Donald Trump az Amerikai Egyesült Államok elnöke 2020. július 1-én aláírta az amerikai csapatok közel egyharmadának kivonását Németország területéről. A 34500 főből 25ezer marad az országban, 6400 katona visszatér Amerikába, 5600 fő más NATO tagországokba kerül. A kivonásra kerülő egységek közül Spangdahlem Repülőtámaszpontra települt 52 Vadászrepülő ezred állományából a harci egységet az F-16Block50 CJ/DJ vadászbombázókkal repülő 480. „megerősített” vadászrepülő századot, az amerikai Védelmi Minisztérium július 29-én jelentette be, hogy az olaszországi Aviano Repülőbázisra telepítik át.

Az Avianoi Repülőbázis

Az Amerikai Légierő Európai Erőinek (USAFE) bázisai közül kiemelkedően fontos a déli és keleti irányú műveletekhez legközelebb lévő Avianoi repülőtámaszpont. Az Angliai F-15-ös repülőezred repülőgépein kívül, az Olaszországi 31. vadászrepülő ezred két F-16Block40 CM/DM vadászbombázó, és az áttelepülő 480-as F-16Block50CJ/DJ százada adja az amerikai expedíciós repülőerők harci repülőállományának gerincét.

• Az 31. vadászrepülő ezred parancsnokága a repülőbázison. A zászlófelvonás mindig ünnepélyes. (forrás: af.mil)

• Ha elmegyünk gépjárművel a kerítés mellett. Az üdvözlő felirat helyére például harckészültségi fokozatot, vagy egyéb fontos információt is kiírhatnak.

Aviano 1911 óta repülőtér. A bázis hivatalos neve Aeroporto Pagliano e Gori az első világháborúból származik, egy Caproni 33 nehézbombázó pilótáiról keresztelték el, akik innen felszállva hősi halált haltak egy bevetés során.

1917-ben a Caporettói áttörés után elfoglalták a Központi Hatalmak csapatai a repülőteret, utána a háború végéig az Osztrák-Magyar Légjáró Csapatok használták.

A második világháború során az Olasz és Német Légierő is használta a repülőteret, ekkor épült több mai is létező hangár és épület, amelyek ipari műemléknek vannak nyilvánítva.

A háború után, az olasz légierő települt a repülőtérre, majd az ötvenes években átadták az USAFE részére. Ekkor építették ki a beton futópályát is, és 1955. decemberben F-84 gépekkel települtek először a bázisra. 

• Vannak hangárok a bázison jócskán. A három "Viper" század is elfér majd bennünk.

• Egy F-100 Super Sabre mint gateguard

Jövő évtől három F-16-os repülőgépekkel felszerelt század állomásozik a bázison. Az egységek elférnek, hiszen a Líbiai válság idején a három Viper-t repülő alakulat mellett, egy század A-10C csatarepülőgép is áttelepült Spangdahlemből, kétszázadnyi csapásmérő F-15E is érkezett az angliai Lakenheathból és az amerikai haditengerészet fél század EA-18 Growler elektronikai harc és SEAD repülőgépe is állomásozott egyidejüleg a bázison.

• A líbiai konfliktus idején az Oddysey Dawn és Unified Protector műveletek során a lőszerraktárból, amely a repülőbázison kívül került kiépítésre így hordozták át a jetőlőszereket (bombákat) hajnalban a repülőtérre.

• A vontató, a bombahordozó kiskocsik és természetesen a bombakittek is amerikaiak.

• A bázis madártávlatból. Alul lévő épületek nagy valószínűséggel a nukleáris fegyverzet tárolására szolgálnak.

• Az 555. Ötcentesek (Triple Nickel) a kép felső részén lévő hangárokban és épületekben tanyáznak..

• A teljes bázis látképe.. Területe nem óriási, de a két kifutópálya és a gurulóutak rendszere optimális üzemeltetési lehetőséget teremt.

A 31. FSW Fighter Wing (vadászrepülő ezred)

A Floridai illetőségű 31. vadászrepülő ezred 1994. óta állomásozik az Alpok lábánál lévő támaszponton. Az 31-esek parancsnoka jelenleg Daniel D. Lasica dandártábornok. Jelmondatuk: Return to Glory (Visszatérni Dicsőséggel).

