A COVID19 járvány elleni küzdelem mellett, amely napjainkban sem ért végett, és bár látható talán az alagút vége, de ez a vírus még tartogathat meglepetéseket, a Magyar Honvédség szárazföldi és repülőcsapatai új technikákkal, rendszerekkel gyarapodtak.

2017-ben indult Honvédelmi Haderőfejlesztési Program nagy adósságot törlesz Magyarországot védő sereggel szemben. Az elmúlt évtizedeket a képességek csökkenése, a rendelkezésre álló, harci, műszaki és támogató technikák elavulás jellemezte

• A BMP-1 kivonása után nem maradt gyalogsági harcjárműve a honvédségnek. A BTR-80 változatokat arcvonal mögötti kísérő és szállítófeladatra tervezték.Gyenge védettségük Irakban is bebizonyosodott a missziós feladatoknál.Nagyon kellett a Lynx.
  

Ez politikai állástól függetlenül minden korabeli magyar kormány bűne volt. Ha a rendszerváltás utáni haderő változását nézzük, akkor 100-nál jóval több harci repülőeszköz, többszáz harckocsi, gyalogsági harcjármű, páncélozott harcjármű önjáró löveg került ki a rendszerből, vált az enyészet részére. Ezeknek a technikáknak még napjainkban is megfelelő modernizációval, és gondos, tervezett karbantartással helye lett volna a hadseregben, bár harcértékül kétségtelenül elmaradna a közelmúltban és napjainkban beszerezett eszközökétől, rendszerekétől. Ha visszatekintünk a T-72 harckocsik Fehéroroszországból történt beszerzésére és történetére, a MiG-21 és Szu-22 vadász és csapásmérő repülőgépek kivezetésére, az államadóság fejében átvett ezrednyi MiG-29 vadász repülőgép szégyenteljes történetére, a BMP-1, az A2Sz1 és 2Sz3 önjáró lövegek kivonására, a feleslegesen kiselejtezett kézi légvédelmi rakéták (MANPADS) históriájára, akkor látható, hogy a fiskális politika és a „NATO megvéd” szlogent lobogtatva minden kormányzat gyakorlatilag csak csökkentette a honvédségünk képességeit az ország védelmére.

• T-72 a legenda. Az uráli acéltigrisek nálunk több változatban álltak szolgálatban. Szovjet, Fehérorosz, Lengyel és Cseh járművek is voltak hadrendben. A legmodernebb változatok a Fehérorosz beolvasztásra váró tankokból kiválogatott vegyes készletben voltak, azok ugyanis saját (Szovjet) használatra készültek, nem gyengített export illetve licenc modifikációk voltak. Manapság talán támogató lövegként lehetne modernizálni a gépeket. Éjjeli harcképességük rendkívül limitált.

• Kivont MiG-21 vadászrepülőgépek. Izraeli modernizálási lehetőséggel, akár napjainkig is elegendőek lettek volna békeidős légirendészeti feladatokra. A délszláv válság mutatta meg, hogy korszerűsítés nélkül a szerb MiG-29-esek ellen esélyük sem lett volna. Aktív és passzív ellentevékenység rendszer, végletekig elavult lokátor, és gyenge találati valószínűségű légiharc rakéták jellemezték. Modernebb lokátorral, R-73, vagy Magic, Python stb. rakétákkal, infracsapda is dipólszóróval kihúzhattuk volna velük napjainkig,

• A Szu-22M3 felderítő-bombázó néven állt hadrendben, de egy kőkemény csapásmérő volt. Nagyjavítás után 15-20 órás repült idővel dobtuk őket a szemétbe, haderőreform néven. A "Fürkészdarazsak" is kihúzhatták volna napjainkig, lásd lengyel testvéreiket.

