Ahol még várják a partaszállást - ATLANTI FAL (ATLANTIKWALL) múzeum Oostende Belgium

2019-ben ünnepelte a világ, hogy 75 éve, 1944. június 6-án, a franciaországi Normandiában, a szövetséges angolszász csapatok, több európai megszállt ország katonai egységeinek támogatásával partaszálltak és megnyitva a nyugati frontot a második világháborúban.

dsc_8328m.jpg

  • A tenger felől és a part felöl sem sok látszott, a fűvel benőtt erődítményekből

dsc_8285m.jpg

  • Az Atlanti fal múzeum felújított és turistabarát ütegállásai, erődjei

A partaszállást a németek megpróbálták megakadályozni.1942 és 1944 között egy hatalmas védelmi vonal építkezésébe kezdtek, amely Norvégiától egészen a Pireneusokig húzódott és bár pontos adatokat nem állnak rendelkezésre, körülbelül 8119 darab bunkert és erődítést építettek Nyugat-Európa partvidékén. Az építési munkálatok, a Todt szervezet irányításával készültek. A védelmirendszer  összesen 15000 ezer bunkerből álló köztük lövész, futó és közlekedő árkokból, lövegállásokból erődvonal lett volna, több 10 millió aknából, és különféle partvédelmi építménnyel. Az 1944. évi támadás az erődítési munkálatokat félbeszakította, és feleslegessé tette. A második világháború után az erődrendszer nagy részét elbontották, szétszedték, lerombolták, de sok helyen maradtak meg kisebb nagyobb bunkerek, erődök.

dsc_8291m_1.jpg

  • Az Oostendi erődrendszer építése látható a korabeli képen

dsc_8290m_1.jpg

  • Löveg beállítása egy tűzérségi erődben

dsc_8259m.jpg

  • 7,5cm-es Panzerabwerhkanone 40 (Pak40) páncéltörő ágyú mered a part felé

dsc_8260m.jpg

  • Cél a vitorlás..

dsc_8278m.jpg

  • Partaszállás akadályozó műszaki zárrendszer elemei.

dsc_8282m.jpg

  • Cölöpre erősített tüzérségi lövedék, a cölöp magasságát a dagály vízmélységéhez igazították

dsc_8280m.jpg

  • Alkalmazása eredeti felvételen

dsc_8283m.jpg

  • Cölöpre erősített gyalogsági akna, alkalmazása hasonló mint a tüzérségi lövedéké

p1050221m.jpg

  • A 3,7 cm Panzerabwehrkanone 36 páncéltörő ágyú, már 1940-ben elavult, de a kivülről felszerelhető Stielgranate 41 kumulatív lövedékkel a közepes harckocsik ellen még 1945-ben is alkalmazható volt.

dsc_8303m.jpg

  • Álcázáshoz szükséges a terepszínű álcaháló is, mert a szövetséges Légierő 1943-44-ben már légifölényt harcolt ki a francia tengerpart felett

p1050190m.jpg

  • Korebeli kép az egyik lőállásról

dsc_8300m.jpg

  • Kijárat és lőállás az egyik bunkerból

dsc_8301m.jpg

  • Közlekedő folyosó

p1050191m.jpg

  • Egy egy másik tüzelőállás

A legnagyobb megmaradt erődrendszer Belgiumban található. Az Oostende melletti Raversyde falunál található Atlantikwall múzeum, annak köszönhette létét, hogy a Belga Királyi család tagja, Károly régensherceg, egyben Flandria Grófja a tengerparti birtokán található katonai védművek lerombolását nem engedélyezte. Károly herceg Belgium számára más fontos döntést is hozott, nevéhez fűződik például a szociális jóléti rendszer létrehozása a világháború után, nők szavazati jogának megadása 1948-ban, Belgium ENSZ tagsága, NATO tagsága és az Európa tanácsban való részvétel.

dsc_8258m.jpg

  • A múzeum bejáratától közel 100 méterre kezdődik az "igazi" túra, az első erődítmény bejáratánál. 

dsc_8287m.jpg

  • Megszállt épület a másdik világháború udején a tengerparton

Maga az erődrendszer egyes elemei az első világháború éveiben épültek. 1915. január 8-án egy tengerparti katonai akkumulátortelep építését kezdték meg a megszálló Német Császári csapatok, amelyet április végére üzembe is helyeztek. A telep, négy tüzérségi platformot, két megfigyelő bunkert és parancsnoki központot tartalmazott. Ide helyezték és a Németországi Bredenei akkumulátor telepet, amely a német síktengeri flotta Zeebruggei tengeralattjáró bázisának energiaellátását is biztosította. A védelmét az első világháborúban a Marina Artillierie Abteilung 204 tüzéregység látta el. Később a telepet Saltzwedel Neu-ról egy híres 1917-ben elhunyt tengeralattjáró parancsnokról nevezték el.

