Magyarország kormánya közölte 2024. február 23. 13:26-kor, a www.kormany.hu weblapján, hogy négy géppel bővíti Magyarország a honvédség Gripen vadászbombázó repülőgépflottáját - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, miután tárgyalt Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel.

Magyarország megnövekedett külföldi szerepvállalása és a megváltozott biztonsági környezet miatt szükségessé vált a légierő harcászati repülő képességének továbbfejlesztése. A meglévő 14 JAS-39 Gripen többcélú harcászati repülőgép mellé ezért döntött a magyar kormány további négy JAS-39C beszerzéséről. Az új beszerzések által erősödik Magyar Légierő képessége az ország légterének nemzeti- és NATO-elvárások szerinti védelmére. A csúcstechnológiás többfunkciós harcászati repülőgép kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkezik, mind légiharc, mind földi célpontok elleni hatékonyság, mind üzemeltetés tekintetében.

A magyar légierő gerincének számító Gripen-flottát nemzetközi szinten is ismerik és elismerik, a magyar JAS-39-esek három alkalommal védték a balti országok légterét a NATO missziójának (BAP) keretében, 2025-ben pedig újra ellátják ezt a feladatot. Mindemellett szintén a magyar Gripenek látják el - Olaszországgal közösen - Szlovénia, valamint a V4 tagállamokkal együttműködésben Szlovákia légterének védelmét is.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf már 2022 decemberében elárulta, hogy 2024-ben négy új Gripen érkezhet. A honvédelmi miniszter − Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárral − a The Bold Truth About Hungary című angol nyelvű podcast műsorában a Magyar Honvédség fejlesztéséről beszélt, és azt mondta, hogy a katonai fejlesztés új szakaszába léptünk, és ennek nagy része az orosz–ukrán háború tanulságaiból fakad.

• The Bold Truth About Hungary című angol nyelvű podcastban szereplő táblázat. (forrás: facebook)

Szerinte a fő cél az elrettentés, hogy Magyarország tudjon kellő erőt demonstrálni mind a fizikai képesség, mind az elszántság terén. A hadsereg engedélyezett létszáma 37 500 fő, ezt kell elérni, majd megduplázni az elkövetkező években. Majd bemutattak egy táblázatot, amely a katonai beszerzések fajtáit és mennyiségét szerepeltette. A legelső tételben a Gripen vadászgépek voltak feltüntetve.

Eszerint a már meglévő 14 Gripen mellé 2024-ben, még négy érkezne. A témában a Világgazdaság megkereste a honvédelmi tárcát, hogy a beszerzés mennyire tény és mennyire vágyálom: a Honvédelmi Minisztérium a lapnak adott válaszában sejtelmesen azt írta, a jelenlegi lízingelt 14 darab harcászati repülőgép logisztikai támogatására vonatkozó szerződés 2026-ig szól. Másképpen fogalmazva: a Magyar Honvédség által jelenleg üzemeltetett 14 darab JAS–39 Gripen C/D harcászati vadászrepülőgép lízingje 2026-ban lejár, ezután a repülőgépek végleg magyar tulajdonba kerülnek.

A négy JAS-39C Gripen érkezését, már Kilián Nándor nyugalmazott vezérőrnagy, a Légi Haderőnem akkori szemlélője a Mindenki Hadtudománya rendezvényen, már szintén két éve egy előadás keretében említette. Dr. Koller József, aki február elejéig volt a Magyar Légierő megbízott parancsnoka, a közeljövőben pedig Olaszországi védelmi attaséként fog hosszabb ideig taljánföldön tartózkodni szintén egy előadáson jelezte az új Gripenek érkezését.

• JAS-39C (EBSHU) Gripen a Balti Légirendészeti misszióban. 

Mi is történt valójában:

Nem a Magyar Miniszterelnök zseniális tárgyalási technikájával "zsarolta ki" az négy újabb harci repülőgép szállítását, az igazság az, hogy ezek a repülőgépek már évek óta a szakmai hivatalos berkeiben köztudottak voltak.

A SAAB a JAS-39C gyártásakor, bár a fix megrendelések elfogytak, saját felelősségére még legyártott egy századnyi Gripen airframe részeit, (vagyis a törzsszerkezeteket, szárnyszerkezeteket stb.). A potenciális megrendelőknek ezt a századot ajánlotta nyomott áron beszerzésre.

