• A Légtérellenőrző E-3A Komponens címere (insigniája)

A NATO korai előrejelző repülőgépeinek egyik fő támaszpontja az észak-németországi Geilenkirchenben települt. A Hivatalos nevük Airborne Early Warning and Controll Force (Légi Korai Előrejelző és Ellenőrző Erő ).

A repülőbázison amerikai gyártmányú Boeing E-3A Sentry típusú légtérellenőrző repülőgépek és légi utántöltő repülőgépek állomásoznak. Utóbbiak az Amerikai Egyesült Államokból repülnek át rotációs rendszerben és érdekes módon nem a Légierő, hanem Légi Nemzeti Gárda alakulatoktól.

•  Négy amerikai nemzeti gárdistás KC-135R Stratotanker légi utántöltő repülőgép

• A KC-135 utántöltő repülőgépek szintén a legendás Boeing 707 utasszállító repülőgép terveinek átalakításából készültek. A R változatok ugyanolyan CFM-56 kétáramú gázturbinákkal repülnek, akár az E-3A légtérellenőrzők

• Az 59-1522 lajstromszámú KC-135R-ös az Illionisi Nemzeti Gárda 126. ezredéből érkezett és a 906 utántöltő században repül.

• KC-135R Stratotanker légi utántöltő repülőgépek sora a betonon. Az első repülőgép az Utahi Nemzeti Gárda 151. ezredéből települt át a Geilenkichnei Repülőbázisra.

• A Stratotanker orrészén már kicsit megkopott jelvény látható

• Az Illinoisi Légi Nemzeti gárda egyik KC-135R légi utántöltő repülőgépének függőleges vezérsíkja

•  A New Hampshirei 157. légi utántöltő ezred KC-135R tanker repülőgépe

•  A New Hampshirei Légi Nemzeti Gárda 157.légi utántöltő ezredének jelképe a Bulldog

•  Egy KC-135R légi utántöltő és egy E-3A radar repülőgép

Az E-3 Sentry (Őrszem) repülőgépek fejlesztését még 1965. júliusban indították. Az Amerikai Légierő számára keresett EC-121 Warning Star légtérellenőrző repülőgépek lecserélésre tendert, és a Boeing a bevált 707 utasszállító repülőgép átalakított változatát ajánlotta erre a célra. A Boeing végül 1970-ben a Douglas DC-8 ellenében megnyerte a tendert és a Westinghouse AN/APY-1 lokátorával felszerelt típus gyártása 1973-ban megkezdődött. A repülőgépek ekkor még P&W JT3D gázturbinákkal építették. Az első sorozatgyártott E-3A felszállása 1976. május 25-én történt és 1977. áprilisban állt hadrendbe az Egyesült Államokban. A Boeing 1992-ig épített több változatban összesen 68 darabot a típusból. Ezek az USAF-on kívül a szaúdi, a francia, a brit légierő állományába kerültek, és a NATO l AEW&C egységébe. Később a Szingapúri Légierő is vásárolt leállított amerikai tankereket.

• Négy légi utántöltő és egy légtérellenőrző

 A repülőgépek több korszerűsítésen estek át. 1987-ben Block30/35 Modification Program keretében megerősítették a törzsszerkezeteket, Joint Tactical Information Distribution System (JTIDS) rendszert valamint GPS globális helyzetmeghatározót, Link-16 adattovábbító és újabb ellentevékenység (ESM) rendszereket építettek a repülőgépekbe.

• Látogatásunk során négy légtérellenőrző repülőgépet láttunk. A többi bevetéseken illetve kitelepüléseken volt, például Törökországban, Görögországban és Olaszországban.

1997-ben új jelfeldolgozó rendszereket építettek a repülőgépekbe a Radar System Improvement Programme keretében, majd az IFF berendezéseket is lecserélték. A radar passzív módban is működhet, ilyenkor nem sugároz, de folyamatosan veszi a mások által kisugárzott, visszavert jeleket.

A passzív követést a repülőgépek oldalára épített áramvonalas burkolat alatti érzékelő rendszer is segíti, amelynek kisebb antennái az orr és farok részben kerültek beépítésre.

Az amerikai légierő repülőgépeinek modernizációk során a hajtóműveiket TF33 típusú 95,2 kN teljesítményű turbinákra cserélték, az európai és szaúdi AWACS repülőgépek 4 darab CFM56-2A-3  kétáramú gázturbinás sugárhajtóművekkel repülnek, amely az elődtípusnál lényegesen üzembiztosabbak, teljesítményük nagyobb 108,9 kN és fogyasztásuk is jóval kedvezőbb.

• Az egyik E-3A Sentryből kilépve, látható, hogy a hajtóművek beömlőnyílásait ponyva fedi, amely elsősorban nem dísz, hanem védelmül is az időjárás és a különböző állatok ellen.

