Gripen rövid fejlesztési történet,

A Svéd Kormány 1978-as döntése alapján indult meg a JAS-39 harcászati repülőgép tervezése, az elavult J-35 Draken és az akkor rendszerben álló JA-37 Viggen repülőgépek utódtípusának. A SAAB repülőgyár a BAe P106 é P112 könnyű STOL Eurofighter koncepciója alapján, elkészítette a Project 2015 és 2110 modelleket, amelyet a Gripen szélcsatorna kísérleteihez készítettek.

A repülőgép kifejlesztéséről végül 1982-ben hozták meg a döntést a Svéd Királyi Légierőnél és elneveztékGriffmadárnak. Az első repülőgép berepülése 1988-ban kezdődött meg, és 1996. decemberig tartott. A prototípusok berepülésének vége előtt, már 1993. június 8-án a Flygvapnet átvette a 39102 számú első JAS-39 harcászati repülőgépét. A repülőgép hivatalosan 1996. december 13-án került rendszerbe. Hadrendbe állása először F7 Skaraborg Flyflottilj ezrednél került 1997. november 1-én.

• Egy svéd C változat, függesztőpilonokkal de függesztett fegyverzet nélkül, törzs alatti üzemanyag póttartállyal. Az F7 Satenasi (Sátános-i) ezredből repülőgépe, ezt a függőleges vezérsíkra festett medvetalp jelzi. Az F7 Skaraborg ezred végzi az átképzéseket, kiképzéseket a külföldi pilótáknak is..
  

A JAS-39 Gripen, amely körülbelül egyidős tervezésű az összeurópai (Brit,Német,Olasz és Spanyol) Eurofighter és a Francia Dassault Rafale repülőgépekkel, tehát már egy harminc éves 4. generációs konstrukció. Ez nem azt jelenti, hogy elavult, hiszen a másik kettő európai vadászrepülőgép tervezési és konstrukciós szempontból is fiatalabb, mint az amerikai F-15, F-16, F/A-18, illetve a MiG-29/35 és SzU-27/30/35 harcászati repülőgépek.

• JAS-39C Gripen pilótafülkéje Ergonomia tekintetében veri a Lockheed-Martin F-16C/D pilótafülkéjét..Nem kedves illetékesek, nem magyar, hanem cseh gép (forrás: Pjotr Dubovik)

• A Delta változat pilótafülkéje. A két repülőgép-vezető egymás mögött foglal helyet tandem elrendezésben. (Forrás: Pjotr Dubovik)

Ahogy az amerikai, az orosz és a két másik európai repülőgépet is folyamatosan korszerűsítik, modernizálják, úgy a gyártó a JAS-39 esetében is teszi. A felsorolt típusok esetében sem repülőgép, hanem repülőgép család inkább a pontos elnevezés.

• A SAAB Gripen jelenleg üzemben tartott és későbbiekben tervezett repülőgépcsaládja. A "Gripen Aggressor" egy lecsupaszított "C" változat harcászati kiképzésre, a "Maritime" pedig hordozófedélzeti variáns. Előbbiből csak mock-up létezik, utóbbiról számítógépes grafika és lehetséges, hogy tervek,vázlatok. (Forrás: SAAB)

• A Gripen repülőgépcsalád evoluciója. A Gripen E+/F+ után a Sea Gripen Hordozófedélzeti változat és egy Gripen alapú pilótanélküli repülőeszköz is a tervek között szerepel. Az előző ábra és a jelenlegi más-más tervezett repülőgépeket tartalmaz, pedig a két előadás között egy év telt el. Ez mutatja, hogy a jövő még képlékeny a svéd repülőgép gyártónál. (Forrás: SAAB)

A JAS-39 Gripen „A-D”változatai

A Gripen esetében, három fő változatú együléses illetve kétüléses különböztethető meg:

Együléses „harci” változat JAS-39A,C,E, Kétüléses „harci-gyakorló” verzió: JAS-39B,D,F.

Az”E/F” egy megnövelt méretű, áttervezett jelentősen modernizált avionikával, elektronikával, harcászati rendszerekkel felszerelt új repülőgép. Amennyiben hasonlítani akarunk, akkor hasonló ugrás, mint az Boeing F/A-18C/D Hornet után, az F/A-18E/F Superhornet.

A változatok sem egységes építésű repülőgépek, több verzió létezett, létezik . A JAS-39A Batch1 volt az első szériaváltozat 1992-1996 között gyártották, 30 darabos sorozatban. (Utolsó darabját alakították át a JAS-39B kétüléses prototípusnak). A pilótafülke Mk.1 avionikai készletébe még monokróm katódsugárcsöves monitorokat, D80 központi számítógépet és három 3 darab MIL-STD 1553B adatbuszt építettek. Ami fontos magyar szempontból, hogy ennek a korai szériának repülőgépeiből építették át a nekünk exportált JAS-39EBS-HU repülőgépeket.

A JAS-39A Batch2 változat Mk2. avionikai készletet, a Hughes típusú HUD helyett Kaiser gyártmányút kapott, és a számítógépnek is modernebb D80E típusjelzésű változatú. 61 darab készült.

A JAS-39A Batch2+ széria kapta meg az első PS-05/A Mk1 lokátort, és új központi számítógéppel. 2001-2002 között 14 repülőgép épült belőlük.

A JAS-39B Batch2 volt az első sorozatgyártású kétüléses modifikáció, 1996-2003 között épült 14 darab.

• JAS-39A 2004-ben az Osztrák Air Power repülőnapon Zeltwegben. Ez a változat azonos tolóerő mellett könnyebb tömege miatt, jobb volt bemutató (demo) repülésre. Az elektronikai harcrendszer hiánya és a kevés integrált fegyver azonban nem tette piacképessé. Csak a svéd légierőben rendszeresítették.

A svéd légierő kérésére a SAAB ezután áttervezte a JAS-39 Gripent, amelyben az is közrejátszott, hogy a hazai légierő ellátása mellett a repülőgéppel ki akartak törni az exportpiacra is, és oda nagyobb tudású, modernebb avionikájú, több fegyverzettel integrált típussal lehetett eredményesen megjelenni.

A JAS-39C/D változat első együléses „C”repülőgépei a Batch2 (Export Baseline Standard) sorozathoz tartoznak. Mk.3 avionikai készlet színes folyadékkristályos kijelzőkkel, Sundstrand APU-val (segédhajtóművel) épültek. Ebből 2002-2003 között 20 repülőgép készült.

A JAS-39C Batch3 (Export Baseline Standard) repülőgépek Mk4. avionikai készlettel épültek, amelyhez nagyobb méretű folyadékkristályos képernyők tartoznak. Három helyett öt MIL-STB 1553B adatbuszt építettek a repülőgépekbe, Legnagyobb különbség, hogy RM-12UP modernizált számítógép-vezérlésű digitális hajtóművezérléssel (FADEC) látták el a repülőgépeket. 2002-2007 között 50 darab repülőgép készült el.

JAS-39D Batch3, továbbfejlesztett kétüléses repülőgép, amelyből 2002-2007 között készült 14 darab. A kétüléses Gripen B és D változatok 65,5 centiméterrel hosszabb, mint az együlésesek, és nem rendelkeznek beépített gépágyúval. A pilótakabin mögött alakították ki a légkondicionáló rendszer levegő-beömlőnyílását.

JAS-39C/D SAAF. A Dél-Afrikai Légierő számára az Export Baseline Standard-ból fejlesztett változat. Jellegzetességük a PS-05/A Mk.3 lokátor mellé beépített külön időjárás jelző radar, és egyedi navigációs számítógép, amelynek külön kijelzője van a műszerfalon, ahol folyamatosan frissülve látszik, a pillanatnyilag elérhető kitérő repülőterek listája. (Erre a ritka földi műszerezettség és a tartalék repülőterek viszonylag nagy távolsága miatt van szükség, a Dél-Afrika gyorsan változó időjárási helyzetéből adódóan.)

