A Svájci Légierő 90. évfordulójára 2004-ben Payerne-ben rendeztek nagyszabású repülőnapot. Az eseményt a Kötelékek-köteléke névvel is illették, mert Nyugat-Európa híresebb demócsapataiból is megszerveztek egy nagy közös kötelék áthúzást.

• Az Air04 repülőnap plakátja

A repülőteret a főpróba napján, pénteken is megnyitották a nagyközönség előtt, de ezt előzetes reklám nélkül tették, így három napon keresztül lehetett élvezni a Lajtáról nyugatra lévő európai országok, valamint az Amerikai Egyesült Államok Európában települt egységeinek bemutatóit. Igen a Lajtától nyugatra, mert, bár a vasfüggöny már lehullott, de Csehországon kívül egyetlen közép-kelet európai Légierő sem volt ünnepségükön. A Magyar Légierőt is meghívták, de sajnos csak dinamikus bemutatón vehetett volna részt MiG29-esünk, de 2004-ben nem volt demó kis hazánkban.

• Csehország vitte ki az egyetlen orosz technikát Payerne-be. A Mi-24 orrészéből nem tűnt el a 12,4mm-es Gatling rendszerű géppuska, a DU gyakorló változat nem is rendelkezett ilyennel. Magyarország nem szerzett be DU-kat, hanem a kecskeméti MH Légijárműjavító üzem szakemberei öt harci helikoptert (4 darab D és egy darab V modifikációt ) alakított át oktatóváltozattá. A géppuskát fixen beépítették amivel csak a helikoptervezető tudott lőni, az első ülésbe célzókészülék helyett navigációs műszereket szereltek. A 6050 lajstromszámú cseh helikopter 1992-ban készült, gyári száma: M7606050.2006. szeptemberben vonták ki a hadrendből.

• Hazánkhoz legközelebbi repülőnap résztvevő.  a Short SC.7 Skyvan könnyű szállító repülőgépből három darab állt osztrák hadrendben. A brit típus 1963-ban repült először és 1986-ig viszonylag alacsony példányszámban 149 darab készült. 19 főt tudott hordozni, 280 km/órás átlagsebességgel 1110 km hatótávolságra. A Skyvan-t már kivonták Ausztriában, múzumi példánya a Hinterstosser repülőtéren Zeltwegben megtekinthető.

• A BO-105 a Messerschmitt-Bölkow páncéltörő és járőrhelikoptere volt. A Bundeswehr gyakorlatilag a 1970 évektől hidegháborút ezzel a típussal élte végig, ez volt a németek dedikált páncéltörő forgószárnyasa. A típust 1970-től gyártották és több mint 1500 darab készült több változatban civil és katonai alkalmazásra. Az MBB mint cégcsoport azóta beolvadt az Eurocopterbe, amelyet manapság már Airbus Helicoptersként ismerünk. és Ők gyártják hazánk számára a H145M könnyű többcélú és majd a H225M közepes többcélú helikoptereket.

A statikus kiállítás a repülőtér szinte minden területére kiterjedt, füves területeken forgószárnyasok pihentek, betonos, aszfaltos helyeken pedig harci, szállító és kisegítő repülőgépet lehetett látni. Az Air04 ugyan a 90 éves helvét légierő szlogennel indult, de vajmi kevés légcsavaros repülőgépet láthattunk. Ezt kárpótlandó a svájci Légierő szinte összes gázturbinás volt és jelen képviselő statikus, vagy dinamikus bemutatót tartott.

• A Svájci Légierő háromnyelvű jelvénye. Igen a német, a francia és az olasz is hivatalos nem a helvéteknél. (forrás: Wikipedia)

• A Mirage III egyik utolsó változata a Svájciaknál repült. A Mirage III. talán a legnagyobb exportsikerű francia harci repülőgép volt.1422 darabot építettek belőle sok változatban és ebben a számban nincs benne az Izrael által ellopott tervrajzok alapján készített Nesher és Dagger amelyeket amerikai gázturbinákkal építettek. Harcban próbált típus, a közel-keleten a zsidó állam sok légigyőzelmet ért el velük, de az indiai-pakisztáni a Falkland-Malvin szigeteki konfliktusokban is bevetésre került. Svájc egy darab IIICS, 36 darab IIIS, 4 darab IIISB és két IIIDS és 18 darab IIIRS változatot vásárolt, nagy részüket licencben hazai gyárban készítették. A képen látható J-2012 lajstromszámú példányt 2008-ra repülőképessé tették és HB-RDF polgári lajstrommal bemutatókat is repülnek vele.

• ..és 10 évvel később az Air14-n kiváló demót repültek a veterán Mirage III-al

• Svájc légvédelmének egyes rendszereit is bemutatta. Az Orelikon 35mm-es ikergépágyújából 24 darabot tartanak hadrendbe. A légvédelmi komplexum manuális elektró-optikai tűzvezérlésen túl  Skyguard célvezető radarjával 15 km-s hatótávolságról tudja befogni a légicélokat Az Orelikon gépágyúja nem elavult, hazánk által beszerzendő Lynx harcjárműcsaládra szerelhető egy ilyen típusú gépágyút tartalmazó távirányítású torony, amely csapatlégvédelmi képességet adhat a Mistral rakéták mellett szárazföldi csapatainknak.

