Az An-225 Mrija (ukránul, oroszul:Мрія) a Szovjetunió idején, Kijevben az Antonov tervezőiroda által 1980-as évek második felében kifejlesztett szállító repülőgép volt. A világ legnehezebb szállító repülőgépe volt, 640 tonnás maximális felszálló tömeggel. Egyetlen megépített példánya volt, fődarabjai egy második példánynak is elkészültek a közben függetlenné váló Ukrajnában. Ez utóbbit 2016-ban kínai együttműködéssel akarták befejezni.

•  Az Antonov cégcsoport teherszállító légitársaságának lógoja (forrás: wikipedia)

• Az Antonov gyár irodaépülete Ukrajnában (forrás: wikipedia)

Petro Balabujev irányításával a tervezése 1985-ben kezdődött meg. Az Antonov főkonstruktőre Viktor Tolmacsov volt. A repülőgép egyik célja a Szovjetunió űrrepülőgépének a Buran-nak szállítása volt. A tervezéstől a repülőgép építéséig három és fél év alatt jutottak el. A viszonylag rövid fejlesztési idő annak volt köszönhető, hogy alapvetően az An–124-en alapul, annak számos berendezését és részegységét – például a hajtóműveket is – alkalmazták. Az An-225 első repülésére 1988. december 21-én került sor Kijevben. 1989 márciusában már 500 tonnás felszálló tömeggel több repülési világrekordot állítottak fel vele.

• Az AN-225 mérete a Boeing 747-8, az Airbus A380-800 és Hughes Repülő Kacsa és a Stratolaunch orbiter hordozóval összevetve (forrás: wikipedia)

• Az AN-225 Mrija a Buran Orbiterrel a franciaországi Le-Bourget repülőterén leszállás közben (forrás: airliners.net)

Az An–225 törzse az An–124 meghosszabbított változata, a két repülőgép törzsének keresztmetszete megegyezik. A törzsben kialakított hermetizált tehertér hossza 43, szélessége 6,4 magassága 4,4 m. A tehertér fölött 60–70 fő szállítására alkalmas utasteret alakítottak ki. A repülőgép teherterébe a felnyitható orr-részen keresztül lehet rakodni. Az elülső teherajtó és a rakodó rámpák nyitása 7 percet vesz igénybe. A törzsön kívül szállított Buran űrrepülőgép rögzítésére a repülőgép tetején rögzítési pontokat alakítottak ki.

• A repülőgépnek nincs hátsó rámpája csak az orr része nyitható.

• A repülőgép speciális kialakítása lehetővé tette, hogy a Mrija "leguggoljon" és a teherrámpát utána lehet szétnyitni. A személyzet egyik tagja távozik közben az oldalajtón keresztül.

• Az orrész nyitva, a rámpa is hamarosan kész. A belül látható lépcsőn (létrán) lehet a pilótafülkét megközelíteni.

• A nyitott orrész. Látható a pilótafülke üvegezése is.

• A belső rakodótér. A tehertér mérete: 4,4×6,4×43 m volt.

• Ebből a szögből jobban látható a tehertér óriási mérete. valamint a felszerelés. A repülőgép külön darúval is fel volt szerelve.

A szárny az An–124 szárnyának átalakított változata. A vezérsíkok esetében azonban nagyobb átalakítást végeztek. A repülőgépen külső részén hordozott űrrepülőgép miatt a hagyományos függőleges vezérsík helyett osztott függőleges vezérsíkokat alkalmaztak. Az An–225-be az An–124-nél is alkalmazott, a Zaporozsei Motor Szics által gyártott Lotarev (Ivcsenko-Progresz) D–18T kétáramú gázturbinás sugárhajtóműből három-három darabot függesztettek a két félszárny alatti pilonokra. A hat hajtómű össz-tolóereje 1377 kN volt.

• A szárny kialakítása. A fesztáv: 88,4 m volt.

• A három Lotarev D–18T  gázturbina. Napjainkban már a sugárhajtómű hivatalos elnevezése Ivcsenko-Progressz D-18T .  Az AN-124 Ruszlán szárnyaira kettő-kettő van függesztve.

• A gázturbina maximálisan 229,5kN tolóerőt tud leadni, és ezekből hat volt a repülőgépnek.

• Láthatóak olajfoltok és a használat nyomai a turbinán. A tárolása sem teljesen európai módon történt.

