A NATO légierők a közelmúltig kerülték a konfrontációt olyan országokkal, amelyek orosz gyártmányú un. dupladigites légvédelmi rakéta komplexumokkal rendelkezett. A „dupladigit” kifejezés a NATO kódot jelenti. A szovjet rakéták SA-1 jelzéstől induló kódokat kaptak a Nyugat Atlanti Szövetségben. Ezekkel a kódokkal jelölt rakétarendszer például a SA-2 (Volhov/Nyeva) az SA-3 (Dvina/Pecsora) vagy éppen az SA-6 a (KUB ). Az SA-10-től kezdődő modernebb légvédelmi rendszerek jelentették és jelentik manapság is a NATO légierők számára a földi telepítésű légvédelmi fenyegetést.

• Egy másik "dupladigit" rendszer a 9K332 Tor-M2, amelynek NATO kódja "SA-15 Gauntlet". A kis hatótávolságú (SHORAD) légvédelmi rendszer láncos technikára van építve, jelezve, hogy eredetileg csapatlégvédelmi feladatokra tervezték, de a nagyobb hatótávolságú Sz-300-hez is alkalmazzák több országban közel légvédelmi eszközként. Az 1986-ban megjelent Tor rendszerből (9K330) is mára már több változatot gyártottak, elsősorban az elektronikáját modernizálták.

• Egy harmadik "dupladigites" a 96K2  Pancir Sz-1 légvédelmi rendszer szintén SHORAD hatótávolságú rendszer. A kombinált, légvédelmi rakétákat és gépágyút tartalmazó komplexumot, láncos és kerekes technikára is lehet telepíteni, a 2K22 Tunguzka (SA-19) utódja. A 2012-ben debütált rendszerből majd fél tucat változat létezik. Harcban próbált, hatásos légvédelmi komplexum, a harci veszteségek (Líbia, Szíria) elsősorban helytelen alkalmazásból adódnak. NATO kódja: SA-22 Gryerhound. Hajófedélzeti változata is van.

Nagyon egyszerűen fogalmazva a rettegett SA-10 Grumbble (Morgó) nevű légvédelmi rakétarendszer, amelynek orosz jelzése Sz-300-as és hatékonysága az amerikai Patriot rendszerrel összemérhető. Az Sz-300-as azonban egy légvédelmi rakétakomplexum család amelynek sok változata és alváltozata van, ráadásul ezek között vannak csapatlégvédelmi és „honi légvédelmi” modifikációk is. A nyugati haderőkben ilyen megkülönböztetés nincs nagy hatótávolságú rakétarendszerek esetében. (A tengerészeti változatokat nem is említve. Utóbbi SA, helyett SAN- al kezdődő NATO kódot kaptak (Soviet Antiaircraft missile system Navy.) Az Sz-300-től kezdve az összes orosz légvédelmi rakétarendszert „dupladigit”-es számokkal látja el a NATO. Jelenleg az SA-25 (9K333 Verba)-nál tart a rendszerek számozása. A NATO kód a rövid hatótávolságú (VSHORAD) - elsősorban kézből indítható légvédelmi rakétáktól egészen a nagy hatótávolságú esetlegesen ballisztikus rakétavédelemmel is bíró rendszerekig terjed, tehát maga a NATO kód nem mondja meg, hogy milyen képességű fegyver, egyszerű felsorolás.

A NATO szerencséjére az Sz-300 rendszer exportpéldányait már a Varsói Szerződés felbomlása előtt, több tagország megvásárolta, beszerezte. Bulgária, Csehszlovákia és Kelet-Németország részére is leszállították az Sz-300PMU2 változatokat. Magyarország is rendszerbe állította volna, sőt a személyzet egy része is kijelölésre és kiképzésre került. Magyarország a rendszerváltás után is a délszláv háború eseményei miatt hadrendbe állította volna a rendkívül hatékony légvédelmi komplexumokat, de végül erre nem került sor. Ennek oka, hogy hazánk állam adóság részeként szeretett volna hozzájutni az rendszerhez, de az Oroszok csak valutáért akarták szállítani. Helyette egy század Szu-27 vagy két század MiG-29 vadászrepülőgépeket ajánlottak, amelyből utóbbi realizálódott. Később Oroszország jelezte, hogy szállítaná a komplexumokat, de a Horn kormány pénzügyi és politikai okokból elállt az üzlettől. (Ez a mai napig is gyengíti a Magyarország légvédelmét). Más NATO ország nem volt ilyen szemérmes. Bár Németország visszaküldte Oroszországnak „bontatlanul” az újraegyesítés után a légvédelmi rendszert, de Görögország rendszerbe állította. Érdekes módon az Egyesült Államok ekkor nem hisztizett annyit, hogy a NATO repülőgépeket az „orosz kezelők leradarozzák”.. 

• A rettegett S-300PMU1 komplexum 5P85SzUE3szállító és indítójárműve MAZ-543M alvázon.