• A 10km hatótávolságú brit gyártása Rapier mobil légharc rakéta komplexumok sem mai darabot, de használható fegyverek. 40 darab áll szolgálatban a helvéteknél. A Rapier-t a Falkland-Malvin szigetek mellett az Öböl háborúkban és az Irak-Iráni háborúban is bevetették. Az 1990-es évek végéig gyártották. Körülbelül 600 indítóállványhoz 350 darab lokátort és mintegy 25ezer darab rakétát készítettek. A Modernizált Rapier 2000 az Egyesült Királyságban is szolgálatban áll 124 indítóállvánnyal.Kilenc ország tartja még rendszerben.

• A PC-7 Team a Svájci Légierő második számú bemutatócsapata. 1982-ben egy PC-7 szólódemóval indult a történetük, majd 1987-ben már 9 repülőgépes formációként repültek. 1989-ben lettek hivatalos köteléknek elismerve, Res Dubs őrnagy vezetése alatt. 1992-ben a franciaországi Avordban repültek először külföldön. 1998-ban több európai bemutató után Izraelben is felléptek.

• Egy a PC-7 Turbo Trainer a bemutatókötelék repülőgépei közül. 2008-től modernizálták a típust, és új vörös-fehér festést kaptak. Később füstgeneráltorokat is építettek a repülőgépekbe. A PC-7 repülőgépek kiváló állapotban vannak, jelenleg nincsenek tervek sem a PC-9 változat, sem az új eléggé méregdrága szintén helvét gyártású Pilátus PC-21 változatra való cserére.

•  A PC-7 Team insígniája (forrás: wikipedia)

• A Pilatus PC-12/45 egymotoros könnyű utasszállító repülőgépe. A típus 1991-ben repült először és 1994-től kezdődött a sorozatgyártása. Több változatban gyártották, jelenleg a PC-12NG és NGX vásárolható. Az Egyesült Államok Légiereje is hadrendben tartja U39A Draco néven. Napjainkig több mint 1700 darabot építettek a PC-12 repülőgépekből. A típus 1-2 fős személyzettel, székezéstől függően 7-9 főt képes 520km-es sebességgel maximum 3400km-re elrepíteni.

• A C-401 lajstromszámú PC-9 repülőgép a svájci légierő gyakorló repülőgépe. A típust napjainkban is gyártják, eddig közel 250 darab készült. A PC-7 továbbfejlesztése, de csak 10%-ban azonos vele. A mérete nagyobb, és modernebb a műszerezettsége, módosítottak a szárnyakon és Martin-Baker katapultülésekkel is felszerelték. 1984-ben repült először. Környékünkön Szlovénia repüli a felfegyverzett PC-9M "Hudornik" változatot, amely szabadesésű bombákon, nem irányított rakéta és gépágyú konténereken kívül lézerirányítású bombákat és AIM-9M légiharc rakétákat is hordozhat.

• A svájci Légierő több repülőterén például Meiringenben a hegyek mélyében több bunkerrendszer húzódik a repülőgépek tárolására és karbantartására. Payerne-ben ahol viszonylag a terep, szabályos repülőgép fedezékekben tárolják az F-18C/D vadászbombázókat. A Svájciak az egyetlen nemzet amely népszavazással döntötte el új generációs repülőgépek beszerzését. A tender lebonyolítása után 1988-ban rendeltek meg 34 darab F-18 Hornet vadászbombázót. Azért "F" mert a földi csapásméréshez a fedélzeti gépágyún kívül fegyvert nem rendeltek. A 26 darab "C" egy és 8 darab "D" kétüléses változatot három század repülte (Fliegerstaffel 11, Tigers, 17 Falcons és 18 Panthers). 2001-ben Upgrade 21 néven 292 milliós CHF áron elindult az első korszerűsítésük, amely 2006-ig tartott. A második modernizációs program 2009-ben fejeződött be, ekkor már többfeladatú F/A-18-á váltak, de a típusjelet Svájc nem módosította. Ekkor szereztek az AIM-120 AMRAAM mellé az új AIM-9X változatú Sidewinder légiharcrakétákat és JHMCS sisakcélzókat. A Payerne-i bázisra három új szimulátort is vettek 41 millió USD áron.

• A PC-6 Turbo Porter egy rendkívül kiváló manőverezőképességű és kiváló lassú repülő repülési tulajdonságú könnyű szállító repülőgép, amelynek története 1961-ben kezdődött. 2019-ig gyártottak Svájcban, közel 600 darabos példányszámban. Az amerikai haderő Fairchild AU-23 Peacemaker néven gyártatta 15 példányban 4400. Special Operation Squardon számára. A Thai Légierő is rendszeresítette az amcsi változatot 34 példányban. Az eredeti PC-6 a haza légierőn kívül 31 ország rendszeresítette, és mellette nagyszámú polgári üzemeltetője is van a típusnak. A pilóta mellett 10 főt képes hordozni magashegyi körülmények között is 220 km/órás átlagsebességgel és maximum 730km-es hatósugárral.