A hat- vagy hétfős személyzetnek helyet adó pilótafülke a repülőgép orrában magasan, a tehertér ajtaja fölött helyezkedik el. A repülőgép elektronikai rendszerei, rádiótechnikai berendezései és a pilótafülke berendezései megegyeztek az An–124-ével. A gép orrában meteorológiai és navigációs radarberendezés kapott helyet.

• Az AN-225 pilótafülkéje. Az akkori szovjet csúcstechnikát képviselte. Analóg, de ergonomikus kialakítással. (forrás: wikipedia)

• Bejuthattunk a terhertérbe

Futóművét szintén az An–124-é, de öttengelyes helyett héttengelyes főfutóval A földi manőverezés könnyítésére az utolsó négy futótag elfordítható volt. A repülőgép a földön 60 m átmérőjű körön tudott megfordulni.

• Az abroncsok sora. A 2x7 tengelyen 14 darab gumiabroncs volt felszerelve, amely kellett is ekkora teher mozgatásához.

A repülőgépet az Antonov saját szállítócége repülte, amely az An-225 mellett több An-124 Ruszlán és egy An-22 Antej (Anteusz) nehéz szállítórepülőgépet is használt.

A repülőgép a világ szinte minden pontjára repült, nehéz és nagyméretű rakományokat hordozva a levegőben. A „béke” követe volt, Oroszország, Ukrajna, Kína, Egyesült Államok és sok-sok más ország repülőterein fordult meg polgári célú rakományokkal.

• A soha le nem gyártott No2-es példány fődarabjai Ukrajnában. 1989-ben kezdték meg gyártását. A géptörzs legalább egy évtizede kész már. Nem tudni jelenlegi sorsáról. (forrás: Twitter)

• A legyártott törzs egy másik kameraállásból (forrás: twitter)

A repülőgépet Ukrajna a NATO-val közösen a SALIS együttműködésben is alkalmazta szállítási feladatokra.

Magyarországra egyetlen alkalommal 2008. január 19-én érkezett a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtérre a MOL olajipari járműveinek elszállítására. Először két An-124 fordulót terveztek végül a Mrija egyetlen repüléssel vitte el a szállítmányt. A Kelet-Európában uralkodó időjárás miatt az An-225 érkezése több alkalommal tolódott, végül 12.38-kor szállt le, erősen ködös időben a repülőgép. A repülőtéren várakozó több 100 ember gyakorlatilag semmit sem látott az érkezésből.

• Azon a borús, ködös nappalon 2008. január 19-én először és utoljára érinti a betont az An-225 Budapesten.

• A csekély láthatóság nem okozott gondot sem a repülőgép-vezetőknek, se a repülőgépnek. Csak a spottereknek.

• A fékszárnyak teljes kitérítéssel csökkentik az óriás sebességét.

• Méltóságteljesen taxizik az állóhely felé a Mrija

• Az orr dupla főfutója sem általános megoldás.

• Mint a kamionokon. Az Antonov Cargo elérhetőségei.. Valljuk be, nem innen tudták a speditőrök, hol kell rendelni a légifuvart.

• A három hajtómű ..

• A hatalmas osztott függőleges vezérsíkok is egyedi látványt adtak a repülőgépnek.

A Blogger abban a néhány tucat szerencsés között volt, aki meghívást kapott és a futópálya mellett láthatta a repülőgép érkezését.

• Az állóhelyen, az oldaljató már nyitva. Mint látható az idő "vigasztalhatatlan".

• A repülőtéri kiszolgálás hamarosan érkezik. Várjuk az orrész felnyitását.

• Szép repülőgép volt.

• Látszik a használat az orr részen is. Kopások, festékhiányok.

• Lassan nyílik a tehertér..

• Itt már jobban látható .

• Tartalék pótkerék és mellette egy "tartalék" kis szék.

Az indulás este 20 óra 30-kor volt, teljes sötétségben volt. Ekkor nem gondoltuk, hogy utoljára látjuk az óriást hazánkban.

Az An-224-es a használat során természetesen sok javításon és üzemidő hosszabbításon esett át. Ezeket mindig a Gosztomelben, az Antonov „gyári” repülőterén végezték el, ahol a gép hangára is felépült. 2019-től 18 hónapon keresztül felújításon és modernizáción esett át. Ennek során új hajtóművezérlő rendszert kapott. A felújítás után 2020. március 25-én emelkedett először a levegőbe, és nagyjavítása után 2020. április 11-én indult első üzemszerű útjára. 2020 utáni időszakban Kínából szállít Európába egészségügyi eszközöket a koronavírus elleni tevékenységhez.

