A Francia Légierő (Armée de l'Air Française  - Adla) Luxeuilban lévő bázisára eljutni nem könnyű. Egyrészt a távolság miatt, Budapesttől tizenhárom óra út autóval, másrészt a támaszpont 1966-tól a francia atomütőerő fontos része volt. Nyílt napot a 2015 június előtt utoljára 2009-ben rendeztek.

Luxeuilben már 1910-ben repülőteret létesítettek, sőt az első világháború során az amerikai önkéntesek SALMSON 2A2 repülőgépekkel felszerelt harcászati és fotófelderítő egysége települt oda. Később a Lafayette amerikai vadászrepülő század is állomásozott a bázison.

• A bejáratnál egy kis emlékmű fogadja a látogatókat. Labazordière Marie-Louis (Tony) Papin alezredes 1905-ben született és 1939-ben Luxeuil térségében teljesítette első küldetését a második világháborúban. 1940. május 19-én átvezényelték Cigognes (gólyák) vadászrepülő ezredbe Franciaország fegyverletételéig több mint 100 órát repült éles bevetéseken és hat légigyőzelmet aratott. Csatlakozott De Gaulle szabad francia erőihez, részt vett Szicília és Korzika elleni szövetséges hadjáratokban és 1943-ban az 1. francia repülőezred parancsnoka volt. 1945, márciusban, Indokínába vezényelték a 7. vadászrepülő ezred vezetőjének. Az egység Supermarine Spitfire Mk IX-el volt felszerelve. Feladatuk felderítés és közvetlen légi támogatás volt, Papint 1946. február 1-én lőtték le, tehát a második világháború után, amikor a Viet-Minh ellen harcolt, Holttestét nem, csak sapkáját, kesztyűjét és repülési térképét találták meg. A francia kitüntetéseken túl az amerikai Ezüst Csillag és kilenc repülő érdemkereszt birtokosa volt.

A második világháború idején a Francia Légierő több egységének adott otthont a repülőtér. A háború után bezárták, de 1952-ben újranyitották és egy vadászrepülő ezred települt oda De Havilland DH-100 Vampire sugárhajtású vadászrepülőgépekkel.

•  A De Havilland Vampire FB,6 gyártási száma: 706-os volt, és J-1197 lajstromszámmal repült a Svájci légierőben. A hadrendből kivonás után az Aerial Visuals nevű társaság üzemeltette HB-RVN polgári lajstrommal egészen 2017. októberig, A veterán vadászgép Eric Chardonnens tulajdonában jelenleg is repülőképes állapotban van Svájcban

A bázist folyamatosan építették, korszerű berendezésekkel szerelték fel, és építettek két aszfaltozott beton kifutópályát a hozzátartozó gurulóutakkal és kiszolgáló épületekkel, hangárokkal. 1966-tól az Önálló Francia Atomütőerő részeként az AdLA atombombázói állomásoztak Luxeuilben Mirage IIIE, majd Mirage IVE repülőgépekkel. 1987-ben települtek a bázisra a Mirage-2000 Nucleairé bombázók, 3-500 kilotonnás termonukleáris robbanófejet hordozó 300 km hatótávolságú AMSP levegő-föld támadórakétákkal.

• A Dassault Mirage IV stratégiai bombázó-repülőgép, első értelmezésben egy felnagyított kétüléses Mirage III volt.1959-ben repült először, és 1964-ben állt szolgálatba. Első változata AN-11 és AN-22 típusú szabadesésű atombomba szállítására volt alkalmas. 1988-tól a Mirage IVP változata az ASMP termonukleáris töltetű levegő-föld rakétafegyverzetet hordozta. A repülőgép felderítő variáns a IVR állt szolgálatban a leghosszabb ideig, 2005-ben vonták ki a hadrendből. A képet a svjáci Payernben készítettem 2004-ben.