JAS-39 EBSH-HU (Export Baseline Standard Hungary). Magyarország részére az első szerződésmódosítás után összerakott, részben átépített repülőgépek. Az EBS-HU az első „A” változat korai Batch1 átalakításával készült, a törzs középső részét kivéve, ezt légi utántöltő rendszer miatt teljesen újra gyártották. A hazánknak épített repülőgépek sem egységesek, vannak amelyek, például „A” mások a „B” változat függőleges vezérsíkját kapták, és gépenként más részegységek is különbözőek voltak. Ez megfigyelhető laikusoknak is, ha több magyar Gripent figyelnek egyszerre, látható, hogy a függőleges vezérsíkok más-más alakúak, méretűek és a különböző funkcionális antennák, máshol helyezkednek el, akár számuk sem azonos. A repülőgépek a sárkányszerkezeten kívül belülről sem egyeznek a svéd repülőgépekével.A repülőgépek több részegységét, alkatrészeit nagyjavításkor valószínűsíthetően egységesitették, egységesítik.

A kétüléses változatok szintén a korai Batch1 együléses változatokból lettek fentiek szerint megépítve. A 2014-ben Caslav-ban összetört 42 oldalszámú kétüléses repülőgép helyett 2016-ban kaptuk meg a 44-es oldalszámú kétüléses repülőgépet, amely szintén több repülőgépből átépített változat. Először a svéd légierőnél repült, minimális óraszámban. Különbség, hogy nem a Batch1, hanem a Batch2 együléses szériagép átépítésével készült. Több részben eltér a régebbi Magyarország részére gyártott változattól, például már LED-es fényszóróval szerelték fel, ez 2015-ben jelentek meg a Flygvapnetnél először.

A magyar repülőgépeknek az avionikája a C/D változatén alapul (Mk.4), de egyes elemei nem szerepeltek a korai gyártású C/D-kben. Ennek oka, hogy hazánknak épített repülőgépeknek a magyar országgyülési határozat szerint, módosított szerződés alapján, NATO kompatibilis, és interoperábilis képességekkel kell rendelkeznie.

• Együléses harci változat a Magyar Honvédség Légi Hadernőnem (HunAF) 14 darab Gripen harcászati repülőgépe közül.

Eltérés a svéd Flygvapnet repülőgépeitől:

• Link-16 adatátviteli rendszer beépítése (a korszerűbb nagyobb adat átviteli sebességű svéd TIDLS rendszer is a repülőgépekben maradt, ezt nemzeti keretek között érdemes lenne használni a nagyobb átviteli sebesség és gyakorlás miatt, más források szerint kiépítették a repülőgépekből)
• Mk. XII. IFF (barát-idegen) felismerő rendszer
• Metrikus rendszer helyett, angolszász mértékegységű kijelzők (egy része csere, vagy újraskálázásra)
• Dél-Afrikai DENEL gyártású NATO kompatibilis fegyverfüggesztő pilonok (30 és 14 collos horogtávolságú függesztmények rögzítésére).
• OBOGS – fedélzeti oxigén előállító rendszer
• Infracsapda és dipolszóró a légiharc rakéták szárny alatti indítósínjeibe beépítve (ezen felül a törzs hátsó részében a jobb és baloldalon a függőleges vezérsík alatt szintén van + ALE-40/47 infracsapda és dipolszóró. A szárny törővégi sínekbe besugárzásjelző antennák kerültek beépítésre.
• NVG kompatibilis kabin belső világítás és műszerek. A magyar repülőgépeknél a hajózók 2015.öszi-téli hónapoktól kezdték meg az éjjellátóval rendelkező sisakok használatát.

A magyar fél Gripenjeihez – mivel a svéd szárny póttartályok nem kompatibilisek a NATO szabványú függesztőpilonokkal rendszeresítette a Svájci RUAG által kompozit-anyagból gyártott, 1275 literes szárny belső pilonjára függeszthető póttartályokat, ezeket más ország nem alkalmazza. A magyar repülőgépek mintának számítottak a svéd gyártónál, később a SAAB a svéd Légierő számára is épített át repülőgépeket. Ezért a JAS-39 modifikációk száma folyamatosan változik, mivel a svéd Flygvapnet költségkímélő megoldással a régebbi A/B változatokat kivonta a hadrendből. A SAAB ezeket a repülőgépeke szétszedte, és a később C/D Batch változatokba a bevizsgált részegységeket, alkatrészeket, műszereket, beépítette.

• A király (bocsánat a Griff) kicsit meztelen.Javítás/karbantartás alatt az egyik magyar "C" harci változat (forrás: MTI)

Az összes A-D változatú JAS-39 Gripen Az JAS-39 Gripenek hajtóműve a Volvo Aero RM-12 gázturbina, amely a General Electric GR F404J kissé átalakított változata. A hajtómű 4,04 méter hosszú, átmérője pedig 0,889 méter. A turbina utánégetés nélkül 54kN, forszázs használatával 80,5 kN maximális tolóerőt tud leadni.

Szoftvercsomagok és fegyverzet

A C/D változatok Batch számától függetlenül, egységes szoftververziókkal rendelkeztek az MS20 szoftvercsomag megjelenéséig. A szoftvercsomagokat a gyártó egységesen minden C/D Gripenre felinstallálta. Az utolsó ingyenes szoftvercsomag az MS19 Block3 volt. 2017. február 27-én hozta nyilvánosságra a svéd FMV, hogy a Magyar Kormány aláírta a Gripen szerződés újabb módosítását, és benne az MS20 szoftver integrálását.

A JAS-39C-k a beépített 27mm-es BK27 típusú gépágyún kívül hét függesztőponton hordozhatnak fegyverzetet, póttartályokat, zavarókonténereket. Kivétel az izraeli RAFAEL Litening célzó, valamint Reccelite felderítő konténer, amelyhez külön függesztőpontot szereltek az törzsorr részen a pilótafülke alá. Erre a függesztőpontra valószínűleg más gyártótól is lehetséges felderítő illetve célmegjelölő konténert integrálni.

A viszonylag kevés függesztőpont kis variációs lehetőséges jelent a fegyverzeti konfigurációk számára. A svédek az „A” és „B” változathoz, amelyet elsősorban saját légierejüknek szántak, kevés fegyvert integráltak, azonban a nemzetközi piacra kilépve már jóval több fegyver integrációt jelentettek be, és azokat folyamatosan végzik. Jelenleg mintegy 20 fegyverfajtát lehet függesztményként alkalmazni és közel egy tucat integrációja van bejelentve.

A Magyar JAS-39 EBS-HU Gripenek fegyverzete

A közel 20 fegyverfajtából, Magyarország a következő fegyverzetet szerezte be:

A Gripen együléses harci változatai Bord Kanone BK27 beépített gépágyúval rendelkeznek, amelyek 27mm-es űrméretű. Hozzájuk a német Diehl Defence által kifejlesztett PELE páncéltörő lőszert használják. Paraméterei szerint a MiG-29 Gsh-30-1 gépágyúk 30x165-ös lövedékénél is jobb, mert pl. kisebb szórással lehet vele a célra tüzelni, kedvezőbb a röppályája és hasonlóan komoly becsapódási energiával rendelkezik. A lövedékek minőségével kis ideig probléma volt, több Gripen fedélzeti gépágyú csöve megrepedt, tüzelés közben. Ezért rövid ideig korlátozás volt a fedélzeti gépágyúk használatára. Miután kiderült, hogy a Diehl hibás lövedékei okozták a problémát, a korlátozásokat feloldották, a tönkrement csöveket cserélték, és a lőszerprobléma is megoldódott, a gyártó visszavette a rossz sorozatú terméket. A JAS-39D kétüléses változatok nem rendelkeznek beépített tűzfegyverrel.