• A Nagyvas a MiG-29. A szerb fenyegetés ellen szereztük be budget áron (államadóságért cserébe). Senki sem akarta megfelelően szupportálni, minden politikai párt  nyugati harci repülőgépet akart beszerezni (a NATO és ipari lobbi támogatásával).  A pártok meg a leeső lobbipénzekért marakodtak különféle gyártókkal. (Akkor még nem voltak ilyen méretű államhatalom által szponzorált Mészáros, Garancsi, Szíjj stb.pártkorifeusok akiknek minden leosztott a regnáló hatalom.). Aztán a repülőezred harcképessége a béke segge alá zuhant. Az üzemidő hosszabbított  egyetlen század is csak addig repült, amíg a Gripenes közösség el nem érte  "Combat Ready" képességet. Mi tagadás hosszú idő volt, 2005-ben jöttek az első Griffek és 2009-től felváltva adtak készenléti szolgálatot a MIG-ekkel, majd 2010 végén vették át teljesen hazánk védelmét. Azóta lettek volna vásárlók, indiaiak, szerbek, de a politikai és katonai vezetés saját lobbiérdekei miatt egyik sem realizálódott. Manapság már ócskavas a hajdani büszke gépmadársereg.

A regnáló hatalom is ezt az utat járta 2016-ig. Akkora már a helikopteres fegyvernem már békebeli feladatait sem tudta ellátni, a páncélos fegyvernem néhány kósza harckocsi (egy század) kivételével megszűnt, illetve csak magja létezett. Önjáró  tüzérség a múlté lett, a szállító repülőgép kapacitás egy darab fél évszázados AN-26 repülőgépben öltött testet.

• 2013-es dunai árvízre, a helikopteres szállító flotta oda jutott, hogy csak "politikailag" bevethető forgószárnyasok maradtak. Ekkor már a jelenlegi pártszövetség vezette három éve az országot. Gyakorlatilag nem törődtek a honvédelemmel. A tervezett nagyjavítások nem történtek meg. 2015-ig sok esetben még a chicagói egyezményben rögzített légi kutatómentő szolgálatot sem tudtuk kiállítani, az ország egyik felében. Erről a NOTAM jelentések tanúskodnak. Az áldatlan állapot miatt szükségmegoldásként beszerzésre került három használt orosz Mi-8T, és kaptunk Finnországtól is két szintén használt Mi-8-ast. Néhány évig húzták, mára egy sem repülőképes.

A közelmúlt és napjaink beszerzései az ország védelmi képességének növelését irányozzák elő. A NATO nem véd meg, a NATO mi vagyunk. Az 5. cikkely világos, hogy a koalíció segítséget nyújt külső támadás ellen. Nem azonnal. Amíg az erősítés ide nem érkezik, egyedül kell tartani magunkat. Az 5. cikkely NATO országok közti konfliktust nem vesz figyelembe.

Nem veszi figyelembe a humanitárius katasztrófákat sem. A migráció az emberiség történetével egyidős. Az ember vándorolva tette meg útját, hogy benépesítse ezt a bolygót. A magyar nép is migráns, hiszen keletről érkezett a mai hazánk területére, és beolvasztottuk az itt élő népeket a magyarságba. Később is jöttek népcsoportok, elég csak a kunokra gondolni, hány helységnevünk őrzi ennek a népnek is nevét. Később is olvasztótégely voltunk, hiszen a középkori háborúk sokszor pusztították ki a lakosság egy részét, és különféle nyugati és különféle keleti népek kisebb-nagyobb csoportjai telepedtek le nálunk.

• A NATO megvéd. Ez a szlogen lengte körül a magyar köztudatot a belépésünk után 2016-ig.  Egy fenét. Mi vagyunk a NATO (Ez a cseh haderő egyik jelmondata is). Amennyiben támadás éri az országot, a beérkező erősítésig nekünk kell a sarat állni. De letolt gatyával nem megy. 2016 után a politikai döntéshozók is felismerték, addig a katonai vezetés hiába próbálta érdekérvényesítő képességét kamatoztatni.

• A Nemzeti lobogó Tatán a Leopard2A4 harckocsik átvételénél is lobogott. Több beszerzéssel nem értek egyet, akár típus, akár mennyiség vonatkozásában, de összességében nagyon pozitív, hogy a haderő visszanyeri képességét Magyarország védelmére, és koalíciós műveletekre.

