A rendszerváltás óta a regnáló kormányok általában leépítették a Honvédséget, szaknyelven képességeket vesztett haderőnk. Nem csak a kormányokat lehet érte szapulni, mert az Antal, Horn, Orbán, Gyurcsány kormányok egyaránt alulfinanszírozták a haderőt, ennek fiskális és nemzetközi okai is voltak. Az iraki háborúk, majd különösen 2001. szeptember 11 (a New York-i ikertornyok lerombolása után), előtérbe kerültek az az Egyesült Államok stratégái által kitalált doktrína, hogy a költséges, lassú szállítású, drága fenntartású szárazföldi (láncos) nehéztechnika helyett, légúton szállított kerekes harcjárművekkel, légi támogatással speciális könnyű gyalogsággal (különleges műveleti erők) lehetséges a konfliktusokat megnyerni. Ezt a NATO is annak idején átvette.

Az amerikai kerekes harcjárművek (Interim Armored Vehicle - átmeneti páncélozott jármű) szellemi atyja Erik Shinseki tábornok volt. A sikertelen boszniai akciók során saját bevallása szerint beleszeretett az orosz és európai négy és hattengelyes (orosz BTR-ek,  olasz Centaurók, és francia AMX-10RC)  járművekbe. Elképzelése az volt, hogy az FCS - Future Combat System vagyis új generációs páncélozott harcjárművek bevezetéséig átmeneti megoldásként egy megnövelt mobilitású járművet készíttet, amely békefenetartó műveletekre alkalmas és bárhová gyorsan telepíthető. A "köztes" dandárok szerepe az lett volna, hogy a lassú és gyengén felfegyverzett gyalogos és a nehéz páncélos csapatok közti űrt betöltse. A sors iróniája, hogy mire elkészült a program a balkáni műveletek e szakasza véglet ért és a jármű alacsony intenzitású háború műveletekben került bevetésre, amire gyakorlatilag nem alkalmas. Közepes és magas intenzitású harcokra meg még kevésbé. Nos ez a doktrína és a kerekes könnyű-páncélos dandárok fejlesztését hirdetve az európai, különösen a kelet európai haderők, amelyek komoly forráshiánnyal küszködtek egymással versengve vonták ki a lánctalpas technikát a hadseregeikből. Magyarország nagyszámú T-55AM és T-72 harckocsikat BMP-1 gyalogsági harcjárműveket, 2Sz1 és 2Sz3 önjáró lövegeket, és a teljes rakétatüzérséget kivonta a hadrendjéből. A maradék néhány század harckocsi és D-20 vontatott tarack mellé, orosz államadóságból beszereztek BTR-80 és 80A kerekes harcjárműveket, de azok még a Strykernél is védtelenebb és műszakilag gyenge páncélozott szállító járművek.

• A Stryker, annak is a Mobile Gun System változata. Máig kalapálják az amerikaiak, de igazából nem váltotta be a reményeket

• A magyar kormányok kivonták a nehéz elsősorban lánctalpas technikát 2016 előtt. A T-72-es harckocsik egy részét némileg üzemidő hosszabbítással Iraki amerikaiak által protezsált kormánynak adtuk. (néhány darabot a festése alapján azonosítva még az Iszlám Köztársaság is használt). Az önjáró és rakétatüzérség is ment a kukába. A BTR-80/80A járművek jelentették a Tatai harckocsiszázadon (amelyet később zászlóaljnak neveztek de nem volt benne elég harckocsi) és a BRDM páncéltörő osztályokon kívül a páncélos technikát.

A közelmúlt és napjaink közepes és magas intenzitású konfliktusai, köztük legjobb példa az Ukrajna és szakadár köztársaságok polgárháborúja ismét doktrína és fejlesztésváltást eredményeztek.

A nehéztechnika ismét előtérbe került és minden nyugati és keleti haderő modernizált, védettebb, korszerű tűzvezetésű és hálózati hadviselésre alkalmas harckocsikat valamint új gyalogsági harcjárműveket akar szolgálatba állítani. A gyalogsági harcjárművek közül az amerikai Bradley, brit Warrior, vagy éppen a BMP-2/BMP-3 helyett még védettebb gyalogságot a harctérre szállító és ott tűztámogatást adó jármű prototípusokat építettek. Ezek a járművek a követelmények miatt még nehezebb lettek mint elődeik, gyakorlatilag elérték az 1980-as évek 40-55 tonnás harckocsik tömegét, azok védettségének elérése nélkül. Azért nem lehetnek hasonló védettségűek, mert a 6-9 katona helyét is ki kellett alakítani, ezért nagyobbak, magasabbak, szélesebbek mint a harckocsik, tehát azonos mennyiségű páncélt nem lehetséges a súlyhatárok betartásával rászerelni az ilyen kategóriájú járművekre.