• Visszatérni Dicsőséggel jelmondata az 31. vadászrepülő ezred jelmondata olvasható címerükön. (forrás: Wikipedia)

• Daniel D. Lasica dandártábornok az ezred jelenlegi parancsnoka. (forrás: af.mil)

A Németországból áttelepülő egységen kívül az "őslakos" két vadászrepülő század a nevével ellentétben, elsősorban nem a légifölény, hanem a „sártúró” földi csapásmérő feladatkörre specializált. A repülőgépeik is az erre a feladatra alkalmas F-16CM/DM „Night Falcon” vadászbombázók, amelyek az F-16 gépcsalád speciális változatai. Ez a változat először 1989-ben jelentek meg az USAF állományában. A Légierő szándéka a F-16G lett volna típusjelzése, ezt azonban a Kongresszus nem hagyta jóvá. mert fenyegette volna az F-22 programot. A fő eltérés a LANTIRN (éjjellátó, navigációs és célmegjelölő konténer) integrációja volt. A gépekbe modernebb APG-68V(5) doppler-impulzus radart építettek. Az egyetlen F-16-os típus, amelyben felcserélhető és beépíthető a GE F110-GE-100 (Block40) és a PW F-100-PW-220 (Block42) hajtóműve. 1995-ben és 97-ben az ezred Viperjeit modernizálták a SURE majd GOLD STRIKE programokban. Éjjellátó NVG sisakot, és IDM modemet integráltak, amivel a JTAC repülésirányító adatokat küldhet a repülőgép HUD-jára. Azóta s voltak kisebb léptékű CCIP modernizálások. A JHMCS sisakcélzó használata,ALE-47, ALQ-184 rakétaelhárító rendszerekALR-56M lokátor besugárzásjelzők kerültek a gépekbe. 2012-13-tól a LANTIRN helyett a SNIPER/W célmegjelölő és felderítő konténert alkalmazzák. Integrálásra került a JDAM irányított fegyvercsalád több tagja, valamint az AIM-9X Sidewinder és az ALE-50 vontatott rakétacsali. 2014-ben HTS konténert is függesztettek már egy gépre, amely az AGM-88 HARM rakétákhoz rádiófelderítési eszköz. Lehetséges azonban, hogy dupla konténeres konfigurációban (HTS+Sniper) a HTS nagy pontosságú rádiótechnikai felderítést végeznek, és ha találnak valamit, akkor a Sniperrel is „célba veszik” a területet.

• Néhány kép a kapott prezentációból, amit becsülettel végigültünk és okosodtunk is belőle. Az 510. vadászrepülő század felépítése, állománytáblája..

• A 31-esek feladatai. A nukleáris csapás is beleértendő a  "Strategic attack" kifejezésbe.

• Az avianoi F-16-osok védelmi és célmegjelölő rendszerei. Természetesen a nyilvánosságra hozható megnevezések és adatok szerepelnek a slide-on

A 480-as Warhawk század viszont az ellenséges légvédelem lefogó, régebben Wild Weasel (Vadmenyét)-nek is nevezett egység, erre specializált F-16CJ/DJ repülőgépekkel, amelyet Ők repültek először az Amerikai Légierőnél. Mesterei az AGM-88 HARM/AGM-88E AARGM rakétákkal az ellenséges légvédelem elleni lokátorvadászatnak.

Érdekesség, hogy az két csapásmérő század repülőgépek nem mindegyike vethető be harci alkalmazásra, mivel a szárnyakon repedések keletkeztek, és a gépek egy részénél a javítás túl költséges lett volna, így csökkentett mennyiségű, illetve eleve kisebb súlyú gyakorlófegyverzettel kiképzési repüléseket végeznek velük.

Egy század gépállománya általában 21 vadászbombázóból áll. A pilóták száma általában 30 körüli, tehát nem mindenkinek van „személyi” használatú gépe, még az századparancsnoki repülőgépekkel is sok esetben mások repülnek. A vadászrepülő egységek elkülönült körletekben, hangárokban települnek és külön támogató egységekkel is rendelkeznek.

A századok combat-ready (tehát harcra kész) vadászrepülő egységek, amely a világ bármely pontján bevethetőek. Részük a gyors-reagálású erőknek. A gyakorlataik során AA és AG vagyis levegő-levegő és levegő-föld feladatokat is teljesítenek, a 480-asok pedig SEAD/DEAD bevetéseket. Az Avianói Viperek légifegyverzete az AIM-120 AMRAAM aktív lokátor irányítású és az AIM-9X Sidewinder infravörös fejes/képalkotó közelharc rakéták. Levegő-föld bevetéseken Mk-82 és 84-es szabadesésű bombákat, valamint lézerirányítású GBU-10 és -12 és GPS vezérlésű GBU-31, -38, -39, és GBU-54 JDAM bombákat és egyéb fegyvereket – AGM-65 Maverick és AGM-88 HARM rakétákat is használhatnak.

• Az 510. és 555. vadászrepülő századok földi csapásmérésre elsősorban GBU-10, -12 és -24-es bombakitteket használnak. A szabadesésű, irányítás nélküli bombák és az AGM-65 Maverick bár rendszerben állnak, de nem a fő fegyverzet részei. Illetve a szabadesésű Mk. sorozat bombatestére erősítik a képen látható kitteket.

• .. és újabb csapásmérő rendszerek

A hajózók általában évente 150-200 órát repülnek. Napi átlaggal számolva, századszinten naponta közel 30 felszállás feltételez.