2015-re a francia atomarzenált is csökkentették és két atombombázó század állt szolgálatban a Francia Légierőben. Az egyik Mirage-2000N, a másik a jóval modernebb Rafale F.3 vadászbombázókkal felszerelve. Utóbbiak Istresben állomásoznak, külön hozzájuk tartozó KC-135F légi utántöltő repülőgépekkel.

• Mirage 2000N K.3 atombombázó.. A kétüléses csapásmérő változat hagyományos föld levegő fegyverzet hordozására is képes volt. A repülőgépekről már csak múlt időben beszélhetünk, 2018 júliusban kivonták a Deux-Mille (kétezres) Nucleairé változatot az Istresi támaszponton.

Luxeuilból elköltöztek a Mirage csapásmérők, hogy egy másik 2000-es változatnak a Chasseur-nak (vadásznak) adják át a repülőteret. 2011-től, a távozó 1/4-es Dauphiné és 2/4-es LaFeyette század helyett, Dijonból az AdLA talán leghíresebb vadászrepülő egysége, az 1/2-es Cigognes (Gólyák) ezrede települt a bázisra.

• Az l'escadron 1/2 Cigognes századai napjainkban: SPA3 Guynemer, SPA26 Saint-Galmier és SPA103 Fonck. A Gólyák lógója (forrás:http://gc1-2cigognes.fr)

 A Gólyák 1912-ben alakultak, de 1916-ban került a híres festés a Neuport „3” repülőgépekre. A gallok két leghíresebb Ásza, René Fonck (75 igazolt és 69 valószínű) és Georges Guynemer (53 igazolt és 35 valószínű) légigyőzelemmel, az egységnél szolgált. A háború végén a Cigognes összesen 175 igazolt és 100 valószínű győzelmet aratott.

• Georges Marie Ludovic Jules Guynemer 194-ben született Párizsban, 1915.közepén szerelőként csatlakozott a Francia Légierő kötelékébe Néhány hét alatt pilótakiképzést kapott és első áldozatát egy Aviatik C repülőgépet 1915. július 19-én lőtte le. 1916. februárban már öt kilövésnél jár, előléptetik hadnaggyá, 54 légigyőzelemével a második legsikeresebb gall pilóta. 1917-ben Ernst Udettel is megküzdött. 210 perces!! légiharc után, Udet fegyverei meghibásodtak, de Guynemer nem lőtte le, hanem mellé repült, integetett neki, majd elrepült. 1917. szeptember 11-én légicsatában lőtték le. Ellenfele valószínűleg Kurt Wisseman német experte pilóta volt. Guynemer  századosként 22. éves korában halt meg.

• René Fonck az első világháború legtöbb légigyőzelmet elért francia pilótája volt, 75 repülőgépet lőtt le. Abban évben született, mint Guynemer. 1915. májusában felderítő pilótának képezték, ki, Egy évig a C.47-es századnál Caudron G-III és G-IV repülőgépekkel 500 órát repült éles bevetéseken. Megfigyelőként is kiváló volt, sőt két légigyőzelmet is szerzett (egy-egy Albatros D-III és Rumple C-3 ellen). Utóbbit egy fegyver nélküli felderítő repülőgéppel kényszerítette földre és a Rumpler hadizsákmány lett. 1917. áprilisban áthegyezték a SPA.103 századhoz. Guynemer halála után 19 nappal győzelmes légicsatát egy Rumplerrel. A lezuhant repülőgép pilótája megtalált dokumentumok szerint Guynemer legyőzője Kurt Wiesmann volt. Fonckot a franciák kevésbé tisztelték, önteltsége és gátlástalansága miatt. Az első világháború után 1926 és 27-ben kelet-nyugati irányban megpróbálta az Atlanti Óceán átrepülését, sikertelenül. A békeévekben összebarátkozott Herman Göringgel a Jasta 1 volt parancsnokával, 1937-ben a Légierő Főszemlélője lett és Franciaország részleteges megszállása után a kollaboráns Vichy kormányzatban is magas tisztséget vállalt. Göringgel a barátsága a háború végéig tartott. A franciák elfordultak személyétől a világháború után, a Légierő elfeledkezett a kitűnő pilótáról, és közemberként halt meg 1953-ban.

