-ben állították szolgálatba.1997-került kivonásra. A repülőgép törzse alatt központi póttartály látható. A szárnyak merev része alatti pilonra függesztették a látóhatáron túli légiharcra is alkalmas R-23-as rakétákat. A repülőgép jelenleg Dunavarsányban látható..

• A 10-es lajstromszámú MiG-21MF gyári száma: 0390217171, A repülőgépet 1979-ben állították hadrendbe ás 1997-es kivonásáig repülte a pápai repülőezred Sámán százada.

• A 01-es lajtromszámú MiG-23MF gyári száma: 0390217152. A repülőgépet 1979-ben állították Pápán hadrendbe. 1990-ben vonták ki.

• A 01-es MF-et is elbarmolta a tulajdonosa. Filmforgatásra 2014-ben átmázolták a látható szürke színűre és hamis amerikai mintájú BW AF87800 lajtromszámot kapott. A repülőgépre függesztett R-23 rakétamakettel és a törzs alatti UB-32-57-nem irányított rakétakonténerrel soha nem repült, ilyen konfigurációban nem függesztettek fel fegyvereket.

• A 08-as Lajstromszámú MF gyártási száma  0390217169. A repülőgép 1979-től 1997-ig állt hadrendben, A 23-asok eredetileg teflonszürke (légifölény) festéssel érkeztek és a felségjelzésük is a régi ötágú csillagos magyar volt. A rendszerváltás után kapták meg kivonáskor is rajtuk lévő "bocitarka" festést, illetve az ezred és századjelvényeket.

• A 11-es oldalszámú MiG-23MF gyártási száma: 0390217172. 1979-ben állították hadrendbe. A törzs alatti függesztésen üzemanyag póttartály van. A repülőgép jelenleg a Nagyatádi Haditechnika Parkban látható.

• A 15-ös lajstromszámú MiG-23UB gyári száma: A1037926. A repülőgép 1979-ben állt szolgálatba.
  

• A 15-ös oldalszámú MiG-23UB megmenekült az enyészettől és jelenleg a Szolnoki RepTárban van állandó kiállításon. 

A 05-ös oldalszámú MF 1985. március 21-én gyártási hiba miatt zuhant le. (31-es törzskeret nem megfelelő hőkezelése). Pilótája Störk József sikeresen katapultált.

A 16-os lajstromszámú UB 1990. január 26-án Beled térségében személyzetével, Reinhardt Róbert századossal, és Bakó Ferenc ezredessel együtt csapódott földbe.  A Szovjet Légierőtől megkaptuk utána a 20-as oldalszámúra festett UB-t, amelyet Retteget Ivánnak neveztek nem hivatalosan a hajózok. Ez a repülőgép erősebb hajtóművel, plusz tolóerő kapcsolóval és fokozattal rendelkezett, valamint műszerezettsége és pilótafülkéje is eltért az export változattól. Az idegen-barát felismerő rendszere a szovjet légierős volt, eltérő a hazánkban használt rendszertől, így szinte csak teljes légtérzárral repülhetett, nehogy lelőjék a hazai légvédelmi rakétaegységek.

1990.április 6-m egy MF-et is elvesztett a Légierőnk. A repülőgép hajtóműve az újraindítási magasság alatti repülés során villámcsapás miatt leállt, pilótája Cseporán Mihály katapultált.

1991.szeptember 16-án a 04-es oldalszámú MF vadászrepülőgéppel Soproni „Sopi” Károly őrnagy „Nyitott kapuk napja” Repülőnapon bemutatórepülés közben humán faktorból eredő hiba miatt, a földnek ütközött, kigyulladva visszaemelkedett, egy közel egy km repülés után visszazuhant és elégett.

1995. szeptember 13-án a lokátor nélküli 14-es lajstromszámú UB-vel Katovics Balázs és Mizsei Mihály századosnak éjjeli elfogási gyakorlat során kellet elfogni a Taszárról felszállt 16-os lajstromszámú SzU-22M-3-ast. A két repülőgép összeütközött, a Szuhojból Katona István őrnagy sikeresen katapultált, a repülőgépe lezuhant. A 23-as pilótái megpróbáltak a függőleges vezérsík nélküli UB-val hazarepülni, de Pápától 7km-re lezuhantak és mindketten életüket vesztették.

A MiG-23-as vadászrepülőgépeket 1997-ben vonták ki a hadrendből. Miért nem a régebbi MiG-21-eseket selejtezték ki?