• Tetris Challange, A repülőgép mellett látható a BK-27 Mauser gépágyú, a függesztmények között felfedezhető AIM-9L I-1 rakéta és Mk-82 szabadesésű bomba. (Forrás: MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis / facebook)

A Diehl Defence szállította a magyar Gripen flotta hőkövető légiharc rakétafegyverzetét. A svédek és csehek a viszonylag korszerű AIM-9M változatú Sidewinder rakétát rendszeresítették. A svédek már az A/B változathoz is, a csehek pedig a Gripen rendszerestése előtt már az L-159 ALCA repülőgépekhez. Magyarország olcsóbb megoldásként még az 1982-s Falklandi konfliktus idején korszerűnek számított AIM-9L változatot választotta, amelyből szinte minden nyugati ország jelentős felesleges készlettel rendelkezett. Ennek a változatnak fő hibája, hogy csak a Gripen szárnyának törővégéről lehet indítani, mivel nem rendelkezik folyékony nitrogén tartállyal, ami a rakéta keresőfejét hűti, ezért azt a törővégre szerelt tartállyal rendelkező indítósínről lehet bevetni. A törővégre felrakott rakéta rolleronjai azonban káros rezgés bocsájtanak ki, amelytől a szárny rezeg, és az üzemidő előrehaladtával repedéseket okozhat. Ezért a rolleronokat, se gyakorlórepüléskor, se szállításkor nem rakják fel a rakétákra, csak készültségi repülőgépek és lövészetek alkalmával szerelik fel az irányítószerveket.

• Az AIM-9L I-1 rakéták némileg moderinzált verziók a csehek ''M" változataival egyenértékűek. Amíg azonban a Bohémiai Griff-ek mindegyik pilonjára lehet függeszteni utóbbi Csörgőkígyó változatot, a L verziót csak a szárny törővégén hordozhatja a Gripen, mert a rakétában nincs hűtőgáz a infrakereső fej hűtésére. A képen lévő gyakorló változat látható, a szárnyvégi függesztő első és hátsó részén lokátorbesugárzást érzékelő panel van beépítve.

• A felirat szerint is AIM-9L I-1 a hőérzékelős fejrész működik, de a rakétatest makett (dummy). A súlya megegyezik az éles változatéval. A gyakorló változatot a kék gyűrű is jelzi.

Az AIM-9L az infravörös zavaró töltetekre érzékenység kiküszöbölendő, a honvédség részére a Diehl Defence által módosított fejrészű LI-1 rakétákat rendszeresítettük. Ennek képességei és találati valószínűsége gyakorlatilag az M változatéval azonos.

A rakéták pontos száma nem nyilvános, de viszonylag kis mennyiségről van szó, mivel az eredeti tervek szerint a svéd Flygvapnet és a Thai Gripenek által is használt, és az Eurofightert alkalmazó Osztrák és Német Légierőnél is közelharcrakétának rendszeresített, Diehl Defence IRIS-T rakéta került volna beszerzésre, amely együttműködik a Cobra sisakcélzóval. Az IRIS-T fejlesztése a Luftwafféhoz került MiG-29-esekkel átadott orosz R-73 átvizsgálása után, annak alapján kezdődött, és a nyugati világ egyik legfejlettebb közelharcrakétájának számit. A rakéták közül többet indították már különböző a Visdeli lőtéren tartott éleslövészeteken.

• AIM-9LI-1 Sidewinder rakéta a Légvédelmi Készenléti Szolgálat JAS-39C (EBSHU) repülőgépén.

A Magyar Gripenek látóhatáron túli légiharc fegyverzetébe, az Amerikai Raytheon által gyártott AIM-120-C5 változatú rakéták vannak rendszeresítve. A rakétákból 40 darab van, valamint 10 darab CATM-120 gyakorlóváltozat. Ezeknek a rakéták bevethetősége részben amerikai jóváhagyással történhet, elvileg nélküle a rakéta nem bevethető. Magyarország a balti missziókra megkapta a kiszállított rakétákhoz a jóváhagyást. Ez nem hazánk elleni bizalmatlanság jele, mert Csehország, Lengyelország, Egyiptom stb. sem kapta meg. Pakisztán 2019-ben AMRAAM rakétával lelőtt egy indiai MiG-21BISON-t, és valószínűleg megrongált egy Szu-30MKI harcászati repülőgépet, A fegyverhasználatáért az Egyesült Államok tiltakozó jegyzéket küldött decemberben a Pakisztáni Kormánynak).

• A Balti Misszió során a kitelepült Gripen repülőgépek fegyverzete két AIM-120C5 és kettő AIM-9L I-1 közelharc rakétából állt. A képen látható készültségi repülőgép éles fegyverzete.

• Szintén a Balti Misszió során Siauliai bázison készített képem, amikor a 38-as oldalszámú JAS-39C repülőgépünk Alfa (éles) riasztás után taxizik a kifutópálya felé. A rakétafegyverzet éles..

Rövid számolás után kideríthető, hogy a teljes vadászbombázó állományunkra egyszerre négy pilont számolva 56 rakéta egy javadalmazás, tehát a 40 rakéta nem elegendő az összes repülőgépe egyszeri látóhatáron túli teljes fegyverzettel való ellátására. Békebeli tevékenységre azonban megfelelő számú AMRAAM áll rendelkezésre, összehasonlításként az azonos JAS-39 repülőgépszámmal rendelkező Cseh Légierő összesen 28 darab C5-ös változattal rendelkezik 100 darab AIM-9M Sidewinder hőkövető rakétával kiegészítve.

• A gyakorló AIM-120 rakéták típusjelzése CATM-120C. Ezeket nem lehet indítani, nincs bennük rakétamotor.

Amerikai álláspont szerint a helyi geopolitikai egyensúly fenntartása érdekében nem adják át sok országoknak a rakéták bevethetőségének kulcsát, ezzel kivéve a fegyvert a nemzeti rendelkezés sorából. Az AMRAAM nélkül a magyar Gripenek nem rendelkeznek látóhatáron túl használható fegyverzettel.

Az USA Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynöksége 2019. augusztus 29-én jelentette be száznyolcvan darab AIM–120C-7 AMRAAM közepes hatótávolságú rakéta értékesítését Magyarország számára az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériuma (State Department).

Az ügylet értéke 500 millió dollár, mintegy 148 milliárd forint (portfolio.hu). A közlemény szerint a magyar fél – amennyiben él a vásárlás jogával – nemcsak a Raytheon Missile Systems által gyártott 180 éles rakétát, hanem többek között a hozzájuk tartozó gyakorlóeszközöket, tárolókonténereket, pótalkatrészeket, javítókészleteket, kommunikációs és navigációs berendezéseket, valamint a fegyverek dokumentációját, kiképzést, logisztikai támogatást is kap.

A régebbi 40 darabbal C5-nél modernebb és nagyobb hatótávolságú és zavarvédettségű rakéták, azonban nem elsősorban a Gripen repülőgépek, hanem a szintén beszerezni kívánt NASAMS légvédelmi rakétarendszer fegyverei lennének. A rakétákat azonban átalakítás nélkül alkalmasak a repülőgépeken való alkalmazásra.

Szintén a Raytheon szállította le 2004-ben a Magyar Gripenek levegő-föld fegyverzetébe tartozó 20 darab AGM-65G és 20 darab AGM-65H rakétát. A rakéták páncéltörő, illetve repesz-romboló fejjel rendelkeznek, irányításuk infravörös, illetőleg a Gripen folyadékkristályos képernyőjén „TV” irányításos. Az AGM-65 Maverick rakétának van korszerűbb lézerirányítású változata is, ebből nem szereztünk be.

• A 34-es oldalszámú JAS-39C (EBSHU) Gripen gyakorló CATM-65K Maverick rakétákkal Kecskeméten gurulás közben.

• A bombák beérkezése és hadrendbe állítása előtti "multirole" fegyverzet.. A szárnyvégeken Sidewinder közelharcrakéták, egyik külső pilonon AGM-65 Maverick levegő-föld rakéta, a másik oldalon AIM-120C5 nagy hatótávolságú légiharc rakéta, a belső "nedves" függesztőkön RUAG által gyártott póttartályok, és a pilótafülke alatti konzolon, Litening lézeres célmegjelölő konténer. (Utóbbi a hazánk által beszerzett AGM-65-öt változatokat nem vezérli..

