2008-ban az ELITE gyakorlatot július 3 és 17 között rendezték meg a szokásos dél-németországi körzetekben. A légvédelmi egységek a heubergi lőtérre, a harcászati repülőerők a lechfeldi és neuburgi a helikopterek laupheimi a szállítórepülőgépek pedig Landsberg-Penzing repülőbázisokra települtek, de jó néhány repülőeszköz saját bázisról kapcsolódott be a gyakorlatba.

2008-ban 27 nemzet vett részt a gyakorlaton ebből 18 különféle fegyverrendszereket is biztosított az eseményre.

• A 2008-as ELITE résztvevői, diszlokáció szerint. (forrás: wikipedia)

Helikopteres erők tekintetében Laupheim repülőterén repültek a Belga Védelmi Erők négy Agusta A-109LUH könnyű helikoptere Biersetből, a német haditengerészet Sea King forgószárnyasai a kieli Marine Flieger Geschwader 5 (MFG-5) helikopterezredből. A német haderőből MTHR-25 egységének CG-53GS típusú nehéz szállítóhelikopterei, valamint Bo-105 páncéltörő forgószárnyasok is erről a bázisról hajtották végre feladataikat.

Az ELITE gyakorlaton részvett Luftwaffe LTG-61 szállító repülőezredének és a francia légierő Orleans-Bricy ET 03.061 egységtől C-160 Transall szállító repülőgépek Landsbergből szálltak fel, akárcsak a lengyel légierő krakkói 13 ELT CASA-295 harcászati szállító repülőgépe,

Neuburgból a  Jagdgeschwader 74 (JG74) (volt Mölders ezred) Eurofighter repülőgépei, az FRA és a GFD kontraktor csoportok Dassault Falcon 20 illetve Learjet 35A repülőgépei üzemeltek.

Lechfeldből repült a legnagyobb csoportosítás, ahol a görög F-16Block52, a török F-4F-Terminator-2020, F-16Block40, a Militare Aeronautica Tornado ECR, lengyel Szu-22 valamint a spanyol EF-18+ Hornet vadászbombázó települtek. A hazaiak a JaBoG-32 Tornado ECR, Recce és az Aufklärungsgeschwader 51 ezred IDS változatai szintén innen indultak feladatokra.

•  A JaBoG-32 1. Staffel a NATO Tigrisek szövetségének tagja.

• Egy kis emlékezés (forrás: staffelprints.de)

Az USAFE is résztvevő volt a gyakorlaton az 52. Fighter Wing F-16Block40 vadászbombázói Spangdahlemből repültek. Geilenkirchenből a NATO egy E-3A, a francia légierő pedig Avordból egy E-3F radarrepülőgépet biztosított a gyakorlathoz. Metz bázisról egy felderítő C-16G repülőgép is repült az ELITE-n.

• Az ELITE 2008-as címere, a média akkreditáció és a Zollernalb kaszárnya bejárata.

A 2008-as gyakorlat számomra azért volt különleges, mert ebben az évben, mint résztvevő ország médiája, magán a lőtéren is fotózhattam és látogatást tehettem a magyar kontingensnél, amely az MH12 Arrabona Légvédelmi Rakétaezred 1. rakétaosztály csökkentett létszámú és technikájú ütege volt.

Hazánk 2004-ben küldött megfigyelőket az ELITE-re, majd 2006-ban már az 1. rakétaosztály 2K12E Kub ütege és a 2. rakétaosztály Mistral ütege is Krab automatizált tűzvezető rendszerrel támogatva vett részt a gyakorlaton.

2008-ban a Mistral osztály éleslövészetre készült ezért nem lehetett elsősorban költségvetési okokból a német rendezvényen, de a 1. rakétaosztály 2K12E Kub rendszeréből egy 2P25 lánctalpas indítóállvány, három rakétamakettel, egy 1Sz91 modernizált felderítő és célkövető lokátor, infravörös másodlagos képességgel valamint egy SzT68U 3D felderítő lokátor a szintén korszerűsített Krab automatikus tűzvezető rendszerrel az ICC-K2PC integrált harcászati vezetési és a K1P automatizált tűzirányító rendszerrel kitelepült a heubergi lőtérre. A magyar kontingens személyi állománya 52 fő volt, vezetője pedig Böcz Lajos alezredes az MH. Összhaderőnemi Parancsnokságáról.

• Hazánk képviselői, az MH12 Arrabona Légvédelmi Rakétaezred SzT68U 3D felderítő lokátora.