A bevetések gyakorlásánál az alapegység a géppárban vagy négygépes rajban történő feladat megoldás. A harci bevetéseknél tipikus COMAO során brit támaszpontról felszálló F-15C vadászgépek feladata a légiharc, a SEAD/DEAD vagyis az ellenséges légvédelem lefogása/pusztítása a F-16CJ Block50 gépek feladata, a tengerészet EA-18B gépei végzik az elektronikus zavarást, és utána jönnek az F-16CJ Block40 csapásmérők. Támogatásukat sok esetben KC-10 vagy KC-135 tankerek, E-3B AWACS légtérirányítók, esetenként RC-135 felderítők és C-130 szállítógépek végzik.

• Egy COMAO bevetés vázlata. Az F-35A még nincs a kötelékben,

Az F-35A repülőgépek megjelenése a COMAO bevetések fenti természetesen megváltoztatja, hiszen a légiharc és a csapásmérés egy része is átkerül az alacsony érzékelhetőségű Villám II-es egységekhez.

A csapásmérő bevetésekre a két vadászbombázó század repülőgépei általában két póttartály mellett, kettő 907kg-os agy négy 227kg-os (lézer és műholdas vezérlésű) bombát hordoznak, és ekkor is felfüggesztenek három AMRAAM-ot, és kettő Sidewindert légi célok ellen. A lézerirányítású bombákat jobban szeretik, ezzel nagyobb a valószínűsége, hogy azt a célt találják el, amit akár Ők, akár a földi telepítésű JTAC-ok (előretolt légiirányítók) is kijelölhetnek. A JDAM-ok esetében jobb, ha a hajózok is látják a célt, nem csak a műholdas navigáció. A legjobb a kombinált műholdas-lézeres megoldás, de ez egyben a legdrágább is. Az „okos” irányítókittek nélküli Mk.82, 84 szabadesésű bombák használatát is gyakorolják, a modernizált F-16-osokkal ezeket is nagy pontossággal lehet célba juttatni. Az avianói harcászati vadászbombázók egyben nukleáris csapásmérők is Tény, hogy közelmúltban is volt, közösen német Tornadokkal gyakorlat, imitált atomcsapások végrehajtásával. A bázison belül is komoly biztonsági őrség van a századoknál, erre szükség is van olyan támaszponton, ahol nagy valószínűséggel B61 nukleáris bombákat is tárolnak.

A légiharc gyakorlásáról sem feledkeznek meg, 20-30% a gyakorlásnak levegő-levegő harcfeladat. Éles helyzetben jellemzően öt BVR rakéta mellett egyetlen AIM-9X Sidewindert hordoznak, tehát arra készülnek, hogy a légiharcban nem engedik 5-10km-en belülre az ellenfelet.

• Karbantartó hangárok nélkül nincs repülőüzem sem. Az 510-es Buzzards egyik F-16-asa javítás közben.

• Az 510-esek Falcon-ja/Viper-e taxizik gyakorló feladat végrehajtására. A 89-018 lajstromszámú repülőgép 1990. július 31-én készült el Block40E változatként, és szolgálatba állásának 6 évében repülték át Európába.1996-tól 2000-ig az 555-sök, azóta az 510-esek repülik.
  

Ölyvek – 510 FSQ (FighterSquadron) Buzzards

Az 510. harcászati vadászrepülő század (510th. FSQ) a Buzzards (egerészölyv). Az F-16-osaik függőleges vezérsíkjának tetején Lila csík látható. Jelmondatuk: Buzzards Rule! (Ölyvek uralkodjatok) köszönéskor kezükkel egy lecsapó ölyv karmait utánozzák.

• Az 510-es Egerészölyvek (Buzzards) címere. A század bár nem másodrangú, de az 555-ösök mellett nehéz kitörni a reflektorfénybe.. (forrás: wikipedia)

A század jogelődje 1943-ban alakult a floridai Drew Repülőbázison, majd többször átszervezték őket. Tényleges jelenkori történelme a századnak 1994-től indult. Németországban a feloszlatott 512. és 526. repülőszázad F-16CG Block40 repülőgépeiből és személyi állományának nagy részéből alakították meg az 510-es vadászrepülő századot Ramsteinben. Bosznia felett első amerikai századként használtak éjjellátó szemüveget, JATC katonákkal lézeres célmegjelölést és bombakioldást. 1999-ben az AlliedForce hadműveletben vettek részt.

• Repülés előtti eligazítás után, az aktuális meteorológiai helyzet tanulmányozása.

Utána Irak és Afganisztán következett. A kuvaiti Ahmed Al-Jaber repülőbázisról 400 bevetést hajtottak végre. 2001-ben elsőként az F-16 egységek között GBU-31A JDAM (egyesített támadó lőszer - nevű irányított vezérlésű bombát) ejtettek. 2007. októberben visszatértek Irakba és másfél év alatt több mint 2000 bevetést hajtottak végre.

