A Belgiumi Florennes légitámaszpont nemcsak a Belga Légierő - pontosabban a Belga Hadsereg Légi Komponensének (Haderőneme) - fontos támaszpontja, hanem egy kis, de nagyon szép múzeum otthona.

A Florennesi Repülőbázis (ICAO kód: EBFS) egy-egy 3385m és 2250 méter hosszú kifutópálya, gurulóutak, hangárok és kiszolgáló épületek összessége, amely Belgium Vallon tartományában helyezkedik el. Jelenleg a második harcászati repülőezred támaszpontja, amely F-16MLU vadászbombázókkal van felszerelve. 2009-ig a nagy kiterjedésű repülőtéren tartották a Tactical Leadership Programme (harcászati parancsok programot) TLP-t, amely 10 NATO ország, köztünk hazánk hajózói előtt is nyitva áll. 2009-től financiális és légtérproblémák miatt a Spanyolországi Albacete lett új központja a programnak.

• A Florennes-i repülőbázis madártávlatból. Forrás: wikipedia

Florennes már a második világháború során is fontos repülőtér volt. A Todt szervezet 1942-ben építette ki a bázist. A Luftwaffe Junkers Ju-88G és Bf-110G-4 éjszakai vadászai állomásoztak ott, de Focke-Wulf FW-190D nappali vadászai is odatelepültek. 1944. szeptemberben szabadították fel a szövetséges csapatot a térséget, és rögvest az USAAF (Az Egyesült Államok hadseregének Légiereje) két alakulata települt a repülőtérre. A 430. FSQ (vadász- repülőszázad) P-38 Lightning kéttörzsű, majd P-51 Mustang repülőgépei, és a 422. NFSQ (éjszakai vadász-repülőszázad) kevésbé ismert P-61 Black Widow vadászrepülői. Később a 365-ösök P-47 Thunderbolt vadászbombázókksl és a 344. bombázócsoport B-26 Marauder közepes bombázói is használták a bázist.

• A P-61 Black Widow éjszakai vadászok az USAAF állományából. Kevéssé ismert típus, 1942-ben repült először a Northrop által gyártott típus, és 706 darabot építettek belőle. 1945. augusztus 14. éjjelén az 548. Night Fight Squadron egy P–61B gépe, a Lady in the Dark érte el nem hivatalosan az Amerikai Légierő utolsó légi győzelmét Az utolsó repülőgépet 1954-ben vonták ki az Egyesült Államok haderejéből.

A szövetségesek távozásával 1947 a Belga Királyság repülőegységei (Aéronautique Militaire Belge) kapták vissza a repülőteret és azóta ott állomásoznak. Az első egység a 2éme Wing 1948-ban alakult még 2éme Wing de Chasse néven (A Chasse vadászt jelent) Az 1ére Escadrille/Eerste Smaldeel „Stingers” alakulat is ide települt.

A Spitfire Memorial Múzeum a bázis egyik sarkába van, és külön előzetes belépés engedéllyel lehet megtekinteni. A belépőjegy ára: 4 EUR, gyerekeknek 1,5EUR és csoportok kedvezményt kapnak. A fizetési forma csak készpénz lehet.

A belépés után az első termet egy középen emelvényre helyezett Supermarine Spitfire FR.Mk.XIV felderítő repülőgép látható. Az Spitfire Mk.XIV repülőgépek nem a Spiteknél megszokott Mitchell féle eliptikus szárnnyal, hanem szögletes „E” szárnnyal épültek. A belgák érdekes módon a világháború alatt a brit Mk.XIV jelzést használták, a háború után viszont arab számmal Mk.14 lett a típusjelzés.

• Supermarine Spitfire FR. Mk.XIV-es (háború után belga jelzéssel 14e-es) felderítő repülőgép. 1950. június 1-én Florennesben rongálódott meg. Kivonása után Gateguard (emlékmű) volt, majd 1986-ban restaurálás után került a Múzeumba.