A SAAB-ra gyakorlatilag rajtamaradt a legyártott törzsszerkezet. Ne felejtsük el, hogy a JAS-39 Gripen fejlesztése 1982-et döntés alapján kezdődött meg és a típust 1988-1996 között csak prototípus szinten létezett. A Svéd Kormány eredetileg hazai 350 darabot állított volna szolgálatba, végül összesen 204 darabot rendeltek meg és exportmegrendelésekbe bízva, modernizálták a típust, egy új C/D változatot kialakítva, amely lokátorában, elektronikai harcképességben, cockpit (pilótafülke) kialakításban, fegyverzetében és légi utántöltési képességében magasan felülmúlt a JAS-39A/B változatokat. A Dél-Afrikai, Magyar, Cseh, és Thai Légierő által lízingelt, illetve beszerzett példányokon túl azonban nem a nagyobb tendereken rendszeresen az Egyesült Államok mindenkori kormányai által keményen pártfogolt Lockheed-Martin F-16 változatok vitték el a pálmát. Ausztriában használt Eurofightereket rendeltek meg, India és Horvátország esetében a francia Dassault Rafale lett a befutó, és a legutóbbi időkben pedig a tendereken a Lockheed-Martin F-35A alacsony észlelhetőségű vadászbombázókkal kellett versenybe szállni, így Norvégia, Hollandia, Dánia és Svájc és Kanada is a Lockheed-Martin ötödik generációs repülőgépét választotta.

• Szlovák F-16V vadászbombázó. Még 2024-ben sem állnak hadrendben szomszédainknál, a kiképzést szolgálják az Egyesült Államokban. (forrás: facebook) 

• Horvát Dassault Rafale F3R. A francia légierő használt repülőgépeit kapják meg felújítva és nagyjavítva. (forrás: facebook)

Svédország és Brazília már az utód JAS-39F repülőgépeket rendelte meg saját légierő részére. Ezért nem volt meglepetés, mert az F verzió egy újratervezett repülőgép a C/D változatnál nagyobb méretű, nagyobb hatótávolságú és terhelhetőségű, némileg alacsonyabb észlelhetőségű és jóval modernebb elektronikával felszerelt új modifikáció potensebb választás volt, bár nem éri el az 5. generációs repülőgépek harcértékét. A legfontosabb paraméter az alacsonyabb észlelhetőség ugyanis belső fegyvertér beépítését, valamint a repülőgép sárkányszerkezetének olyan kialakítását követeli meg, amely a lokátoros és infravörös tartományban is nehezítí csökkenti a repülőgép észlelését.

• JAS-39E Mock Up 2016-ban a Farnboroughi kiállításon.

• JAS-39E  annyival fejlettebb a C változatnál, mint az F/A-18C Hornet és az F/A-18E Superhornet között a különbség. Egy teljesen újjátervezett és nagyobb méretű repülőgép. (forrás: facebook)

Magyarország már a JAS-39 repülőgépek megrendelése előtt is kétszázadnyi, tehát 24-28 darab negyedik generációs harci repülőgépet szerzett volna be. Az 1998-as országgyűlési választások után a pályázatot először elnapolták, majd az Orbán-kormány alatt a beszerzendő repülőgépek számát egy századnyira csökkentették, és csak használt repülőgépeket terveztek beszerezni. A biztos befutónak számító, török, amerikai és belga forrásból is felajánlott F–16-os helyett a 14 db JAS 39A/B lízingeléséről szóló, nagy meglepetést keltő döntést 2001. szeptember 10-én jelentették be.

• Az első öt JAS-39 Gripen érkezésekor még nagy volt az öröm. 

• A teljes flotta átadása. 

• A festés szinte új volt a 14 svéd repülőgépen.