• Az F-16 szívócsatornájának oldalára is felfestették a századjelvényt.

• A 90-796-os lajstromszámú F-16. 1992. februári gyártású. A Block40J változatot 1993-ban repülték át Európába és az azóta megszűnt 526. vadászrepülő században szolgált Ramsteinben. 1994-ben Avianóba került az 510-esekhez, Az "Egerészölyvek" 1194-ig repülik, majd 10 évre a Holloman repülőbázison az 54. vadászrepülő csoportnál kiképző repülőgép. 2018-ban ismét a Buzzards állományában repülték.

• Javítás nélkül nincs repülés a Buzzards egyik F-16-os repülőgépének kicsit szétkapva a "maintance" karbantartó hangában..

2007. október 29-én George Collings captain(százados) egy lezuhant AH-64 harci helikopter személyzetének megmentésében végzett érdemeiért megkapta a Kiváló Repülő Érdemkeresztet. 2010-ben Afganisztánban, a bagrami repülőtérre (F-16-osok nélkül) települt a század. A testvéralakulat, az 555-ösök repülőgépeivel repültek és először dobtak le, GBU-54 bombát Afganisztán felett

• Az Ölyvek lecsapó mozdulatát utánozza egy Buzzards pilóta. Az Ötcentesek meg mintha pénzérméket dobálnának a fülkében.. Hülye egy szokások ...

A század 2011-ben Líbia felett az Operation OdysseyDawn és az Unified Protector hadműveletekben tevékenykedett. 2013. március és november között a pénzügyi megszorítások során a repült órákat csökkentették. A század a közelmúltban több nemzetközi gyakorlaton vett részt, Marokkóban, Spanyolországban, Lengyelországban és Romániában.

• A 89-029 lajstromszámú F-16-os Block40E változatként készült el 1990. augusztusban. 1994-ben került Európába és három évig az 555-ösök repülték, Utána 510-esek kapták meg azóta repülik. A vadászbombázónak külön neve is 1997. június óta: Friends of Avianó (Avianó barátai). A modernizációk, korszerűsítések ellenére még mindig Block40E (CM) változat. A szárnyvégi CATM-120 a szárnyvégeken, a célmegjelölő konténer Sniper típusú. Az üzemanyag póttartály 370 literes. A másik szárnyon hasonlóan lehet felszerelve, bár az F-16-os repülőgépeke sok esetben aszimetrikusan is felszerelik.

• A 88-510-es lajstromszámú Block40D 1990. márciusban készült el.1991-ben fél évig szolgált az 510-eseknél, majd a Hill légibázison repült. 2008. február 22-én került vissza a századhoz, addig más századoknál is megfordult.2013. január 13-én géppárban repült, a másik gép zuhant a vízbe Lucas Gruenther százados katapultált, de a vízbe érése után az NVG (éjjellátó) súlya miatt kitört a nyakcsigolyája.

• Egy éles feladat, éles bevetés. A blogger a líbiai konfliktus idején több alkalommal ment Avianóba fényképezni. A 89-046 lajstromszámú F-16Block40E 1990. szeptemberben készült el. 1994-bne került a Buzzards állományába. Abban az évben a repülőgépnek az "Avenge The Innocent" Megbosszulni az ártatlanokat nevet adták. Bosznia felett 25 bevetésen vett részt. A Líbia fölé a képen látható konfigurációban, GBU-12-es "Paveway II. lézerirányítású bombákkal, AIM-120 AMRAAM közepes légiharc rakétákkal, 370 literes üzemanyag póttartályokkal, és Snpier célmegjelölő konténerrel repült. A másik szárnyon valószínűleg egy AIM-9 Sidewinder közelharc rakétát is függesztettek. Jelenleg is Block40E CM változat.

• A 87-355 lajstromszámú F16Block40A változat 1989. április 30-i gyártású veterán repülőgép. 1994-ben repülték át Európába. Az 555-soknél nem sok kerozint töltöttek bele, mert abban az évben átkerült a 510-es Ölyvekhez. Az éles fegyverzete megegyezik az előző képen látható társáéval. Jelenleg is Block40A változatként tartják nyilván, de több kisebb modernizáción esett át.

Ötcentesek – 555 FSQ (Fighter Squadron) Triple Nickel

Az Avianoi bázison települt testvérszázad, az 555. TripleNickel. Az század neve a számukhoz és az ötcentes érmékhez köthető. A Viperjeik függőleges vezérsíkjára zöld csík van festve. Jelmondatuk: „OnceGreen, AlwaysGreen” (Ha egyszer zöld, mindig zöld).

•  Az 555. Ötcentesek címere. (forrás: wikipedia)

• A repülőbázison a települési helyükön az "Ha egyszer Zöld, mindig Zöld" jelmondatuk olvasható.. Az egyik leghíresebb amerikai repülőszázad.