• Egy Stryker a nyáron megrendezett Brave Warrior hadgyakorlaton. Magas intenzitású harcban túlélőképessége erősen limitált.

• Két lövészeket is szállító harcjármű, két filozófia. Az orosz BTR-80 páncélozott szállítójármű és a jóval nehezebb Bradley gyalogsági harcjármű. Mindkettő a hidegháború terméke. Az új generációs páncélozott harcjárművek ezeknél jóval nehezebbek, hálózatos hadviselésre készültek és védettségüket aktív és passzív ellentevékenység rendszerekre bízták. A páncélzat is fontos, de az utolsó lehetőség. Fontos tény, hogy nem emelkedett a páncélzatok védelme a járművek árával arányosan.

Magyarország haderejébe a Zrínyi Haderőfejlesztési programban szintén az öreg és még konvojkíséretre is alkalmatlan, egyedül tűzerőben megfelelő BTR-80A páncélozott szállító harcjárművek helyett új a modern XXI. század követelményeinek megfelelő járműveket akart rendszeresíteni. Eltérően az összes eddigi jobb és baloldali kormányzat beszerzési elvétől, a nyertes járművek vegyesvállalatokon keresztüli hazai gyártása mellett döntöttek.

A Fidesz amely 2010 óta hatalmon lévő párt és holdudvara a kezdetei oroszbarát politika után, katonai vonalon ismét Európa felé nyitott (de Oroszországtól sem fordult el teljesen). A gyalogsági harcjármű kiválasztásánál sok választási lehetőség volt, mert nyugaton a német hadiipari cégeken kívül, Svéd, Finn, Svájci valamint brit/amerikai cégcsoportok terveznek, gyártanak nagyobb mennyiségben ilyen kategóriájú járműveket.

A németek felé fordulást a magyar bel és külpolitikai okokon kívül, amelyről e posztban nem kívánok írni, az is segítette, hogy a német hadiipar felfedezte, hogy a második világháború után a termékeit a hazai kormányzatok a demokratikus berendezkedésű országokon kívül nem engedik eladni (például Szaúd Arábia nem vehetett Leopard2 harckocsikat, Törökország nem modernizálhatta saját Leo2-it német eszközökkel a német Bundestag döntése értelmében), így ezeken a piacokon globális vetélytársaik nyerik a versenyt. Magyarország regnáló kormányzata viszont ilyen "aggályokkal" nem rendelkezik, lásd a Török, Azeri, Kínai és Orosz kapcsolatokat. Tehát kihelyezett gyártással, gyártástervezéssel, magyar lógó alatt, olcsóbb munkaerővel készítve a "baráti országok Rheinmetall" a diktatúrák pedig magyar névvel elnevezett járműveket kaphatnak. A profit nagyobb része a többségi tulajdonos német cégeké, de a profit maradék része, amely nem csekély összeg amennyiben állami kézben marad a cég, akkor hazánk, ha magánkézbe (magán tőkelapok részére) akkor a Fidesz holdudvar milliárdosai zsebében landolnak. Nos a kereslet és kínálat megtalálta egymást.

A kérdés már csak az volt, hogy melyik jármű mellett tegye le a beszerzést bonyolító, kiválasztó szervezet a voksot, természetesen a hadsereg szakértőinek bevonásával.

• A nyertes a Rheinmetall Kettenfahrzeug KF-41 (41-es típusú lánctalpas jármű)

Két ilyen párhuzamosan készülő prototípus volt, a KMW (Krauss-Maffei-Wegmann) Puma és a Rheinmetall Lynx harcjárműve. Ez előbbi vadi új fejlesztés volt, erős, védett, viszonylag alacsony, de nagyon szűk belső térrel, és sok-sok kezdeti műszaki hibával. A másik versenyző a Kettenfahrzeug 41 (KF-41) Lynx az előző Marder harcjárművek újragondolt változata, teljesen más külsővel, nagyobb, több katonát tud szállítani, de kevésbé védett mint a Puma azonos tömege ellenére. Ami még lutri, ez a jármű prototípusokból tervezőasztali makettekből valamint számítógépes tervekből állt, mert a Bundeswehr szoros küzdelembe a KMW termékét választotta, sőt már közel 500 darabot rendszerbe is állított. Sok német szakértő szerint is hibás volt a döntés, a Lynx lett volna jobb választás. Magyarország a Lnyx-et választotta, amely hazánkban a Hiúz nevet kapta. (Egyébként a Lynx magyarul Hiúzt jelent, a második világháború óta minden német páncélozott jármű nagymacska nevet kapott, emlékezzünk a Panther, Tiger, Leopard, Wiesel, Puma, Gepard, Ocelot és a többi harcjárműre.) A Lynx-et egyébként hozzánk hasonlóan Ausztrália is kiválasztotta 450 darabot gyártanak szintén hazai licencgyártással 13.3 milliárd dolláros bekerülési költségen.