Ugyanakkor a migráció, a népvándorlás egyben veszélyt is hordoz. Az egyik napjainkban egészségügyi, a másik azonban veszélyesebb. A régebbi népvándorlások során során a betelepedett népek Európában átvették az itt élők kultúráját, asszimilálódtak, persze meghagyva bizonyos hagyományaikat, saját kultúrájuk kis részét, valamint  esetenként az eltérő vallásgyakorlatot is. Nem kritizáltak, és nem akarták megváltoztatni Európa sokszínűsége mellett sem azokat egységes vallási és társadalmi alapokat, amelyek az itt élő népek évszázadok alatt összeraktak. Az elöregedő Európának ki kell tárnia kapuit azok előtt, akik európai módon szeretnének itt élni, ez a keresztény könyörület és befogadás, amely engedi ezt számukra és számunkra. De nem lehet megengedni, hogy a betelepülők megváltoztassák az évszázados kultúrát, arra hivatkozva, hogy sérti Őket. Ugyanis Ők jöttek. Bár volt, hogy Németország azt mondta „Will Kommen” de nem teljesen így gondolta.

A haderőnek ezért készen kell állni, hogy nemcsak kifejezetten háborús körülmények között, akár egyedül is megvédje Magyarországot.  Akár Ukrajna, akár a Balkán felől jelentkezik a fenyegetés, azt csak erő felmutatásával lehet fékezni.

Minden képességjavító beszerzést szinte lehetetlen felsorolni. Az egyéni ruházat és felszerelés megújítása mellett készülnek a Bren gépkarabélyok, amelyek a kor színvonalának megfelelő lövészfegyverek. Az elavult RPG páncéltörő gránátvetőket is felváltja a Carl Gustav, többcélú fegyver, amely élőerő, bunkerromboló, páncélelhárító és többmás lövedékkel használható. A katonáinkat a közeljövőben már nem a „vékonybőrű” csapatszállító a BTR-80 család, hanem a Rheinmetall által kifejlesztett Lynx viszi a harcba, ha szükséges. A szinte teljesen elavult maradék T-72-est helyett, modernizált Leopard2A4-esek álltak rendszerbe Tatán, de azok is gyakorló harckocsiként, hiszen A2A7-es változat lesz a közeljövőben a páncélos fegyvernem ökle. A D-20 vontatott tarack is lassan a múlté lesz, helyettük a Panzerhaubitze 2000 lövi el gránátjait akár félszáz km-re is. A nehéztechnika mellett német-magyar-török együttműködéssel készülő 4x4-es páncélozott Gidrán terepjárókon közlekedhetnek a katonáink, a rászerelt fegyverállványokra pedig precíziós képességű tűzfegyverek (géppuskák, gépágyú) de akár páncéltörő vagy légvédelmi rakéta is rászerelhető. A különleges erőink Polaris MRZR taktikai járműveken indulhatnak harcra. Katonáink szállítására modern tehergépjárműveken és buszokon kívül Suzuki gépkocsikat is kapott a Honvédség.

• Szemmel is látható, hogy a Magyar Honvéd ruházati, fegyverzete felszerelése modernebb lett. A digitális katona lassan bekopog az ablakon. Szükség is lesz rá, a közeljövő borongós.

• Két példa a lövészek fegyverzetének modernizációjából. A Bren2 gépkarabély és Carl Gustav svéd eredetű többfunkciós gránát és rakétavető

• Két katonánk szemből. Persze a kép propaganda, bár jómagam fényképeztem, de a fontos, hogy ez a fegyverzettel hamarosan minden alegység rendelkezni fog. Emlékezzünk vissza AK gépkarabélyok RPG gránátok voltak több évtizedig a fegyverzetben.. A fegyverek minőségét, célzóképességét, találati valószínűségét össze se lehet hasonlítani az előző generációséval.