• Egy ritkán látható változat a Northrop F-5F Freedom Fighter kétüléses gyakorló vadászbombázója. A 81-0862 gyártási számú repülőgép 1981-ben készült el a helvétek számára. A Svájci Légierő általában két eltérő típusú gázturbinás vadászbombázót üzemeltetett. Az F-5-ös a Mirage III-al, majd az F-18-al állt közösen hadrendben. A repülőgépet már csak a Légi Nemzeti Gárdisták (tartalékosok) repülik, és újabb generációs típussal leváltására az első tendert megnyerte a svéd SAAB, de népszavazás után Svájc elállt a szerződéstől, a második tender amely jelenleg is tart, az F-5 mellett már az F-18 utódtípusát keresi, ahol a svédek kiestek (mert nem volt hadrendben álló JAS-39F repülőgépük (érdekes, de az első tenderen nem volt ilyen feltétel). A versenyben maradt típusok Boeing F/A-18F/G Superhornet, Airbus Eurofighter, Dassault Rafale és az 5. generációs Lockheed-Martin F-35A Lightning II.

A gázturbinás múlt és jelen valamint a jövő is megfért egymással, hiszen olyan ritkán látható repülőgépeket lehetett megtekinteni, mint görög vadász F-4 Phantom, francia Mirage IV. stratégiai bombázó, francia Dassault Rafale prototípus, Mako - egy közös európai kiképző és gyakorló repülőgép - teljes méretű mock-upja. Ott volt az texas-i Omega Air Boeing 707-es tankergépe, amely az egyetlen napjainkban is működő kereskedelmi alapon működő légi utántöltő vállalata.  Az Air04-et elnevezhettük volna Hornet találkozónak is, hiszen a helvét 18-asok mellett, a finnek és az amerikaiak is repültek a típuscsaláddal.

• Reggeli felszállása a finn Légierő F-18C vadászbombázójának. A Suomen Ilmavimat 57 darab együléses "C" két hét darab kétüléses "D" változatot szerzett be 1992-ben. Az 1947-es párizsi békeszerződésben foglaltak miatt földi csapásmérésre kapacitást nem szereztek be. Az első hét gépen kívül a többit Valmet (ma Patria) cég finnországi összeszerelő üzemében építették. A típussal a szovjet MiG-10BiSz és UM valamint a svéd J35 Draken harci repülőgépeket váltották fel.. Az első Hornet 1895-ben érkezett Finnországba.  Érdekesség,hogy 2001-ben a HN-413 együléses balesetet szenvedett és a törzsszekció selejtezése vált szükségessé. A légierő kétüléses átépítést döntött és ehhez egy régi kanadai  (lajstromszám:188920) B-változat törzsét használták fel. A gépet négy év alatt 15 Millió EUR értékben készítették el és HN-468 lajstromszámmal állt szolgálatba 2009-ben. A FrankenHornet becenevű repülőgép hét évre rá, 2016-ben lezuhant, de személyzetét nem vitte magával. Az Air04 után 2006-ban 62 repülőgépet két részletben modernizáltak többek között APG-73 loktárorral és körülbelül 2030-ig kívánják a finnek hadrendben tartani. A repülőgépekhez AIM-9X-et és JHMCS sisakcélzót, Link-16-os földi támadófegyvereket és célmegjelölő konténereket is beszereztek, és F/A-ra változott a típusjelzésük is. A típus felváltására megindult már a tender és a svájcival azonos a résztvevők listája, de a Gripen Erik is versenyben van, sőt tesztelésen is túl van már Finnországban.

• A Svájci Demo-t repülő F-18-as. A 11. Tigris vadászrepülő század (amely a NATO Tiger Association tagja) szokta repülni a bemutatókat.

A svájci légierő Venom és Hunter típusokból álló öt repülőgépes köteléke szintén emelte a rendezvény színvonalát.  A franciák egy KC-135F tankergépükkel, közös Mirage-2000 és F-18C imitált légitankolást mutattak be közösen a svájciakkal. 

• Francia-svájci közös áthúzás. A C-135F légi utántöltő repülőgépet egyik oldalon egy Mirage-2000C (chassur) másik oldalon egy helvét F-18C kíséri légi tankolási pozícióban. A francia tanker hajlékonycsöves elrendezése eltér a régebbi amerikai változatok merev tankolócsöves modifikációktól.