• Az első bemutatón még hagyományos zöld festéssel a prototípus.

Magyarországon a Lynx gyártására, méghozzá német többségi tulajdonnal vegyesvállalatot alapítottak, majd a döntéshozók kijelölték Zalaegerszeg és környékén a ZalaZone ipari parkban, a gyár és a hozzátartozó tesztpálya helyét. A környéken képzett illetve átképezhető munkaerő is lakik nagyobb számban, hiszen sok autóipari beszállítónak dolgoznak jelentős számban Zala megyében, de az elektromos járművek elterjedésével, amelyek tizedannyi alkatrészből készülnek, munkájukat valószínűleg elvesztik és a hadiipari gyártás tárt karokkal fogadja a képzett munkaerőt.A projekt mértéke 60 Milliárd magyar forint.

• Zalaegerszegen a harcjárműpályán kívül járműipari tesztpálya is épül, tehát a magyar járműgyártás/összeszerelés központja le Zala megye.

A Lnyx harcjármű családot a németek nem gyártják, tehát exportmegrendelés esetén akár még a Bundeswehr megrendelések is itt kerülnek összeszerelésre. Az összeszerelés furcsa szó, a kománypártiak utálják, az ellenzék hangsúlyozza. Az biztos, hogy a Vas és Acél országa nem vagyunk, tehát a páncéllemezek nem itt fognak készülni, ahogy a precíziós rendszerek, elektronika sem, mert erre hazánknak nincs iparága. Tehát például sem az ágyúcsövet sem a tűzvezető rendszert nem mi fogunk gyártani hozzá.

• A löveget nem mi fogjuk gyártani, utoljára az ágyúcső gyártás Diósgyőrben volt még a rendszerváltás előtt. Látható,hogy a KF-41 Lynx/Hiúz prototípus 30mm-es  lövege huzagolt.

• A különleges RMG 7,62mm-es géppuska három csöve ellenére nem forgó "Gatling" rendszerű gépfegyver. A német MG-3 géppuskából fejlesztették ki, amely többek között a Leopard2 másodlagos fegyverzetében van. A hazai Leókhoz viszont belga Herstal géppuskák lesznek. Miért? Mert azok vannak a H145M és H225M helikopterekhez is. A kulcs a szabványosítás.

Azonban alkatrészeken kívül félkész termékeket is fogunk kapni, amelyek végső megmunkálása itt történik. A Rheinmetall Hungary Zrt. tervek szerint a 218 darab megrendelt magyar haderő részére megrendelt Hiúzból 172 darabot gyárt majd haza földön.Az első negyven járművet félig-meddig manufakturális módszerekkel, tehát nem robotokkal, Németországban készítik és megtervezik a nagyüzemi gyártáshoz szükséges technológiai lépéseket, folyamatokat, amelyet a Zalaegerszegi gyárra implementálva kezdődhet a termelés. A magyar beszállítók aránya a gyártás folyamatában egyre nagyobb lesz az elképzelések szerint. A gyár portfóliójában a kutatás-fejlesztés és a katonai járművek tesztelése is szerepel. Az üzem melletti tesztpálya első ütemét a nyáron már átadták, a ZalaZone ipari parkban.

• A Hiúz lassan gördül a leendő gyár betonoszlopai között.

Az is biztos, hogy a Hiúz IFV (gyalogsági harcjármű) bázisán kialakítható, és tervezés alatt van, légvédelmi, páncéltörő, aknavető, egészségügyi és páncélozott szállító jármű változat is, amelyek szintén itt készülhetnek. Például a Bundeswehr az önjáró aknavető változatra érdeklődést mutat, de a légvédelmi változat "Skyranger" toronnyal felszerelt változata előtt is komoly exportpiac nyílhat, hozzátéve, hogy a Magyar Haderőnek is szükséges belőle a csapatlégvédelmi rendszerét erősíteni. Tehát nincs kőbe vésve a 218 darabos megrendelés, hiszen más feladatkörökre azonos alvázon más felépítménnyel több harc és harci műszaki változat kerülhet gyártásra.