• A nyitrai rakétások 5N63Sz célmegvilágító és rakétarávezető lokátoros járműve. A jármű a lokátor mellett irányítókabint is hordozza.

Az S-300 első példánya 1978-ban állt hadrendbe, 1987-re már több Oroszországban 100 körüli helyre került. Egy üteg egy 36D6 felderítő és egy 30N6 tűzvezető lokátorból és általában 16 darab 5P85-1 indító járműből áll.

A leszállított komplexumok általában leszállításukkor 40-48 közötti darabszámú 5V55R vagy 48N6 rakétával rendelkeztek. Utóbbiak modernebbek, nagyobb a hatótávolságuk és zavarvédettségük.

• Indítási helyzetben a rakétatubusok és felemelve a célvezető lokátor is, egy bemutatón Pöstyénben.

A NATO légierői ezeket a komplexumokat természetesen az Orosz légvédelmi rakéták elleni támadások gyakorlására használták és használják napjainkban is. 

A Szlovák Nyitrai Rakétadandár, a volt Csehszlovákiának 1990-ben leszállított egy ütegnyi S-300PMU1 komplexumot tartja rendszerben, amelyhez 5V55R rakétákat szállítottak 48 darabot. Ezekből 2015-ben a bulgáriai Shabla lőterén végrehajtott gyakorlaton 3 darabot indítottak. (https://www.mosr.sk)

• A 2015-ös shablai éleslövészetre a technikai eszközöket nem vitték ki Szlovákiából, hanem a bolgár Sz-300 komplexumot használták a nyitrai lérakosok. (forrás: ministerstvo obrany)

• A lövészeten, akkori még a Légierő parancsnokaként vett részt a kiváló vadászrepülő pilóta, Rumen Radev, aki napjainkban Bulgária elnöke! (forrás: ministerstvo obrany)
  

• A történelmi indítás a Fekete tenger partján fekvő lőtéren (forrás: ministerstvo obrany)
  

2015. júniusban sajtóhír szerint legalábbis tárgyalásokat folytatott Szlovákia Oroszországgal a Sz-300PMU rendszer modernizálásával kapcsolatban. Itt valószínűleg korszerűbb rakéták szállításáról és bizonyos alrendszerek cseréjéről, 300PMU2 képességfejlesztéséről volt a megkeresés. A modernizációs szerződésről megkötéséről nincs információ.

A Mace XIII. gyakorlatra 2012. május 16-27 között került sor Szlovákiában. A színhelye az egyetlen harci repülőegységgel rendelkező Szliácsi katonai repülőtér volt. A gyakorlatra a Szlovákok szomszédok próbáltak egy olyan sajtónapot szervezni, amely a NATO együttműködésről szól, de semmi köze a valódi céloknak. Az elektronikai harc és az ellenséges légvédelmi komplexumok elleni védekezés, lefogás, elnyomás olyan „FEKETE MÁGIA” amelyet nem szoktak a médianyilvánosságnak mutogatni.

• A MACE XIII. jelvénye (forrás: Wikipedia)

A gyakorlaton a szlovák földi telepítésű légvédelem mellett, MiG-29 és L-39ZA repülőgépekkel a hazai repülősök is résztvettek. Külföldi résztvevők között dán F-16MLU, francia Mirage-2000N és Rafale géppár, török F-4E-2020 harci repülőgépek érkeztek. Radarzavarásra, elektronikai jelek „porszívózására” a norvégok Dassault Falcon 20, valamint a Német GFD Learjet 35A repülőgépei érkeztek, de a NATO AWACS&AEW erőinek egyik E-3A repülőgépe is Szilacsra települt.

• A franciák két típust repültek át  Szliácsra. A RafaleC kétüléses és a Mirage 2000N (Nucleaire) változatokból egy-egy géppár képviselte a Gall Kakast Szlovákiában.

• A francia harcászati repülőgépek egyik különlegessége az orr részen elhelyezett merev tankolócső. A repülőgépek hajlékonycsöves megoldással tudnak a levegőben üzemanyagot felvenni hasonlóan más európai repülőgépek (Gripen és Eurofighter) illetve orosz megoldásokhoz. Az Egyesült Államok haditengerészeti és tengerészgyalogságának repülői is szintén ezzel a módszerrel végzik a légi utántöltést.

• Az egyik Dassault Rafale C legénysége konfigurálja a repülőgépet a felszállás előtt..

• Dán F-16-osok előtt egy R-73 gyakorló változatot (imitátort) tolnak szlovák műszakiak.

• A Dán Királyi Légierő E-611 lajstromszámú F-16AM repülőgépe. A repülőgép gyári száma: 80-3611 és F-16ABlock15H-ként gyártották le 1983. szeptemberben. A dánok 730. és 726. századában majd 2003-ban megkapta az MLU modernizációt. Jelenleg is a 727-esek repülik.

• A három repülőgépből álló Dán különítmény. A repülőgépekkel nemcsak a Sz-300 légvédelmi komplexum, hanem a MiG-29 vadászrepülőgép elektronikai adatállományát is felporszívózták. Volt olyan eset amikor a 29-es 1 óra 5 percig volt a levegőben, tehát szinte kicentizték az üzemanyagot és a dánok közben minden szögből szemügyre vették az AIM-9X-el az orosz vadászrepülőgépet.