• A svájciak történelmi kötelék, négy Hawker Hunter és egy De-Havilland Venom sugárhajtású vadászrepülőgépből állt. A Hawker Hunter-t a Patruille de Suisse bemutatókötelék is használta, például Taszáron is ezzel a típussal repültek anno 1991-ben

• Az ex. svájci légierős J-4201 lajstromszámú TMk68. típusjelzésű kétüléses vadászbombázó gyakorló változat landolása. Eredetileg a Brit Királyi Légierő 68(F) vadászrepülő századában repült, majd kiselejtezték és Dunsfoldba került. Ott átépítették G-9-406 gyári számmal majd 1974-ben érkezett a svájci Emmen-be. 1999-ig szolgált a 24-ik és 18-ik repülőszázadban svájci felségjel alatt, majd HV-RVR polgári típusjelet kapott és magánkézben repülik bemutatókon.

A De-Havilland DH-112 Venom FB.50 vadászbombázót brit licenc alapján építették Svájcban, az Emmen-i repülőgépgyárban 1956-ban. Gyári száma. 840-es volt. Hajtóműve brit De-Havilland Ghost 48.Mk-1 volt. A repülőgép hadrendből kivonása után a HB-RVA polgári lajstromszámot kapta, ezzel repül a bemutatókon.

No azért a Légcsavar is perdült, hiszen a Super Connie, a Breitling Super Constellation repülőgépe is bemutatót repült, meg aztán néhány helikopter is volt a levegőben, például az olasz haderő M129 Mangusta harci, a svájciak Superpuma és Alouette forgószárnyasai.

•  Az Aerospatiale SA.316 Aoluette III helikoptere a "Pacsirta" forgószárnyas család utolsó nagyobb változata volt és 1961-től egészen 1985-ig gyártották több mint 2000 példányban. Licencben a brassói IAR és az indiai Hindustian Aeronautics is építette. A Turboméca Artouste gázturbinája 180 km/órás utazósebességet biztosít a helikopternek amelynek hatósugara 540km és szolgálati csúcsmagassága 3200 méter. Svájc 1964-ben rendelte meg az első Pacsirta III-asokat, és végül 60 darab katonai SA.316B került a helvétekhez. Ezeket F+W Alouette IIIS típusjelzést kaptak. A hadsereg 2004 és 2006 között vonták volna ki a szolgálatból a helikoptereket és helyettük az Eurocopter EC635-t állítotva rendszerbe. A gyártó azonban nem változott, mert az Aerospatiale lett, Eurocopter, majd Airbus Helicopters.. A svájci légierő 2010-ben búcsúztatta csak véglegesen a helikoptereket. A használt, de jó állapotú forgószárnyasok közül 10 darabot Pakisztán vett át SAR feladatkörbe. (hasonló feladatkörbe repülnek az indiai gyártású Chetak névre keresztelt licencpéldányok is..) A képen látható példány láthatóan kölcsönben a rendőrségnél repült.

• Az Augusta A-109  "Hirundo" könnyű helikopter olasz haderő állományából. Az olasz gyártó könnyű-helikoptere népszerű exportcikk is, bár a belga vesztegetési botrány örökre beárnyékolja a típust renoméját. Vesztegetés ide-oda az A-109 kiváló repülési tulajdonságú és üzembiztos többcélú helikopter, amely akár páncéltörő feladatkörben, vagy kutató-mentőként is bevált.  A képen látható példány A-109C típusjelzéssel az 1. helikopterezredben repült, és gyári száma 7405/MM81252 volt. 

• Ez is Augusta, de már Mangusta. Az AW-129 csatahelikopter és az Airbus Tiger/Tigra  az Európa által gyártott két harcihelikopter típus. Az olasz gyártó által kifejlesztett forgószárnyas első változata még nem hordozott beépített tűzfegyvert, akárcsak a Tiger német Gerfaut változata, viszont páncéltörő rakétaplatformként kiváló volt, aztán kísérő változatot kis kifejlesztettek beépített tűzfegyverrel és bővített függesztmény integrációval. Nagyjavítás során a régebbi változat nagy részét is átépítették az újabb modifikációra. A helikopter exportsikert nem ért el, csak az olasz haderő repüli. Igaz sok tenderen nem is indult a Spanyol-Angol-Holland beszerzésre a Tonal nevű módósított változatot indították, de a britek és hollandok az AH-64, az ibériaiak a Tigert választották. Az A-129 mégis sikeres típus lett, elégedettek vele a katonák, és licencét megvette a török állam és  a TAI nevű cégük T129 típusjelzéssel módosított változatot terveztek, amelyet sorozatban is gyártanak. Jelenleg 60 darab AW129CBT áll szolgálatba a taljánoknál és 51 darab T129 a törököknél, de utóbbi mennyiség folyamatosan növekszik a gyártás előrehaladtával. Mindkét nemzet újabb modifikációt tervez a forgószárnyasból.

• Svájc az Aerospatiale/Eurocopter két közepes szállító helikopterét is szolgálatba állította. A két típus tulajdonképpen, egy, a Superpuma család két változata. A régebbi AS.332 helikopterből 1987-től 15 darab került hadrendbe, majd a már Eurocopternek átkeresztelt gyártótól további 12 darab AS.532UL Cougar változatot rendeltek 2001-ben. A képen látható T-321 lajstromszámú kutató-mentő változat a modernebb AS.532, amelyen látható egy érzékelőgömb, benne tv- és infravörös kamerákkal. A helikopter 2522 gyári számmal 2001-ben készült el svájciak részére és az Alpnachban települt Lufttrasnportstaffel 6. században repül.