1985-ig a -21BiSz és -23-as változatokat párhuzamosan gyártották a Szovjetunióban. Az elődtípus gyári élettartama jóval meghaladta a bicskaszárnyú vadászgépét. A kelet-európai Légierők közül Bulgária és Lengyelország is költségvetési megszorítások miatt a rendszeresített 23-sok után, ismét -21-esket szerzett be. Hazánkba is 1979-ben együtt érkezetek a -21BiSz és -23MF változatok. Romániában, ahol a -21-es -23-as és -29 vadászrepülőgépeket párhuzamosan is repülték a -21-esek izraeli program (LanceR) alapján történő modernizálását választották, annak ellenére, hogy a legmodernebb BiSz-ekkel nem is rendelkeztek, ott az -MF volt a csúcsmodell. A MiG-29-esek izraeli modernizációs programmal támogatott Sniper program prototípusa is elkészült, de az alacsony darabszám és a költségek miatt maradtak a LanceR projektnél. A 23-sok korszerűsítése nem is került szóba, a nagyon alacsony élettartam miatt.

Szuhoj Szu-22M3 és UM3K

Magyarország csapásmérő repülőgépekkel a Tupoljev Tu-2 bombázó, Iljusin Il-10 légcsavaros és Il-28 sugárhajtású repülőgépek kivonása után rendelkezett. A MiG-15 -17 -19 -21 vadászrepülőgépek felszereltetők voltak szabadesésű bombákkal és nem irányított rakétákkal, de terhelhetőségük alapján nem tekinthetőek komoly bombázóknak. 1980-as évek elején kezdődtek tárgyalások csapásmérő repülőgépek beszerzésére. A Szuhoj tervezőiroda két típusa került reflektorfénybe, a Szu-22 vadászbombázó és a Szu-25 csatarepülőgép. Utóbbi végül nem került a rendszerbe annak ellenére, hogy több nyugaton megjelent könyvben is üzemeltetőként jelölte meg hazánkat. Egy század „Gracs” (Varjú) került volna Magyarországra, de végül nem realizálódott az ügylet.

A Szu-17 exportváltozata, a Szu-22 végül egy századnyi mennyiségben hadrendbe állt. A 17-es „bicskaszárnyú” csapásmérő repülőgép nem volt ismeretlen Magyarországon, a Kunmadarasi szovjet repülőezred már régóta repülte, és a Varsói Szerződés többi tagországa is rendszeresítette már a típuscsaládot. A típust az 1970-es években a Szu-7 vadászbombázó továbbfejlesztésével konstruálta az OKB Szuhoj tervezőiroda. Az új változat elsősorban a félszárnyak külső kétharmadának nyilazásával tért el az elődjétől. és ezzel a megoldással komolyan csökkentették a felszállási út hosszát. A Szu-17/22 típusnál a beépített tűzfegyvernek a két szárnytőbe épített 30mm-es NR-30 gépágyút építették. A törzs alá négy fegyver a félszárnyak alá 3-3 függesztőhelyet alakítottak ki. A Szu-22M3 típusból minimális mennyiség 59 darab épült, ebből került 12 darab Magyarországra. A vadászbombázókhoz rendszeresíttették a H-23 és H-25ML/MP és a H-29 irányított rakétákat, bár az H-29-hoz tartozó AKU-58E indítósíneket végül nem szerezték be. A irányított levegő-föld rakétákon túl, szabadesésű bombákat és konténerekből indítható nem irányított rakétákat is hordozhattak, valamint közelharc fegyverként az R-60 hőkövető rakéták is integrálásra kerültek.

• A SzU-22 szárnyainak külső részét építették mozgathatónak. A törzs az 1950-es évek "kólásüveg" alakjának volt megfelelő. A szárnyon és függőleges vezérsíkon az ék alakú felségjel látható, utóbbin a századjelvény is.

A Szu-22M3 változatot viszont egyetlen ország sem repülte Európában. Az M3-as változat azért került kiválasztásra, mert papíron ugyanazzal az Tumanszkij R–29BSZ–300 (55-BSz) hajtóművel repültek, mint a Pápán rendszeresített MiG-23MF vadászrepülőgépek. A későbbiekben bebizonyosodott, hogy nem voltak csereszabatosak, sőt egyforma alkatrészeik sem nagyon akadtak. Megalakult a 101. Felderítőrepülő Század, amely mint csapatrepülő egység a szárazföldi csapatok alárendeltségébe került. A századot a Taszári repülőtérre telepítették. A tervezett második század, és a Szu-25 csatarepülő század beszerzését a gazdasági helyzet alakulása megakadályozott.  1983 végén ládákba csomagolva érkeztek az első repülőgépek Magyarországba. 1984-ben az szovjet segítséggel végzett összeszerelést követően megkezdődött a század kiképzési repülése. A repülőgépek lajstromszáma 01-től 16-ig volt sorszámozva (a 13-as oldalszámot kihagyták, így az 51813 gyári számú repülőgép lajstromszáma 16-os lett).