A két világháború között átnevezték az egységet 1/2-es Grouppe Chasseur-nek, az alakulat a francia hadjárat alatt Morane Saulnier MS.406 vadászrepülőgépeivel május és június között 29 légigyőzelmet ért el, majd az egységet átfegyverezték a Dewoitine D.520-as típusra.

• A Francia Légierő második világháborús alaptípusa a Morane-Saulnier MS.406-os volt. A korszerűnek tűnő behúzható fotóműves alsószárnyas vadászrepülőgép 1936-ban repült először és sorozatgyártása 1938-ban indult. A 641 kW-s (860 lóerős) Hispano Suiza 12Y31 aggregátból alacsony, 452km/órás végsebesség volt kipréselhető. A Hispano-Suiza HS.404 20mm-es gépágyú megfelelő fegyver volt, de a két darab 7,5mm-es MAC 1934 géppuska ütőereje elégtelennek bizonyult. Az MS.406-os alárendelt szerepet játszott a német Bf-109 vadászrepülőgépekkel szemben.

• A képen látható módosított változatot Svájc gyártotta D-3801 típusjelzéssel. A motor teljesítményét 790 Kw-ra növelték, végsebessége 540km/órára növekedett, amely megfelelt a francia csúcsvadász a Dewoitine D.520 sebességének. Svájc a típust első vonalban 1948-ig, gyakorló repülőgépként 1959-ig üzemeltette, majd amerikai North American P-51 Mustang vadászrepülőgépekre cserélték. 

1941-ben a Vichy kormány áthelyezte a Gólyákat Észak-Afrikába. Az észak-afrikai partaszállás után csatlakoztak a Szabad Francia Légierőhöz (FAFL) és 1943-től Supermarine Spitfire vadászokkal repültek 329. repülőszázad jelzéssel. Részt vettek Normandia felett a légiharcokban és 1945-ben Spitfire Mk.XIV-es vadászokkal fejezték be a háborút.

• A Supermarine Spitfire változataival is repültek a "Gólyák". A képen látható Spitfire Mk.PRXIX fotófelderítő változat is francia tulajdonban van, lajstromjele: F-AZJS. Tulajdonosa Christophe Jaquard repüli.

• A Spitfire Mk.PRXIX fotófelderítők 1944. májusában álltak szolgálatba, és 225 darabot építettek a Griffon motoros változatból. A repülőgépek egészen 1954-ig álltak hadrendben a Brit Királyi Légierő (RAF) felderítő századaiban.

Franciaországban visszakapták 1/2-es jelzésüket, és rövid ideig Indokínába telepítették őket. Tizenhét hónap után Dijonba tértek vissza.1949-ben kapták meg első De Havilland DH-100 Vampire sugárhajtású vadászaikat. 1956-ban a szuezi válság idején a csatornaövezetben MD.450 Ouaran vadászokkal repültek, majd 1962-től Mirage III szuperszonikus gépeket kaptak. 1968-től a Mirage III„E” változatával, 1984-ben Mirage 2000C vadászokkal fegyverezték át őket.

•  A 116-EC lajstromszámú Mirage 2000-5F változat a Gólya ezredből az egyik hangárban statikus kiállításon.
  

1996-ban a második Öböl-háború idején a Közel-Keletre települtek. 1999-ben kapták meg a jelenleg is repült Mirage 2000-5F vadászrepülőgépeket, amely a 2000C modernizált változata. Ezek a vadászok már képernyős fülkével, HOTAS-szal, HUD-dal, modern ellentevékenység rendszerekkel és több, a Dassault Rafale gépekhez kifejlesztett berendezéssel rendelkeznek. Integrálták az infra (hőkövető) és radarirányítású MICA légirakétákat is. Azóta is korszerűsítették a repülőgépeket, beépítették a Link-16 rendszert, amelyen keresztül egyszerűbbé vált a NATO-erőkkel a kommunikáció és adattovábbítás. A század részt vett 2011-ben, az Operation Harmattan hadművelet során, a líbiai konfliktusban. A Mirage 2000-5F az utolsó klasszikus egyfeladatú vadász az AdLA gépállományában, speciálisan a Cigognes részére épített légifölény repülőgép. A későbbi Mirage 2000-5Mk2, és 2000-9 változatok már multirole (többfeladatos) repülőgépek.