A század az egyike a legendás egységeknek az Amerikai Légierőben. 1942. november 25-én alakult meg az 555. bombázószázad,amelyet világháború után feloszlattak.1964. januárban alakultak újjá.A vietnámi háborúban az Udorn-i Királyi Thai Repülőbázisról, a koreai Ubon KTAB-ra települtek, a híres 8. Harcászati Repülőezred a Wolfpack (Farkasfalka) kötelékébe.1966-tól a vietnámi háború alatt a légiharcok során összesen 39 légigyőzelmet arattak. (10-et MiG-17, 3-at MiG-19 és 26-ot MiG-21 vadászrepülőgép felett.) A Légierő két ásza,Robin Olds ezredes négy (az második világháborúban előzőleg 12) és Everett Rasberry őrnagy kettő légigyőzelmet is a században szolgált.Olds később az Uboni bázison a légigyőzelmet jelző harangot a Nickelnek adományozta, jelenleg is avianói századklub helységében függ, mellette Olds bekeretezett levélajánlásával.

• Robin Olds a legendás vadászrepülő pilóta, aki a mesteri pilótatulajdonságokon kívül harcászati vénával is rendelkezett.(forrás: Wikipedia)

• Olds alakjával és kombinált festmény az eligazító helységben..

• Az eligazító helységben a század Phantom II-vel elért légigyőzelmei. Minden vörös csillag egy vietnámi MIG vadászrepülőgépet jelképez.

A vietnámi háború után „TripleNickel” visszatelepült az Államokba, majd 1994-ben kerültek Olaszországba, de előtte egy típusátképzés keretében az F-15 Sasok helyett, F-16CG vadászbombázókkal fegyverezték át Őket. 1994 és 1995 között Bosznia-Hercegovina felett repültek.1995. június 2-án Scott O’Grady százados 89-2032 lajstromszámú F-16-osát szerb SA-6 KUB rakétatalálat érte. A pilóta a Viperből katapultált és néhány napos menekülés után, mentőakcióval szabadították ki.

• Scott O'Grady a KUB-bal lelőtt Avianói pilóta. A mentőegységek kimentették, hősként ünnepelték, majd csöndesen elbocsájtották a Légierő kötelékéből. Humán faktorként hozzájárult a 2K12 KUB sikeréhez. (forrás: wikipedia)

Az 555-ös egység volt az egyetlen F-16 század, amely veszteséget szenvedett a Balkánon. 1999. május 1. éjjel a 88-0550 lajstromszámú Hammer 34 hívójelűF-16CG Viper vadászbombázót, amelyet az 555-ösök századparancsnoka David Goldfein alezredes irányított, rakétatalálatot kapott Szerbia felett.

• David Goldfein alezredest, az Ötcentesek parancsnokát is lelőtték. A repülőgép "killer" a Dani Zoltán vezette 250. légvédelmi egység Sz-125 Nyeva rakétakomplexummal. Goldfein később egészen négycsillagos tábornok lett, és 2016-től 2020. augusztusig az Egyesült Államok Légierejének vezérkari főnöke volt. (forrás: wikipedia)

• Goldfein lelőtt parancsnoki 88-0550 repülőgépének roncsai közül a függőleges vezérsík és a pilótafülke plexije a batajnicai Repülőmúzeumban látható.

A magyar nemzetiségű Dani Zoltán ezredes vezette szerb 250. légvédelmi rakétaosztály S-125M Nyeva (SA-3) rakétakomplexuma által indított két rakéta közül az egyik, az aktív elektronikai zavarás ellenére célba talált, és a TripleNickel a második gépét is elvesztette Szerbia felett. A parancsnoki gép több darabja, köztük a függőleges vezérsíkja megtekinthető a Belgrádi repülőmúzeumban.

2005. április 5-től egy héten keresztül a kecskeméti repülőbázis repülőgépeivel gyakorlatoztak. A másik héten a testvérszázaduk a Buzzards repült..

• Két Ötcentes és két Puma a levegőben. Igen akkor a Pumák (és a Dongók) még MiG-29-en repültek.

• Az közös kiképzési repülésre áttelepülő F-16 géppár közül a 90-772 lajstromszámú F-16CBlock40K 1992. november 30-án készült el, és 2001. március 30-án került Avianóba. Végig az 555-ösöknél repült. A központi üzemanyag póttartályon kívül egy AIM-9 Sidewinder gyakorló változat volt az összes függesztmény a repülőgépen.

• A 88-0532-es Block40D-ként 1990. április 30-án került az Amerikai Légierő állományába.1994-ben rövid ideig a Buzzardshoz került, utána kapta meg a testvérszázad. 1997-ben "Province of Venezia" Velence tartomány nevet kapta. Mai napig Block40D változatként van lajstromban, bár több korszerűsítésen van túl. A függesztmények is sem terhelték túl a repülőgépet.