• A hajtómű burkolatok tisztasága segít abban, hogy az esetleges olajfolyás és egyéb szivárgások nyomát azonnal észre lehessen venni. 32645 darab CFM56 gázturbinát gyártottak 2018 közepéig.

A lokátorok is változtak, már a gyártás során a 26. példánytól AN/APY-2 radarokat szereltek az égi szemekbe. Ezek zavarvédettebbek, érzékenyebb jelfeldolgozó processzorokkal rendelkeztek.

• A forgó radardom az E-3 repülőgépek egyik jellegzetessége. A trend változik, a fázisvezérelt lokátorok korában már nem szükséges feltétlenül forgatni az antennatányért, sőt az antennatányer helyett szilárdban felszerelt érzékelők vannak a repülőgépek tetején például a Boeing 737-esekből épített Wedgetail repülőgépeknél.

• Az LX-N 90450-es lajtromszámú repülőgép, radarkupolája

1982-ben hozták létre a NATO E-3A egységét a 18 géppel, amelyek, azóta számos szövetségi műveletben vettek részt. 1996. július 14-én a Görögoszági Previza légitámaszponton túlcsúszott egy Sentry megszakított felszállás során a kifutópályán, összetört és selejtezésre került. A megmaradt gépek közül hármat pedig már kivontak a szolgálatból.

 A NATO E-3A flottája jelenleg 14 repülőgépből áll. Ezeknek a modernizálását - az első kivételével, amelyet az Újvilágban upgradeltek - a németországi Manchingban végezték a Boeing fővállalkozásában. A munkálatokat 2016 - 2018. december között zajlottak.  

A korszerűsítések során a hajózó személyzet pilótafülkéjében a régi analóg műszerek nagy részét felváltotta öt nagy felbontású folyadékkristályos kijelző.

•  A modernizált E-3A-k pilótafülke

• A fedélzeti mérnök munkahelye.

Az AN/APY-2 lokátorok jelfeldolgozó egységeit, a számítógépeket, az adatkezelő rendszereket és a szoftverek is cserélték, és az operátorok sem katódsugaras, hanem lapos folyadékkristályos képernyőkön figyelik a légteret. A kommunikációs eszközök is megújultak, jobb munkaterhelést és feladatmegosztás tesz lehetővé. A NATO E-3A repülőgépei a modernizálás után hasonló képességekkel rendelkeznek, mint a Brit Királyi Légierő jóval fiatalabb E-3D repülőgépei. Amíg azonban a brit repülőgépek képesek a BOOM módszer (merevcsöves tankolás) mellett a PROBE és DROGUE módban, tehát hajlékony tankerberendezéssel is légi utántöltés végezni, erre a NATO AWACS repülők nem alkalmasak.  A NATO AWACS & AEW repülőgépei jelenlegi altípusjelzése Mod Block1.

•  Az Operátorok munkaállomásai. Gyakorlatilag egy földi irányítótorony munkáját is át tudnák venni + a harcirányítást, rávezetést, elfogást.

• A légiirányítók feladata egyre nehezebb lesz az 5. generációs technikájú repülőgépek elterjedésével

•  Az irányítók székeinél a négypontos biztonsági övek és a oxigénmaszkok lehetővé teszik, hogy bonyolult repülési körülmények között is el tudják látni feladatukat.

• Az akár 48 órás feladatok miatt a repülőgépek hátsó részében pihenő és alvás lehetőség valamint meleg étel is a hajózók rendelkezésére áll,

A NATO légtérellenőrző repülőgépei alapesetben 14-16 fős személyzettel repülnek, (az amerikaiak 16-17 fővel) akik a lokátor adatainak kiértékelését, és a kommunikációért felelősek. A repülőgép gyakorlatilag átveheti egy földi irányítóközpont működését.

• Lehet egy repülőgép bármilyen modern és jól felszerelt, egy ilyen baltával át lehet vágni a törzsrészen, ha szükség lenne rá. Reméljük nem lesz..

• A címerpajzs bár megkopott, de a repülőgépek ellátják a feladatukat

 Az E-3A törzs felsőrészére épített forgó radardomba épített Westinghouse lokátor, amelyet az idők folyamán szintén több esetben modernizáltak majd egy megawatt teljesítményű és a 8840 méteres nagy őrjáratozási magasságban közel 650 km-es hatótávolságban képes a légi célokat nyomon követni. Szükség esetén 400 km-s körben alacsonyan repülő célokat és földi célokat is követhet. A nyilvánosságra hozott adatok, nagymértékben különbözhetnek a tényleges értékektől. A repülőgépek képességét mutatja, hogy 600 körüli cél felderítésére képes és ezekből 350 darabot tud „trackingelni” vagyis nyomon követni.

•  A hátsó besugárzásjelzők az elektronikai ellentevékenység része.