• A Breitling által a közelmúltig üzemeltetett L-1049 Super Constellation a típus egyik utolsó repülőképes példánya, egyben Európa utolsó Superconnie-ja. Az erdeti katonai változatot a dominikai köztársaságban üzemeltette a 2000 évek elejétől a Constellation Flyers Association  nevű alapítvány. Az Air04-en is így repült svájci HB-RSC lajstromjelzéssel.A hátteret a Breitling óragyár biztosította, de 2017-től már fokozatosan kihátrál a támogatásból. Az alapítvány a "Stars of Switzerland" névre keresztelt repülőgépet ennek ellenére próbálta repülőképesen tartani. Az évi 17,5 millió EUR működési költséget azonban nem tudták előteremteni és 2019-ben az alapítványt felszámolták.

• A Superconnie-t  a szétvágás veszélye is fenyegette, de végül egy német repülőbarát befektetési társaság vette meg a Lockheed L-1049-est, amelyre, nagyjavítás és felújítás vár. A repülőgépet szétszerelték és Németországba Bremgarten városába szállították ahol a cég, hogy három év alatt 2023-ra ismét levegőbe emelkedhessen az ikonikus repülőgép. A SuperConnie Magyarországon is repült a RedBull repülőversenyek idején a Duna felett.
• 
  Egy másik ikonikus repülőgép, az Air04-ről a Hawker Hunter vadászbombázó "Papyrus"-nak nevezett példánya, amely J-4015 lajstromjelzéssel repült régebben a svájci Légierőben, igaz nem ezzel a díszfestéssel, de a 15. Fligerestaffel (repülőszázad) állományában. A repülőgépről többet lehet olvasni az Zeltwegi repülőnapról írt posztban:  

https://military-technology.blog.hu/admin/post/edit/15726972

Az amerikai Haditengerészet 103. vadászrepülő századának „kölcsön” F-18F repülőgépével (hat darab AMRAAM és két Sidewinder függesztménnyel) Ricardo Traven a Boeing bemutató pilótája kápráztatta el a nagyérdeműt.Ekkor még úgy volt, hogy Svájc F-5 vadászait Superhornetre cseréli.

• Az amerikai Haditengerészet (US.NAVY) 103. repülőszázadának F/A-18F Superhornet vadászbombázója, Ricardo Traven berepülőpilótával a "nyergében" . Nála jobban nem repülte senki a Superbugot.

• A VFA-103 (Strike-Fighter-Squadron) a "Jolly Rogers" ikonikus repülőszázad az Amerikai flottában. A Superhornet előtt FG-1D Corsair, F9F-6 Cougar, F-8 Crusader, F-4 Phantom II és F-14 Tomcat vadászrepülőgépekkel repültek. A Repcsik című rajzfilm "csavaros" osztagának jelzését is innen koppintotta Hollywood. A repülőszázad insigniája. (Forrás. wikipedia)

 A Lódarazsakon kívül bemutatót repültek, F-16-al, Mirage-2000-el, Eurofighterrel, Rafale-al, Gripennel, de régebbi típusokkal is, például a  belgák a Red Devils színeiben pompázó Fouga Magister repülőgéppel. 

• A Francia Légierő "Armée d' la Air - AdlA"  Mirage-2000C elfogó vadászrepülőgépe, a repülőnapok sztárja volt a 2000-es évek elején. Amióta már a csak a 2005-F változatot repüli a Cigognies repülőezred sajnos a bemutatók elmaradtak, helyét a Dassault Rafale vette át.

• A franciák stratégia bombázó repülőgépe a Mirage IV. volt. Gall területekről felszállva éppen csak csapást tudott volna mérni Moszkvára. A Dassault a Mirage III tapasztalatai alapján fejlesztette ki az S.O.4050 Vautur bombázó repülőgép felváltására. A szuperszonikus bombázó először csak AN-11 és AN-22 szabadesésű atombombákat tudott hordozni, de 1988-től megkapta az ASMP nukleáris töltetű levegő-föld támadórakétát, amelyet félig a törzsbe függesztve tudott vinni. 1996-ig álltak szolgálatban atombombázóként, majd 12 darabot stratégiai felderítő repülőgépnek alakítottak át CT52 "reco" konténerrel. 2005. júliusban vonták ki a veterán repülőgépeket. Az Air04 utolsó külföldi szereplésük volt.

• A Lakenheathi 48. (TFW) vadászrepülő ezred 493. "Grim Reapers" századának F-15C légifölény vadászrepülőgépe. A repülőgépet 1986-ban építették F-15C-41-MC típusjelzéssel. Ez a vadászgép 1999-ben beírta magát a történelembe, mert  Michael Shower százados március 24-én AIM-120A AMRAAM rakétáival egy szerb MiG-29 vadászrepülőgépet lelőtt, egy másikat megrongált az Allied Force hadműveletben.