• Felszállásra előkészítve a Cigognes 116-ED lajtstromszámú Deux-Mille 2000-5F. A központi törzs alatti függesztőponton üzemanyag póttartály, a szárny alatti pilonon MDBA MICA IR (inravörös,hőkövető) közelharcrakéta látható..

A Gólyák fő feladata Franciaország felett a légtérrendészeti feladatok ellátása, a légvédelem. Ehhez körülbelül húsz repülőgéppel és negyven hajózóval rendelkeznek.

• Két Mirage 2000-5F vadászrepülőgéppel "renegade" légtérsértő repülőgép elfogását mutatták be a Gólyák. A jellegzetes deltaszárny jellemezte a Mirage  a III. IV. V-os 2000 és 4000-es típusokat, legyen azok vadászok, felderítők, bombázók. A repülőgépek törzs alatti ledobható üzemanyag póttartályt, a jobbszárny alatti függesztőponton MDBA MICA IR légiharc rakéta maketteket hordoztak. 

• A SNECMA M53 gázturbina tipikusan francia gyártmány. Tolóereje 65kN amely utánégetéssel eléri a 95kN-t. Ezek az értékek meghaladja például a Gripen C/D Volvo R-12hajtóművének teljesítményét. Nem véletlenül nagy magasságban a francia repülőgép repülési tulajdonságai jobbak az amerikai F-16 változatokénál.

• A feladat végrehajtása után a két Mirage 2000-5F vadász együtt húzott el a pálya felett. Az újragondolt chasseur változatok CS RDY lokátorának processzorsebessége nagyobb, mint az amerikai AN/APG 70-é, utóbbi például az amerikai F-15C vadászrepülőgépek fedélzeti radarja. 

2013. április 29-én megjelent a Francia Köztársaság Fehér Könyve, amely a Francia Fegyveres Erőknél újraszabályozta a feladatköröket, feladatokat, szervezeteket. A Cigognes 4/95 számmal 2014. szeptembertől, mint légvédelmi ezred látja el feladatát.

A bázisra érkezve látszik, hogy itt egykori atomtámaszpont volt. Egyrészt erre emlékeztetnek a megőrzött Mirage III, és Mirage-2000 repülőgépek, másrészt a támaszpont kialakítása.

• A "Renegade" bemutatóra készülő team, három Mirage 2000-5F vadászrepülőgépből és egy SOCATA TB-30 Epsilon gyakorló repülőgépből állt.

A Gólyák statikusan féltucat 2000-5F repülőgépet állítottak ki, és három vadászuk pedig QRA légvédelmi készültségből elfogási bemutatót hajtott végre. Az AdLA több egysége is részt vett a nyílt napon, így a Mirage 2000D-vel (Diversifié) felszerelt, Nancy-ban települt földi csapásmérő egység mellett, az Istres-i Mirage-2000N (Nucleairé) atombombázók is, sőt a RAMEX DELTA nevű bemutatócsapatuk kiváló demót repült. A Francia Légierő Rafale Demója, C-160 Transall mellett két gall kötelék a Cartouche Doré és a Patruille de France is repült.