A repülőgépek lízingelésekor a fegyverzetbe amerikai Raytheon Paveway lézerirányítású bombakittek beszerzését tervezték, azonban ez 2015-ig elmaradt. Magyarország 2016. első félévében a 4EBUG (az Európai Unió harccsoportja) közvetlen légi támogatását végezte 4 darab Gripen C készültségen tartásával.

A Magyar Kormányzat ekkor nyilvánosságra hozta, hogy limitált mennyiségben beszerzett ejtőlőszert és lézerirányítású bombakitteket.

A bombák beszerzésre kerültek, azonban a 4EBUG támogatására nem tudta volna honvédségünk alkalmazni az új fegyvereket, részben műszaki, részben kiképzési problémák miatt.

• A légi támogatást, és a levegő-föld csapásmérés a bombák beérkezése elött is gyakorolták a kecskeméti repülőgép vezetők. Itt a 42-es oldalszámú Gripen Deltánk emelkedik a levegőbe egy CATM-65 Maverick gyakorló rakétával. Ez a repülőgép 2015. május 19-én túlfutott a Lion Effort gyakorlaton a Caslavi Repülőbázis kifutópályájáról és javíthatattlanná tört. A baleset humán faktor miatt történt. Helyette kaptuk a 44-es oldalszámú JAS-39D-t

• A 39-es oldalszámú Gripen landolás közben, két CATM-65 Maverick,két AIM-9L közelharc rakéta gyakorló változattal  és kétn RUAG póttartállyal. (a szárnyvégre függesztett Sidewinerek rolleronjai nincsenek felszerelve, a mert növelik a szárnyvibrációt).

Az első gyakorló repülésre csak 2017 végén került sor, ekkor - nagy valószínűséggel propagandafotó készítése céljából - repült a Kecskeméti bázis betonjáról felszállva a 40-es díszfestésű JAS-39C EBSHU vadászbombázó négy darab „kék”gyakorló változattal. A bombák tényleges kipróbálásra a 2018. évi svédországi Visdelben végrehajtott éleslövészeten került sor. Ekkor a lézerirányítású GBU-12 bombákkal több feladatot hajtottak végre magyar hajózók, és erről több riport, fénykép és videófelvétel is készült.

• Az első bombavetések. Visdel, Légifölény 2018.  (forrás: MH.59 Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis)

• Éles AGM-65 levegő föld rakéta és Paveway II LGBU magyar Gripenre függesztve 2018. június 13-14. (forrás: Air Power Blog)

Haza környezetben 2019. tavaszán került sor több gyakorló, és novemberben szintén több gyakorló bomba mellett az első éles bombavetésre a Bakony Harckiképző Lőtéren Hajmáskér közelében. Fontos megjegyezni, hogy a hazai gyakorló bombázások nem GBU-12 kittel, hanem Mk.82 szabadesésű nem irányított bombákkal” történt. Ez valószínűleg költségvetési okokból is történt, hiszen a néhány százdolláros Mk.82-es és a több mint 10.000 dolláros GBU-12 felhasználása nem azonos költséget eredményez.

• Bombavetés a Hajmáskéri lőtér felett (forrás: Air Power Blog)

A negyedik generációs repülőgépek, köztük a JAS-39 Gripen fedélzeti számítógép fejlettsége azonban elérte, hogy harcászati alkalmazástól és bombavetési profiltól függően „hajtóbombaként” akár 10-20 méteres célzási pontosság is elérhető hagyományos ejtőlőszer alkalmazásával is.

Jelenleg éles helyzetben a magyar harci repülőgépek 227kg-os Mk.82 általános bombákat valamint azt lézerirányítású kittel ellátva GBU-12 (Paveway II) bombákat tudnak alkalmazni.

A beszerzett bombák korszerűnek számítanak, de lézervezérlés miatt több időjárási tényező (eső, hó, köd) korlátozza alkalmazásukat. A fejlettebb bombakitteknél már kombinált irányítás (például lézeres-műholdas) megoldással lehet találkozni, amely pontosabb célzást, és időjárás függetlenebb alkalmazást tesz lehetővé. Ilyen, szintén amerikai gyártású bombakittekkel rendelkezik a Svéd Királyi Légierő is, saját Gripen repülőgépeihez.Ezeknek a kitteknek beszerzési költsége természetesen jóval magasabb, mint a "sima" lézerirányítású fejjel ellátott kitteké..

A lézerirányítású bombák másik korlátja, hogy egy célzó-eszközzel (célzókonténerrel) egyszerre egy bombát lehet célra vezérelni, tehát „egycsatornás” eszközök.

A lézer, a műholdas vagy kettős irányítású bombakittek másik hátránya, hogy „be kell repülni az indiánok közé” vagyis viszonylag közelről, a földi légvédelem hatókörén belülről lehet csak indítani ezeket a fegyvereket. A jövő a siklóbombáké (pld. SBD) és egyéb, nagyobb hatótávolságú fegyvereké.

Magyarország a bombáknak irányításához még 2005-ben 5 darab Rafael Litening IIIE célzókonténert szerzett be, amely a lézeres célmegjelölésen túl, felderítésre, csapásmérés utáni kármegállapításra, és az előretolt földi repülésirányítókkal (FAC, JTAC) kapcsolattartásra is alkalmas. Utóbbiak akár adatokat és képeket is át tudnak küldeni egymásnak a pilótával, ha a Litening konténer rendelkezik az un. Rover modul néven ismert kiegészítővel. Ez eredetileg nem volt a konténerekhez felszerelve, de a honvédség 2017-ben beszerezte és látható volt a Rover modul lefelé mutató antennája például azokon a Litening konténereken, amelyeket második Balti Misszión repülő Gripenek hordoztak.

Ellentevékenység rendszerek:

A JAS-39 Gripen harcászati repülőgépek kiemelkedően jól elektronikai harcrendszerrel rendelkeznek.

• A JAS-39C harcászati repülőgép elektronikai harcrendszere. Felderítő, passzív és aktív radarzavaró eszközök. MAWS - vagyis hőkövető rakétafelderítő rendszer nincs, beépítve az csak az "Erik" kiváltsága, de ESTL függesztő konténer formájában integrációra került. (Forrás:SAAB)

A Magyar Légierőben 2006-tól rendszeresített Gripenek az első időben még nem rendelkeztek a szóban forgó eszközzel, 2010-től már a törzsvég jobb alsó oldalán láthattunk egy BOY-403 típusú kazettát, később pedig már a felfelé irányuló további három is alap felszereléssé vált. Ezek két változatban használhatók, vagy 20 darab 2X1 collos, vagy 40 darab 1X1 collos töltettel. A brit Chemring cég által gyártott töltetekből több ezer darabot vásároltunk, az említett kétféle méretben. Az 1X1 collos méret csak a keresztmetszetre vonatkozik, a négyzetes hasáb alakú eszköz kb. 200 mm hosszú, és 0,2 kg tömegű. Ebből a háromnegyede a 25-30 m/sec sebességgel kirepülő  anyag, ami 3-5 másodpercig ég,  és közben sűrű fehér füstöt is generál. A 2X1 collos méretű változat már fél kiló, de érdekes módon nem hosszabb az égésideje, hanem az infra sugárzás intenzitása jelentősebb.