A magyar kontingensen kívül a soknemzetiségű földi légvédelmi csoportosítás 17 különféle típusú légvédelmi komplexumot alkalmazott a lőtéren. A nyugati típusok közül Patriot, AFF/Ozelot, Stinger, Crotale, Mistral, Roland és Rapier légvédelmi rendszerek, radarokkal és rakétaindítókkal voltak jelen, de orosz gyártmányú modernizált 2K12 Kub, S9K32 Sztrela-2,9K33 Osza légvédelmi komplexumok települtek a lőtérre a magyar, cseh, német haderő fegyverzetéből.

A média első nap a lechfeldi vagy manchingi bázison tekinthette meg a repülőgépek fel és leszállását, a második nap pedig a lőtéren több helyszínre osztva fél napot valamelyik médiapontot, a második fél napot pedig a saját nemzeti egységénél tölthetett.

Az első napon eléggé rossz esős felhős időjárás volt, némi napsütéssel keverve. A repülőszázadok elhelyezkedéséből kiindulva mi magyarok Lechfeld Repülőbázist választott, ahol szintén meglepetés várt minket, mert az előző gyakorlatokon egy helyről kellett végigfotózni az eseményt, most viszont három helyszínre is elvittek minket, több helyről megtekintve a repülőüzemet.

• A JaBog-32 repülőezred 46+31 lajstromszámú ECR Tornado repülőgépe. A négy póttartály vagy hosszú távú repülést, vagy a célterület környékén jelentős repülési időt feltételez.

• A 46+36 lajstromszámú Tornado emelkedik a levegőbe két szárny póttartállyal. A repülőgép nem hordozott, az előző képen lévőhöz hasonlóan függesztményként ellentevékenység konténereket.

• A 44+64-es lajstromszámú Tornado IDS viszont már Cerberus (TSJP) és BOZ-102 ECM konténerek hordoz a külső, ledobható üzemanyag póttartály a belső szárny tartókon, a törzs egyik pilonján pedig elektro-optikai felderítő konténert.

• Négy Tornado érkezik vissza Lechfeld légterébe.

• A 44+31 oldalszámú Tornado indul bevetésre. a függesztmény, csak üzemanyag póttartályok.

• 45+27 lajstromszámú ECR Tonka, két póttartállyal, BOZ és Cerberus konténerekkel, és a törzs alatt egy gyakorló AGM-88 HARM radarelhárító rakétával indult feladatára.

• A 46+27-es elemelkedése a futópályáról.

• A 46+38 oldalszámú IDS feladat befejezése után, fékezés közben. A gázturbina gázsugár-fordítók a kiáramló forró gázsugár irányát a repülőgép haladásával ellentétes irányba térítik el, ezzel fékezve a Tornado repülőgépet.

• A 46+51-es Tornado ECR a javítóhangárban karbantartás közben. A póttartályok alatt olajfogó tepsik, a kerekek előírásnak megfelelően ékelve.

• A JaBog 32 Tigris századának gyönyörűen kifestett repülőgépe startol Lechfeldből. A póttartályon is tigris motívum, a törzs alatt HARM gyakorló rakéta a két külső pilonon ECM konténerek.

• A délutáni bevetéseket már a futópálya túloldaláról fotózhattuk. A 46+48-as felszállása innen is gyönyörű volt.

• A régi festésű  45+79 oldalszámú Tornado IDS startolt el a futópályáról.

• A 45+79 lajstromszámú repülőgépet leszállás után is lencsevégre kaptam.

• Egy volt gateguard vontatás közben. Az Mercedes-Benz UNIMOG után a DB-396 oldalszámú T-33 T-Bird sugárhajtású gyakorló repülőgép látható.

• Az olasz Tornado kontingens a piacenzai repülőbázisról érkezett. A 155. Gruppo  1941-ben alakulat Róma Ciampino repülőterén és Macchi .202 és 205-ös repülőgépekkel repültek, Észak-Afrika, Szardínia és Szicília harcterei felett. A háború után Trevisó és Ghedi után 1964-ben települtek a Piacezna mellett San Damiano repülőbázisra. 1984-től repülik a Panavia Tornado típust. Az IDS változat olasz típusjelzése A-200. A képen az MM7082 lajstrom és 50-54-es oldalszámú Tornado ECR (EA-200) repülőgép látható.
  