• A Belga Légierő (Védelmi erők Légi komponense) Dornier-Brquet Alpha Jet kétüléses gyakorló repülőgépe landol Payerne betonján. A flamand-vallon ország a Alpha Jet E (Ecole - iskola) változatát üzemeltették, amely a francia variáns kissé módosított változata. Ez a németéhez képest modernebb műszerezettséggel rendelkezett, bár AGM-65 Maverick levegő-föld és AIM-9 Sidewinder légiharc rakéták nem kerültek integrációra. A belgák 1978-től állítottak 33 példány szolgálatba, amelyek 2019-ig voltak hadrendben.

• F-16 DemoTeam Hollandia. 1979-2019-ig a holland bemutatócsapat és F-16-os festése etalon volt Európában. Külön kisbusszal shop-ot is küldtek minden repülőnapra ahol megfordultak, szép festésű repülőgépekkel repültek pilótáik kiváló programot. Az Air04-en a Leeuwardeni ezredből Flt Lt Christian "Louis" van Gestel volt a demópilóta. A repülőgépnek lajstromszáma: J-016 volt. A 89-0016 gyári számú Viper Block15AJ változat 1989-ben épült.2001-ben már Block20MLU modernizációt kapott és a 312. repülőszázad állományában kapta meg a DemoTeam-os díszfestést.2005-ben visszafestették és először a 323-as, majd ismét a 312-esek üzemeltették 2017. júniusig. Azóta a 313-as repülőszázad repüli.

• A németek 30+10-es lajstromszámú kétüléses Eurofighter 2000T harci repülőgépe gurulóúton Payerne-be. Az akkor még JG.73 (Jagdgeschwader -  vadászbombázó 73.) ezred Laage-i bázison települt, feladata elsődlegesen a harckiképzést másodlagos feladatok közé tartozik a QRA. A jelenleg Taktisches Luftwaffengeschwader-nek átkeresztelt ezred Johannes "Macky" Steinhoff nevét nevét viseli, aki kiváló pilóta és parancsnok volt a második világháborúban, 176 légigyőzelemmel, majd az újjáalakuló Luftwaffe szervezésében is részt vett és tábornokként NATO beosztásból 1970-ben vonult nyugállományba.1974-ben hunyt el.

• A Francia Légierő 5-OH lajstromszámú Mirage-2000C vadászrepülője az EC 2/5 Ile-de-France ezredtől érkezett. Az Orange-Caritat támaszponton állomásozó alakulat 1997-től elsősorban a Mirage-2000 pilóták átképzési feladatait látja el. 17 darab kétüléses 2000-B és hét darab együléses RDI lokátorok Chasseur "vadász" van állományukban.

• Az 1941-ben a a Brit Királyi Légierőben 330. szabad-francia századként alapított egység jelképe a lotaringiai kereszt.  (forrás: Wikipedia)

• Az ET-198 lajstromszámú F-16B Block15Y kétüléses vadászbombázó a Dán Légierőből. A 86-0198 gyári számú repülőgépet 1988-ban a Fokker gyár építette Németalföldön.2001. júliusban kapta meg a Block20 MLU modernizálást. 2004. májusban festették rá a Frigyes dán herceg és a Tasmániai származású Mary Elizabeth Donaldson házasságának alkalmából az esküvői motívumot. A 727. század állományából érkezett svájcba a kétüléses Viper, amely napjainkban is ott repül.

• A Norvég Királyi Légierő kétüléses F-16-sa gurulás közben. Az eredetileg F-16BBlock10-esként gyártott repülőgép 78-0306 gyári számmal  a Fokkernél készült Hollandiában. A 332-es repülőszázadba 1997-2002-ig repült, Utána MLUBlock20 modernizáción esett át. A 338-asok állományában volt az Air04 idején. Jelenleg a 331l. repülőszázadnál repült Block20-as változatként.

• A norvég 338-asok Tigris repülőszázadának díszfestett együléses F-16MLU20-as repülőgépe. A 671-es lajstromszámú harci repülőgép 80-3671 gyári számmal a hollandiai Fokker üzemben készült F-16ABlock15F-ként. Az MLU modernizálást 2001-ben kapta, majd 332-esekhez került, és onnan 2002- márciusban a 336-osok állományába került, ott került a függőleges vezérsíkra a Tigris jelvény.

• 2010-ben új díszfestést kapott, ezzel vett részt a Tiger Meet találkozón. Jelenleg a 331-es repülőszázadban repült a Norvég Légierőben. (forrás: F-16.net)
  

• Az Olasz Légierő (AMI) PA200 Tornado támadó repülőgépe érkezett Payerne-be. Az MM7087 gyári számú repülőgép a 36.stormó (ezred) 102. Gruppo (század) állományába tartozott. Az olaszok 53 darab Tornado-t üzemeltetne még napjainkban is, de a 36-osok Gioia del Colle bázison, már átnyergeltek Eurofighter vadászbombázókra. Tornadok a Ghedi légibázison vannak összpontosítva a 6.Alberto Fusco ezred három századában. A 102-eseket azonban a közeljövőben F-35A lopakodókra  fegyverzik át.