• A vadászokon kívül más Mirage 2000 repülőgép változatok is bemutatkoztak.  A 2000 K.3 Nucleairé "Atombombázó" variánssal repült a RAMEX DELTA bemutatócsapat.  A modernizálások után, a nuki változat hagyományos csapásmérésre is alkalmassá lett, például Bosznia felett is repültek éles bevetéseket. Ez a változat napjainkban már nincs rendszerben helyét, az utódtípus Dassault Rafale F.3  vette át és ASMP-T termonukleáris fejrészű levegő-föld támadórakétájával egészíti ki a francia atomütőerőt, amelynek másik ága nukleáris rakétákat hordozó hadászati csapásmérő képességgel rendelkező atom tengeralattjárókból áll.

• A 3-XY lajstromjelű Mirage 2000D repülőgép függőleges vezérsíkja. A Diversifié a hagyományos csapásmérő változat. Kétüléses bombázót Antelope terepkövető lokátorral építették. Légiharcra korlátozottan alkalmas, csak kis hatósugarú hőkövető rakétákat hordozhat, levegő-levegő módban radarja mintegy 70km-es hatótávolságból tudja felfedezni a vadászrepülő méretű légicélokat, alacsony érzékelhetőségű 5. generációs harcászati repülőgépek ellen nincs esélye. Specialitása a mélyrepülés és a csapásmérés. Amerikai és francia gyártmányú szabadesésű és lézerirányítású bombákat hordozhat. A repülőgépet a 3. Escadron de Chasse "Ardennes" 3. Escadrille (vagyis a 3. vadászrepülő ezred 3. százada) repüli.

• A Mirage 2000 típuscsalád utódja, a Dassault Rafale (Széllökés). A kacsaszányas konstrukció a jelenlegi Francia Légierő legmodernebb típusa, több változatban közel 200 darab készült belőlük. A kiváló repülési tulajdonságok és potens támadófegyverzet ellenére sokáig nem került exportra, amelynek egyik oka a magas ára volt (amely minden kis sorozatban gyártott repülőgép esetében sokkal nagyobb, mint egy azonos harci-technikai tulajdonságú azonos fejlesztési és gyártási költségű repülőgép esetében). Másik ok az egyéni francia fegyverzet, bár a Rafale-nál már lehetőség van amerikai típusú Mk. sorozatú szabadesésű és Pawevay lézerirányítású bombák függesztésére is. Légiharc rakétákból azonban csak az MDBA MICA változatok és napjainkban már az extra nagy hatótávolságú METEOR került integrálásra. Alapból három változatot készítettek. Az együléses szárazföldi B és C változatok rendszerbe állítását megelőzte a Navalizált Rafale M szolgálatba állítása. Franciaországon kívül, Katarban, Egyiptomban és Indiában állították, illetve állítják hadrendbe a típust. A képen az AdLA (Francia Légierő) Rafale Solo Display látható, amely 2009 óta tart bemutatókat. 

• Atombombázó a földön. A RAMEX DELTA bemutatócsapat 125 CI lajstromjelű K.3 Nucleairé változatú bombázója két  darab egyenként 2000 literes ledobható nagyméretű szárnypóttartállyal van felszerelve. 

• Elfogás után. A SOCATA TB-30 Epsilon engedelmesen repült a Mirage 2000-5F mellett.. Nem is tehetne mást, mert a képen nem látható, de egy másik vadász hátulról fedezi társát és fenyegeti a "Renegade" repülőgépet. Ezt a sztenderd NATO eljárást követi minden készültségi géppár a Nyugat Atlanti Szövetségben (tehát hazánkban is).

• A Francia Légierő igáslova a Német-Francia közös tervezésű C.160 Transall szállító-repülőgép. Az "európai Hercules" nagyon megbízható, bár gyártása még 1967-ben indult. A két turbólégcsavaros megoldás ne tévesszen meg senkit, ez a gép nagyméretű, rakterében 93 felfegyverzett katonát, vagy 88 ejtőernyőst is tud szállítani és 16 tonnáig harcjárműveket képes mérethatáron belül szállítani. A  gallok 79 darab sima szállítóváltozatot állítottak szolgálatba ezek egy része "NG" verzió modernebb avionikai műszerezettséggel. A repülőgép három fős személyzettel repül. A Transall két darab Rolls-Royce Tyne Mk.22 motorjának egyenként 4.225 kW-s teljesítménye van, maximális sebessége 563 km/óra, hatótávolsága teljes terheléssel póttartályok nélkül 1182km. A franciák missziós, elsősorban afrikai küldetéseinek a végletekig kihasználták a repülőgépeket, ezeknél külsőleg lepukkantabb szállító-repülőgépeket csak Oroszországban lehet látni. A váltótípus az Airbus A400M Németországban és Franciaországban is lassan átveszi a stafétabotot.