• Svéd JAS-39C Gripenen BOY-403  kazetták,amelyeket infravörös (hőkövető, képalkotó) és radarirányítású rakéták elleni csalikkal lehet feltölteni. Indításuk lehet automatikus és a repülőgép-vezető által manuálisan irányított. (forrás: wikipedia)
  

• BOY-403 kazetták, fedéllel, amelyeket infravörös (hőkövető, képalkotó) és radarirányírtású rakéták elleni csalikkal lehet feltölteni. Indításuk lehet automatikus és a repülőgép-vezető által manuálisan irányított.és fedél nélkül..Több típusú  (chaff, flare) Chemring  gyártású zavarócsalit lehet elhelyezni feladattól függően. MAWS viszont nincs a C/D Gripeneken (egyelőre)

A Gripenen a  szárny alatti Cobham MML rakétaindító sin végében található a BOL típusú mechanikus (a fentiek pirotechnikai kidobásúak) szóró berendezés, amelyben 160 darab töltet fér el. Ezek úgynevezett pirofórikus anyagból készültek, amely a levegővel érintkezve öngyulladással lép működésbe. Ebből következik, hogy a hermetikus „csomagolása” semmilyen körülmények között nem sérülhet, a rendeltetésszerű használatot kivéve. A szóban forgó rakétaindító a szóró berendezéssel együtt rendszeresítve van a magyar Gripen-eken, de azokban valószínűbb, hogy a radarok zavarására szolgáló dipólkötegek, és nem infra töltetek találhatók. A többi szóró kazettához egyébként ugyancsak létezik az eltérő célú „csomag”.

• A jövő egyik zavaróeszköze az 55mm-es Brite Cloud nevű radarcsali, amely már napjainkban is elérhető. A kifejlesztő cég a SELEX jelenlegi nevén Leonardo-Finnamecanica. (forrás: Wikipedia)
  

JAS-39C/D modernizálás és az E változat:

A SAAB a nagy Űr és Repülő-kiállításokon mindig képviselteti magát. Itt folyamatosan bemutatják és előadásokat is tartanak a cég termékeiről, innovációs törekvéseiről. A SAAB csoport a Gripen harcászati repülőgépeken túl, más repülő, földi illetve tengeri és tenger alatti védelmi eszközöket, komplexumokat és berendezéseket is gyárt, vezető cég a védelmi iparágban. Főbb termékeik az ERIEYE AEW&C Bombardier biznisz jet-re telepített repülő lokátor-állomások, a földi és tengeri telepítésű Giraffe lokátor-család, amely a 3D légtérellenőrző radaroktól a kis tüzérségi lokátorokig terjed, az gyalogos katonák által használható Carl-Gustav hátrasiklás nélküli kézifegyver, amely páncéltörő, repeszromboló, termobárikus, de akár vegyi fejjel is ellátható. Mindhárom haderőnem részére parancsnoki központokat, és vezetési pontokat is ajánlanak. A termékek felsorolása meghaladja a poszt kereteit.

A SAAB-nál jelenleg a fókuszban a JAS-39E/F Gripen NG (Next Generation) repülőgép van, amely bár külsőleg egy felnagyított Gripennek néz ki, de valójában egy teljesen új harcászati repülőgép, amely XXI. századi technológiával és technikákkal van felszerelve. A 2008-ban először levegőbe emelkedett JAS-39NG demonstrátor a 39.803 számú átépített „B” változat volt, amelybe már a kísérleti AESA lokátoron kívül több később az E/F verziók rendszerelemét szerelték be. Aztán elkészült az első 39-1 prototípus, majd a 39-8-as is csatlakozott a teszteléshez. 2019. december 3-án a 39-6002-es emelkedett a levegőbe, ezzel három protó és az átépített  NG áll rendelkezésre a tesztelőknek. A svéd SAAB-on kívül a brazil Embraer is gyártani fogja a repülőgépeket, amely időközben beolvadt az amerikai Boeing cégcsoportba, és ez befolyásolhatja a JAS-39 Gripen E/F-k evolúcióját. (A Boeingnek szoros a kapcsolata a SAAB-bal is, hiszen közösen fejlesztették ki az Amerikai Légierő új gyakorló repülőgépét a T-X-7 Redtail-t, illetve a JAS-39E/F repülőgépek azonos F414–GE–400 gázturbinákkal épülnek. A hajtóműveket a Volvo természetesen saját licencben fogja gyártani.

• Az új Erik verzió 6002-es prototípusa eltérő festéssel, mind a régebbi C/D változatok. Volt egy A változat, amelyet a régi tereptarka JA-37 Viggen festéséhez hasonló festést kapott, ez jelenleg múzeumban van, annak hasonló a festésmintája (Forrás: SAAB)

A repülőgépbe a mechanikusan is mozgatható Selex ES-5 Raven AESA lokátor, fejlett passzív és aktív elektronikai harcrendszer, ellenséges, infra, lézer, és rakétaindításra figyelmeztető érzékelő-rendszer, valamint 10 felfüggesztési pont, és sok új fegyverfajta integrálása. Az NG-re eddig 60 darabos megrendelés érkezett a Flygvapnet részéről valamint Brazília szintén 36 repülőgépre. A gépből eredetileg kétüléses típust nem terveztek, de a Brazilok kívánságára kifejlesztés alatt áll az „F” változatot, amely gyakorló és vadászbombázó és felderítő feladatkörön túl elektronikai lefogó, elektronikai harci repülőgép lenne, hasonlóan az EF-18G Growlerhez.

Ami azonban elsősorban Magyarországon érdekes lehet, hogy ezek az E/F-en épített rendszerek egy részét a jelenlegi JAS-39C/D-khez is lehet integrálni, valamint a lízing/tartós bérlet lejárta után, akár hazánknak is felajánlhatják a megnövelt képességű NG változat lízingjét.

A SAAB a C/D változatok további exportját is reméli. Üzleti tervezésük a közelmúltig a következő húsz évben 350-400 harcászati repülőgép eladását tűzték ki célnak, amely a teljes piac körülbelül 15 %-a. Ezt a várakozást azonban lerontotta, hogy a svájci tenderről az egyszer már nyertes JAS-39E repülőgépet kizárták, olyan indokkal, hogy az új beszerzésen az a gyártó indulhat, amelynek már sorozatban gyártott és hadrendben áll a repülőgépe. A szlovákok és bolgárok, erősen politikai és meg nem alapozható szakmai indokok alapján a Lockheed-Martin F-16V vadászbombázóját választották ki a következő harci repülőgép típusuknak és Horvátországban sem áll a zászló a svédeknek, annak ellenére, hogy az előző tendergyőztes izraeli használt – de modernizált és nagyjavított F-16A/B-k exportját az Egyesült Államok protekcionista indokok alapján letiltotta.

Ahhoz, hogy eredményes legyen a SAAB, a jelenlegi Gripen C/D-nél potensebb repülőgépet kell kínálni a potenciális üzemeltetőknek. Maga a repülőgép üzemeltetése, fajlagos repült óra költsége a világon a hasonló generációs repülőgépek közül az egyik legolcsóbb. Itt most nem hazánk 2x-3x módosított viszonylagosan drága lízing/tartós bérlet szerződését kell alapul venni. Egy olyan szerződés alapján, ahol az üzemeltető, már a lízing, vagy beszerzés elején tudja, hogy milyen változatú Gripent, milyen képességekkel akar hadrendbe állítani, valamint a hajózó és műszaki állományát magas fokon kiképezte, és azt folyamatosan szinten tartja. Az előre tervezett szupportot, támogatást, pótalkatrészeket megfelelő ütemezéssel szerzi be, és arra a megfelelő költségeket is megtervezi, és ténylegesen arra fordítja, ott lehetséges az alacsony, és ténylegesen gazdaságos üzemeltetés.

Az alacsony üzemeltetési költség azonban kevés, a vetélytársak jelenleg nagyobb méretű, és Dassault Rafale kivételével, több függesztő ponttal felszerelt fegyverzetkombinációval, több fegyverterheléssel rendelkező repülőgépet kínálnak, ráadásul az Lockheed-Martin F-35 alacsony érzékelhetőségű 5. generációs repülőgép. A SAAB ezért fegyverintegrációval, új lokátorral és EW eszközökkel szerelné fel a JAS-39C+ és D+ ként is emlegetett modernizált repülőgépeket.

Az MS20 szoftver és a fegyverintegrációk.