• Kilián Nándor ezredes bázisparancsnok helyettes kíséri az egyik amerikai pilótát Max Villerommer főhadnagyot a kecskeméti bázis betonján. Kilián tábornok, volt bázisparancsnok, majd Svédországban katonai Attasé jelenleg a vezérőrnagyként a Haderőnemi (Légierő) Szemlélő.
  

• Magyar és Amerikai repülőgép-vezetők. Az amerikai hajózók Tom Pagano és Max Vollerommer főhadnagyok, Nagy István ezredes és Bőor alezredes repülőgép-vezetők.

• A 88-532 lajstromszámú F-16Block40 a Kecskeméti betonon.

A jugoszlávi háború után, Afganisztán, majd 2007-ben rövid időre visszatértek Koreába, ahol a Farkasfalka korábban állomásozott. Kunszan repülőbázison az Amerikai Fegyveres Erők Koreai parancsokságának alárendelt alakulatként.

• A Triple Nickels eligazító helysége. A közelben van a század klubja, ahol felfüggesztve van Robin Olds harangja, amelyet az szólalhat meg aki lelő egy MIG-et.. Mostanában nem kongatták...

2012-ben az Unified Protector és az Odyssey Dawn hadműveletekben repültek. Az adatok nagy része nem nyilvános, de az USAFE összesen több mint 10000 bevetést hajtott végre Líbia felett. 1800 katonai célt derítettek fel, amelyek ellen 952 csapásmérő bevetést hajtottak végre és 463 bevetésen volt ténylegesen fegyverhasználat (legtöbb GBU bombavetés).

• Az Ötcentesek is kivették a bombázásokból a részüket Líbia felett. A törzs alatt elektronikai ALQ-131 zavarókonténer látható.A szárnyakon GBU-12 és MK.82 bombák, a szárnyvégeke lévő rakétasíneken AIM-120 AMRAAM látóhatáron túl is használható légiharc rakéták vannak.

• Az Ötcentesek feladat repülés előtt. Négy pilóta, négy repülőgép..  Ha egyszer zöld ...

• A 88-532-es lajtromszámú F-16CBlock40 vadászbombázó gyakorlórepülésre indul. ez a repülőgép is volt már Kecskeméten. Lásd feljebbi képen..

•  A 89-2039-es lajtromszámú F-16Block40E-t 1990. szeptember 28-án adták át a Légierőnek. 1994. áprilisban került Európába. Az 555-ösknél repült a Líbiai válság idején is. A bevetésre induló Viper fegyverzete a szokásos többlefadatú, szabadesésű, és lézeres célmegjelölésű bombák, és légiharc rakéták. A két üzemanyag póttartály mellett 2-4x is tankoltak a levegőben általában a Földközi tenger felett. A törzs közepén látható AN/ALQ-131 zavarókonténer a Norton-Grumman terméke-

• A 88-425 Block40B 1989. szeptemberi gyártású Viper, amely 1991-ig Hill bázison az oktatást szolgálta, majd 555-sökhöz került. A líbiai válsági idején készült képen a szokásos fegyverzettel és zavaró és célzókonténerekkel repült. Jelenleg is az Ötcentesek állományába tartozik.

2013. január 28-án este 20 óra körül Cerviától 20-30 kmre keletre az Adriai tengerbe zuhant a 88-510 lajstrom F-16-os. A repülőgép a Buzzardsé volt a pilóta Luc „Gaza” Gruenther százados életét vesztette.

• Igen nyugosztalja. Lucas Gruenther őrnagyot, saját éjjellátó készüléke ölte meg vízbecsapodásakor Ha egyszer zöld Gaza...

A század az ukrán konfliktus óta rövidebb időszakokra Lengyelországba, Romániába, Bulgáriába és a Baltikumban is települt. Az Ötcentesek 2020.szeptember 24-én a magyarországi Bakony Harckiképző Központ területe felett is végrehajtottak "száraz" vagyis tényleges bombavetés nélküli földi csapásmérő gyakorlást.

• 2020. szeptember 25-én az Avianói Repülőbázisról felszállt két F-16-os szimulált támadást indított a Bakony Harckiképző Központ területén kijelölt célpontok ellen. A 555-ös század 88-460-as lajstromszámú repülőgépe 1989. december 29-én készült el, Block40 változatként. Az Utah állambeli Hill légitámaszponton repülte több repülőszázad, amíg 2017. február 9-én átrepülték Európába az 555. Vadászrepülő század állományába. A repülőgépen kisebb modernizálások voltak, de még hivatalosan Block40CM konfiguráció.

