A RepTár Szolnoki Repülőmúzeum 2019. október 22-én a Lengyel Nemzetvédelmi Minisztérium támogatásával 2020. március 15-ig a fedett kiállítási csarnokában bemutatja a Messerchmitt Bf-109G6 vadászrepülőgépet.

A vadászrepülőgép hazánk repülőtörténelmében jelentős helyet foglal el. Magyarországon a hivatalos jelölése nem Bf-109, amely a Bayerische Flugzeugwerke repülőgépgyár rövidítése, hanem a tervező családnevének kezdőbetűiből Me-109 volt. Hazánk a vadászrepülőgép gyártására 1941. június 6-án kötött szerződés Németországgal.  A győri Magyar Waggon és Gépgyár Rt. kapta a sárkányok gyártási licencét. A Magyar Honvéd Királyi Légierő a típusváltozatok közül először Bf-109D repülőgépeket kapott. Ezek a repülőgépek ekkor már a Lufwaffe állományában második vonalbeli repülőgépeknek számítottak a sikeres Emil és Friedrich változatok mögött. A használt repülőgépek Bécsi nagyjavítás után került a Légierő állományába.

• A Bf-109 vadászrepülőgépek itthon Me-109 típusjelzéssel repültek

A világháború elején vadászlégierőnk olasz gyártmányú Cr-32/42, Regianne Re-2000 típusokkal harcolt a keleti fronton. Utóbbi némileg áttervezett változatát, a Héját szintén licenc alapján gyártottuk. Az olasz repülőgépek elmaradtak a német vadászok mögött és Horthy István főhadnagy kormányzó helyettes repülőhalála után, 1942. október 10-től megkezdődött a pilóták átképzése Bf-109F típusváltozatra. Az állomány öt napos átképzés után már éles bevetéseket teljesített.

• A Lengyelországban kényszerleszállt Bf-109G6 repülőgép fegyverzete három gépágyúból állt

Közben Győrben megindult a gyártás és december 30-án berepülték az első itthon gyártott Me-109-est amely már az akkori legerősebb DB605 aggregáttal készült Gustav változat volt. A honi légvédelem századainál lassú ütemben, de megkezdődött az átfegyverzés a korszerű típusra. 1944. áprilistól az angolszász szövetséges Légierők megkezdték hazánk bombázását. Az elsősorban amerikai repülőegységek többszáz bombázó és kísérő vadászrepülőgépből álló formációi ellen a Légierőnk 20-30 vadászrepülőgépes Me-109 kötelékeket tudott bevetni.  A magyar vadászok harcát támogatták a német déli hadseregcsoport alárendeltségébe tartozó Luftwaffe repülőegységek. Ezekben a harcok olyan pilóták nevét ismerte meg az ország, mint Lőrincz Mátyás szakaszvezető, aki három légigyőzelmet aratott egyetlen bevetésen. Molnár László főhadnagy, Szentgyörgyi Dezső zászlós, Tóth „Drumi” Lajos hadnagy, Tobak Tibor hadnagy és a többi hajózó, vitézül harcolt a nagy számbeli fölényben lévő ellenséges repülőgépek ellen. A leghíresebb alakulat a Vitéz Heppes Aladár parancsoksága repülő alatt 101. "Puma" Honi Légvédelmi Vadászrepülő osztály majd ezred volt. A vadászosztály három százada a 101/1 Zongora, a 101/2 Retek és a 101/3 Drótkefe Veszprémi környékéről repülte bevetéseit. A vadászalakulat pilótái a háború végéig 396 igazolt légigyőzelmet értek el. Lelőttek 61 darab négymotoros amerikai gyártmányú bombázó repülőgépet, amerikai kísérővadászokat, és a Szovjet Légierőből is 70 darab repülőgépet. A Pumák 51 pilótája halt repülőhalált, eltűnt 21 hajózó.

A Legeredményesebb pilóta Szentgyörgyi Dezső volt 29 igazolt légigyőzelemmel.

• A Bf-109 egyik gyenge pontja a kis terpesztésű futómű volt.

A RepTárban kiállításra került Bf-109G6 vadászrepülőgépet Németországban, a Regensburgi gyárban 1944-ben készítették 163306 sorozatszámmal és RQ+DS oldaljelzéssel. 1944. május 10-11-én repülték be, majd a 2/JGr West egységhez került. Ott a piros 3-as oldalszámot kapta. május 28-án Ernst Pleinest őrmester kényszerleszállást hajtott végre a vadászrepülőgépen Trebun tóra. A pilóta repülőhalált halt a holttestét a repülőgépből kimentették. A Bf-109G6-os 55 évig volt a tó mélyen, majd 1999-ben kiemelték és a Lengyel Sasok Alapítvány restaurálta.

• A műszerfalat többé-kevésbé restaurálták, többek között hiányzik a gázkar, a "REVI" célzóberendezés és több műszer..

• Ez a változat még nem "Galland süvegnek" nevezett ERLA Haube fülketetővel készült, hanem a régi rácsos szerkezetűvel. A kilátás rosszabb volt belőle, és nagyon szűk volt a pilótáknak.