A 155. Gruppo felvarrója. (forrás: natotiger.org)

• A század jelentős része részt vett a Sivatagi vihar hadműveletben, majd Jugoszláv légiháború során is repültek harci bevetéseket. 1995-ös kapták az IDS változatból átalakított Tornado ECR (EA-200) repülőgépeket és az AGM-88 HARM rakétákat, ettől kezdve elektronikai lefogó századdá alakultak. 1998-ban és 1999 már részt vettek Deliberate Dorce, és az Allied Force műveletekben. A NATO Tigrisek közé  1997-ben a "Pantere Nere" keretében Alberto Nardelli alezredes által aláírt kérelemmel jelentkeztek és a következő 1998-as Lechfeldi Tiger Meet során próbaidős tagságot kaptak. 2022-ben is részt vettek egy találkozón, de többet nem jelentek meg a NATO Tigrisek között, és egy figyelmeztető levél után, maguk küldtek egy levelet, a Szövetségből távozásukat, mivel kötelezettségeik miatt nem tudnak komolyan részt venni az eseményeken. A század MM7059 lajstromszámú és 50-47 oldalszámú Tornado ECR indul bevetésre Lechfeldből.

• Az olaszok a BOZ 102 típusjelzésű ECM konténereket használják, ezzel eltérnek a német BOZ 101 és a már kivont brit repülőgépek BOZ-105 konténereket használó egységektől. Az átépített 13 darab IDS-ből kiszerelték a gépágyúkat, és Krüger féklapok helyére elektronikai eszközöket helyeztek el, amelyek fekete színű műanyag lemezzel van lefedve. Az 50-04 oldalszámú ECR változat a gurulóúton.
  

• Az olaszok díszfestésű Tornadó repülőgépe már egy utólagosan átépített típusváltozat. Az orr részében IDS verziókhoz hasonlóan 23mm-es Mauser gépágyú látható, viszont a törzs alatt két gyakorló változatú HARM "radargyilkos"  rakétát hordoz. A belső szokásos póttartályok mellett AIM-9 Sidewinder önvédelmi légiharc rakéta a BOZ 102 ECM pod pedig a külső szárnyvégen került függesztésre.

• A díszfestésű MM7027 lajstromszámú Tornado IDS leszállás után a nedves futópályán erőteljesen fékez. Mint látható a másik oldalon is BOZ 102 konténer van, nincs sem Cerberus, sem Marconi típusú elektronikai konténere sem a taljánoknak.

• A repülésre előkészített piacenzai Tonkák azonos konfigurációkkal repültek.

• A piacenzai repülőbázis bezárása után, Olaszország összes Tornado repülőgépe (a repülőkísérleti intézet néhány repülőgépét kivéve) a Ghedi légibázisra költözött.

• Az MM7027-es Tornado nagyon szép festésmintát kapott.

• A két hajózó már benne ül a repülőgépekben hamarosan kezdődik a feladat.

• A ECM hajózók között 2008-ban is már a tapasztalt repülőgép-vezetők és WSO (fegyverkezelők) voltak többségben.

• A személyzet a repülőgépihez séták. Jól látható az elektronikát takaró fekete műanyag fedél a szárny belépőélén.

• A Díszfestett Tornado lokátorai közül az egyiknek elektronikai problémája volt. A PANAVIA Tornado IDS és ECR repülőgépek két lokátorral vannak felszerelve. A Ground Mapping Radar (GMR) navigációhoz, és fegyverkezeléssel szükséges, a Terrain Following Radar (TFR) alatta került beépítésre. Mindkettő a Texas Instrumens terméke. A két lokátor jeleit közös számítógép dolgozza fel.

• Az olasz kontingens csoportképe

• Az olasz EA-200 Tornadokhoz integrálták a  modernebb AGM-88E AARGM rakétaváltozatot is.

• A törökök az ELITE gyakorlatokra az F-4E Phantom II. modernizált változatával a Terminator 2020-al, valamint a TUSAS által gyártott F-16C harcászati repülőgépekkel települtek.

• A 111.Filo a Párducok három vadászbombázói a 73-1021, 73-1022 és a 77-0285 lajstromszámúak voltak.Az Eskisehir bázisról érkező repülőgépek izraeli ELTA gyártmányú zavarókonténerekkel repültek.

• A általunk fényképezett Terminatorok a feladatokra azonban csak három 2300 literes üzemanyag póttartállyal hordoztak. Az utolsó török F-4 Phantom II. alakulatnál Terminator 2020-ra modernizált 43 darab repülőgép van szolgálatban.

• A török légierő másik típusa a 181. Filo Pars (Leopárd) század F-16Block40P repülőgépei voltak. A 93-0004 lajstromszámú repülőgép 1993-ban épült, és a Peace Onix 1 program során készült. A török légierőben végig a 181-eseknél repült. A Block40-es repülőgép a hajtómű beömlőnyílás alján lévő függesztőpontjain a LANTIRN rendszer konténereit hordozta.

• Meglepetésre a török Falconok is a fékek kímélése érdekében fékernyővel szálltak le. A képen látható, hogy még nem nyílott ki az ernyő.