• A SzU-22 orrészén a Fürkészdarázs ábrázolása. A század nevét, több második világháborús századnév közül választották ki, A Fürkészdarázs egyesíti a felderítés és csapásmérési feladatkört. A század jelmondata: : „Derítsd fel és semmisítsd meg!”) 

• A 05-ös lajstromszámú Szu-33M3 gyári száma: 52305. 1983-tól Taszáron szolgálta hazánkat a csapatrepülő századnál, amely később a Fürkészdarázs nevet vette fel. 1997-ben vonták ki a szolgálatból.
  

• A 05-ös oldalszámú SzU-22M3 repülőgép a Kassai Repülőmúzeumban van Szlovákiában,

• A 08-as lajstromszámú UM3-as gyártási száma: 17532390304. 1983-ban érkezett Taszárra. A kivonására a pápai repülőtéren került sor 1997-ben. A repülőgép jelenleg Tatán található. A képen látható, hogy a 30mm-es gépágyúkat kiszerelték a repülőgépből

• A 14-es lajstromszámú SzU-22M3 repülőgép gyártási száma: 51814. 1983-tól állították hadrendbe. Információm szerint napjainkban is kivonásának helye a pápai repülőtér mellett található erősen leromlott állapotban.

• A 15-ös oldalszámú SzU-22M3 gyári száma: 51815. 1983-ban állították rendszerbe. Napjainkban is a pápai repülőtér mellett látható, rossz állapotban.

A nyilvánosság előtt felderítő-bombázóknak nevezett repülőgépek a Néphadsereg legnagyobb harcértékű csapásmérő repülőeszközei voltak. A rendszerváltás után a Csapatrepülő Parancsnokság megszűnt, és az egységeit a Magyar Légierőbe integrálták. A 101. század is átkerült a szintén Taszáron állomásozó 31. Kapos Harcászati Repülőezredbe, amelynek a 3. századát alkották. (Az első kettő MiG-21MF és BiSz vadászrepülőkkel volt felszerelve). A Fürkészdarázs nevet felvevő Szukások 1995-re elérték a repülőgépek első nagyjavításig repülhető keretet. A Dunai Repülőgépgyártó Rt (a PG. utódja) meg is kezdte fehérorosz Baranovicsiben lévő javítóbázis közreműködéssel a nagyjavításokat, de a programot a 6. repülőgép elkészülése után leállították. Magyarország akkor kormányzata döntése értelmében a taszári bázist átadta a NATO (kimondva pedig az Amerikai Egyesült Államok részére a Jugoszlávia elleni légiháborúra) és ezzel egyidőben, az ott állomásozó egységeket áttelepítettek Pápára telepítették. 1995. után a Szu-22 támadó repülőgépekkel rendszeres szervezetszerű kiképzési és gyakorló repüléseket nem folytattak, és a típust 1996. december 15-én vonták ki a hadrendből.

A rendszerbe állításuk alatt három repülőgépet vesztettek. A 06-os lajstromszámú hajtómű meghibásodás után Taszár melletti vasúti töltésbe vágódott. A 07-es UM3K kétüléses gyakorló repülőgép a Taszári repülőtéren zuhant le, a 16-os éjszakai elfogógyakorlat során ütközött a Pápai repülőtérről felszállt MiG-23UB-vel. A Szuhojok pilótái minden esetben megmenekültek.

A 05-ös Szu-22M3 változat a Kassai Repülőmúzeumba került, a 01-es Kecskemétre, a 03 és a 12-es a szolnoki RepTár-ba, a 08-as és 09-es Tatára a 11-es Kecelre.

Az utolsó repülés:

A MiG-21, -23 és SzU-22 repülőgépek hadrendből kivonására és selejtezésére annak ellenére került sor, hogy a magyar harci repülőgépek száma nem érte el a számunkra engedélyezett maximális 180 darabot. A döntést 2000, augusztusában Fodor Lajos vezérezredes politikai döntésnek nevezte (a blogger hozzáteszi, hogy a tábornok is felelős katonai vezetőként részese volt a döntés előkészítésnek, akárcsak a többi akkori Légierőben és Honvédségben azt előkészítő főtiszt.) A sors és véletlen kegyetlen egybeesése volt, hogy a 47. harcászati repülőezred megszűnése és fennállásának 50. évfordulója között csak néhány hét eltérés volt.

A Pápai repülőtéren a MiG-21-esek utolsó nyilvános repülésre 2000. augusztus 23-én került sor. Utolsó parancsnoka a később Jak-52 gyakorlórepülés közben repülőhalált halt Laneczker József ezredes volt a 47. vadászrepülő ezrednek.