A C/D változatokhoz kifejlesztette a SAAB az MS20 szoftvert, amely felelős a repülőgép irányításáért, navigációért, fegyverzetének működéséért, a karbantartáshoz szükséges ellenőrzésért stb. Az MS20 mérföldkő a SAAB terméktámogatásában, mivel moduláris rendszerű, tehát nem az egész szoftvercsomagot kell installálni a repülőgépekre, hanem a beszerzett adott típusváltozathoz, fegyverzethez megfelelő modulokat. Az MS20 szükséges azonban az újonnan integrált, és a későbbiekben integrálandó fegyverzet, eszközök használatához, a régebbi szoftververziók ezeket nem tudják, vagy nem teljes funkcionalitásában tudják kezelni. A Cseh Köztársaság, amely eddig szinte egyfeladatos vadászrepülőgépként használta a JAS-39C/D repülőgépeit, beszerezte a MS20-at, amelyet a svédek már körülbelül egy éve installáltak folyamatosan saját repülőgépeikre. A csehek a saját Gripenjeiket, amelyek eleve Gripen C-nek épültek, illetve a kétüléses változatok a „A” változat Batch2 sorozatának átépítéséből készítettek, szintén NATO kompatibilissé, interoperábilissé, valamint multirole vagyis több feladatra alkalmassá építetik át azokat, benne Link-16-al, NATO kompatibilis pilonokkal, célzókonténerrel.

• Egy éve még az MS20 bevezetése csak a Svéd Légierőnél történt, a cseh és magyar Gripeneknél még folyamatban, illetve tervezve volt. 2019-ben már hazánk majd összes repülőgépe kapta a képességnövelő szoftver upgrade-t. A képen a Gripen legmodernebb fegyverintergációi. Szárnyvégeken Iris-T közelharc, a középső pilonok Meteor BVR légiharc rakéták, a belső függesztmény 8 darab SBD siklóbomba. A törzs alatt üzemanyag póttartály látható.

Az MS20 szoftververzió fontosabb újdonságai:

• Sisakcélzó integráció: A JAS-39C/D hajózói eddig is repülhettek Cobra típusú kijelzővel rendelkező sisakkal. A BAE System, Denel Optronics és a SAAB által fejlesztett sisakokat a svéd és a Dél-Afrikai Légierő rendszeresítette. Az MS20 valószínűleg más például a JAS-39E repülőgéphez tervezett brazil AEL Sistemas Targo HMD sisakokat is támogatja.
•  MDBA METEOR rakéták teljeskörű integráció: Az MDBA METEOR BVR látóhatáron túl harcra tervezett rakéták jelenlegi a nyugati világ legnagyobb 100 km+ hatótávolságú Ramjet meghajtású rakétái. Az összes „Eurokacsa”tehát a Gripenen kívül a Rafale és az Eurofighter repülőgépre integrálják. Előnye az AMRAAM AIM-120C5 és C6-nál is nagyobb hatótávolság, valamint, hogy ellentétben az Amerikai Egyesült Államokkal a francia gyártó nemzeti önrendelkezésbe adja át a teljes fegyverrendszert. Eddig két alkalommal, a Magyar Légierő BAP-ok (Balti Missziók) idején kapta meg a Litvániába kivitt rakéták alkalmazásához az engedélyt.
• 
• JAS-39 Gripen két belső szárnypilonján a fegyverzet MDBA Meteor látóhatáron túli légiharc rakéta és SBD siklóbombák. A kép 2018-ban készült Fairfordon.
• AIM-120 AMRAAM C-7 integráció: A látóhatáron túli légiharcra alkalmas amerikai rakétát rendszeresítő országoknak a legújabb „C” változatot is használhatják a Gripen C/D-kel.
• AIM-9X integráció: Az Iris-T mellett a Sidewinder legmodernebb nagy szögeltéréssel indítható változatai is bevethetőek lesznek a Gripen C/D változattal.
• GBU-39 SDB (Small Diameter Bomb) kisméretű bombaintegráció:                                                       A kisméretű és tömegű GBU-39 alkalmazásával, a Gripen két-három póttartály, Litening célzókonténer és két darab önvédelmi IRIS-T vagy AIM-9 légiharc rakéta mellett 8, szárny póttartályok nélkül pedig 16 darab bombát képes hordozni, tehát 8-16 földi célra lehet egyetlen repülőgéppel csapást mérni. A JAS-39C/D az SDB bombákra szerelt Diamond Back szárnykészlettel akár 70 km távolságból is támadhat földi célpontokat.
• Fejlesztett Link-16 integráció:A NATO sztenderd korlátozott 16 bites Link-16 adattovábbító rendszerének korszerűsítése.
• Módosított felderítő konténer integráció:A Gripen C/D-khez eddig a Litening IIIE célzó és felderítő konténer és a szintén az izraeli Rafael által gyártott Reccelite felderítőkonténert integrálták. Valószínűsíthetően más célzó és felderítő konténerek (pld. Sniper, Sniper XR vagy TopLight RecceU) integrációját készítették elő.
• Plusz rádiócsatorna az JTAC/FAC részére: Az előretolt földi irányítók, célmegjelölő katonák részére külön rádiócsatorna számos harcászati előnyt jelent. A Magyarországon is hadrendben lévő Litening IIIE célzókonténerhez tartozó ROVER modullal a hangcsatornán kívül álló és mozgóképet is tudnak egymásnak küldeni bevetés közben akár a földi katona, akár a pilóta.
• Földdel összeütközést megakadályozó rendszer (GCAS)
•  Javított CBRN rendszer: Amely lehetővé teszi, hogy a kémiai, biológiai, radiológiai vagy nukleáris támadás esetén is a JAS-39C/D repülőgépek alkalmazását, és karbantartását.
• Logisztikai rendszerfejlesztések: A JAS-39C/D javítási, karbantartási folyamata egyszerűsödik. A szoftvert megfelelően felkészített kézi számítógépre, notebookra csatlakoztatva, részletesebb diagnosztika listákat, hibajelentéseket ad a műszakiaknak és javítás utáni teszteléshez is segítséget nyújt. Ez lehetővé teszi a hosszabb szerviz periódusok kialakítását, illetve karbantartási igény csökkentését.

• Az új változatú PS-05/A Mk4 és Mk5 lokátorok támogatása:        

