Volt egyszer egy Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti kiállítás PeCsa

A Petőfi Csarnok (teljes nevén: Petőfi Csarnok Fővárosi Ifjúsági Szabadidőközpont) Budapest legnagyobb ifjúsági szabadidőközpontja volt, mely 30 évig, 1985 és 2016 között üzemelt a Városligetben.

A budapesti által PeCsa néven emlegetett, népszerű koncerthelyszín évente több száz kulturális rendezvénynek és kiállításnak adott helyet, valamint számos közösségi klubot is működtetett. A 930 m²-es belső nagytermen kívül egy 6000 fő befogadására alkalmas, nagyvonalú szabadtéri rész is tartozott hozzá.

A Csarnok megszüntetése az 2010-től regnáló Orbán kormány nevéhez fűződik. A Liget Budapest Projekt a főváros lakosságával egyeztetés nélkül felforgatta az egész közparkot és tervei szerint a millenniumi idők óta nem látott mérték intézményfejlesztési programmal 2023-ra egy elvileg zöldebb, korszerűbb intézményekkel teli Városligetet eredményezett volna. A projekt a főváros és a zöldek ellenállása miatt nem készült el, sok beruházás félbe maradt, illetve el sem kezdődött. A Blogger szerint a volt Felvonulási térre tervezett épületek és területrendezés támogatható kezdeményezés volt, azonban a több betonmonstrum, mint a Magyar Zene Háza, Új Nemzeti Galéria vagy éppen az Állatkertbe tervezett Biodóm, felesleges beruházás, ráadásul sok zöldterületet, fát kivágtak miatta, és az építők által odaszuszakolt gyepszőnyeg nem nevezhető zöld területnek.

A PeCsa a Google Earth képén (forrás: Google)

A csarnok megnyitású után 30 évvel már korszerűtlennek bizonyult, azonban teljes felújítással tovább szolgálhatta volna a fiatalos és idősek különböző szabadidős tevékenységét.

A Petőfi Csarnok lebontása egyben a Budapesti Közlekedési Múzeum a magyar repülést bemutató kiállításának végét jelentette. Maga a Közlekedési Múzeum is áldozatul esett a Városligeti víziónak. Épületét lebontották, majd megalomán terv született a múzeum épületének korábbi állapotának megfelelő felépítésére. Először még földalatti szinteken helyezték el volna a járműveket. Ekkor azonban kiderült, hogy a kiállítások anyaga nem fér be a tervezett épületbe. A kormányzati „agyak” újratervezését követően a múzeum 2021-től Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum néven az Északi Járműjavítóba került át.

Ez a monstrum épülne meg a PeCsa helyén. Sághi Attila, a Városliget Zrt. vezérigazgató-helyettese mutatja az új Nemzeti Galéria látványtervét. Ebben nincs repülési kiállítás és van Nemzeti Galéria, nem is akármilyen szép épületben. (forrás: Origo)

Az Északi Járműjavító helyén felépülő új létesítmény tervezésével a világhírű Diller Scofidio + Renfro építészirodát bízták meg. Az új intézmény várhatóan 2026-ban nyit meg, addig is 2021 júliusától a Közlekedési Múzeum időszaki kiállítással bemutatott néhány vasúti járművet az egykori Északi Járműjavítóban.

A kormány 2021. február 8-i határozata szerint a Közlekedési Múzeum Kelenföld vasútállomás 137 éves indóházában rendezheti be legújabb, vasúttörténeti tematikájú kiállítóhelyét. A tárlat legfőbb attrakciója egy több száz négyzetméter alapterületű terepasztal lesz.

Az, hogy szintén budapesti Vasúttörténeti Park vasúti járművek kiállítására teljesen megfelelő és tovább is fejleszthető lenne, valamint már három helyen is vasúti járműveket akarnak bemutatni, az nem jutott el a döntéshozók tudatáig.

A magyar vasúti, vízi, autó és városi közlekedési kiállítások mellett a múzeum repülési kiállítása, hivatalos nevén a Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti kiállítása a PeCSa lebontásával műtárgyvédelmi szakemberek felügyelete mellett kerültek a Liget Zrt. által bérelt műtárgyvédelmi külső raktárba, ahol napjainkig várják méltó múzeumi kiállítótérre költözésüket.