• Az Eurocopter EC.725 Caracal a Super Puma helikoptercsalád speciális kutató-mentő, és harci kutató-mentő (SAR/CSAR) és különleges műveleti változata. Az új típusjelzése H225M. Magyarország rendelt a típusból 16 darabot, de nem teljesen ebből a modifikációból. A Caracal rendelkezik légi utántöltő lehetőséggel, amellyel az A400M és a CASA C-235 repülőgépekből légitankolható. A helikopter 324 km/óra maximális sebességgel tud repülni a két Turboméca Makila 2A1 gázturbinával amelyek 1176 kW teljesítményűek.

• Manapság a különleges műveleti erők egyre nagyobb szerepet kapnak a haderőkben, a hagyományos haderőnemek rovására. Ezt korunk kihívásaira, az asszimetrikus hadviselésre és terrorizmusra adott válasz, és szállításukat sokszor helikopteres műveleti képességgel növelik. A franciák is bemutattak egy kis "kommandózást" a nyílt napon.
  

• Francia Légierőnek első számú műrepülő csapata a Patruille d' France. Az Alpha Jet-ek a Breguet-Dornier közös gyermekei, a franciák még repülik, de Németország már évtizede kivonta és helyette Amerikában képzi nagysebességű típuson harci repülő pilótáit. 

•  .. és a Francia Légierő második leghíresebb demóköteléke a Cartouche Dore a Cognac-i repülőiskolának oktatóiból összeállt bemutatócsapat. A négy SOCATA TB.30 Epsilon kiképző repülőgépből álló team hármas formációban repült, egy gépe mindig tartalék.

• A SOCATA repülőgépgyár később beolvadt az Aerospatiale vállalatcsoportba, amely elsősorban helikoptereiről híres. Később további vállalatfúziókkal Eurocopter néven ismerték, napjainkban Airbus Helicoptersként Európa legnagyobb forgószárnyas gyártója. Az TB.30 1979-ben emelkedett először a magasba. Az Epsilon névre keresztelt tandemüléses repülőgépből a gallok légierő pilótaiskolája 40 darabot alkalmazott a nyílt nap idején. A típust 2019-ben vonták ki a hadrendből.

Történelmi repülőgépek is a levegőbe emelkedtek, például a Morane Saulnier MS.406 Sváci változata, Supermarine Spitfire, T-6 Texan, A4N Skyraider és Dassault 312-313 szállítógépek.

• A Dassault repülőgépgyár két veterán MD. 312 és 313 repülőgépe.Marcel Bloch már a második világháború előtt megkezdte a repülőgép tervezését. A háború alatt a zsidó származású konstuktőr nevét az ellenállásban Dassault-ra változtatta és ezt a nevét a világháború után megtartotta. A 313-as típus 1946-ben emelkedett először a levegőbe.A sorozatgyártása a repülőgépcsaládnak 1948-ban indult, és a repülőgép az ex.Luftwaffe francia építésű Ju-52m, és a szövetségesek által átadott C-47 repülőgépek mellett az újjáalakuló francia légierő könnyű szállító repülőgéptípusa lett. 325 darab készült belőle, amelyekből később Vietnám, Tunézia és Kambodzsa légierőiben is repült néhány példány. A repülőgép 10 főt tudott szállítani 300km/órás sebességgel maximum 1200 km távolságra.