dsc_8319m.jpg

  • A híradósok munkahelye

dsc_8326m_1.jpg

  • A generátortelep 

p1050247m.jpg

  • Az akkumulátor telepet védő tengerészlegénység

Az első világháború után az erődöket nem rombolták le, sőt 1941-ben „Blitzkrieg” után ismét német kézre került, és az Atlanti fal építésekor a védelmi rendszert kiegészítették, tovább építették, légvédelmi és páncéltörő fegyvereket helyeztek el benne, és az előtte lévő tengerpartra is különféle partaszállás elleni eszközöket és aknákat telepítettek. A második világháború után Károly régensherceg 1950-es évekbeli haláláig védte az erődöket a lerombolástól. Az területen később létrehozták a Múzeumot, amely 60 bunkerből, és közel két km alagútból, és közlekedő árkokból áll. Sok erődöt berendeztek, bemutatva a korhú életkörülményeket. A berendezési tárgyak között tüzérségi eszközök, kézifegyverek, tábori erődítési eszközök, valamint nagyszámú katonai felszerelés látható.

dsc_8318m.jpg

  • Az ENIGMA, a németek rejtjelző készülékének kódja elvileg feltörhetetlen volt, gyakorlatilag a Bletchley parki brit hírszerzőknek sikerült..

dsc_8295m.jpg

  • Fedett lövegállás az egyik erődben. A ablak már a múzeum idején került berakásra védendő a múzeumi tárgyakat

dsc_8340m.jpg

  • A légvédelmi tüzérség is elrejtőzött. A gyorstüzelő gépágyúik, nemcsak repülőgépek, hanem a gyalogság és a páncélozatlan rohamcsónakok, partaszálló járművek ellen is hatásossak voltak.

dsc_8296m_1.jpg

  • A megfigyelőknek jelenteni kellett az ellenség febukkanását. A felirat: Vigyázz az ellenség figyel!

p1050211m.jpg

  • Az ellenséges repülőgépek azonosítását segítette a figyelőállásban elhelyezett repülőgép sziulettekről készített tájékoztató

p1050213m.jpg

  • Tengerészeti repülőgépek és hidroplánok

dsc_8304m_1.jpg

  •  A lövegekhez muníció is tárolni szükséges. Lőszerraktár az egyik bunkerben.

dsc_8329m.jpg

  •  Egy másik lőszerraktár

dsc_8297m.jpg

  •  A lövegek tüzet a tüzérségi megfigyelő távbeszélőn adott utasításai alapján helyesbítették.

dsc_8263m_1.jpg

  • A megfigyelőállásban felirat: Dohányzás és nyílt láng használata tilos!

Az erodrendszert megszálló német csapatokat általában tartalékos hadosztályok alkották. Az első vonalbeli egységek az Orosz fronton harcoltak.Ennek ellensúlyozására erős német SS Páncéloshadosztályokat vezényeltek tartalékba, és persze a Párizs mellett állomásozó Panzer Lehr (Páncélos tanhadosztály) egyégeit. A katonák életkörülményei jóval komfortosabbak voltak a keleti fronton harcoló bajtársaikénál.p1050226m.jpg

  • Élet az Atlanti Falnál. A katonás külsőhöz a rendszeres hajvágás is hozzátartozott

p1050220m.jpg

  • A "géhással" is okos volt jóban lenni, különösen ha Moseli vagy Rajnai bort akart az emberfia

dsc_8335m.jpg

  • Tele polcok a hadtápnál. Az Atlanti Fal katonái nem éheztek, a belga és francia vidéken minden elérhető volt. A zsákok felirata Tengerészeti élelmiszer Kiel, 1943.

dsc_8314m_1.jpg

  • A mai  étlap: ebéd: Leves, sült marhahús burgonyával. Vacsora: kolbász, szalonna, fél kenyér és 5 cigaretta

dsc_8266m_1.jpg

  • A pihenőhelységek fütöttek voltak emeleteságyak és asztal várták a katonákat.

dsc_8352m.jpg

  • A sisakok és a gázálactokok a polcokon sorakoztak (utóbbit több esetben csajkának is használták a katonák

dsc_8307m_1.jpg

  • A tisztálkodási lehetőség is adott volt 

dsc_8363m.jpg

  • A betegeket az erőd orvosa látta el.

dsc_8348m.jpg

  • Este, pihenőkor a Maschinenpistole 40 (Schmeisser) géppisztoly ott lógott az ágy lábánál

dsc_8345m.jpg

  • A tengerészt tiszt mögött a falon, nem a Führer, hanem az Atlanti Falért felelős Erwin Rommel General Feldmarschall képe lóg a falon

dsc_8347m_1.jpg

  • A bunkerek lakrészében komfortos körülmények között töltötték idejüket a Wehrmacht katonái

dsc_8371m.jpg

  • A fegyverművesnek is akadt munkája

dsc_8351m.jpg

  • Mi lehet otthon?

A háború után, a természet próbálja visszafoglalni ami az Övé. A megbékélést mutattja, hogy sok német veterán és szövetséges katonai és leszármazottaik is látogatják teljes békében az erődműzeumot.

dsc_8377m.jpg

  • A természes visszahódítja lassan-lassan az erőd területét

 dsc_8376m.jpg