• Itt már teljesen kifeszülve az ernyő, amely például a MiG-29 vadászrepülőgépéhez képes sokkal több lég áteresztő nyílással rendelkezik.

• A Leopárdok három F-16-os vadászbombázója műszaki előkészítés közben. A 2007-es ELITE-n használt állóhelyeket kapták egy évvel később is a Türk Hava Kuvvetleri repülőgépei.

• A 181. Filo (Pars) felvarrója (forrás: spotters-corner.com)

• Az egyik Terminator 2020-as. A veterán vadászbombázók bár elmaradnak manőverezőképességben a 4. generációs repülőgépekhez képest, és alacsony érzékelhetőséggel nem rendelkeznek, de célmegjelölő konténerrel és tekintélyes bombaterheléssel, különösen asszimetrikus hadviselés idején napjainkban is megfelelnek a követelményeknek.

• Egy kis kikutatás után fellelhető az F-4E Terminator 2020-on a póttartályok és a gyakorló légiharc rakétán kívül az pilótafülke alá szerelt izraeli ELTA EL-8222R zavarókonténer.

• A Spanyol Légierő ALA 15 repülőezred C.15 vadászbombázói szintén visszatérő vendégek voltak a hadgyakorlaton. Az F/A-18A+ repülőgépek az AGM-88 HARM radarelhárító rakéták gyakorló változatát hordozták. A század a NATO Tigrisek közé tartozik.

• A Ejército del Aire 15. repülőszázada 1985. decemberben alakulat, de jogelődnek tekintett repülőalakulat 1956-ban alakult, mint 2. vadászrepülő ezred és F-86F Sabre vadászrepülőgépekkel repült.

• Az első négy EF-18 Hornet 186-ban érkezett közvetlenül az Egyesült Államokból átrepüléssel. A spanyol jelzésük C.15. A képen látható F-18A+ vadászbombázót három üzemanyag póttartállyal és egyetlen gyakorló HARM rakétával készítették elő repülésre. A század 1994-1999 között részt vett a balkáni NATO légi műveletekben. 2006-tól vettek részt a NATO Tiger Meet-en, amelyet ekkor éppen a spanyolországi Albacete-ben tartották.

• A Zaragózai alakulat Tigrissel ellátott jelvénye felfestésre került a repülőgépekre. 2008-tól teljes jogú tagjai a NATO Tigris Szövetségnek.  A Quin ose Paga körülbelül azt jelenti, hogy "ki fizet?, kinek van pénze?"

• A legnagyobb szárazföldi üzemeltetője a típusnak a Spanyol Légierő.

• Egy szép felvétel a F/A-18 vadászbombázóról.

•  A 341. Mira "Velos" - Nyilak - harcászati repülőszázad F-16Block50 vadászbombázója felszállás közben. A 93-1060 lajstromszámú repülőgép Fort Worthban készült Block50S változatként. 2000 és 2002 között a 347. repülőszázadnál állt szolgálatban, azóta a Nyilakat erősíti.

• 2010-ben a repülőgép díszfestést kapott a század 45000 repült órájának emlékére. (forrás: f16.net)

• A század egy másik a 93-1070 lajstromszámú F-16Block50 repülőgépe. Ez szintén Fort Worthban készült de 50T változatként. A repülőgép a Peace Xenia III program során került Görögországba és a kezdetektől a 341-eseknél repült.

• A 93-1084 lajstromszámú F-16D Block50R szintén a században repült végig, de 2015. január 16-án dél-spanyolországi Los Llanos de Albacete katonai bázisán, ahol a NATO pilótaképző iskolája van belezuhant a hangárba, amely előtt több repülőgépet repülésre előkészítettek. A baleset halálos áldozatai között volt a gép két pilótája és a hangárban tartózkodók közül is többen, Ők megégtek a tűzben, ami azután keletkezett, hogy a hangárba csapódó repülőgép felrobbant. A vizsgálók megállapítása szerint a gép oldalkormánya tizenkét fokra, tehát maximálisan jobbra volt trimmelve, és valamelyest a csűrő kiegyenlítő felületei is ki voltak térítve.A pilóta elemelkedés után hiába térítette ki mind az oldalsó botkormányt, mind a lábkormányt balra, a gép továbbra is jobbra tartott és jobbra dőlt, egészen a becsapódásig. Az F-16-os végül 7,8 másodperccel a felszállás után zuhant le. A trimet valószínűleg egy beszorult manual (vagyis papíralapú repülési dokumentum) véletlenül elállította.

• A görög Légierő F-16-os repülőgépei a gyakorlaton.

