2025. május végén érkeznek azok az L-39NG katonai repülőgépek, amelyeket a Magyarország a Zrínyi Haderőfejlesztési Program keretében rendelt meg a közben hazai tulajdonba került Aero Vodochodytól. Azért írom a cseh repülőgépgyár eredeti nevét, mert bár több tulajdonba került és változott többször is a pontos elnevezése, de a világ így ismeri elsősorban a cseh gyártót. A megrendelt 8 darab kiképző és 4 darab felderítő változatban megrendelt repülőgépek a Kecskeméti katonai repülőtérre kerülnek valószínűleg az egykor 2. századnak nevezett egység állományába. A repülőgépek tárolására üzemeltetésére nem építettek új lefedéseket, hangárokat, hanem a volt MH Légijármű Javító Üzem területén került kialakításra a szükséges infrastruktúra.

• A 38-as oldalszámú JAS-39 Gripen emelkedik a levegőbe.A 2001-ben megrendelt svéd gyártású repülőgép, a maga korában még nagyon korszerű volt, azóta azonban eltelt több mint 20 év, most ráncfelvarrásokkal lehetséges a jelenlegi háborúk feltételeihez modernizálni. (Új lokátor, szoftverek, fegyverzet)

Az alkalom arra is jó, hogy átnézzük, hogy is áll a haderőreform és mit is ér napjainkban a haderőfejlesztési program.

A Légierő merevszárnyú gerincét a 12 együléses JAS-39C (EBSHU) harci és kettő darab kétüléses JAS-39D (EBSHU) harci-gyakorló repülőgép képviseli. Ezekhez érkezik meg a megrendelt négy darab JAS-39C példány, 18 darabra emelve a flotta mennyiségét. A Gripen C/D negyedik generációs harci repülőgép, amely több modernizáción is átesett. Harcértéke összességében csökkent, amióta nagyobb számú 5. generációs repülőgép állt hadrendbe a világon. A svéd repülőgép BVR (látóhatáron túli) légiharcban fölényben volt a kínai és orosz repülőgépekkel szemben az AIM-120C5 AMRAAM rakétákkal. Ez az előny napjainkra már szétfoszlott, hiszen a kínai PL-15 vagy orosz R-37M légiharc rakéták nagyobb hatótávolságúak és a svéd repülőgépek is éppúgy láthatóak, mint a többi 4. generációs repülőgép a lokátorokon. A modernizáció során a magyar repülőgépek lokátora is upgrade-t kapott, sajnos a légifölényhez szükséges MBDA Meteor légiharc rakéták nem kerültek beszerzésre.

• Magyar Gripen éles légiharc fegyverzettel. Az AMRAAM és Sidewinder helyett, napjainkban már METEOR és IRIS-T rakétafegyverzet lenne megfelelő háborús konfliktus esetén.

A minimális darabszámú AIM-120C5 változatból még egy javadalmazásnyi sincs, a megrendelt NASAMS légvédelmi rendszerhez is kompatibilis rakéták szállítása komolyan késik mert az amerikaiak az ukránoknak átadott rakéták pótlására az eredeti megrendelőknek gyártandó rakétákat készítik és más országokat is előbbre vettek a sorba. A bemutatott és súlymakettként függesztett IRIS-T közelharc rakéták szintén nem kerültek leszállításra. A Diehl itt is ukránoknak gyártja elsősorban a rakéta légvédelmi változatát. Az IRIS-T légiharc képességei rendkívül jók, de a modern világban a hatótávolsága miatt sok babér nem terem számára, nem volt még légigyőzelem vele, (akárcsak a többi infravörös, hőkövető, képalkotó rakétával sem napjainkban).

• Az IRIS-T közelharc rakéták már megjelentek gyakorlóváltozatban a Magyar repülőgépeken is. Éles rakétát még nyilvánosan nem lehetett megtekinteni, valószínűleg még nem került szállításra.