A 2002-es választások után a szocialista-szabad demokrata koalíció a repülőgépek képességeinek jelentős növelése, és a megkötött szerződés módosítása mellett döntött, mivel a JAS-39A/B változatok a NATO által támasztott minimális igényeket (légi utántöltés lehetősége, adatátviteli rendszer) nem tudták kielégíteni és megkötött szerződés ugyanakkor Országgyűlési Határozatot is sértett. Mivel a megrendelt gépek a NATO-célok teljesítésére alkalmatlanok voltak, ezért a szerződés módosítására lett szükség, ami jelentős költségnövekedést eredményezett, a szerződésben foglalt összeg így 160 milliárd forintról 240 milliárd forintra nőtt. Többszöri tárgyalást követően 2003. február 3-án az új kormány Honvédelmi Minisztériuma bejelentette a szerződés módosítását, amely biztosította, hogy a legyártott repülőgépek tényleges légi utántöltéssel is rendelkező NATO kompatibilis többfeladatú vadászbombázók lettek. A repülőgépekhez allokált költségek azonban nem voltak elegendőek, így a többfeladatú repülőgépekhez kevesebb repült órát sikerült megrendelni, mint egyfeladatos vadászrepülőgépként. A repülőgépek tehát NATO kompatibilissá váltak, de nem volt elengedő kiképzési idő a hajózó és műszaki állomány NATO „Combat Ready” követelményének teljesítésére.  Ezeket az anomáliákat csak a 2010-ben ismét hatalomra jutó Fidesz kormányzat tudta, több tárgyalással és szerződésmódosítással javítani, de csak a 2010-es évek második felére. Először GBU-12 ejtőlőszer (bombák) kerültek 2017-től a fegyverzetbe. 2021.augusztusban döntés született Honvédség Gripen flottájának modernizációjáról, amely tartalmazza a radar illetve a fegyverzet továbbfejlesztését is. A Gripen-fejlesztési program részeként 2021 decemberében megrendelték az igencsak elavult AIM-9L I-1 közelharc rakéták helyett, minimális darabszámban IRIS-T rakéták beszerzésére. A magyar Gripenekhez az izraeli Elbit Systems vállalt TARGO II sisakcélzói kerülnek integrálásra annak érdekében, hogy az IRIS-T rakéták képességeit maximálisan kihasználhassák. A radart is korszerűsítik: modernebb PS-05/Mk4 lokátor kerül beépítésre és az új MS 20 Block 2 szoftver csomag is telepítésre kerül, amely jóval hatékonyabb és potensebb harci gépekké teszi a magyar Gripeneket. Az MS 20 Block 2 csomag egy új levegő-föld fegyvert is tartalmaz, mégpedig a GBU-49-est, amely mind GPS, mind lézeres vezérlés során nagy precizitással alkalmazható.

A 14 darab repülőgép azonban békebeli légirendészeti szolgálaton túl missziós feladatra kevés. Hozzá kell tenni, hogy Magyarország egy repülőgépet, a 42-es JAS-39D kétülésest változatot 2015-ben humán faktor hiba miatt elvesztette Caslavban a Lion Effort gyakorlaton, és helyette a svéd partner 44-es oldalszámú JAS-39D Gripen szállította le Magyarország részére.

• A Caslavban összetört JAS-39D kétüléses harci-gyakorló repülőgép, még újkorában.

Az Orbán Viktor által vezetett kormányzat a 2010-es évek óta Oroszország és Kína felé közeledő és Európai Uniós távolodást preferáló külpolitikája valamint a magyarországi demokráciát, szólásszabadságot és médiaegyensúlyt felborító és ellenzéket jelentősen korlátozó illiberális belpolitikája miatt az Európai Unió és az Egyesült Államok részéről jelentős bírálatot kapott. A bírálók között a Svéd kormányzat is szerepelt. Orbán a légierő szuperszónikus mennyiségi fejlesztését további Gripen repülőgépek beszerzésével ezért blokkolta. A racionális és költséghatékony döntés előkészítése szakmai szinten megtörtént és minimálisan négy repülőgép beszerzése állt a fókuszpontban. Azért négy, mert amennyiben missziós feladatot hajt végre Honvédségünk az két (egy aktív + egy tartalék) géppár felajánlás lenne, valamint a Balti Légirendészeti Misszió is minimálisan ennyi repülőgépet igényel. Több JAS-39C/D beszerzése nem indokolt, mivel az ötödik generációs típusok megjelenése után, 4++ generációs repülőgépek beszerzése harci-technikai paraméterek miatt nem preferált.

A Orbán féle beszerzési és külpolitika a svédek helyett máshonnan akart a Gripen szerződés 2026-os lejárta után repülőgépeket beszerezni. A 2020-as évek elején indult Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program során Maróth Gáspár akkoriban védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos, ezért a zuhanyhíradó szerint Franciaországban tárgyalt használt/új Dassault Rafale vadászbombázókkal kapcsolatban, de a gall repülőgépeket sem financiálisan, se szállítási határidőben nem lehetett volna a JAS-39C/D-k helyett rendszerbe állítani. Tegyük hozzá 4++ generációs repülőgépeket 4++-ra cserélni politikai szembenállás miatt arrogancia.