• Néhányan a 341. Mira hajózó és műszaki állományából.

• A lengyel légierő az ELITE gyakorlatra a tapasztalt 8. elt század repülőgépeit küldte. 

• Az 508-as oldalszámú Szu-22UM-3K már harmadik évben repült a gyakorlaton.

• A fotósok számára kijelölt napon kínosan ügyeltek a lengyelek is, hogy ne láthassuk a zavaró konténert, csak a PB-1150 típusú üzemanyag póttartályokat függesztették a repülőgépekre.

• A Miroslawieci Szu-22-esek a gyakorlaton  SzpSz-141 MWGA zavaró konténerekkel repültek, ha nem szegeződtek rájuk objektívek..

• Az SzPSz-141 MWGA zavarókonténer.

• A 8308-as Szu-22M4 pilótája az utánégetőt is bekapcsolta a felszállás során.

• A Szu-22UM-3K leszállás közben.

• A Szu-22M4 is ismét a Lechfeldi futópályán.

• A Szujohok is fékernyőt használtak, de náluk ez általános.

• A 8308-as előkészítése a következő feladatra.

• Üzemanyagtöltés.

• A Miroslawiacziek híres festett vaddisznó orr része.

• Bo-105 könnyű helikopter is repült a gyakorlaton.

• A helikopternek csekély védettségét a mozgékonysága ellensúlyozta.

Másnap reggel a heubergi gyakorlótéren a délelőttöt az egyik kijelölt fotósponton töltöttem el. A dombos-völgyes erdős terület kiváló a földi telepítésű légvédelmi eszközök telepítésére és álcázására, ugyanakkor a „támadó” repülőgépek is képesek alacsonyrepülésben elbújni az őket kutató lokátorok és egyéb szenzorok elől. A mi fotóspontunk közelébe két német Stinger MANPADS és a belga védelmi erők egyik Mistral rakétás alegysége települt. A fotóspontok telepítésénél fontos szempont volt, hogy a sem a média, sem a gyakorlaton résztvevő állomány sem legyen kitéve komolyan az elektromágneses hullámoknak.

• A németek Stinger tűzcsoportja. A FIM-92 Stinger kézi légvédelmi rakéta (MANPADS) napjainkban is komoly veszélyt jelent repülőgépekre és helikopterekre egyaránt. A Stinger magyarul fullánkot jelent.

• A német légvédelmisek az egyik támadó repülőgépet figyelik.

A MANPADS eszközöket kezelő legénység a Stingereseknél két-két főből állt. Az tűzcsoport vezetője rádión kapta az adatokat a közeledő légi célokról, illetve szemével és egy látcső segítéségével figyelte a kiadott légteret és ezt továbbította a légvédelmi eszköz kezelőjének. A cél befogását szaggatott, majd folyamatos sípolás jelezte és az alegység parancsnok adta ki a tűzparancsot. A rádiós és lokátoros segítség azt is jelentette, hogy a kézi légvédelmi rakétásoknak nem kellett sokat forgolódni, hanem optimális esetben már a támadó repülőgépek irányába és magasságába tudták a fegyvert tartani.

•  A belga csapat a nálunk is ismert francia MISTRAL légvédelmi rakétarendszerrel volt felszerelve.

• A német Stingereket európai gyártó, az  EADS gyártotta licencben.(A kép készítésekor még nem EADS volt a cégcsoport neve.) A rakétatípusból majd egy tucat változat létezik a világon, hatótávolsága 2-5 km, és három kilogrammos robbanófejjel rendelkezik.

A németek teljes harci felszerelésben, kevlár sisakban, repeszálló mellényben vívták a szimulált harcukat, a belgák ennél jóval lezserebben nyári zubbonyban töltötték a napot. A mi területünkön keresztül a szállító-repülőgépek, illetve a helikopterek repültek, a harcászati repülőgépek nagyobb magasságban és távolabb végezték tevékenységüket, bár egy alacsonyan repülő német Tornado ECR minimális 30 méteres magasságon húzott el a közelünkben. A teherszállító repülőgép és a harci és szállító helikopterek szintén mélyrepülésben, bőséges infracsapda és dipól lokátorzavarók szórással és komoly manőverezéssel próbálták kikerülni a légvédelmi eszközöket rejthető zónákat. Az égő magnézium fáklyák tűzveszélyt is teremtettek, a műanyag és fémszalagok viszont egyrészt az elektromos távvezetékekre, másrészt az állatokra jelentenek veszélyt, utóbbiak megehetik és bele pusztulhatnak az emészthetetlen táplálékba, ezért használatuk béke idején gyakorlatok során is rendkívül korlátozott.