Az esemény előtt is vontak ki MiG-1 vadászrepülőgépeket, például 1995. januárban 12 darabot selejteztek ki az általános haderőcsökkentés keretében.

A nyilvános búcsúrepülésre 47/1 „Sámán” vadászrepülő század nyolc darab MiG-21UM és a 47/2 Griff vadászrepülő század szintén nyolc MiG-21BiSz repülőgépét készítették elő. Az állományból összesen 24 hajózónak volt hely a tisztelgő búcsúrepülésre. A búcsúrepülésen 3x5 repülőgépes kötelék és egy egyéni műrepülést program volt.

• A Pápai 47. Harcászati Repülőezred jelvénye. A címerpajzson a magyar piros-fehér csíkok mellett a Griff és a Sámán század jelvénye látható.

• A Pápai Harcászati Repülőezred Sámán századának címere. A Sámánok között repült többek között Farkas Bertalan (jelenleg nyugalmazott dandártábornok) az első magyar úrhajós is.

• Az 6115-ös MiG-21BiSz nemzeti színekre festését Nagy Ervin és Szabó Attila főtörzsőrmesterek végezték el a kivonási ünnepségre. A repülőgéppel egyéni műrepülést Kristóf Tamás őrnagy hajtotta végre az ünnepségen.

• A 6115-ös MiG-21BiSz 75AP gyári száma: 75036115. 1978-ban állították szolgálatba. Jelenleg Dunavarsányban van kiállítva a Komo Sky bázison (gyűjteményben)

• A 48-as oldalszámú MiG-21BiSz AP75 díszfestését, egy sólymot, ami a szabad szárnyalást jelképezte Róka József és Kindert Gyula századosok készítették el a búcsúrepülésre. A repülőgép gyári száma: 75081501 volt. 1979-ben állt szolgálatba a Pápai Repülőezrednél. Pápa Tartalék repülőtér környékén volt még a repülőgép 2017-ben

• Pető István 1980-tól különböző beosztásban repült a 47. Pápai Vadászrepülő ezredben. 1997. január 13-től ezredparancsnok, annak megszűnéséig. Utána Kecskeméten 2004-től 2009-ig bázisparancsnok dandártábornoki rendfokozatban. Később Olaszországban NATO beosztásban tevékenykedett és részt vett a Líbiai Oddysey Dawn és Unified Protector hadműveletek tervezésében.

• A 55-ös oldalszámú UM oldalán Kositczy Attila neve látható. Jelenleg nyugállományú tábornok. 1978-tól 1983-ig Pápán a 47. Honi Vadászrepülő Ezrednél ezredparancsnok-helyettes, 1983 és 1990 között ezredparancsnok. 1990–1994-es években Veszprémben, az 1. Honi Légvédelmi Hadtestnél repülőfőnök, 1995-ben hadtestparancsnok-helyettes, 1995-től 1997-ig hadtestparancsnok, 1997 és 1999 között a Légierő Vezérkarnál vezérkari főnök. Gyakorlatilag a Magyar Légierő parancsnoka volt. Nyugállományba vonulása után több katonai repüléssel kapcsolatos könyv szerzője.

 A nyilvános búcsú után augusztus 29-31 között repülhettek a taszári, kecskeméti és pápai repülőgépek, majd 31-én 15 óra előtt egy perccel szállt le a pápai betonra Laneczer ezredes a 5531 lajstromszámú MiG-21BiSz (AP) vadászrepülőgépe, zárva ezzel a MiG-21 típuscsalád magyarországi történetét.

• Az 5531-es MiG-21BiSz 75AP gyári száma: 75035531. A vadászrepülőgépet 1976-ban állították szolgálatba. A törzsére festett három csillag jelezte, hogy az ezred utolsó parancsnoka, Laneczker József ezredes repülte. A repülőgép Lettországban Jurmalába került.

• 1998-ban a MIG 21-ek Lengyelországi éleslövészete alkalmával kapták meg a pilóták a svájci FORTIS órákat. A pápai 47-esek voltak az elsők, akiknek észrevételeire alapozva továbbfejlesztették a pilóták számára készített kronográfokat. A MIG-21-esek oldalára felfestették a Fortis lógót.Lanecker József ezredparancsnoki repülőgépének oldalán is ez díszelgett a neve alatt.

• A Pápai Hajózok Fortis órája a Flieger Classic. 200 darabos sorozat készült belőle.

• Lancezker József ezredes a 47. Pápai Harcászati Repülőezred utolsó parancsnoka. 2003. november 13-án a 08-as Jak-52-el repülőbalesetben Szász Gábor őrnaggyal együtt elhunyt.