Manapság egy nyílt napra is érkeznek külföldi résztvevők. A kötelékek közül az olasz Frecce Tricolori és a brit Red Arrows is bemutatót tartott, akárcsak a svájci légierő F-18C-je. Veterán jetek is repültek, például Hawker Hunter vagy De DH-100 Havilland Vampire.

• A Holland Hawker Hunter alapítvány N-294 lajstromszámú F.6A vadászbombázója. A veterán sugárhajtású vadászrepülőgép 1956-ban Coventry-ben épült. A Brit Királyi Légierő 247-es századában repült. A britek kiképző repülőként 1995-ben vonták ki a szolgálatból és magánkézbe került. 2007-ben vásárolta meg a szigetországú tulajdonosától a holland cég. A Németalföldiek is alkalmazták a típust korábban.

• A Nort American OV-10B Bronco az Amerikai Tengerészgyalogság megfigyelő és COIN (partizánvadász) könnyű csatarepülőgépe volt. 1965-ben repült először, sorozatgyártása 1967-ben indult. A bőrnyakúak 114 darabot rendeltek és a vietnámi háborúban vetették be először. A Luftwaffe a típust célvontatóként állította hadrendbe. A képen látható példány katonai jelzése 155454 volt, gyártási száma: 305-065. Civil regisztrációja F-AKZM, és francia magántulajdonban van.

• A Hawker Sea Fury a brit tengerészeti légierő csapásmérő repülőgép volt. A Sydney Camm által tervezett repülőgép első felszállására 1944. szeptemberben került sor és 1945. októberben indult a sorozatgyártása, tehát éppen lekéste a második világháborút. A 864 darab legyártott példányt a brit hordozóflottán kívül rendszerbe állította az Ausztrál, a Kanadai és Holland flottalégierő és a Pakisztáni Légierő. A képen egy ausztrál felségjellel repülő példány látható. Amely francia tulajdonban van és F-AZXJ lajstromszámmal repül. Eredetileg gyári száma: 37733.

A statikus sorban is voltak különlegességek, talán az USAF Davies-Monthani A-10C géppárja volt a legnagyobb reveláció. Lengyelországot Szu-22M4 bombázó, Mi-24W harci helikopter és a CASA-235 szállítógép képviselte. Szlovákiából átrepültek egy MiG-29BSz Fulcrumot, egy L-410UVP könnyű szállító repülőgéppel. A sógorok és hollandok PC-7 légcsavaros gyakorló-repülőgépeket küldtek, a németek az AG-51 Tornado géppárját állították ki.

• A Pilatus PC-7-est az  Osztrák Légierő alkalmazza gyakorló repülőgépnek. A díszfestett példány dinamikus bemutatót is repült.

• Szlovákia a volt Csehszlovák Légierőből örökölt 10 darab MIG-29-eséhez Oroszországból rendelt további példányokat. Végül összesen 21 darab állt hadrendben északi szomszédunknál és ezekből 2013-ben 12 repülőgépet köztük a 6627-es lajstromszámút modernizáltatta a MiG RSzK-val. A repülőgépeket néhány éven belül kivonják, helyettük Lockheed-Martin F-16V vadászbombázókat rendeltek meg az Egyesült Államoktól. A nyílt napon vendégeskedő repülőgép a Szliácsi 1.Letka (század) állományába tartozik, és az orr részén látható nagymacska jelzi, hogy a század NATO Tiger Association tagja a Magyar 59/1 Puma századhoz hasonlóan.

• Az Egyesült Államokból repülték át Európába azt a két A-10C csatarepülőgépet, amely  Luxeuilban statikus bemutatón vett részt. A "repülő tankokat" az USAFE Spangdahelmi repülőbázisára telepítették, rotációs jelleggel expedíciós század részeként, miután haderőcsökkentési szándékkal az ott állomásozó századot visszarendelték az Államokba és ott felszámolták. Jól látható, hogy a GAU-8 30mm-es gépágyú elfoglalja az orr rész majd teljes részét, ezért az orr futóművet eltolva a törzs középvonalától tervezték és építették be a repülőgépbe.