• A PS05A Mk4 a régebbi Mk3-hoz képest 150%-al nagyobb felderítési távolságot, jobb zavarvédettséget és az alacsony észlelhetőségű repülőgépek távolabbi észlelését biztosítja. Hazánk Gripenjei nagyjavítás során túlestek a radarmodernizáción.
• A Gripen C/D orrészébe nem fér bele az E változat részére tervezett Selex ES-05 Raven AESA lokátora, de kisebb radartányérral rendelkező AESA radarok integrációja megoldható, az orr rész átmérő mellett elsősorban a lokátorok hűtése korlátozó tényező és megoldandó feladat.
• A még modernebb, nagyobb hatótávolságú, de még mindig doppler-impulzus PS-05/A Mk5 változatú lokátor beépítése az MS20 mellett minimális átépítést is kíván a JAS-39C/D repülőgépekben.
• A PS-05 Mk4-es lokátort (amely csak néhány részegységben és szoftverben különbözik a régebbi változattól a nagyjavítások során megkapták a Magyar Gripenek is, ennek jótékony hatását már a második Balti Misszió idején Litvániában is érzékelték a kitelepült hajózók.
• Technikailag a processzor kapacitás növekedett, cserélhetőek lettek a processzorok, a vevőegység programozható, új generációs digitális jelfeldolgozást építettek be, a zaj és zavarvédettség növekedett a keskeny és szélessávú letapogatási sávtartomány szintén növekedett, a karbantartási igény töredékére csökkent.
• A lokátor új térképezési üzemmódja (SAR) szintetikus architechtúrájú, nagyfelbontású radarképet biztosít a célterületről.
• A lopakodó repülőgépek ezeket a reflexiókat csak általában szemből, zárt belső térben hordozott fegyverzettel és sérülésmentesen érik el, tehát azokban a pillanatokban, amikor a fegyverterek ajtók nyitva vannak, vagy éppen az F-35B tolóerő fordítója és a légbeömlő és hőkivezető nyílásai nyitva vannak, a reflexió ugrásszerűen megnő. Oldalról és hátulról minden alacsony észlelhetőségű repülőgép szintén nagyobb radarreflexiót mutat. A radarreflexió szinte minden repülőgépnél becsült érték, hiszen az egyik legtitkosabb adatnak mondható. Az alacsony észlelésű repülőgépnél azért is csak becsült értékekkel lehet számolni, mivel a radarreflexió folyamatosan változik, egy negyedik hatvány mentén, függően a harchelyzettől, a repülőgépek besugárzó lokátor helyétől, a sugárzás hullámhosszától, és annak erősségétől, valamint a repülőgép függesztményétől és sok más tényezőtől.
• Az új PS-05/A Mk4-es mechanikus doppler-impulzus lokátorral és METEOR rakétákkal a Gripen C/D-k az összes szolgálatban álló és jövőbeni 4++ generációs repülőeszköz felderítési és csapásmérési képessége számottevően javul. Az 5. generációs repülőeszközök közül az F-35 0,0013-15m2 szemből történő észlelhetőségével, amely egy golflabda nagyságú, és az F-22/A 0,0001-0,0003 m2 körüli értékű üveggolyó méretű szembeni radar keresztmetszete miatt az új radarváltozat sem képes valószínűleg érzékelni azokat csapástávolságon kívül. Svédország és a potenciális vevők azonban nem a világ szuperhatalmával kívánnak háborúzni. A svédek ugyanakkor jelezték, hogy az új radarral az Orosz Szu-57 (NATO kód: Felon) alacsony érzékelhetőségű harcászati repülőgépet, amelynél szemből 0,1-1 közötti reflexiót feltételeznek, felderítéshez és csapásméréshez megfelelő távolságból érzékelhetik.
• Az IHS Jane’s Defence Weekly 2016. évi 27. számában megjelent cikk szerint az eredetileg, magyar repülőgépekbe is beépített Mk3 lokátor egy 4-5m2 RCS értékű radar keresztmetszetű repülőeszközt, amely körülbelül 120 km felderítési távolságból látott, most ezek felderítése közel duplájára nő. Az új Mk4. lokátorváltozat az M-Scan technológia alkalmazásával ugyanakkora távolságból felderíti és követi a 0,1m3 radar keresztmetszetű légicélokat, mint a jelenlegi változat az 1-3m3 keresztmetszetűeket, tehát az alacsony észlelhetőségű (lopakodó) légicélok (repülőgépek és robotrepülőgépek) felderítése és célkövetése számottevően javul.
• 2018-tól a Gripen C/D változatokba beépíthető a PS-05A Mk4 lokátor. A mechanikus doppler-impulzus (tehát nem PESA vagy AESA sugáreltérítéses), hanem mechanikusan mozgatható lokátor-tányérú) radar új változata a jelenleginél Mk3 változathoz képest az azonos méretű légicélokat 150%-al nagyobb felderítési távolságról képes érzékelni. A célkövetési, célravezetési távolság szintén hasonló mértékben növekedett, kihasználva az MDBA METEOR rakták teljes hatótávolságát.

Fegyverintegrációk:

• A SAAB már 2015-ben bemutatta egy magyaroszági konferencián a manapság integrált fegyverzetet és függesztményeket. A sor azóta csak bővült. (forrás: SAAB). Ugyanakkor volt több esetben olyan félig kész integráció is ami még nem valósult meg. Például a Taurus (Kepd-350) robotrepülőgépeké, amely nagy hatótávolságú fegyverrendszer, hasonló a Storm Shadowhoz, amely az Eurofighter és a Tornadok fegyverzetében van integrálva. A Taurus integrációját sokáig csak súlymakettel végezték, de a közelmúltban folytatták, mert a Svéd Légierő ezzel tervezi a Stand-off földi célok elleni csapásmérő képességet növelni.

Hazánk Gripenjeihez valószínűleg felesleges, de két levegő-föld/vízfelszín harcászati-hadműveleti fegyver integrációja is elkészült.

Amennyiben hadműveleti mélységben kéne alkalmazni a Gripent, az a C/D változatnál is lehetséges, hiszen a belső pilonokon hordozható két TAURUS KEPD-350 robotrepülőgéppel, akár 500 km-es távolságba képes csapás mérni az ellenségre, a repülőgép tartózkodási helyétől a levegőben. Ehhez szintén az MS20 szoftver szükséges, valamint a felderítéshez jó, ha az új változatú radar került beépítésre a Gripenbe. A robotrepülőgépet eddig Németország és Spanyolország állította hadrendbe.

A tengerparttal rendelkező országok az RBS15F ER megnövelt hatótávolságú hajó elleni rakétát is hordozhatják a Gripen C/D belső pilonjain. A német Diehl és svéd Bofors fejlesztésű fegyvert hadihajókon és partvédelmi komplexumokon már az 1985-től szolgálatba állították, de új változatát 250 km+ hatótávolsággal 1990-től lehet repülőgépről is harcba vetni. Most az új lokátorral és MS20 szoftverrel a teljes hatótávolsága kihasználható.

• Ami nekünk nem kell RBS15F ER levegő-vízfelszín rakéta  A modernizált hajó elleni rakéta ER (extended range) vagyis megnövelt hatótávolságú.. Nálunk a Dunán, Tiszán vagy a Balatonon nincs szükségünk ilyen kategóriájú fegyverre.

Elektronikai harcrendszerek és ellentevékenység rendszerek

A C/D változatok a francia Rafale vadászbombázókhoz hasonlóan kiváló integrált elektronikai harcrendszerrel voltak felszerelve, a Magyar Gripenek voltak például a legjobb EW és ECM felszereléssel rendelkező légirendészeti repülőgépek a Balti Missziók keretében. Nem véletlen, hogy az első elfogása a Missziónak egy IL-20 elektronikai felderítő repülőgép volt. A Gripen C/D változatok a SAAB bejelentése nyomán, 2025 környékén NG jelenleg is fejlesztés alatt álló legmodernebb EW és ECM rendszerét is megkaphatják. A Selex ES Brite Cloud aktív infra és dipolszóró berendezése mellett BOP-L infra és dipolszóró, valamint 360 fokos teljes vertikumban MAWS rakétaveszélyre figyelmeztető rendszer is beépíthető lesz a C/D változatokba.

• A JAS-39E elektronikai fegyverzete, A felderítő eszközök között a második slide tanúsága szerint is ott van már a MAWS vagyis a rakétaindítás érzékelő rendszer (hasonlóan a másik két modernizált Eurokacsán és amerikai gyártású harcászati repülőgépeken.

A repülőgépbe szerelhető rendszerek mellett elérhető lesz, a jelenleg már prototípusban létező ESTL önvédelmi konténer, amely elfoglal egy pilont, azonban EW elektronikai harcászati modult, radarbesugárzás jelzőt, és további dipol és infracsali szórókat tartalmaz, igazán „rázos” bevetésekhez.

• Az ESTL konténer lefoglal egy pilont de rakétaérzékelő és ellentevékenység rendszert (rakéta és infracsalit) is magában foglal. Ahol légvédelem található, ott a túlélőképesség egyik + faktora.

• Az ESTL konténert a Svéd Légierő Gripen harcászati repülőgépeivel is kipróbálták, tesztelték. Ami problémás lehet, a pod rezgése, a korlátozott 3D felderítés és a kevés függesztőhely

2019.júliusban hozta a SAAB nyilvánossága az Arexis elektronikai harcrendszert, amelynek fő eleme az EAJP (Electronic Attack Jammer Pod) 4 méter hosszú és 350kg-os zavaró konténer. A fejlesztést a Stockholmi üzemegységben végezték és a konténer az ESTL-hez hasonlóan egy függesztőhelyet foglal el. Az alacsony frekvenciás antennákat a podon található szárnyszerű felületekre helyezték el. Ez a fejlesztés lehetővé teszi, hogy köteléken belül elektronikai harc/zavaró feladatra is alkalmazhatóvá válik a JAS-39C/D Gripen a elektronikai konténerekkel és a szintén integráció alatt lévő AARGM (a HARM-88 modernizált változata) lokátor-elhárító rakétákkal. Ez szintén hasonló koncepció mint a Boeing által kifejlesztett EA-18G Growler flotta (amely a F/A-18F elektronikai harcra optimalizált modifikációja)

• A JAS-39E-hez integrálásra előkészített fegyverek nagy részét a C és D változatok is hordozhatják. Az SBD bombák, a Brimstone páncéltörő, thermobárikus  és repeszromboló rakéták és az AARGM radarelhárító rakéta integrációja nagyobb nehézségbe nem ütközik.