A földi csapatokat hatékony légvédelmi ernyő védheti. Ennek elemei az új rakétákkal felszerelt Mistral rendszer, és a régi Kub-ot is felváltja a Norvég-Amerikai NASAMS amely konténerekben elhelyezett rakétáit szinte akárhol lerakhatják az országba, nagyon nehéz felderíteni az ellenségnek. A rakétáknak „szem” is kell, az Izraeli-kanadai hordozható ELTRA lokátorok repülőgépek és helikopterek mellett a tüzérségi gránátok és ballisztikus kis rakétákat is felderítheti. A drónfenyegetések ellen is készül a haderő. A légi haderőnem régi Mi-24 és Mi-17 harci és szállító helikoptereit modernebb H-145M és H-225M forgószárnyasok váltják le. A légierő harci típusa a JAS-39 Gripen is modernizálást és korszerűbb fegyverzetet kap a közeljövőben. A szállító erőink, három éve még az egyetlen Ancsából álltak, most már két-két A319 csapatszállító, és Falcon7X VIP szállító repülőgép is szolgálatban van és jönnek majd a Embraer KC390-es tanker és teherrepülőgépek, amelyek hadrendbe állításával a szállítóflotta vagy 20 évre megfelelő eszközökkel fog rendelkezni. A pilótajelöltek Zlin típusú kiképző repülőgépekkel kerülnek kiválasztásra a JAK-52 helyett, és valószínűleg ismét reaktiválásra kerül a Dongó század is Kecskeméten L-39NG kiképző repülőgépekkel felszerelve.

• JAS-39C többfeladatú harci repülőgép, a magyar Légi haderőnem harci típusa. A közelharc rakéták azonban elavultak, ezért a közeljövőben modernebb fegyverrel cserélik le. Gyakorlatilag egyetlen fegyver jön számításba az IRIS-T, amely már Svédországban is rendszeresítve van. Ez a rakétatípus többek között a Német Eurofighterek közelharc fegyverzete. A PS-05 doppler-impulzus lokátor Mk5-ös AESA változata komoly előrelépést jelenthet hatótávolság, és alacsonyabb észlelhetőségű légi célok felderíthetősége területén. Távolharc fegyverzet beszerzése esetlegesen lehetséges? MDBA Meteor...? Légi csapásmérő képesség SBD (Small Diameter Bomb)??
  

• Az Airbus A319-es repülőgépek csapatszállító konfigurációban kerültek beszerzésre, gyakorlatilag fapados légitársaságok repülnek így. MEDEVAC modulja alkalmas akár COVID-os betegek szállítására is.

• A Dassault Falcon7X gépek kétségtelenül VIP szállítók. Gyakorlatilag minden országnak van ilyen a mindenkori állami és katonai vezetők kisebb küldöttségek szállítására. Hazánk ellenzése farizeus módon homokba dugott fejjel luxusnak minősítette. Nos ezekkel a repülőgépekkel nem Mészárost szállítják nyaralni, ténylegesen a katonai és állami vezetőket miniszterek repültetésére megfelelőek. Futárgépként is használhatóak.

• A jó öreg KUB. Még mindig jelent bizonyos veszélyt ellenséges repülőeszközökre, de a szír válság is bemutatta, hogy a modernebb orosz rendszerek nagyságrenddel több légicélt semmisítettek meg. További modernizálás talán lehetséges lenne, de sokkal okosabb volt, áttérni a NASAMS-ra amely egy új filozófia alapján fejlesztettek ki.

• Egy régebbi radar az SzT-68U volt a legkorszerűbb mozgatható 3D-s felderítő lokátorunk. Ennek ellenére ezt is 1975-ben kezdték fejleszteni. Ezt a radart kár lenne kidobni, a modern AESA rendszerű ELTA mellett is lehet(ne) helyet találni az komplexumoknak. Az elektronikai harcban fontos akár az elterelő célok  generálása is.. Amely ráadásul még céladatokat is ad az meg duplán jó..

• A NATO tagság egyik ára. Francia aláírásért onnan is szükséges volt valamit beszerezni. Ha már nincs MANPADS (kézi légvédelmi rakéta) a MISTRAL modern VSHORAD (kis hatótávolság) komplexum, különösen a nemrégiben beszerzett új rakétaváltozatokkal. A NASAMS mellett ez is rugalmasan telepíthető, és összeköthető a légvédelmi rendszerben a SAMOC parancsközponttal.