• A Pilatus repülőgépgyár PC-21 prototípusai is bemutatkoztak az Air04-en. Az überkorszerű alap és haladó gyakorló-repülőgép  a 4. generációs repülőgépek vezetésének felkészítésre készült.

• Az Air04 óta már sok víz lefolyt a Dunán és 211 darab épült a repülőgépből, amelyek 10 országnak légiereje repüli. A kétüléses repülőgép P&W Canada PT6A-68B motor 1200kW-s teljesítémnyel repíti, maximálisan 685km/órás sebességgel. Hatótávolsága 1330km.

• A Dassault Mirage-2000 utódja is bemutatkozott, a Rafale. A kétüléses változat 301-es lajstromszámmal a Dasssault prototípusa volt.

• Egy meg nem valósult kezdeményezés 1:1-es arányú Mock-upja. Az EADS MAKO néven indult projektre az Eurotrainer program keretében épült volna. A tervezés 1999-ben indult és Diehl, az Aeromacchi (Leonardo) SAAB és Dassault is beszállító lett volna. A hajtóműve az F/A-18/Gripen/Tejas hajtóműve a General Electric F414 sorozatának "M"  változata lett volna. A program hamvába hol és véglegesen 2010-ben állt le a projekt. A résztvevő cégek egy része az olasz Alenia-Leonardo M346 típus fejlesztésébe szállt be.

• A Portugál Légierő ex. Luftwaffe-s Alpha Jet gyakorló és könnyű támadó repülőgépe még kora reggeli napfényben. 

• A Görög Légierő F-4E vadászbombázója statikus kiállításon. Az első Phantom II-esek 1974-ben érkeztek az országba az Operation  Icarus művelet keretében.Összesen 56 darab F-4E és 6 darab RF-4E repülőgépet üzemeltetett Görögország. A 339. Mira (században) repült a vadászbombázó. Az Andravida repülőbázison 2017-i felszámolásáig repülte az egység a Spooky-t. A kivonáskor 25 darab repülőképes Phantom II volt az állományban.

• A 43+46-os Panavia PA200Tornado IDS a Luftwaffe AG.51.Aufklärungsgeschwader 51 - felderítőezred, támadó-repülőgépe. A felderítőket ma már harcászati repülőszázadnak keresztelték át.Schleswig-Holstein bázison Max Immelmann elsővilágháborús Expertéről elnevezett alakulat még napjainkban is ezt a típust repüli. Az egység a Tiger Association tagja.

• A J-1157 lajstromszámú De-Havilland DH-100 Vampire FB-6 típusú repülőgép a statikus soron. A repülőgépet 1952.májusban gyártották és 1991-ben vonták ki a helvétek hadrendjéből. 2018 óta Payerne-ben van múzeumban.
  

• Az U-0211 lajstromszámú veterán DH-115 Vampire T-55 gyakorló repülőgép. A Vampire-t és a Venom-ot a De-Havilland licenceként otthon Emmen-ben gyártottak a helvétek.

• A J-3205 lajstromszámú Northrop F-5F kétülésesTiger gyakorló és vadászombázó repülőgép a svájci légierő állományából. A repülőgép gyári száma: 76-1596 volt, tehát 1976-ban gyártották.

A észt felségjeleket viselő Breitling Eagles ekkor még a Blue Angels színeire festett és műsorukra hajazó kiváló bemutatót tartott. Ehhez jött a Patroiulle de Suisse, a Patrulla Aquilla, a Red Arrows, a Frecce Tricilory és a svéd Team60 felszállása és a közel 40 darab repülőgép színes füstölőkkel, több alkalommal repült át a beton felett. Ez volt a Patrouille des patrouilles (őrjáratok-őrjárata, kötelékek – köteléke).

• A Breitling óragyár az Air04-es éveben az Észt Köztársaságnál bejegyzett Breitling Team L-39-el repülő kötelék fő szponzora lett. A repülőgépek akkori festése, és az egész programjuk az Amerikai Haditengerészet F/A-18-al repülő Blue Angels kötelékére hasonlított, természetesen az Albatros repülési tulajdonságainak figyelembevételével.

• Breitlingék a levegőben az Air04-en. A szoros kötelében repülő csapat méltán váltott ki elismerést. A 7 gépes csapat manapság már más festéssel repül.

• Breitlingék 2019-ben Zeltwegben az Air Power 19-en jelenlegi festésükkel.