A JAS-39C/D-hez kialakítás alatt van egy másik konténer is, amely „jammer” vagyis zavaró-berendezéssel hamis célokat tud generálni az ellenséges légvédelmi eszközök zavarására. Ennek a neve: „Plaguy fly” magyarul bosszantó légy..

Az Arexis rendszer elemei az E/F Gripenek esetében már eleve helyet kaptak. A svéd gyártó szerint az úgynevezett kvadráns vevő és adóberendezések, amelyeket a repülőgépek szárnycsúcsaiban helyeztek el (a törővégeken) kiemelkedő képességeket biztosítanak. (hasonló megoldásúak az Orosz Szuhoj harcászati repülőgépek szárnyvégein hordozott, Szborcija és az annál modernebb Hibini-M elektronikai harcrendszerek.)

Az Arexis-t alapvetően a Gripenekhez fejlesztették de, az Airbus Eurofighter vadászbombázóihoz is lehetőség van integrálni. A Német Légierő érdeklődik az új zavarórendszer iránt.

A magyar Gripenek számára is elérhető a későbbiekben a Dassault Rafale, és az Eurofighter harcászati repülőgépekhez hasonló kialakítású SATURN névre keresztel, hangfelismerésen alapuló vezérlőrendszer, amely beépítése után bizonyos parancsokat a pilóta beszéd útján is kiadhat a repülőgép számítógépes rendszerének.

Hajtómű modernizáció:

A JAS-39C/D repülőgépek sugárhajtóművének a Volvo Aero RM12 gázturbinának, viszonylag kis 54kN/, 80,5 kN tolóerejének növelését lehetőségét a VOLVO már 2011-ben a GISABE kiállításon bemutatta. A General Electric az eredeti F404 hajtómű „EPE” variánsát a kisnyomású kompresszor új illetve módosított első fokozatát „blisk” technológiával alkatrészekkel nagyobb levegőárammal képes ellátni, így a hajtómű teljesítménye 2-15% között emelhető. Ezt a technológiát az F/A-18-ast üzemeltető országok nem kérték, de a VOLVO új ellenállóbb anyagból készült még fejlettebb léghűtésű turbinafokozatokkal képes lenne gyártani. A JAS-39 Gripen C/D üzemeltetők azonban szintén igényelték a modernizált turbinák gyártását. A nagyobb teljesítményű turbináknál többek között kérdéses, hogy a JAS-39C/D repülőgépek légbeömlő nyílásai képesek-e a többlet levegőigényt biztosítani, vagy az új gázturbinák nagyobb tolóerejét csak a megnövelt lég-beömlőnyílásokkal lehetett volna kihasználni. Az érdektelenségnek nem műszaki problémák, hanem elsősorban gazdasági okai voltak.

• A Volvo RM12, a JAS-39A-D változatok amerikai tervezésű, svéd licencben gyártott hajtóműve. Viszonylag gyenge, nem véletlen, hogy az F/A-18A-D változatok és kéthajtóművesek. (ez utóbbi az F-35 rendszerbe állításáig az US. NAVY-nál követelmény volt.
  

A JAS-39E/F-k a Superhornetnél használt GE F414 licencváltozataival repülnek majd. Itt szintén van lehetőség a hajtómű teljesítmény ilyen technikájú növelésére, mert az "Enhanced Performance Engine" vagyis "EPE változat kifejlesztése megtörtént. Az új Gripenek F414-GE-39-E gázturbináinak részletes paramétereit nem hozták nyilvánosságra, az biztos, hogy az EPE változat 120 kN-jével szemben „csak”98 kN-s tolerővel rendelkeznek.

Összefoglalás, és a magyar haderőre adoptálás

A JAS-39 Gripen C/D MS20 szoftverváltozat, valamint az új PS05 Mk4 lokátorok hazánk vadászbombázóin is integrálásra kerültek a nagyjavítások után. Az új fegyverzet, felderítő és önvédelmi eszközök minden Gripent használó számára elérhetőek. Beszerzésük és bevezetésre kerülhetnek, és csak az alkalmazó ország költségvetésétől, és beszerzési igényétől függ. A korszerűsítés a Hazánk által is használt típust továbbra is a harcászati repülőgépek élvonalában tarthatja, valamint modernizálás után, a repülőgépek élettartamát - figyelemmel a jelenleg repült óraszámokkal, és a repülőgépekben lévő óraszámmal - még 15-20 évig is használhatóvá teszi. Nem szabad elfelejteni, hogy a légifölény és légiuralom nélkül, nincs a szárazföldi egységeknek sem felderítés sem tűztámogatás a levegőből. Azok a haderők, amelyek a csatateret ellenőrzik a levegőből, csapást mérhetnek az ellenséges erőkre a szárazföldi erők bevetése és így valószínűsíthető nagyobb veszteségek nélkül. Békében is ezért törekedni kell, olyan repülőeszközök beszerzésére, azok modernizálására, képességeinek szintentartására, amelyek biztosítják, hogy a szárazföldi haderőnemet ne kelljen bevetni, illetve bevetésük esetén, minél kisebb járulékos veszteséggel teljesítsék feladatukat.

A magyar költségvetésben a Haderőfejlesztési program keretében ugyan nincs nevesítve új képességek beszerzése a JAS-39C/D Gripenekhez, de a Z2026 programiroda és a Légierő részéről is van elképzelés a közelharc és BVR fegyverzet cseréjével, bővítésével a levegő-levegő képesség fejlesztésére. A levegő-föld csapásmérő képesség további bővítése a lézerirányításúnál fejlettebb - időjárás függetlenebb - kombinált irányítású bombakittek, valamint kisméretű, kisebb járulékos hatású nagyobb hatótávolságú SBD bombák beszerzése szintén kívánatos lenne.

Az Gripen módosított szerződése alapján a Gripenek, 2026 után, Magyarország tulajdonát képezik. A lízingszerződés végén, a repülőgépekben maradt órák, és esetleges nagyjavítások függvényében a modernizált lokátor, a korszerűsített ECM és EW beépítése megfelelő opciós lehetőség lehet és valószínűleg olcsóbb, mint a nagyobb tudása új JAS-39 Gripen E/F beszerzése vagy lízingelése, illetve más gyártóktól beszerzett 4++ vagy esetleg 5. generációs harci repülőgép rendszerbe és hadrendbe állítása. Utóbbiak a magyar haderő feladataihoz, valamint Magyarország geopolitikai helyeztében jelen és a közeljövőben felesleges képességekkel rendelkeznek, és üzemeltetésük is magasabb a JAS-39 C-F változatainál. Az egy-két harci repülőszázaddal rendelkező közép-keleteurópai légierők elsősorban békeidős feladatataihoz azon képességek amelyek az 5. generációs repülőgépeket jellemzik elsősorban közép és nagyhatalmak, katonai-politikai érdekinek érvényesítéséhez szükségesek nem relevánsak.

• JAS-39 C és D változat a jelenlegi magyar légiharcfegyverzettel, tehát két-két AIM-120C5 AMRAAM látóhatáron túli és két-két AIM-9LI-1 Sidewinder közelharc rakétákkal. és persze ultimate weapon a C-n a BK27 gépágyú

• Remélem, még sok évig állnak hadrendben, korszerűsített JAS-39C/D harcászati repülőgépek Magyarországon