A kiállított példányt 1944. a Brit Királyi Légierő (RAF) második százada kapta meg, majd a Királyi Kanadai Légierő (RCAF) 414. századának állományába került. 1948-ban már Belga felségjelet kapott és a 2éme Wing Escadrille repülte SG57/UR-N lajstrommal. Innen a 3éma Escadrille volt a következő állomás ekkor SG67/YL-N lajstromot kapott. 1950. június 1-én Florennes-ben gurulás közben a bal futóműve becsukódott és a repülőgép megrongálódott. Novemberben ki is vonták a szolgálatban és 1952-től emlékműként volt látható. Ekkor festették rá a mai állapotban is látható SG57/RL-D lajstromjelet. 1986-ban levették az állványról restaurálták és egy felújított Rolls-Royce Griffon motor is beépítésre került. Az eredeti LR-D lajstromú Spit-tel a 2éme Wing első parancsnoka Colonel Aviateur (repülőezredes) Raymond „Cheval” Lallemant repült. Ami különbség még a kiállított repülőgép és az eredeti LR-D között, hogy Lallemant repülőgépe buborék alakú, a kiállított viszont Malcom kabintetős változat.

• Raymond "Cheval" Lallemant (DFC) a 609. Brit repülőszázad parancsnoka volt. A században csak Belgák repültek. A háború után a 2éme Wing első parancsnoka lett.

A belgák 1947 és 1951 között repültek a típussal.  A repülőgép körül vitrinekben különféle kiállított tárgyakat és felszerelést, dokumentumokat láthatunk.

• Lallemant bőr pilótasisakja  és mentőmellénye

1947-ben a bázisra érkezett a 352e escadrille-t egy év múlva átnevezték át 2éme Escadrille/2de Smaldeel-nek (azért két név, mert Belgiumban vagyunk, flamandok és vallonok - németalföldiek és franciák.. Először vadász F.Mk.14-es és felderítő FR.Mk.14 Spitfirekkel repültek, majd sugárhajtású Republic F-84E és G változattal amerikai technikára váltottak.  1955-től F-84F Sabre vadászrepülőgépeket kaptak és 1970-ig repülték azokat. Aztán francia technika jött, mégpedig Dassault M5B repülőgépek, amelyek 17 évig álltak szolgálatba. Az utolsó repülőgép típusuk a Lockheed-Martin F-16 lett, mivel 2001. áprilisban feloszlatták a repülőszázadot. A jelmondatuk „Út Fulgue Sulca Aethera - Hasítani az égen, mint a villám – a jelvényükben viszont egy üstökös látható.

• A 352e escadrille jelvénye az üstökös és a 42éme escadrille „Mephistó” felderítő század jelvénye is látható a kiállított függőleges vezérsíkon.

A 8éme Escadrille/8ste Smaldeel 1970. július és 1971. december között állomásozott Florennesben, mint Mirage 5 kiképző alakulat.

A 42éme Escadrille/42ste Smaldeel „Mephistó” felderítő századnak 1971 és 1988 között volt a Florennesi bázis az otthona, aztán a 1ére Escadrille/Eerste Smaldeel váltotta Biersetből.

A 350éme/350ste Smaldeel 1996. márciusban Beauvechainból települt állt Florenesbe F-16 harci repülőgépekkel. A század a második világháborúban Nagy-Britanniában alakult 1942. februárban. Először Spitfire Mk.XIV és Mk.XVI. vadászrepülőkkel repültek. 1946-tól Beauvechain lett bázisuk és brit Gloster Meteor F.Mk.4 és 8-as, majd Hawker Hunter F.Mk.4 sugárhajtású vadászrepülőgépekkel karcolták az eget. 1957-ben kanadai gyártású Avro-Canada CF-100 Mk.5 Canuck repülőgépekkel fegyverzeték át az egységet, majd 1964-től Lockheed F-104G Starfighter elfogókat kaptak. Ezeket váltotta 1981-ban az F-16.