• Egy német C-160G Transall repülőgép, amely a földi légvédelem által ellenőrzött területen repül keresztül.

• A német szállító repülőgép alacsony repülve, radarzavaró tölteteket kilőve igyekszik megtéveszteni a légvédelmi rakétásokat.

• Egy másik C-160G Transall már felváltva radarzavaró és inracsapda (flare és chaff) töltetekkel igyekszik megtéveszteni a légvédelmet.

• Néhány hőkövető rakéta zavarótöltet a repülőgép mögött látható

• Jól látható a radarzavaró és az infacsapdák közti különbség.

• Éles szögben komoly manőverezéssel és zavaró töltetekkel próbálták a szállító-repülőgépek elkerülni a légvédelem támadását. A valóság az, hogy lehetőleg szállító repülőgépekkel nem szabad légvédelem által védett terület felett repülni.

• A zavarótöltetek ide-oda, ezek a repülőgépek könnyű célpontok a légvédelem számára.

• A C-160G Transall szinte augusztus 20-i tűzijátékot mutatott be a lőtér felett.

• A radarzavarók és az alacsony repülés mindenképpen nehezítette a célbefogást a lokátorok számára.

• A franciák 61-ZL oldalszámú Transall repülőgépe is alacsonyan repült, de a mi körzetünkben nem szórt zavaró tölteteket.

• A lengyel légierő CASA C-235 szállítógépe is alacsonyan manőverezett.

• A német haditengerészeti légierő Sea King helikopterei szintén az alacsony repülésben és a zavarótöltetekben látták a túlélés zálogát.

• A Sea King helikopterek infracsapdákat szórtak amerre repültek.

• A helikopterek repülési magasságáról árulkodik ez a felvétel.

• A forgószárnyasok számára a mélyrepülés egyrészt biztonságot jelent, másrészt viszont találat esetén is gyorsan kényszerleszállást tudnak végrehajtani.

• A Sea King "csónaktestükkel"  vízfelszínre is le tudnak szállni.

• Az infracsapdák és a mélyrepülés mellett a komoly manőverezést is láthattunk a talaj felett.

• Távozóban  a célterületről.

• A Bo-105P-PAH1 páncéltörő helikopter gyakorló támadás előtt. Páncéltörő rakétamakettek nincsenek felfüggesztve, de hat tankelhárító rakétát képes hordozni a típus.

• Amennyiben éles rakéta van a forgószárnyasok ennek a tanknak már égnie kell.

• A páncéltörők után a Német Légierő nehéz szállító helikopterei a CH-53G Sea Stallion forgószárnyasok következtek.

• A Sikorsky típussal is mélyrepülésben és zavarótöltetekkel "közlekedtek" a pilóták

• A repülési magasságot láthatjuk.

• Fordulás közben is valóságos tűz és füstfüggöny rejtette a helikoptereket.

• Egy közeli kép a Sea Stallion-ról. A Stallion  magyarul vadlovat, betöretlen lovat" jelent.

• Újabb helikopter, újabb zavarótöltetek.

• Itt is látható a fordulás magassága.

• A helikoptereknek az alacsony repülési magasság és az infracsapda töltetek mellett volt még egy harcászati eszközük...

• ... többen repülve megosztották a rájuk vadászó légvédelem figyelmét.

• Ez a magasság már veszélyes volt a forgószárnyasoknak.

• Ismét mélyrepülésben, éles fordulókkal távoztak a német helikopterek.

•  A németek után a Belga Védelmi Erők Agusta A-109LUH forgószárnyasai repültek a "darázsfészekbe".

• Jól látható, hogy az infracsapdák mellett radarzavaró töltetek is rendelkezésre álltak a belga helikoptereknél.

• Alacsony repülés a belgáknak sem kellett tanítani. A helikopter szintén páncéltörő modifikáció, a szárnyakra ugyan nincs függesztve rakéta, de a fülke tetején látható az irányító berendezés.

• Az infracsapda manapság szinte valamennyi katonai forgószárnyasra felszerelhető.

• A kivetésük általában automatikus, vagy a pilóta által vezérelt (manuális). Az előbbi esetben viszonylag gyorsan elfogy, manuálisan viszont a repülőeszköz vezetőjétől, kezelőjétől függ a kivetés, tehát az ellenség rakétájának észlelése és a reakcióidő nagyon fontos..

• Magasabban is zajlott a támadás. A törökök Phantom2-es Terminator 2020 repülőgépe fordulás közben.

• Az éles manőverezés is sem maradt el.

• A 44+64lajstromszámú német Tornado IDS a célterület felett. Az AG.51 felderítőezred repülőgépén középen látható a UW Recce felderítő konténer.