• A két amcsi vadászbombázó fegyverzete, felszerelése: 2x CATM-120 gyakorló AMRAAM közepes légiharc, egy AIM-9 Sidewinder közel légiharc rakéta gyakorlóváltozat, 1x Rangeless Intertim Training System (kiértékelő eszköz, amely megnöveli egyben a radarkeresztmetszetet is), a törzs központi függesztőhelyen egy ALQ-131 zavarókonténer és 2x370 litere üzemanyag póttartály. A 3-ik és 7-ik pilon, a bombafüggesztő helyek üresek.

• Kicsit más kameraállás, Az 88-535 sorozatszámú repülőgép, a testvérszázad az 510 Buzzards repülőgépe volt,1990. május 8-án adták át Block40D változatként és Avianói egységeknél repült 1990-91 kivételével. 2004. után  hosszú ideig nem volt kép róla, most pedig Have Glass V (alacsony érzékelhetőségű festéssel) júniustól repülik újra.

• Az alacsony érzékelhetőséget a radarsugár elnyelő festék mikroszkopikus fémrészecskékből áll. Az Európában állomásozó amerikai F-16-sokra a belga SABCA-nál kerül sor a festésre a Charleroi üzemben.

Harci Sólymok - 480 FSQ  (Warhawks)

A jelenleg még Spangdahlemben települt, de átírányított egység a 480. vadászrepülő század a Harci Sólymok a Warhawks. A függőleges vezérsíkon piros csík a jelzésük. Jelenleg még nem AV, hanem SP a kódjuk. Jelmondatuk: First In, Last Out (laza fordításban, először be és utoljára ki „a harcból”..)

• A 480-as Warhawk címere. Az Escadrille to Warhawks arra emlékeztet, hogy egy ideig Franciaországban települtek. (forrás: wikipedia)

A 480. vadászrepülő század történte a második világháborúban kezdődött 1942-ben, amikor megalakulása után a B-26 Marauder közepes bombázókkal felszerelt a 336 Bombázócsoport alárendeltségébe került a 480-as bombázó repülőszázad.  Az egységet inaktíválták a világháború után, hogy 1957-59 között vadászbombázó századként két évre ismét hadrendbe vegyék, ekkor először vadászbombázó, majd harcászati repülőszázadként North American F-100D/F SuperSabre, majd Republic F-84 Thunderjetekkel repültek. Harmadszor 1962-ben szervezeték újjá a századot, ekkor kerültek Európába az USAFE parancsnoksága alá, a franciaországi Chaumont-Bourscheid repülőtámaszpontra. A galloknál az atombombázóként is használható F-100 SuperSabre repülőgépekkel voltak felszerelve. Ekkor kapták egyik becenevüket az Escadrille d’ Warhawk-ot. A vietnámi háború idejére a 480-asok megkapták a csúcsvadászt, a McDonell Douglass D-4C Phantom II-t 1965-ben, és Da Nang-i repülőbázisra települtek.A Warhawks, Észak és Dél-Vietnám, valamint Laosz felett bevetéseket hajtott végre. A 480-asok lőttek le először MiG-21-est a vietnámi háborúban, ezt még kilenc észak-vietnámi repülőgép követett. Veszteségeket is szenvedtek, Lance P. Sijan captain (százados) lelövése után fogolytáborba kerülte, és poszthumusz kapta meg a Kongresszusi Érdemérmet (Medal of Honour). Az egység a háború során több bázisról tevékenykedett 1970-es évek kezdete a Cam Ranh Bay támaszponton érte Őket. Onnan még a hazai Holloman bázison keresztül ismét délkelet Ázsiába vezényelték a Warhawks-ot, Thaiföldre az Udon Repülőbázisra, de megfordultak a Ching Chuan Kang bázison is Tajvan szigetén. Itt ismét feloszlatták a századot. Az új reaktíválás 1976-ban érte őket, és F-4D Phantom vadászbombázókkal kerültek a németországi Spangdahlembe. Az század ekkortól Wild Weasel (Vadmenyét) egységként a földi légvédelem lefogó feladatkörbe került. 1987-ben kezdődött átfegyverzésük F-16C Fighting Falconra, bár a két típust egy ideig még repülték.Gyakorlati alkalmazásban a légvédelme lefogását 1990. végén, a Desert Strom hadműveletben művelték, érdekes módon F-4G változatú Phantom II. támadógépekkel. 1991-ben véglegesen leadták a régebbi típusokat és Viper zsokék lettek. 1993-ban az első amerikai Légierős egységként kapták meg a F-16Block50 változatokat, kifejezetten légvédelem lefogó (SEAD) feladatra. 2010-re „Spangi”-ban 20 repülőgépes F-16CJ-es századuk egyedül maradt az harci egységként ezredben, a másik A-10C századot haza vezényelték az Államokba. A 2010-es évektől sok gyakorlaton vettek részt, többek között Bulgáriában, Amerikában a Red Flag-on. 2011-ben Avianóba települtek és onnan repülték Líbia feletti SEAD bevetéseiket az Operation Oddysey Dawn, majd Unified Protector műveletekben. 2012-ben részt vettek az Anatóliai Sólyom gyakorlaton Törökországban, majd Lengyelországba, Lask légibázisra települtek.  2013-ban Kandahari bázisról Afganisztán felett tevékenykedtek bombahordozóként.  2015. augusztus 15-én elveszettek a 91-0366-os lajstromszámú CJ-t, Németországban Bavaria felett, de a repülőgép-vezető túlélte a katapultálást. 2016-ban Kelet-Ázsiába települtek Irak, Szíria és Líbia felett hajtottak végre feladatokat. 2019-ben, Portugáliába repültek és a helyi 201 és 301 Escguarda Falconjaival folytattak közös kiképzési repüléseket. Október 8-án a 91-0340-es repülőgépüket veszettek el a Németországi Zemmer térségében, de a pilóta ismét megmenekült. Decemberben az Izraeli Udva légitámaszpontra települtek és részt vettek a zsidó és a lengyel légierővel közös Blue Flag hadgyakorlaton.