• Republic F-84R-56-RE Thunderstreak vadászbombázó. A belga légierő 197 darabot állított szolgálatba. Az első repülőgép, amely Belgáknál átlépte a hangsebességet 1955-ben.1972-ben  vonták ki a szolgálatból.

Az 1ére Escadrille/Erste Snakdeel jelvénye egy Bogáncs (koró). A század jelmondata, Nemo me impune lacessit – Senki sem támadhat meg büntetlenül. A jelvény már 1917-ben látható volt a század repülőgépein, amely 1913-ban alakult.

• Az 1ére Escadrille/Erste Snakdeel jelvénye (a kóró a képen skót vagy más néven szamárbogáncs) A fene tudja miért kapták, az biztos, hogy a nevük jelenleg Stingers vagyis "Fullánkok"
  

Először Farmaj Jero repülőgépekkel felderítő repüléseket végeztek, majd 1916-tól már 1ére Escadrille de Chasse néven vadászokká váltak Nieuport 10.11.16 illetve 17-es repülőgépekkel, majd Hanriot Dupont HD-1 végül brit Sopwith Camelek érkeztek. 1918-ban 9éme Escadrille de Chasse-re változott a század hadrendi megnevezése. A század a Nagy világégés során 66 igazolt győzelmet szerzett.  Az öt belga ász közül négy (Will Coppens, Jan Olieslagers, André De Meulemeester és Fernan Jacquet) náluk repült. Az alakulat a két háború között több nevet és repülőgéptípust váltott és 2éme Escadrille de 1ére Gruipe de Chasse de 2éme Régiment d’ Aéronautique –ként csapott le rájuk a második világháború. Ekkor Brit gyártású Hawker Hurricane Mk1-et repülték volna, de 1940. május 10-én a hajnali órákban a repülőterüket Dornier Do-14-es bombázók támadták meg és három Hurry kivételével mindet megsemmisítették.

• A század hajózóinak aláírása. Az első a sróf tetején Lallemant századparancsnoké.

Pilótái közül 9 a Brit Királyságba menekült és csatlakozott a Brit Királyi Légierő 349. illetve 350. repülőszázadához, amelyek állománya belgákból állt.

• A 1ére Escadrille/Erste Snakdeel emlékszobája

A háború után 351éme Escadrille/351ste Smaldeel néven települtek Florrenesbe Spitfire vadász és felderítő repülőgépeikkel. 1948-tól újabb átnevezés Prémiére Escadrille d Chasseurs-Bombariders (vagyis vadászbombázók)-ra

• Az 1ére Escadrille/Erste Snakdeel 1913-ban alakult, Végigharcolták az első és második világháborút. Az első világháború öt ászából négy ebben a squadronban repült.

A Repulic F-84E-30-RE Thunderjet vadászbombázó repülőgépek 1951-ben érkeztek a századhoz. A 3R a 2.Wing, 1.Escadrille 1962-ig használt oldalszáma volt.

• Republic F-84R-56-RE Thunderstreak vadászbombázó. A belga légierő 197 darabot állított szolgálatba.

• Az Belga Légierő első hangsebességet átlépő típusa volt 1955-ben Sokáig állt szolgálatban, 1972-ben  vonták ki a hadrendből..

A Republic F-84F-56-RE ThunderStreak vadászbombázók 1955-ben kerültek Belgiumba a Mutual Defence Assistance Programme (MDAP) program során. Az első típus volt a belgáknál, amely átlépte a hangsebességet. 180 darabot kaptak a típusból. Az ÚR kód a 2.Wing 2.Escadrille jelzése volt. A típus utolsó repülése 1972. májusban volt.

• Republic F-84E.30-RE Thunderjet vadászbombázó. A "3R" jelzés a 2.Wing.1.Escadrille jelzése volt 1962-ig.