Statikus soron ritkán látható, terepszínű franca Alpha Jet ráadásul két bombás függesztménnyel, de manapság a Mirage-2000B kétüléses harci-gyakorlóvadász is különlegesség.

• 2015-ben is ritkán volt látható és azóta még inkább, kétüléses  Mirage 2000B repülőgép. A kétüléses típusváltozatot oktatásra használják, de gyakorlatilag teljes értéke vadászrepülőgép, annyit eltéréssel, hogy kisebb üzemanyag mennyiség fér belé, ezért hatótávolsága kisebb a Chasseur változaténál. Az orr részébe a 2000-5F-ek RDY lokátora helyett korábbi, gyengébb teljesítményű és kevesebb üzemmóddal rendelkező RDI változatú radar került beépítésre. A repülőgép az EC 2/5 Ile d' Frence századnál repül.Gyártási száma 525-ös 

• A Breguet-Dornier Alpha Jet Európában már csak Franciaországban áll hadrendben. A tompa orrrésszű "E" változat eltér az ex.Német és Portugál légierős hegyes orrú változattól, modernebb avionikájával. A képen látható példány az EE/2/2 Cote D.Or században repült. Különlegessége a szárnyak alatt egy-egy pilonra függesztett ejtőlőszer (máshogy fogalmazva szabadon esésű bomba).

• Egy példány a SOCATA TB.50 Epsilon légcsavaros gyakorló repülőgépből. A 2012-ben még 34 darabos flottát  2019-ben kivonták és  svájci gyártású Pilatus PC-21 beszerzésével váltotta ki a Francia Légierő. 

• A Morane Saulnier MS.733. Alcyon gyakorló repülőgép 1948-ben emelkedett először a levegőbe. Összesen 208 példányban építették és a Francia Légierő állította hadrendbe.Később 40 darabot a Flottának is gyártottak farokhoroggal szárazföldi gyakorlásra.Hordozóra nem telepíthető. Kambodzsa és Marokkó is repült néhány ex. francia példányt. A tandemüléses gyakorló repülőgép maximális sebessége 230 km volt és szárnyaként egy-egy fegyver felfüggesztő ponttal és géppuskával felfegyverzett változata is volt.

• Dassault Mystére 20 SNA egy speciális repülőgép. Feladata, a Mirage IIIE navigációs rendszerének tesztelése volt. Az SNA a - Systéme de Navigation et d' Attacque Mirage III E -  rövidítése.

 Lehetne még sorolni a repülőgépeket, de a lényeg, hogy a "Gloire" ott ragyogott a bázis felett, sok-sok francia lepte el a bázist, és szinte minden típusba (igen, a Rafale légierős és tengerészeti változatába is) be lehetett ülni. A századok iszonyú mennyiségű relikviát árultak, a program reggel 10-től este 6-ig folyamatos volt, ügyesen keverték a kötelékeket a sugárhajtású és dugattyús motoros, légcsavaros repülőgépeket, némi ejtőernyős színezéssel, amely alatt egy gyermekkórus a Marseillaise-t énekelte.

• Franciaországban nagy divat, a sugárhajtású repülőgépek jelentős összegekbe kerülő mini gázturbinával meghajtott csökkentett méretű makettjeinek reptetése. Ez a kollekció sem két forintba, illetve Euróba került..

• Hagyományőrző, második világháborús egyenruhában.

A bázisra, ki és behajtás, és a forgalom nagyon jól szervezett volt. Soha rosszabb repülős rendezvényt. Reméljük, nem kell ismét öt évet várni a Luxeul-i bebocsájtásra.

• Egy Mirage IIIE Gate Guard (kapuőr) repülőgép. A kivont típusokból szinte minden ország egy-két példányt hagyományőrzésből megtart és emlékműként állítja ki. A bázison volt Mirage 2000N is emlékműnek kiállítva.