• A NASAMS. A politikai ellentétek miatt,  elhúzódott a beszerzése (Norvég Alap, Demokrácia). Egyetlen hiányossága az ABM (ballisztikus rakéták) ellen nem nyújt védelmet. (de az eddigi rendszereink sem). Ugyanakkor szinte minden légieszköz ellen komoly veszélyt rejt, és AIM-120 légiharc rakéták egyes változataival kompatibilis a JAS-39 repülőgépeink fegyverzetével. (forrás: honvedelem.hu)
  

• Az ELTA ELM-2084 radarok a modern AESA technológiával működnek, gyorsan telepíthetők. Többfunkciós fegyverek, akár kisrakéták és tüzérségi lövedékek is felderíthetőek velük. A Cseh barátaink is ezt rendszeresítették. (forrás: honvedelem.hu)
  

• Egy ideig nem lesz darabszámra és hadrafoghatósággal valószínűleg probléma a haderőben. A H145M forgószárnyasok a közvetlen harcmező feletti tevékenység kivételével szinte mindenre alkalmasak. Ráadásul modulárisak, tehát ha beszerzünk elég fegyverzetet, csörlőt, stb. akkor átszerelhetőek sebesültszállítónak, kutató-mentőnek, sőt felfegyverzett helikopterként is jó esélye van a Hforce fegyverrendszerrel. Ennek ellenére néhány Mi-17-est megtartanák. A Mi-24-es sajnos páncéltörő rakéták nélkül félkarú óriás..

• A jelen és a jövő egy képen. Alul Minyo szállító, felette H145M és legmagasabban a Mi-24-es harci helikopter.

• A Lnyx magyarul Hiúz. A hazai összeszereléssel és beszállítási lánccal munkahelyek is teremtődtek. A Lynx-ek egy új generációs gyalogsági harcjárművek, tömegük eléri a T-72-es harckocsikét. Páncélvédettsége elmarad egy tankétól , ezt ellensúlyozza felderítő szenzorai és felszerelhető kinetikus lövedékek és rakéták elleni elhárító rendszere.

• A Leopard2A4-ig új nézett ki mint egy modernkori Panzerkampwagen VI. Tiger harckocsi. A későbbi példányok kiegészítő páncélzatával a torony alakja radikális változott.  Mi is az A7-es változatot szereztük be, azonban az A4-esek is jó harceszközök. Éjjeli és rossz idős felderítési és tűzvezetési képességük több mint 2x-ese a T-72-nek. Aki pedig előbb látja meg az ellenfelét, és előbb tüzel, (megfelelő lőszerrel) az nyer, illetve életben marad..

• Ez a változat a Gidrán még török gyártású, de a további páncélozott 4x4-es gépjárművek már német-magyar-török együttműködéssel készülnek. Szükség van az 55 tonnás Lynx és 70+ tonnás Leo2 harcjárművek mellett kerekes technikára is. (portfolio.hu)

A Haderő tehát fejlődik. A beszerzések típusai, mennyisége vagy ára több esetben is elgondolkodtató, ahogy a transzparencia komoly hiányosságai is. Amit azonban sokan fegyverkezésnek jelentenek ki, az csupán képességek helyreállítása, sőt mennyiségileg még az összes beszerzések után is elmaradnak azoktól a darab számoktól, amelyekkel két-három évtizede rendelkezett az Magyarország. Ami fontos, hogy a technikai megújhodás nem elég, ha nincs hozzá a humán faktor, a katonaember. Szükségesek olyan emberek, amely hivatásnak vallják a katonaságot, az Ország védelmét. Honvédség vezetésének a politika támogatásával ezen a téren még sok tennivalója van, hiszen jelenleg is létszámhiányos a haderő.

Várjuk a következő esztendőt, amely valószínűleg nem lesz könnyebb, mint az idei, és köszönjük meg az egészségügyi, a kereskedelmi dolgozók, az oktatásban résztvevők mellett azoknak is a munkáját, akiket mindenkor bevethetnek, függetlenül természeti csapás, járvány, vagy éppen háborús fenyegetettség esetén, erre készülnek, gyakorolnak és teszik a dolgukat esküjük szerint, amit letettek.