• Svájc első számú köteléke a Patrouille de Suisse. A fejér keresztes demócsapat velem egyidős, mert 1964-ben négy Hawker Hunterrel kezdt meg működését. 1968-ra átalakultak egy Patriuille de Suisse Mirage nevű formációra, amikor a francia vadászépek IIIS változatát használták, de 1970-ben visszaültek a szubszónikus Hunterre 1994-ig. A Hunterekkel Magyarországon is jártak és az első taszári repülőnapon tartottak bemutatót. 1994-ben nyergeltek át a Northrop F-5E Tigeer II vadászbombázókra és kisérő gépük egy Pilatus PC-6 Porter lett. Utóbbi festése is megegyezett a csapat festéssémájával. A csapat repülőgépeinek elöregedésével a csapat jövője és az repülőeszközeinek cseréje is téma lett. Tervek voltak, hogy JAS-39 Gripen vagy F/A-18C/D repülőgépekre ülnek át a pilóták, de jelenleg 8 együléses "E" és négy kétüléses "F" változatú Tiger áll még mindig rendelkezésükre. Átfestést nélkül kiprübáltak már négy F/A-18C-t kötelékrepülésre 2016-ban.A Partrouille Suisse insigniája. (Forrás: Wikipedia)

• A svédek bemutatóköteléke, amely már nincs. A Team60 a SAAB saját gyártású SaaB-105 repülőgépei repült, amelyek a Svéd Légierő Sk.60 típusjelzéssel állított szolgálatba. A Svéd Légierő Repülőiskolájának tapasztalat oktatóiból alakult 1974-ben a hat repülőgépes kötelék. A 105-ös típus 1967-től áll a svédeknél szolgálatban, mint 2-4 üléses gyakorló, és könnyű támadó repülőgép. Összesen 72 darabot repültek a Sk.60-ból többféle változatban. A Repülőiskola Ljuingbyhedi repülőtéren van, ez volt a bázisa is a csapatnak. Az érdekes terepszínű és szürke repülőgépek szányára felül a Svéd Légierő neve került felfestésre.

• A 10-es lajstromszámú SK.60-as. A pilóták egymás mellett ülnek a gyakorló repülőgépben, de a Team60 bemutatóin repülőgépenként egy vezető repül. Érdekesség, hogy az Osztrák légierő által használt SAAB-105Oe változattal a zeltwegi repülőnapokon szintén alkalmi kötelékben repülnek a sogorok pilótái. 

• A 88-as lajstromszámú Sk.60  szürke-kék diszfestéssel. Amennyben négy fő repül, akkor is csak az első kettőnek van katapultülése, a hátul vászonszéken ülő embereknek maximum mentőernyő áll rendelkezésre.

• A Brit Királyi Légierő csapata a Red Arrows stilszerűenn Red Arrow (vagyis vörös nyíl) alakzatban. A Hawk gyakorlórepülőgépeken szárnyaló demócsapat. Az 1965 óta fennálló kötelék kilenc repülőgépvezetőből és cca 100 műszaki állományból áll. A Scamponi bázisú csapat napjainkig 57 országban több mint 400 bemutatót tartott. Hazánkban is bemutatót repültek például a ferigyhegyi repülőtéren Moszkvából Anglia felé történő tankolás és pihenés mellett.

A Red Arrows insigniája. (forrás: raf.mod.uk)

• A Frecce Tricolori (háromszínű nyilak) olaszország bemutatócsapata. Az MB339PAN repülőgépekkel repülnek, de közeljövőben újabb M345 típusú Aermacchi repülőgépekre váltanak. A Frecce - hivatalosan 313-as műrepülő század - 1960-ban alakult, elötte több bemutatócsoport repült a taljánoknál. Az MB339-es repülőgépek előtt többek között Fiat G.91 és F-86E Sabre repülőgépekkel is repültek.

• A Frecce Tricolori insigniája. 1986-ban a németországi Ramsteini légitámaszponton (Az USAFE bázisa) a kötelék 10 repülőgépéből három összeütközött és a nézők közé is zuhant az egyik. A pilótákon kívül 70 áldozata volt a balesetnek és több százan megsérültek. Az olasz légierő a katasztrófa után azonban újjáépítette a köteléket, és biztonságosan repülve azóta nem történt balesetük. Magyarországon Kecskeméten öt alkalommal vettek részt a repülőnapokon.

• A Frecce a világ legnépesebb köteléke,hiszen 10 darab repülőgéppel hajtják végre bemutatójukat, tehát szinte nincs üresjárat a levegőben. 

• Ha már legnépesebb. Hát igen a Kötelékek köteléke Air04. Középen a svájci Patruille Suisse, bal oldalon a brit Red Arrow, a spanyol  Patruilla Aguilla, jobb oldalon a Team60 és a Frecce Tricolori repült. (és még a Breitling fel sem szállt)..

• A kötelékek köteléke valószínűleg egyszeri és felejthetetlen élmény varázsolt Payerne egére.

Összességében az Air14-ig ez volt Svájc legnagyobb repülőnapja, ahol minden eltöltött perc aranyat ért és megérte 16 éve elautózni Svájcba, pedig ekkor még nem volt olyan digitális fényképezőgépem sem, amivel nagyon minőségi felvételeket lehetett készíteni.