• Járt ez a madár a világban I.

•  Járt ez a madár a világban II.

• Ha elfelejtenénk. Innen lehetett fuvart rendelni.

• Fotósok, médiamunkások a tényleges rakodás előtt.

• Megjöttek a MOL Olajiparban nélkülözhetetlen talajverő gépei. A repülőgép egyébként Ománban indult, öt darab  24 tonnás szeizmikus vibrátort szállított.

• Az ötből az egyik.  A talajvibrátor segítségével olyan rugalmas rezgéshullámokat lehet kelteni a talaj felszínén, amely akár 3-4000 méterből visszaverődve segítenek megismerni a föld mélyének szerkezetét. A visszaverődő rezgéshullámok regisztrálásához használt kábelek és geofonok, valamint a központi regisztráló egység (ami nem más, mint egy számítóközpont), tömegében szintén meghatározó, mintegy 30 tonnát tesz ki.

• Az utolsó találkozásom az An-225-el Pápa feletti Magyar Légtérben, 2021. őszén.

Az Ukrajna elleni 2022. február 24-én kezdődő orosz invázió első napján is Gosztomel repülőterén a hangárjában tárolták a repülőgépet repülésképtelen állapotban, mert hajtómű és futómű javításon, karbantartáson volt. Az orosz erők Mi-8MTV szállító és KA-52 harci helikopterek bevetésével deszantosokat szállítottak a repülőtérre, ahol összecsaptak az ukrán erőkkel. Az ukránok visszaverték a támadókat. A deszantosok fő feladata volt, hogy biztosítsák a repülőteret a pszkovi ejtőernyős hadosztály IL-78 szállítórepülőgépekkel való átszállítására. Nagy valószínűséggel az ukrán Mirgorodi bázisról felszállt két Szu-24 bombázó repülőgép a futópályát romboló bombázással megakadályozta a repülőtéren a szállító repülőgépek landolását.

• Az An-225 amikor nem "dolgozott" itt javították, tartották karban a repülőgépet a Kijev melletti Gosztomel repülőtéren, amely egyben az Antonov "gyári" repülőtere is volt.

Február 25-én az Antonov-cég Twitteren azt írta, hogy nincs pontos információja a repülőgép állapotáról. Február 27-én meg nem erősített fényképeket tettek közzé a Twitteren a gosztomeli repülőtér hangárjában felgyújtott és a megsemmisültnek hitt repülőgépről.

• Az először kitett kép a Gosztomeli repülőtér pusztításáról. (forrás: Twitter)

Később az Ukroboronprom (az Antonov anyavállalata) közleménye megerősítette, hogy a gép a február 24-én kezdődött orosz támadás során megsemmisült. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is erről számolt be a Twitteren, és újjáépítést ígért.

• Egy kis remény, bár a hangár elől rongálódott. (forrás: Twitter)

• A farokrész egyben volt, többek szerint megúszta a támadást az óriásgép. (forrás: Twitter)

Március első napjaiban egy február 28-án készített műholdképet tettek közzé, amelyen a gép farka sértetlennek látszik.

Március 4-én egy orosz tévéstáb által készített felvétel szerint a repülőgép jobb szárnya és az orra letört. Az orrész a pilótafülkével együtt gyakorlatilag megsemmisült, a gép súlyos károkat szenvedett.

• Egy orosz forgatócsoport által készített felvétel végett vetett a találgatásoknak. A repülőgép menthetetlenül és javíthatatlanul elpusztult.

• Az orrész, a törzs és a szárnyak is komolyan károsodtak.

• Az orrész a felirattal, An-225

• A repülőgép roncsa és előtte a háború egy kis darabja.

Ezzel a volt Szovjetunió (Ukrán és Orosz) repülőtechnika pótolhatatlan repülőgépe veszett oda a háborúban. Az Antonov többi repülőgépe An-124-esek és az An-22-ről nincs hír, több repülőgép külföldön tartózkodott, vagy tartózkodik a háború alatt. Hasonlóképpen nincs hír az egyetlen An-70 katonai szállító repülőgépnek állapotáról.

Az Aeropark Budapest videója az An-225-ről