A repülőgépet 2019. október 22-én mutatták be a RepTárban. A megnyitón Kovács Ákos a múzeum igazgatója, méltatta a repülőgépet, majd a Krakkói Múzeum képviselője beszélt az együttműködésről. Az eseményen részt vett a második világháború Puma vadászok utolsó élő tagja, az 1923. szeptember 3-án született Frankó Endre hadnagy. Ő először a 101/6. Kölyök századhoz került „Messzer” átképzésre, majd 1945. februárban a 101/3. Drótkefe század tagja lett. Első bevetéséig csak 6 óra 10 percet repült Me-109-el Néhány bevetés után az ezredből újra 3 százados osztály lett és a fiatal tapasztalatlan pilótákat köztük Endrét is tartalékba helyezték. Később a legendás Lévay „Szőr” Győző 102. csatarepülő osztályához keresett pilótákat, ekkor oda jelentkezett repülőgép-vezetőnek, de a Focke-Wulf Fw-190 vadászbombázókat megsemmisítették. Endre az ezreddel 1945. május 5-én szovjet fogságba esett.

• Frankó Endre az utolsó élő Puma a második világháborúból. A baboskendő a nyakában a Puma vadászok jelképe volt.

• Endre bácsi a Me-109 előtt. A háború után Ő tervezte a budapesti Libegőt!

• Frankó Endre és Kositzky Attila, két korszak két ikonikus repülőgép vezetője

A rendszerváltáskor újjáalakított 59/1 Puma vadászrepülő század volt hajózói közül Nagy István és Zsámboki Tibor ezredesek is részt vettek az ünnepségen, akárcsak a Légierő volt parancsnoka, Kositzky Attila altábornagy, a Szolnoki Helikopterbázis parancsnoka Dr. Koller József dandártábornok és több tiszttársa.

• Az újkori Puma vadászok közül Zsámboki Tibor ezredes az 59/1 harcászati vadászrepülő század parancsnoka és bázisparancsnok helyettes is volt. Nagy István ezredes kiváló MiG-29 pilóta volt, de később a Repülő Felkészülési Osztály parancsnoki beosztását is ellátta. Dr.Koller József dandártábornok, a Szolnoki helikopterbázis parancsnoka, és egyben kitűnő Mi-24 pilóta a bázis mellett a mai "Légierőt" is képviselte.

• Dr. Koller József tábornok úr és Frankó Endre beszélgetés közben.

Magyarországon gyártott Me-109G repülőgépekből egy maradt meg és napjainkban is megtekinthető a Grand Canyonnál lévő  Planes of Fame amerikai magánmúzeumban, sajnos német színekben és jelzésekkel.  Hazahozatalára nincs sok remény. Magyarországon állandó kiállításra Hispano Aviacion HA-1112-ből átalakított repülőgépet lehetne beszerezni. A HA-1109 és 1102 gyakorlatilag német licencgyártású Bf-109G2 vadászrepülőgépek brit Merlin motorral építve. Az orr rész át (visszaalakításával) és Daimler-Benz 601-605 motorimitációval kiállítható Messerschmitt Bf-109G vadászrepülőgép lenne. Ezeket a repülőgépeket 100-200ezer EUR árakon lehetne beszerezni, ezen felül a szállítási és átalakítási költségek jelentkeznének. A Repülőmúzeum önmaga képtelen ezt kigazdálkodni, de a Honvédelmi Minisztériumnak és természetesen a Magyar Állami költségvetésnek nem jelentene problémát a finanszírozás. (lásd a visszaszerzett Munkácsy festmények, vagy a Seuso kincsek ára.) Utóbbira külföldi megrendeléseket dolgozó két restaurálást végző vállalakozás is alkalmas lenne hazánkban.

• A legendás Bf-109 elölről. Jól látható a turbófeltöltő.

• A Bf-109 függőleges vezérsíkja. Németországban tilos a "horogkereszt" felfestése még múzeumi repülőgépre is, de szerintem marhaság. Attól hogy nem festik fel, a korhűséget veszti el a kiállított múzeumi tárgy.
  

• Újszászi György százados "messzer" kabátja, Újszászi százados a szolnoki 1/1 vadászrepülő század parancsnoka volt. 1943. április 26-án repülte első bevetését Me-109-el és a háború végéig 5 igazolt légigyőzelmet szerzett,

• Tóth "Drumi" Lajos haubéja (pilótasisakja). 1943. tavaszán képezték át Me-109-re.Szeptember 3-án első légigyőzelme egy La-5 repülőgép lelövésével volt.A háború végéig 26 légigyőzelmet szerzett.

Örüljünk, annak a RepTár a Lengyel Repülőmúzeumtól ideiglenesen megkapott ikonikus „Messzer” repülőgépet ki tudta állítani és remélem hogy egyszer álladó kiállításra is lesz Bf-109 / Me-109 Magyarországon.

• Az Egyetlen magyar gyártású Bf-109G a Grand Canyon/Valle-i múzeumban látható..