A PeCsa első emeletén kapott kiállítási helyet a Közlekedési Múzeum repüléstörténeti kiállítása (forrás: IHO)

Korábban még kormánybiztos az interjúban még több verziót említett: lehet, hogy Ferihegyre kerül, lehet, hogy Budaörsre. A kormányszintű döntéseket erről és a Közlekedési Múzeum többi értékeinek elhelyezéséről 2019. áprilisra ígérte Baán László, de azóta sem hallani semmi biztosat. Az biztos, hogy a Közlekedési Múzeum jelenlegi honlapja még virtuálisan sem tartalmazza a kiállítási anyagot bemutató tárlatot, bár erre is ígéret volt korábban.

A Repüléstörténeti kiállítás bejárata (forrás: wikipedia)

A kiállításon a magyar vitorlázó repülés, a kisgépes és túra repülés, a repülőklubok repülőeszközei mellett hajtóművek, alkatrészek, roncsdarabok, repülési relikviák voltak kiállítva a PECSA emeletén lévő kiállítási területén. A következőek a teljesség igénye nélkül bemutatom a kiállítási anyag egy részét, amelyet már 7 éve nem láthat a közönség, nem lehet a magyar repülés történetét bemutatni a gyerekeknek, és az érdeklődőknek.

Rubik Ernő munkásságát 14 repülőgép mutatta be:

Idősebb Rubik Ernő gépészmérnök, repülőgép konstruktőr.2010-ben született a Pöstyénben (ma Piestiany Szlovákia) és 1997-ben Budapesten hunyt el. 29 vitorlázó és öt motoros repülőgépet tervezett 1935 és 1987 között.(forrás: http://gliders-fega.freeweb.hu)

Rubik R-26S Gobé. A HA-5355 lajstromjelű vitorlázó repülőgép E-1224 gyári számon épült 1964-ben. A vitorlázóból összesen 193 darab épült és a 2000-es évekig alaptípusa volt, Napjainkban is repülik. Bár jelentős külföldi érdeklődés volt rá, de összes példánya itthon repült. Az "új Gobé-k" kis modernizálással az európai és amerikai szabványok miatt Szombathelyen épültek 1982-től és 78 darab készült. Ebből már volt export, 15 darab Kubába, 1-1 Ausztria, Nagy-Britannia és a E-1258 gyári számú Egyesült Államokba került. Utóbbi lajstromszáma: N510AS. A Közlekedési Múzeum mellett, a szolnoki Reptárban szintén kiállításra került egy példány.

Rubik E-31 Esztergom. A HA-3417 lajstromszámú vitorlázó repülőgép E-1297 gyártási számmal 1967-ben épült. Az E-31 igazából az eredeti R-27 Kópé Kerekess Pál által kissé módosított változata. 1966-tól gyártották és összesen 55 darab épült belőle. 2014-ben még négy darab volt magyar repülőklubok állományában.A Reptárban szintén látható egy Esztergom, az ottani példány az E-1309 gyári számú példány.

Rubik R-22SV Super Futár C. A HA-4213 lajstromszámú vitorlázó repülőgép 1958-ban épült E-1155 gyári számon. Az R-22 Futár már a háborús idők gyermeke volt és 1943-ban végezte első repülését. 1950-ig több változatban gyártották. 1957 és 1958-ban épült a kissé módosított Super Futár változatból 10-10 darab. Mindkét típusváltozatból van még repülőképes például a börgöndi Albatrosz Repülő Egyesület a HA-4059 R-22 és HA-4215 R-22SV vitorlázókkal rendelkezik.

Rubik R-16b Lepke. 1952-ben építették E-1000 gyári számmal. A Sportárutermelő Vállalatnál (akkoriban így hívták az Esztergomi repülőgépgyárat) 66 darab épült 1949-től. A szolnoki Reptárban kiállított Lepke az E-952-s gyári számmal épült.

Rubik R-22S Június 18. HA-4085 lajstromszámmal épült 1950-ben E-815 gyári számon. A Futár- Super futár közti átmeneti típusból 70 darab sorozatgyártású épült Esztergomban. Egyetlen prototípust lamináris szárnnyal, és egyet víz töltésű ballaszttal is elkészítettek. Utóbbi is a Közlekedési Múzeum gyűjteményében van HA-4141 lajstromszámmal.

Rubik R-08d (B-2) Pilis. Lajstromszáma: HA-3319. 1956-ban épült a vitorlázó repülőgép E-1125 gyári számmal. A R-08-ast Rubik Ernő még a világháború előtt tervezte és 1938. márciusában repült először. Összes modifikációt beszámítva 269 darab épült, ezekből a háború után 1948-tól két változatban R-08c és R-08d 98 darab.