• A digitkamó festés ellenére ez a jármű ugyanaz, amit először zöldre festve láthattunk. A KF-41-ből sok prototípus nem létezik. A torony formája is változhat. Valószínűleg Lance 2.0-ás toronnyal és MK30-2/ABM gépágyúval felszerelt gyalogsági harcjárműveink lesznek.

A Bokréta ünnepségen, amely egy németektől átvett magyarrá vált szokás, hogy az építők meghívják a megrendelőt, akkor amikor elkészül az épület legmagasabb pontja, részt vettek a magyar honvédség és a védelmi ipar vezetői. Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos, dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter, dr. Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka és dr. Palkovics László Innovációs és Technológiai Miniszter is. Maróth Gáspár, Benkő Tibor és Ruszin-Szendi Romulusz foglalkozik ténylegesen katonai kérdésekkel, Palkovics Lászlóhoz sok minden más is tartozik a Fudan  Egyetemtől a IFSZ-n keresztül, bár elismerten jó szervező, de inkább pártkatona. Német részről Armin Papperger, a Rheinmetall AG igazgatótanácsának elnöke vett részt az ünnepségen. A beruházás nagyságát érzékelteti, hogy 25 ezer négyzetméteren elterülő kétszintes gyárban, amely legmagasabb pontja 21,5 méter készülnek a Hiúz harcjárművek. A kétszintes épület alsó része a szerelőcsarnok, amely legnagyobb belmagassága 13 méter lesz és tervek szerint 10-25 tonna teherbírású daruk fognak beépítésre kerülni. A felső színt az irodák és egyéb helyiségek színtere lesz. Az ünnepségen előzetes egyezmény is aláírásra került a Várpalotára tervezett lőszergyártással kapcsolatban. Maróth Gáspár kormánybiztos elmondta, hogy tervben vagy egy új kerekes harcjármű tervezése és gyártásának előkészítése is.

• Akik nélkül nincs haderőfejlesztési program. dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos. Hadügyérünk oldalán Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy a Magyar Honvédség parancsnoka. Az Ő talán legfontosabb feladata az új eszközök harcképességének biztosítása. Ehhez elsősorban a humán erőforrás oldalt kell erősítenie.Új fegyverekhez, doktrínához magasan képzett katonák és parancsnokok is szükségesek.

• Ez a joviális úr Armin Papperger a Rheinmetall Defence igazgatótanácsának elnöke. Nehéz elképzelni, hogy olyan termékekkel foglalkozik amelyekkel embereket lehet gyilkolni. No legyünk morálisak: elrettentő erőnek kell, nem tényleges háborúra. Nem szebben hangzik??

• Újabb Rheinmetall előszerződés. Várpalotán gyártanának a kézifegyverek űrméretétől kezdődően egészen 105mm-es lövegek lövedékéig lőszereket. Ez az üzlet még nincs meg, szándéknyilatkozat.

A bokrétaünnepen az MH 86. Helikopterbázis szinte vadonatúj H145M típusú helikoptere közül a 08-as lajstromszámú emelte a bokrétát az épület tetejére. Az ünnepségre három darabbal repültek át Szolnokról, az egyik Budaörsi a másik pedig Székesfehérvári közbeeső landolással. Ez nem erőpazarlás, a hatályos szabályok szerint a honvédelmi miniszter és a honvédség "parancsnoka" nem repülhet ugyanazon repülőeszközzel. Hasonló szabályok vannak érvényben például az Egyesült Államokban vagy Lengyelországban. A bokréta felhelyezése után, a jelenlegi munkaterületet, megtekinthették a meghívottak így a Blogger is.

• Érkezik nagy rotorszéllel a H145M helikopter. A csörlőberendezés már üzemkész állapotban.

• A bokréta feldíszítése német és magyar zászlós szalagokkal. 

• Az öltönyöket, kosztümöket és hölgyek frizuráit belepte a Zalai homok..

• Itt már fenn az épületen a bokréta.

• A készülő üzemcsarnok felső része az irodáké. A kilátás szép lesz. Milyen lesz az üzlet kilátása? A hazai gyártás mellett az export lenne fontos, hiszen 300 járműért nem érdemes ekkora gyárat építeni. De gyártmánytervezés és piackutatás akár ezer+ os gyártást is eredményezhet.

Az ünnepség részeként Lynx/Hiúz prototípus a tesztpálya nyáron elkészült részén tartott kis bemutatót. A meghívottak beülhettek a csapatszállító rész belsejébe. Érdekes módon be lehetett fotózni hátulról a járműbe, de beülve már képet nem lehetett készíteni.