A földi csapásmérése több évtizedig csak AGM-65 Maverick levegő-föld rakéták és a 27mm-es Mauser gépágyúk álltak rendelkezésre, azóta kis számban hagyományos és lézer megvilágítású bombák, bombakittek (pld. GBU-12) is beszerzésre kerültek. Ezek a csapásmérő fegyverek azonban az Orosz-Ukrán háború és az India-Pakisztáni konfliktus során bebizonyosodott, hogy nem már megfelelőek, elavultak. A tanulság, hogy a légiharcokat nagy távolságból indulnak és vívják, valamint a földi célok elleni csapásmérést a támadó repülőgépnek szintén nagy távolságból - a földi légvédelem (GBAD) „kill zónáján” kívülről - kell indítani. Ezek a fegyverek azonban erre nem képesek. A Gripen egyetlen levegő-föld támadófegyvere a Taurus robotrepülőgép, amely megfelel a modern csapásmérésre. Ebből még Svédország is limitált mennyiséget rendelt, és az integráció is csak ebben az évben fejeződik be. Hazánknak a drága precíziós fegyverből nincs egyetlen darab sem. Sokan reménykednek a SBD (GBU-39 Small Diameter Bomb) beszerzésében, azonban az akár 70km-ről indítható bomba indításához is be kell repülni az ellenséges légtérbe. A nagy hatótávolság eléréséhez magasra szükséges emelkedni, így viszont jól észrevehető a támadó repülőgép. A fegyverzeten kívül a felderítő Reccelite konténer, bár bemutatásra került, valószínűleg nem lesz beszerezve.

• Svéd JAS-39C két darab TAURUS robotrepülőgéppel. Ez potens levegő-föld fegyver, azonban a gyártása is megszűnt, csak a svédek szereztek be a Griffekhez egyes hírek szerint 48 darabot. (forrás: facebook)

A szuperszonikus repülőszázadunk mellett tevékenykedik majd a kiképző század a Skyfox-nak nevezett L-39NG repülőgépekkel felszerelve. A cseh repülőgép, nem alkalmas háborús bevetésekre, nem arra tervezték, repülési tulajdonságai az L-39C változathoz hasonló. Az L-159 sokkal potensebb, tényleges harci repülőgép. A felderítő változatnak sok értelme nincs, mivel a típus harci-technika adatai alapján egy repülő légicél. Új felhasználási területként viszont drónvadász feladatkörbe lehetséges használata. A repülőgépre 12,7mm-es nehézgéppuska konténer függeszhető és kamerás, infrakamerás szenzortoronnyal megtalálja drónokat. Ez a feladatkör nem volt eredetileg a fejlesztés során alkalmazás cél.

• L-39NG Skyfox. Hazánknak elég lett volna 4-6 darab gyakorlóváltozat, de elszórta a NER kormányzat a pénzt ezekre a madarakra. Az első elkészült példány. (forrás: facebook)

• A 141-es új "Alba" cseh hangár előtt (forrás: Jetfly)

Ha már kiképzés. A Zlin repülőgépek nem váltották meg a világot, a felderítő változat, amelyet a határon is be akartak vetni, mint „observer” repülőgépet, nem készült el, később pedig elvetették. A típus jól szolgálja a pilótakiképzést.

A szállító légierőnk köszöni szépen jól van. Az utasszállító/csapaszállító/VIP szállító kapacitás (2x A319 és 2xFalcon7) komolyan kihasználásra került-kerül, elsősorban a kormányzati repüléseket miatt. Az egyetlen Embraer KC-390 szállítórepülőgép számára viszont hangárt kéne építeni, sőt hiszen a másik példány is leszállításra fog kerülni.

• A KC-390-es félig a kecskeméti hangárba tolva. Szükséges új hangár építése a karbantartáshoz. 

Öröm, hogy vett kormányunk térképész repülőgépet. A Diamond DA62MPP egy régi adósság, hiszen nekünk régen nem volt olyan speciális típusunk. mint például a cseheknek az "üvegorrú" L-410AF.

• Az osztrák Diamond DA62MPP térképész repülőgép. Jó vétel, szükséges volt. (forrás: honvedelem.hu) 

• A H145M gépágyúja az egyetlen működő harctámogató eszköz a helikopteren.