Rubik R-15b Koma vitorlázó repülőgép. Lajstromszáma: HA-5096. 1951-ben épült E-845 gyári számmal. A Koma 1949-től a Sportárutermelő vállalat Esztergomi gyáregységében készült és összesen 68 darabot készítettek belőle. Az R-15f Fém-Koma prototípussal 6275 fel és leszállással 520 órát teljesítettek. A HA-2300-as lajstromjelű repülőgép szintén a Múzeum gyűjteményébe tartozik. Mögötte a tervező R-22S Június 18 vitorlázó repülőgépe HA-4141 lajstromszámmal. 1953-ban épült, de 1954-ben átalakításra került "vizes" 18-as jelzéssel. Ez volt a vizes ballasztos R-22-es.

Rubik R-25 Mokány vitorlázó repülőgép HA-4300 lajstromszámmal. Gyári száma: E-1165. Esztergomban 1960-ban készült és első repülésére abban az évben került sor. A gyárat akkor Műszeripari Műveknek hívták. Ez az egyetlen példány belőle. A típus alapjain építették az R-254 (e-31) Esztergom gyakorló vitorlázó repülőgépet, amely fentebb már bemutatásra került.

Rubik R-18c/1 Kánya vontató repülőgép. Lajstromjele: HA-RUG. 1954-ben épült E-779 gyári számmal.12 évig repült, 1966-ban került leállításra. A Kánya fejlesztése még a második világháború éveiben kezdődött, a Fi-156 Fieseler Storch magyar megfelelőjeként. Az 1944-ben indult tervezés végül 1948-ra már egy másik Magyarországon fejeződött be ekkor volt a típus első felszállása. Összesen csak kilenc darab épült a Kányából Walter Major I(R-18a) és Walter Minor 6 III.(R-18b) csehszlovák motorral. Az elkészült repülőgépet vitorlázók vontatására használták. A HA-RUF lajstromjelű repülőgépet, amelyet 1954-ben számon E-778 gyártottak és 1960.ig repült, a Gold Timer alapítvány 2012-re repülőképes állapotra restaurálta és azóta is a repülőnapok megbecsült szereplője.

Rubik R-32 Turul. Az ultrakönnyű repülőgép gyári száma ismeretlen, de HA-XBT lajstromszámmal repült. A képen látható 06-60 valószínűleg gyári száma. A motorja Volkswagen T-2000 típusú. Ez az egyetlen példány épült belőle. A repülőgépet Rubik Ernő már nyugállományba vonulása után az 1980-as években tervezte.

Rubik R-7b Vöcsök. Lajstromjele: HA-2254, gyári száma és építésének ideje ismeretlen. (forrás: theaviationmuseum.eu) Az R-7 Rubik Ernő világháború előtti egyik vitorlázó repülőgép típusa, amelynek első repülése 1937-ben volt. Az R-7a Tücsök és R-7b Vöcsök változatokat sorozatban gyártották. A Tücsök Esztergomban készült és 178 darabot készítettek belőle, a Vöcsökből több mint 300-at szintén Esztergomban és körülbelül 12 darabot Aradon előre elkészített kittekből szereltek össze. A Vöcsök R-7d változatból Esztergomban 1956 és 1960 között mintegy 50 példányt építettek. A vitorlázó repülőgépek között külső szemlélőnek a legnagyobb eltérés, hogy a Tücsöknek nem volt pilótafülkéje, a Vöcsök kapott egy áramvonalas nyitott pilótafülkét.

Janka Zoltán által 1933-ban tervezett C-0501 Janka Gyöngyös 33 vitorlázó repülőgép. Gyári és lajstromszáma: C-0501. Janka1930-tól a vitorlázó repülőgépek javításának műszaki ellenőre volt. A Gyöngyös repülőgéppel Hardy Molnár Mihály, több időtartam és magassági rekordot érte el. Janka Zoltán Rotter Lajossal közösen egy évvel később megtervezte a Vándor együléses gyakorló repülőgépet, amellyel az 1930-as évek végéig repültek.

Beniczky Lajos által tervezett M-30c/1 Fergeteg (Förgeteg) vitorlázó repülőgép. Lajstromszáma: HA-5147. 1950-ben építette A-008 gyári számmal a Sirály repülőgyár és ekkor repült először.