A következő állomás, szintén a zuhanyhíradó szerint Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnök 2023. februári látogatása volt az Egyesült Államokban. Egyes források szerint kormányzati tisztségviselőkkel előzetes tárgyalásokat folytatott Lockheed-Martin F-16V repülőgépek beszerzése tárgyában. F-35A alacsony érzékelhetőségű repülőgépek szóba sem kerültek, egyrészt bekerülési költségük, másrészt az infrastruktúrális beruházások miatt, de probléma lett volna a nemzeti autonómia kérdése is, hiszen a Lightning II. repülőgépek szinte folyamatos on-line kapcsolatban vannak a gyártóval. Az Egyesült Államok viszont joggal tartott attól, hogy a Magyarországon lévő ötödik generációs harci géppel kapcsolatos információk, adatok egy része orosz vagy kínai kézre kerülnének. Az F-16V-k beszerzése is hasonló volumenű beszerzés lett volna mint a gall repülőgépé, ráadásul a Lockheed-Martin a Fort Worth-i gyárban lévő F-16 gyártósor felszámolása után (ott már csak F-35 repülőgépeket készítenek), az Dél Karolinai Greenwille-i gyára humán erőforrás hiánya miatt, több év késéssel kezdte gyártani a típust, így a szlovákok által megrendelt repülőgépek építése is jelentős késéssel kezdődött, a bolgároké pedig még mindig nem került gyártásra. Így tehát az amerikai vonal is kudarcot vallott.

Közben a svédeknél folyamatban volt a hazánknak szánt repülőgépek gyártása a SAAB gyárban. 2022. november közepére elkészült a Haderő Fejlesztési Program átdolgozott, a következő 10 évre vonatkozó tervezete, amely az ukrajnai háború tapasztalatai alapján nyilvánvalóvá vált kihívásokra is választ ad. Egyes ütemtervek szerint, 2030-után beérkezik újabb 16 darab Gripen vadászrepülőgép melyet jó eséllyel a SAAB mostani közleménye is megerősíthet, mint írták 2035-ig és után is készen állnak a magyar Gripen flotta támogatására.

Személyesen nem hiszek egy második harcászati repülőszázadban amely svéd típussal lenne felszerelve. A JAS-39E is csak 4++ repülőgép, és 2030 utánra ténylegesen 5. generációs repülőgépek beszerzése szükséges, bármennyire is kiemelkedő az új  Gripen változat elektronikai hadviselési képessége. A honvédség részére 2028 környékén meg kell rendelni a következő típust, amely a svéd repülőgépeket leváltja. Ez jó eséllyel, az német-francia-spanyol, Future Combat Air System (FCAS), /Franciául:Système de combat aérien du futur; SCAF/ program, vagy a Brit-Olasz-Japán-Svéd együttműködésű GCAP (Global Air Combat Programme) 6 generációs repülőgépei közül kerülhet ki. 

• Az FCAS makett a LeBourget repülőtéren bemutatott kiállításon. (forrás: facebook)

•  Az FCAS makett a LeBourget repülőtéren bemutatott kiállításon. (forrás: facebook)

• A GCAP program elődje a BAe Tempest 6. generációs repülőgépe volt. Ez lesz áttervezve és továbbgondolva az új programban. (forrás: facebook) 

• A GCAP program elődje a BAe Tempest 6. generációs repülőgépe volt. Ez lesz áttervezve és továbbgondolva az új programban. (forrás: facebook) 

A jelenlegi magyar kormányzat által képviselt kül- és biztonságpolitika miatt esélye van a Dél-Koreai KF-21 Boramae, illetve a török TAI/BAe Systems TF Kaan ötödik generációs repülőgépeknek is.

•  KF-21 Boramae Dél-Koreai 4+++ majd később ötödik generációs repülőgép (forrás: facebook)

•   KF-21 Boramae Dél-Koreai 4+++ majd később ötödik generációs repülőgép (forrás: facebook)

•  TAI/BAe Systems TF Kaan ötödik generációs harci repülőgép (forrás: facebook)

•  TAI/BAe Systems TF Kaan ötödik generációs harci repülőgép (forrás: facebook)

A napjainkban bejelentett négy JAS-39C Gripen harci repülőgép, tehát addig lesz szolgálatban valószínűleg mint a többi svéd repülőgép hazánkban. Egyes hírek szerint azért sem várható több JAS-39C/D gyártása, mert a Fülöp Szigetek kormányzata aláírás közel van egy század JAS-39C beszerzése tárgyában, amelyeket az utolsó legyártott repülőgép fődarabokból építene a SAAB. 

Hazánk számára tehát már csak a svéd Légierő által használt repülőgépek maradnának, egy modernizáció és felújítás után, amennyiben a C modifikációt szeretnék újabb századnál rendszerbe állítani.