• A besugárzásjelzők elhelyezkedése is mutatja, hogy a legnagyobb fenyegetettség a földi légvédelem eszközeitől származhat.

Az adatokat on-line tudja a légtérellenőrző repülőgép megosztani légi és földi egységekkel, amelyet meg is semmisíthetik a célokat.

A NATO modernizált E-3A repülőgépei a tervek szerint 2025-ig maradhatnak szolgálatban.

• A légtérellenőrző repülőgépekre bár nem közvetlenül a frontvonalon tevékenykednek, radarbesugárzást és rakétaindítás jelző szenzorok beépítése szükséges.

• Az LX-N 90443 lajstromjel Luxemburgi

 A NATO AEW&C erői a NATO főparancsnokságának alárendeltségébe tartozik, azon belül a közvetlenül a Belgiumi Mons-ba települt SACEUR (Supremed Allied Force Commander Europe  Legfőbb Szövetségi Európai Parancsnokság alá. Az E-3A Componens állomásozik Geilenkirchenben az AWACS erők parancsnokságával, de a korszerűbb E-3D repülőgépekkel rendelkező Brit Komponens a szigetországi Waddingtonba települt. A NATO légtérellenőrző Erőinek ezen felül van egy Mission System Engineering Centre egysége, amely a küldetések, missziók műszaki kérdéseivel, feladataival  foglalkozik.

A NATO AEW&C erőinek fő feladatai:

• Early Warning & Controll - a légtérben folyó tevékenységről korai előrejelzés és ellenőrzés
• Command & Controll - hadműveletekben és gyakorlatokon a légi egységek irányítása és ellenőrzése
• Fighter Controll -  hadműveletekben és gyakorlatokon vadászirányítás
• SAR Controll - kutató-mentő tevékenység vezetése
• Airspace Controll - légtérellenőrzés, együttműködve a polgári repülési szervezetekkel és más egységekkel
• Missile Defence - rakétavédelem ellenőrzése és irányítása a földi bázisú légvédelmi egységeknek
• Support of maritime operations - partvédelmi és tengeri műveletek esetén radarkontroll biztosítása a felelős magasabb-egységek és szervezetek felé.

• A NATO AEW&C erőiben résztvevő tagországok zászlai

A NATO AEW&C komponens parancsnoka rotációs elven amerikai vagy német dandártábornok, helyettesük pedig Brit parancsnok.A légtérellenőrző Erők 17 NATO nemzet anyagi forrásából és személyi állományából állnak, de repülőgépeik közül a közül az E-3A modifikációk Luxemburgi, az E-3D változatok brit lajstrommal repülnek. A brit és német bázis mellett kisegítő bázisokon állandó személyzet tartózkodik Szicíliába Trapani, Törökországban Konya, Görögországban Aktion és Norvégiában Orland repülőterein.

• A Geilenkircheni repülőbázis állóhelyeinél nem szükségesek tartálygépjárművek, A föld alatti tartályok és csőrendszer biztosítja a repülőgépek üzemanyag feltöltését.

A kötelék állománya 4 500 fő és további 450 fő kisegítő.A gépek személyzetét és a kiszolgáló állományt a NATO tagországok közösen biztosítják.

• díszfestésű példány. Oldalt látható a passzív felderítéshez szükséges áramvonalas érzékelőpanel

Az alakulat állományába tartozott még további 3db TCA (Trainer Cargó Aircraft) amely utas és teherszállító konfigurációs repülőgépek amelyeket többek között a pilóták kiképzésére és formában tartására is használtak. Ezek régi Boeing 707-320C változatok voltak, amelyek közül az utolsót 2011-ben vontak ki a szolgálatból.

• Légi utántöltő és légtérellenőrző repülőgépek a betonon. Az öreg Boeing 707 alapú repülőgépek lehetséges utódtípusait már több NATO tagország rendszeresítette

A NATO modernizált E-3A repülőgépei a tervek szerint 2025-ig maradhatnak szolgálatban. A NATO Főparancsnokság feladata, hogy az AEW&C erők a tervezett kivonás után milyen eszközzel és repülőgépekkel biztosítják a képesség fenntartását. A legnagyobb esélye a Boeing B737NG alapra épített Wedgetail rendszernek van, amely nem forgatható radarkupolába, hanem a géptörzs tetejére szerelt Norton Grumman AESA síkantennás légtérellenőrző lokátorral felszerelt rendszernek van. A repülőgépekből eddig 14 darab épült, az ausztrál, török, dél-koreai és a brit Királyi Légierő részére. elképzelhető, hogy a hordozó repülőgép a 737 típusnál nagyobb, más Boeing változat lesz.

• A Geilenkircheni repülőbázis irányítótornya. Fő a biztonság

•  Festmény a tisztikasszínóból, E-3A repülőgép "munka" közben