• A 91-0358 lajstromszámú F-16Block50C 1993. szeptemberi gyártású. 2007-ben került Spangdahlemben, előtte többek között a Shaw Légibázison repült. A líbiai konflikus során láthatóan más a fegyverzete, mint az 510-es és 555-ös századnak. A légibombák helyett AGM-88 HARM radargyilkos rakétákat, és Snpier és HTS konténereket hordoztak a szokásos légiharc rakéták (AIM-120, és AIM-9) mellett.

• A 91-0366-os Block50D 1993. augusztusi gyártású. 2007. decembertől repült a 480-asoknál. A Líbiai konfliktus idején szokásos fegyverzettel, két AIM-120 AMRAAM, két AIM-9 Sidewinder légiharc rakéták, Két AGM-88 radarelhárító rakéta, és üzemanyag póttartály, központi zavarókonténer. HTS iránymérő és Sniper célzókonténerek.

• A 30-0827-es lajstromszámú Block50B változat, a szokásos fegyverzettel repült a Líbiai konfliktusban, de a sima festés, helyett a lokátorok által nehezebben felderíthető Haw Glass mikroszkopikus fémgolyókkal/részecskékkel kevert festékkel látták el. A festék hosszabb idő után erodál és kicsit ilyen kopott, "rozsdás" látványt nyújt. A repülőgépet 1993.júniusban gyártották és teljes szolgálati ideje a Spangdahlemi Warhawks századnál repült. 

• A 91-0403-as lajstromszámú Block50D Viper  1993. decemberben készült el. 1994. január már Európában találta és a Spangdahlemi ezredhez került. A Hawk Glass bevonata csillog a fémalapú festésen. Az éles fegyverzettel készült képet a Líbiai események idején készítettem.

• A 96-0080 Block50C felszállás közben Líbia felé.A reggeli órákban készült képen a szokásos radarelhárító és légiharc fegyverzettel látható. Az konfliktus első hetében még számoltak a Líbiai Légierő és a viszonylag erős légvédelemmel, de csakhamar beigazolódott, hogy a légvédelem (elsősorban alkatrészhiány miatt), árnyéke volt a régi erejének, a líbiai vadászrepülők közül alig repültek, a mennyiségi és minőségi fölényben lévő koalíciós erők ellen. Egy lakenheathi F-15E ennek ellenére áldozatul esett egy K933 Osza légvédelmi komplexumnak.

A 480-as egység bár még SP jelzéssel a függőleges vezérsíkján repült, de hamarosan Itália szép földjére települ a másik két harci F-16-os század mellé Avianóba.

Avianó jövője:

Az olasz bázis, az Amerikai Légierő az egyik legnépszerűbb bázisa. A tenger és a hegyek közelsége, a sok sportolási lehetőség, és amerikai szemmel néhány óra autózás után, az európai történelmi városok elérhetőek.  Az olaszoknál kedves fogadtatás, ugyanakkor az első lépcsős alakulatnál sok gyakorló és éles bevetés. A 480-asok Közép-Európából kivonása megerősíti a déli szárnyát a NATO-nak az amúgy is ingatag politikai és benne katonapolitikai térséghez, Észak-Afrikához és a Közel-kelethez közelebb helyezi az amerikai légierő F-16-sal felszerelt repülőerőit. A bázis, amely az Amerikai Védelmi Minisztérium döntése után, az egyetlen amerikai F-16-osokkal felszerelt repülőbázisa lesz Egyesült Államok Európai Légierejének (USAFE) valószínűleg még hosszú ideig fogja az Amerikai Egyesült Államok érdekeit, és több esetben a NATO érdekeit is érvényesíteni a térségben.

A poszt a Haditechnika 2015/1 évi számában megjelent cikkem bővített és módosított változata.