• A török légierő F-16Block40-es éles fordulóban. Jól látható a párakicsapódás amely jellegzetessége az Falconoknak.

• Talán a legszebb díszfestésű Német Tornadó is rácsapott a légvédelmi állásra.

• A repülőgép a két szárny külső pilonjain hordozta a BOZ101  és a TSJP Cerberus zavaró konétereket

A légvédelem oldaláról a lokátor besugárzásokon kívül SmokeSAM vagyis szimulált légvédelmi rakéták kilövésével is életszerűbbé tették a gyakorlatot.

•  Imitált légvédelmi rakéta indítás a lőtéren.

• Egy másik indításnál látható a távolodó C-160G Transall repülőgép is.

Délután átszállították csipet-csapatunkat a magyar lérakos egység települési körzetébe. Útközben sok a lőtéren az idők során többé-kevésbé szétlőtt járművek, valamint a többi nemzet légvédelmi rendszereinek elemeit is láthattuk.

•  Steyr Pinzgauer alvázra telepített zavaróberendezés.

•  Számomra ismeretlen lokátorok, álcázva.

•  Német Roland légelhárító rendszer lokátora.

• A német Stingeresek és belga helikopterpilóták kis sziesztája

• Egy régi Wiesel jármű, de valamit akar az álcaháló.

• MISTRAL MPC illetve egy UNIMOG-ra telepített Atlas indítóállvány. Nem hazánk egysége volt. Francia, Belga és Osztrák egység érkeztek MISTRAL-osok a gyakorlatra.
  

Hazánk lérakosainál Böcz Lajos Lóránt alezredes és Andor Tamás őrnagy várt minket, akik informáltak az egység feladatairól, a gyakorlat során szerzett élményekről és eredményekről.Böcz Lajos Lóránt aki 2008-ban az egységet vezette az ELITE gyakorlaton, 2022-ben már ezredesi rendfokozatban a Magyar Honvédség Parancsnoksága Haderőtervezési Csoportfőnökség Fegyvernemi Képességtervező Főnökség főnöke volt.

A tájékoztató során megtudtuk, hogy a valóságban sehol nem fordulhatna elő, hogy ilyen kis helyen, ilyen mennyiségben és ennyire eltérő légvédelmi rendszerek üzemeljenek. A résztvevők létszáma rendszereik sokfélesége miatt a napokat résidőkre osztották. Minden résidőkben az arra kijelölt egység fejt ki harctevékenységet, és az éppen aktív rendszerek közül jelölik ki a támadó gépek célpontjait.

• Az előtérben a 2P25 (TELAR) lánctalpas indítóállvány, hátrébb az 1Sz91 (SzURN) modernizált felderítő és célkövető lokátoros jármű

Az Arrabona légvédelmi rakétaezred technikai eszközei vasúton az ötvenkét katonánk gépkocsikon érkezett a lőtérre. A vasúti kirakást követően a kijelölt terepre érkező egység egy óra elteltével már radarokat és indítóállványt valamint hozzá tartozó ICC-K2PC integrált harcászati vezetési és a K1P automatizált tűzirányító rendszer tűzelosztó kabinját már telepítették a heubergi dombokra. Az indítóállványon lévő három rakéta közül a két szélső csak „dummy” vagyis súlymakett volt, de a középső rakéta makett a szükséges elektronikát is magában hordozta.

• A három rakéta közül a két szélső, csak súlymakett, a középső azonban elektronikával ellátott, hajtómű nélküli gyakorló 3M9M1 rakéta.

A 2K12 Kub légvédelmi rakétarendszer magyar és lengyel modernizációt követően megfelelő harcértéket képviselt 2008-ban, ezt több alkalommal bizonyították a gyakorlat idején. A rendszert használó kezelőszemélyzet elsősorban a passzív infravörös kamerával derítette fel a légi célokat, minimálisra csökkentve a felderítő és a tűzvezető lokátor szükséges sugárzási idejét. A célba vett harci gépnek így rövid idő áll a rendelkezésére, hogy passzív vagy aktív ellentevékenységet fejtsen ki, a SEAD (légvédelmet elnyomó feladatkörű repülőgépeknek sem volt sok ideje a AGM-88 HARM radarvadász rakétákat indítani. Volt olyan nap, amikor csak a hazánk légvédelmi rakétásainak volt „sikeres indítása”, egyik COMAO vezér Tornado szimulált lelövésével. Egy másik alkalommal a COMAO számára a magyar egység volt a kijelölt célpont, a több irányból támadó gépek közül az elsőt sikeresen leküzdötték, de a másodikként érkező Tornado már eredményesen indította HARM rakétáját.  