A forgószárnyas erők eszközállománya gyakorlatilag megújult. Az Airbus Helikopterek a H145M és H225M mennyiségben megfelelő darabszámban áll rendelkezésre, sőt túlzott a mennyiség a jelen pilótaállományt figyelembe véve. Sajnos a darabszám hiába felel meg, mikor a karbantartási nehézséges miatt a bevethetőség aránya rendkívül alacsony. Ez a megkötött korlátozott idejű szupport szerződések, a kellő infrastruktúra hiánya, valamint a személyi állomány létszámhiánya miatt problémás. Sok feladatkört nem lehet megoldani, köztük a CAS vagyis közeli légi támogatás a legnagyobb probléma. Páncéltörő rakéták, nem irányított rakéták nincsenek, sajnos a régi Mi-24P-k 30mm-es gépágyúja és a H145M és H225M helikopterek álltak hordozható gépágyú konténerek állnak rendelkezésre az ajtólövészeken kívül. Ez teljességgel elégtelen. Ugyanakkor az Orosz-Ukrán háború tanúsága szerint a forgószárnyasok bevetései lehetőségei korlátozottak lettek, még a harci helikopterek is viszonylag csekély túlélőképességgel rendelkeznek a harctér felett. Szolgálatban állnak még a Mi-24P/V  és Mi-17 forgószárnyasok. ezek száma alkatrész utánpótlás és kirepült órák között változik. Csehországban is volt már üzemidő hosszabbításuk. A hiányzó bizonyos szállítási és  harci helikopter képességhez szükséges ezeknek az orosz repülőeszközöknek az üzemeltetése.

• A H225M helikopterek inkább szállításra, tűzoltásra alkalmasak mintsem CAS-ra

A harci és megfigyelő drónok minimális mennyisége komoly képességhiány a haderőnek. A legolcsóbban fejleszthető fegyverrendszer a drón és robotrepülőgépes képesség megteremtése. A haderő lassan reagál, elsősorban a pénz és akarat hiányzik, a jelenlegi magyar állami vezetés nem óhajt újabb komoly pénzt áldozni a haderő fejlesztéshez. Ez annak ellenére igaz, hogy az RM-től a Hero dróncsalád 30, 300 és 400 változatából is rendeltek a Honvédség számára, mert azok inkább a tüzér fegyverrendszerek kiváltói, kiegészítői lehetnek. A drónkapacítás megfigyelő és harci drónokra osztható, utóbbiak inkább "öngyilkos" roboteszközök. Ezekből több ezret használnak fel az orosz-ukrán fronton hetente.

• Miért késnek az IRIS-T rakéták. Például azért is, mert a németek gőzerővel gyártják az IRIS-T SLM rakétákat Ukrajnának.

A légvédelem (GBAD) képessége csökkent, mivel a 2K12 KuB légvédelmi rakétarendszer kivonásra került. Maradt effektív rendszer a csapatlégvédelem közeli légicélok ellen használható Mistral rendszere mivel a NASAMS légvédelmi rendszer nagy része ugyan leszállításra került, de rakéták (AIM-120C7/C8) hiányába nem alkalmazható. Jelenleg Kecskemétről kéne a légiharc rakétákat egy részét átadni a légvédelmi rendszer néhány indítóállványa számára, egy-két rakéta betöltéséhez.

• NASAMS indítóállvány. Sajnos egyelőre még üresek, mert AIM-120 AMRAAM rakétákat az amerikai gyártó nem szállította időben. Első az ukránoknak rakétákat átadó nemzetek készletének a pótlása. 

• A jelenlegi légvédelmi erőnk a Francia Mistral rendszer indítóállványa.

A felderítő és célkövető lokátorok akár a NASAMS, akár a MISTRAL rendszerekhez viszont megvannak, tehát látunk, csak megsemmisíteni nem tudunk. A lokátorok közül már rendszerben áll az izraeli ELM-2084 ELTA típus is, és üzemelnek a polgári-katonai célú stacionárius RAT-31DL radarok is.

• Az izraeli ELTA lokátorok is leszállításra kerültek. (forrás: Benedek Levente, combatsnt blog)

A nehézségek ellenére is a Haderőfejlesztési Program a Légierőnknél és a szárazföldi csapatoknál is minőségi fejlődést hozott. A MH alá tartozó alakulatok és parancsnokságok tisztjei és katonái erőn felül teljesítenek sok esetben, hogy a beérkezett technika kezelését elsajátítsák és a beszerzett eszközökkel "combat ready" - tehát harcra kész állapotba kerüljenek, hiszen a nemzetközi helyzet fokozódik és hazánkat és NATO szövetségeseinket csak erős haderővel lehet megvédeni minden külső fenyegetéstől.