A Dassault Mirage 5 repülőgépek 1970-ben érkeztek a Belga Légierőhöz, mégpedig hazai gyártásból, mert a francia típus a SABCA gyártotta licencben. A 1. Escadrille BA vagyis bombázóváltozatot, a 42. Escadrille „Mephisto” a BR felderítő modifikációt repülte repülte. A BA változat 1971-1988 között, a felderítők 1987-ig üzemeltek a bázison.

• A Dassault Mirage V, Franciaország egyik legsikeresebb külföldi eladásokkal rendelkező harci repülőgépe volt. A belgák a "BA" bombázó és "BR" felderítő változatok is repülték. A múzeumvezető bácsi aki üzemeltette anno a típust, szidta mint a bokrot, megbizhatatlansági és hadrafoghatósági problémái miatt. A repülési tulajdonságai nem voltak rosszak. A kiállításon az "üvegorrú" felderítő változat látható.

A Mirage V. két darab DEFA-552 gépágyúját a törzs alól leereszthető konténerben helyezték el. A 30mm-es fegyver kiváló tulajdonságait az Izraeli Légierő kamatoztatta az 1967-es légiháborúban. 

• A felderítő változat orr része közelről. A kamera ablakok mögé Vinten Tpye 360/140A fényképezőgépeket szereltek.

Az F-16 Falcon harci repülőgépek szállítására az elsős szerződést 1977-ben kötötte a Belga Kormány. Szerződés alapján 1979 és 1985 között 96 darab együléses „A” és 20 darab kétüléses „B” változat érkezett a légi-haderőhöz. A repülőgépek többfajta modifikációjú változatok voltak, Block1-től Block 15-og. 1983-ban újabb szerződés alapján 40 darab együléses és négy kétüléses változatú Block15-ös érkezett. Ezeket a repülőgépeket a SABCA szerelte össze Belgiumban. Összesen 160 darab Falcon állt hadrendben a Belga Királyságban. Az első gépek 1988-ban érkeztek Florennesbe a 2. Escadrille állományába. 1990. júliustól a 1. Escadrille a „Stingers (Fullánk)” század is Beauvechainból a bázisra települt.

• Egy F-16A Block 10-es harc repülőgép a 160-ból amelyek egy részét saját összeszerelő üzemükben a SABCA-nál építettek a belgák.  Jelenleg két századnyit üzemeltetnek még a típusból, természetesen MLU korszerűsítéssel

• AIM-9L Sidewinder rakéta gyakorló változata. Nálunk még rendszerben áll a JAS-39 Gripenek közelharc fegyverzeteként. A Falcon vezérsíkjára festett bogáncs jelzi, hogy a 1es Escadrille a "Stingers" repülőgépe volt kivonásáig.

• Mk.82/MAU-93NRT "Slick" szabadesésű bomba gyakorló változata.Ez a bomba a NATO haderőkön belül szinte minden nemzetnél - köztük nálunk is rendszerben van.

• MK.82 szabadesésű bombák különféle változatai. Az F-16-os eredetileg Európának tervezett könnyű vadászgép volt, infravörös irányítású közelharc rakétákkal, szabadesésű bombákkal és néhány irányított rakétával, mint a AGM-65 Maverick.Ja és persze atombombát is hordozhattak. Az MLU korszerűsítés után integrálták a radarirányítású rakéták valamint az irányított fegyvereket az európai Falconokhoz.

• Az F-16A pilótafülkéje. Nos eléggé szűk. Ami érdekesség, hogy az első harci repülőgép, amelyet nem botkormánnyal a láb között, hanem oldalt elhelyezett "stick"-kel vezérelnek (és persze gázkarral) a HOTAS rendszerrel.

A Florenessi bázis a Varsói Szerződés országainak nem elsősorban a Belga Királyság harci repülőgépei miatt volt különleges. 1984. márciusban az amerikai 485th Tactical Missile Wing (Harcászati Rakétaezred) egységei érkeztek a bázis délkeleti részére kialakított létesítményekbe.