• A 43+37 lajstromszámú Tornadó a Lecfeldi SEAD egységtől átrepülés közben a rakétásaink felett.

• Egy éles forduló kezdődik.

• Rakétáink ráállnak a célra.

Ez mutatja, hogy a Kub legnagyobb problémája az egycsatornás támadási képesség, tehát amíg egy célt követ a tűzvetető lokátor vezérelve a rakétát, addig más irányban nem tud eredményesen tevékenykedni. Persze ezt több SzURN és TELAR (vagyis lokátoros jármű és indítóállvány alkalmazásával lehetséges ellensúlyozni. Az Kub-ot követő 9K37 Buk rendszernél már az indítóállványokra is szereltek tűzvezető lokátort, így több csatornán több célt volt képes egyidőben támadni. Magyar katonák szerint a legnagyobb veszélyt a kis magasságban érkező Tornado repülőgépek jelentették.. Egy esetben a Kub lokátora ráállt az alacsonyan érkező vadászbombázót, de pilótát figyelmeztette besugárzásjelzője, és azonnal még lejjebb ereszkedett, a szemtanúk szerint olyan alacsonyan dübörgött át felettük, hogy úgy érezték, megérinthették volna a gép hasát. A Tornado ugyan nem negyedik generációs repülőgép, de az alacsony repülésen történő ellenséges légvédelme elleni behatolásra készült, és ebben a magasságban maga mögé utasítja modernebb társait.

• A német zavarócég Learjet 35A repülőgépei is alacsonyan repültek. A két konténer közül a közelebbi a Cerberus, amely a Tornadokon került rendszeresítésre, a távolabbi. a Thread Simulator Pod (TSP) konténer amely hamis céljeleket sugároz.

• A görögök Block52 Falcon vadászbombázója is elrepült látogatásunk közben a magyar légvédelem felett.

• A Gesellschaft für Flugzieldarstellung Learjet 35A repülőgépe a fák koronáját súrolva igyekszik zavarni a rakétásokat.

A délutáni egyik aktív résidőben láthattuk, hogy az indítóállvány megmozdult ráirányozta a célra, ezzel egy időben a tűzvezető lokátor ráállt a támadóra, majd kis idő elteltével az állvány visszaereszkedett alaphelyzetbe, vagyis az „indítás" megtörtént. Ezt a látványt azonban egy háromszoros fémszálakból készített álcaháló alól figyelhettük meg, az elektromágneses sugárzások miatt nem volt tanácsos a szabadban tartózkodni, embert nem láttunk a térségben. Azt, hogy az indítás eredményes volt-e, csak a nap végi kiértékelésen ismerhették meg a résztvevők. A gyakorlótér közelében felállított központba részben valós idejű átjátszás révén kerültek az adatok, illetve a repülőgépek rögzítő-berendezéseiről töltik át őket. Ezek összesítése után derült ki az eredményesség. Hiába hajtott végre indítást egy légvédelmi rakéta tűzalegység, ha a kiértékelésen igazolást nyer, hogy a tűzkiváltást megelőzően már HARM rakéta csapódott virtuálisan a lokátorába.

• A németek 1Sz91 (SzURN) radaros járművére a magyar javítás után hazánk zászlaja is kitűzésre került. A három egység (magyar, cseh, német egyaránt a magyar SzT68U 3D felderítő lokátor adatait használta.

Hazánk katonáinak közvetlen szomszédságában egy német 2K12 Kub egység is települt. A német egység nem áll hadrendben, a német állam kizárólag gyakorlás céljából tartja fent a légvédelmi eszközt. Éles rakétával nem rendelkeznek. Technikájuk szintén lengyel fejlesztésen esett át, viszont az ő esetükben a rendelkezésre álló összeg egy részét a személyzet kényelmére fordították, ennek köszönhetően klimatizált környezetben végezhették munkájukat. A német egységnél műszaki problémák adódtak, az indítóállványuk forgatásában illetve egy elektronikai probléma is adódott. Náluk a gyakorlat, hogy a hibás részeket műhelybe szállítják, de a gyakorlaton a magyar egység tagjai, segítséget nyújtva átsétáltak, és néhány perc alatt orvosolták a felmerült hibákat. Látogatásunk végén az indítóállvány előtt egy fotó kedvéért összeálltak a győri katonák. A piros sapkájuk színe jelzi, bár rakétások, de a légvédelmi tüzérség képviselőinek tekintik magukat, ápolva annak hagyományait.

• Egy kis művészkedés a fényképezőgéppel. A TELAR és némi fűszálak.

• A magyar kontingens kiválóan teljesített a gyakorlaton.