• Utángetéssel startolt el a Mirage-2000N (Nucleairé) csapásmérő a betonról. A jellegzetes Mirage forma lassan eltűnik a repülőgépekkel együtt. Az atombombázókat már kivonták a hadrendből 2018. júniusban.

• A Nucleiré helyett, Rafale C-k vették át az atomstafétát a galloknál. A repülőgépek fő fegyverzete az AMSP-A (Air-Sol Moyenne Portée) nevű termonukleáris robbanófejes rakéta, amelynek hatótávolsága 500km.

• Egy áthúzás a Szliácsi beton felett a Dánok F-16-osától. A szárnyvégen vörös színre festett gyakorló Sidewinder rakéta. A dán repülőgépek a Skrystrupi bázisukról érkeztek Szlovákiába.
  

• A Norvég Királyi légierő Dassault DA-20-as zavaró és elektronikai felderítő repülőgépe. 

• A Norvég Királyi Légierő 717. százada üzemelteti két darabot a típusból, amely belülről VIP szállításra illetve elektronikai feladatok végrehajtására került kialakításra.

• A D-CARL jelzésű GFD-s Learjet 35-ös is részt vett az adat-porszívozáson két Cassidian EW konténerrel. Ez a képet a Hohn-i bázisukon készítettem, egy másik a D-CGFC lajstromjelű repülőgépükről.

• A Török Légierő veterán McDonell-Douglas F-4E-2020 Kurszán vadászbombázója landol Szliácson. A török repülőgépek a 111. Panthers század állományába tartoztak és Elta El/L-8222 elektronikai konténerrel voltak felszerelve. A repülőgépek az Eskisehiri bázisról érkeztek. (forrás: Lfpfotopoork)

• A szomszédék készültségi géppárja emelkedőben. A repülőgépeken a még mindig rendszerben álló R-60-as kisméretű légi közelharc rakétákat használták légirendészeti feladatok végrehajtására.

• A szomszédék MiG-29BSz frontvadász repülőgépei a modernebb hangárok ellenére is a csillagos ég alatt töltik életútjuk nagy részét. A szabad ég alatt tárolás miatt az elektronikus és korróziós hibák, problémák nagyságrenddel növekednek, de ez nem zavarta sem a szlovák, sem anno a magyar döntéshozókat.

• A 3709-es MiG-29ASz vontatóvillán. A 9.12A változatú Fulcrumot és 11 társát 2005 és 2008 között modernizálták. A sárkány strukturális megerősítésén kívül például GPS navigációs eszköz és NATO kompatibilis rádiók és idegen-barát felismerő rendszert is került a repülőgépekbe. Lehetővé tették az állapot szerinti üzemeltetést és karbantartás. Ennek ellenére Szlovákia, minimális ráfordítással üzemelteti egy százados flottáját amelyből körülbelül 4-6 darab repülőgépek üzemképes. A megrendelt F-16-os vadászbombázókra viszont rámegy ingük és gatyájuk is, ráadásul kapacitásuk töredékét fogják kihasználni.

A szlovák illetékesek egyik hangárban kis sajtótájékoztatót is tartottak, a NATO együttműködés témakörében, de azon szlovák tisztek mellett nem vettek részt külföldi légierő tagjai, viszont mikor beléptek véletlenül a helységbe, akkor egyrészt villámgyorsan távoztak, illetve a nevét, rendfokozatot azonnal takarták a ruháikon..

• A sajtótájékoztatónak kialakított hangárrész, MiG-29-el és a szokásos zászlóékítménnyel..

• Szlovák barátaink sajtótájékoztatója, mindenről szólt csak a gyakorlat tényleges voltáról nem. Talán látszik is az arcokon, hogy mit is mondjunk..

Azt sikerült kideríteni azonban, hogy a dánok nemcsak a Sz-300-ast vették górcső alá, mert az akkor újnak számító AIM-9X Sidewinder rakétákkal felszerelt Viperjeikkel is buzgón keringték körbe a Szlovák MiG-29 repülőgépeket minden irányból a képalkotó rakétafejjel érzékelve azokat. Bizonyos szögből és közelről nem is lehetett a Dán Királyság repülőgépeit fotózni. A NATO AWACS-ba azonban be lehetett tekinteni a médiamunkásoknak.

• A média viszont megtekintette a Geilenkirchenből iderepített E-3A Sentry AWACS&AEW repülőgépet.

Összességében, egy szomorkás esős napon megtartott sajtónyilvános eseményen, bár keveset mutattak, de több mindent leszűrhettünk az adatporszívózási feladatkörből.

Szlovákiában később is rendeztek ilyen gyakorlatokat, de érdeklődésemre azt a választ kaptam, hogy a gyakorlaton  nem kívánnak sajtónyilvános esemény tartani. Megértem..