•  Az Amerikai Légierő 485. Harcászati rakétaezred emblémája.

• A Florennesi támaszponton készített betonfedezékekben tárolták az indítójárműveket és nukleáris fegyverzetű rakétákat, Forrás: wikipedia

Az egység BGM-109G robotrepülőgépekkel (szárnyasrakétákkal) volt felfegyverezve. A köznyelv ezeket Tomahawk rakétáknak hívta, de hivatalosan General Dynamics BGM-109G Gryphon volt a típusjelzésük. A harci fejrész W84 nukleáris töltetett tartalmazott. Az amerikaiak 1989-ig állomásoztak a belga bázison, majd az 1988. június 1-én a Közepes Hatótávolságú rakétafegyverzetet korlátozó Egyezmény aláírása után szovjet Ellenőrző Bizottság felügyelete alatt távoztak Belgiumból.

• General Dynamics BGM-109G Gryphon rakéta és indítójárműve

• A köznyelv a Varsói Szerződés országaiban Tomahawknak nevezte. A Tomahawk a légi indítású TLM-A/N/C/D változatok neve volt. Ezek légi, szárazföldi vagy tengeralattjárókról indítható robotrepülőgépek.

• A nukleáris harci fejjel ellátott rakéta 800km/órás sebességgel 1100km-s hatótávolságon volt képes csapásmérésre.

• A General Dynamics BGM-109G Gryphon rendszer főbb részei.

• Egy GLCM üteg felépítése

• A tárolóhely vázlatos rajta a múzeumban.

Az egység egyébként ma is működik, 2003-ban reaktíválták és 485th Air Expeditionary Wing (Expedíciós Repülőezred) néven működik. Jelenleg jóval békésebb repülő eszközökkel, C-130 taktikai szállító-repülőgépekkel vannak felszerelve, és többek között a Mediterrán térségbe és Irakba is települtek, repültek.

A múzeumban más repülőeszközök is láthatóak, például egy de Havilland DH.82.A Tiger Moth kiképző repülőgép, amelyből a második világháború után 31 darabot vett át a Belga Kormány a Brit Királyi Légierő állományából.

• Egy híres oktató repülőgép típus a De HavillandDH82. Tiger Moth.1931 és 1944 között 8868 darabot építettek. A Britek 1959-ben nyugdíjazták a veterán kiképző repülőgépeket.

Egy másik jóval modernebb gyakorló repülőgép egy francia gyártmányú Fouga CM.170-1 Magister is bemutatásra került. A típus 1960 és 1999 repült a Belga Légierőben, de piros-sárga díszfestéssel veterán repülőnapokon mai napig van repülőképes példánya. Régebben a Red Devils (vörös ördögök) Belga demócsapat is ezeket repülte, manapság már Siai Marchetti SF.260 légcsavaros gyakorló repülőgépekre nyergeltek át.

• Egy másik legendás repülőgép a  Fouga CM.170-1 Magister. Még a francia haditengerészet is használta farokhoroggal ellátott változatát, igaz, csak szárazföldi üzemeltetés során. 969 darabot építettek a típusból és kilenc országban állt rendszerben. Belgium 50 darabot tartott hadrendben.

A múzeumban található egy belga gyártmányú drón is, amely a XXI.századot is képviseli a kiállításon.

• Az X-5 drón az MBLE Épervier felderítőrendszer prototípusa volt. 1977 és 1999 között hadrendbe állt Belgiumban. A drón 70mm-es OMERA típusú fényképezőgéppel volt felszerelve, de nem volt képes on-line adatátvitelre, a fotók kiértékelését, csak a landolásuk után lehetett megkezdeni.

Aki Florennesben környékén jár és érdekli a belga Légierő, annak ajánlom ennek a kis, de varázslatos hangulatú Múzeumnak a megtekintését.