• A dinamikus bemutatón elgördülő Hiúz.

• Az akadálypálya jelenleg egy beton, és egy nagyobb homokkal borított körpályából egy kis dombból és vizesárokból áll. A pálya azonban folyamatosan épült, minden lesz ami a tesztelésekhez szükséges.

• A vizesárokból kijöve még a vízcseppek a gumibetétes lánctalpakon.

• A "nyuszibusz" belseje. A lövészek ülései akna elleni védelemmel is el vannak látva, a talpukat nem a jármű alján, hanem az ülés lábtartóján kötelesek tartani a szabályzatnak megfelelően.
   

• Tábornokok egymás között. Dr. Koller József phd. dandártábornok az MH 86. Helikopterbázis  parancsnoka, Lőrincz Gábor dandártábornok az MH 25. lövészdandár első embere. A felvarrókat nem fényképeztem le, de Koller tábornok már a H145M patch-et hordja (kiváló Mi-24 demópilóta is volt egykor őrnagy korában), Lőrincz tábornok Leopard 2A7HU felvarróval, és hátul az egyik tiszten már Hiúz felvarró is ékeskedett.

• Az ünnepség végén a 08-as lajstromszámú H145M búcsúzott el a levegőből.

A poszt határait feszegeti, hogy az "új" nyugat európai trend, amelyet Oroszország is átvett, tehát a nagy tömegű védett gyalogsági harcjármű tényleges harcban európai hadszíntéren beválhat-e, mivel a tapasztalatok amelyek alapján fejlesztésre kerültek, a közel-keleti sivatagos hadviselésen szerzett harcérintkezéseken alapulnak. Az úszóképesség hiánya például problémát okozhat, mert Európában 50km-ként folyók, patakok átereszek vannak, ellentétben Szíriával, Irakkal. A sok fejlesztés ellenére, amelynek egy része védettséget kívánja erősíteni, és elsősorban aktív, tehát nem páncélzat alapú ellen-tevékenységi rendszer, mennyire lehet hatásos több oldalról indított páncéltörő rakétákat és lövedékek ellen, mert modernség ide-oda, még egy ilyen korszerű gyalogsági harcjármű páncélzatán keresztül is egy 30-40 éves 105mm-es ágyúból kilőtt páncéltörő lövedék még szemből is úgy átmegy, mint libán a fos. Oldalról maximum a nehézgéppuskák, esetleg 20-30mm-es gépágyúk ellen védenek, még kiegészítő páncélzattal is. A most rendszeresítésre kerülő gyalogsági harcjárművek magassága, szélessége is meghaladják a régebbiek értékét, tehát könnyebben felderíthető azonosítható célpontok. Az aktív rendszerek harcban még alig próbáltak, a közel-keleten az izraeliek és az oroszok rendelkeznek tapasztalatokkal elsősorban aktív rendszerekkel páncéltörő rakéták elleni harcban, illetve a közel keleti konfliktusok és az ukrán szakadár köztársaságok területén vívott harcokban használtak passzív  rendszereket (különféle előtét és reaktív páncélzatokat).

• Célok az izraeli RAFAEL Spike LR2 páncéltörő rakéta célmezejében. Ha ellenség alkalmazza ezt a rakétát, nekünk lőttek... De a Hiúzon  is lehet belőle, mivel a torony oldalán lévő zárt fegyverkamrában 2-4 darabot hordozhat, tehát a Lnyx egyben páncélvadász jármű is. (forrás: RAFAEL)
  

• A lőszergyártáson túl tárgyalások folynak kettő és háromtengelyes kerekes harcjárművek fejlesztéséről és gyártásáról/összeszereléséről. A Rheinmetall Boxer modern jármű, gyakorlatilag a Lynx kerekes testvére, azonos fegyverzettel toronnyal is ellátható.. Lehetséges egy magyar változat is..

Ezek azonban a jövő kérdései.

Az azonban biztos, hogy a gyártásra kerülő új harcjárművek nemzetközi élvonalú harceszközök lesznek. A pénzügyi konstrukciók, tehát a védelmi iparban megalakított vegyesvállalatok az állam vagy magán tőkealapok kezébe kerülnek (utóbbi esetben jórészt kikerülnének az állam és a parlament fennhatósága alól) az a 2022-es választási eredményektől is függenek.

• A blogger fiai már Lynx/Hiúz függők.. Ami szívfájdalmuk, hogy a World of Tanks-ban nem vezethetik..