Az M-30-as első változata jó teljesítményt nyújtott, de több problémája miatt, áttervezésre került. Utána 1951-1953 között újabb kísérleti repüléseken vett részt. Ez az egyetlen prototípus készült belőle. (forrás: http://gliders-fega.freeweb.hu)

Zsebő Ferenc vitorlázó repülőgépe a Z-3b Ifjúság. Lajstromszáma: HA-5211, gyári száma: A-094 volt. A vitorlázót a Magyar Vitorlázó Szövetség Központ Műhelye Dunakeszin építette. Először 1953-ban repült. A Z-3 prototípust követte a Z-3a változat amelyből 1956-tól kezdve 32 darab készült,majd a Z-3b változat szintén 32 darabos gyártása következett. A műrepülésre kialakított típussal azonban strukturális problémák miatt, több baleset történt, két esetben mentőernyővel kellett a pilótának kiugrania a vitorlázóból. Ezért 1960-ban kivonták a szolgálatból.

A szovjet Jakovlev tervezőiroda Jak-18 oktató repülőgépe. A szintén az iroda által tervezett UT-2 illetve a Po-2 utódtípusaként nem Jakovlev, hanem Sz. V. Szinyelscsikov tervezte. 4830 darabot építettek belőle a Szovjetunióban. Magyarországon HA-FAA lajstromszámmal repült. Hazánkban a típusnak a Fürj típusjelzést adták. A gyári száma: 4312-es és 1958-tól 1962-ig repült a haderő állományában. A típust Kínában CJ-5 típusjelzéssel építették. Érdekesség, hogy Rubik Ernő államosított esztergomi repülőgépgyára is kis mennyiségben gyártotta a típust.

A lengyel WSK-Swidnik gyártotta SM-1M (Mi-2M) 30-as lajstromszámmal repült a légierőben. Gyári száma: 401030. 1964től egészen 1982-ig állt hadrendben. A Mi-1 az 1950-es évek elején készült, 1951-ben a moszkvai repülőgyár már egy 15 darabos elő-szériát épített.1952-53-ban a kazanyi 384. helikoptergyárban újabb 30 darabot építettek. 1954-től 1958-ig Orenburgban a 47. gyárban 597, a Rosztovi 168. repülőgépgyárban további 370 darabot gyártottak. 1960-ban a licencét eladták Lengyelországnak. Ott az eredeti változatból további 1594 darab készült, de sok új változatot is készítettek, köztük négy darab 3M11 Falanga illetve hat darab 9M14 Maljutka páncéltörő rakétával felfegyverzett "tankvadász" modifikációt is.

Az SM-1M helikopter egyik oldalán póttartály a másik oldalán egy főt szállítható burkolt hordágy konténer a függesztmény.A Mi-1/SM-1M helikopterekből 25 darab 1961-től 1982-ig szolgált a Magyar Néphadseregben tűzvezető, felderítő, sebesültszállító és futár feladatkörökben. Két helikopter később a Belügyminisztérium (rendőrség) állományába került.

Szep HFC125 utlrakönnyű repülőgép. Lajstromszáma német: G-BCPX. Gyári száma: PFA012/00019. Az 1980-as években már Angliában repült, több kép van az interneten róla. A 2000-es évek elején állították le.

A cseh ZLin Z-26 Trainer típusból 1953-1977 között 163 darab épült Csehszlovákiában a Moravan Otrokovice gyárban. A Z-26-ból továbbfejlesztett, Z-226-os már fémszárnyakkal és Walter Minor III motorral készült. Ezekből 159 darabot gyártották, és több példánya magyar tulajdonba került. Az alap Z-226 mürepülő repülőgép volt, a Z-226T kétüléses gyakorló változat. A kiállított Zlin 226T Trainer 6 gyakorló repülőgép lajstromszáma: HA-TRG. Gyári száma: 0348. A repülőgép 1960-től 1973-ig repült hazánkban.

Egy másik párhuzamos továbbfejlesztése a típusnak a Zlin-326 változat. Először 1959-ben emelkedett a levegőbe. A Z-226-ostól eltérően változott a szárnyak beállítása valamint a futómű hátrafelé félig behúzhatóvá vált. A kerék egy része kiáll az alsó szárnyprofilból, ennek nagy előnye, hogy hasraszálláskor csökkent a géptörés esélye. Az új kétülésest Z-326 "Trainer Master-ből 433 darab darabot építettek.A kiállított változat gyári száma: 0829. 1963-tól repült hazánkban 1980-ig.

Cseh (csehszlovák) Aero L-60 Brigadyr oktató repülőgép. Lajstromszáma: HA-BRA. Gyári száma:150909. A típus 1953-ban emelkedett először a levegőbe és a sorozatgyártása során 273 darab készült. Magyarországon két példánya üzemelt a MÉM Repülőgépes Szolgálatnál a PO-2 utódjaként. A képen látható repülőgép 1968-től 1971-ig repült hazánkban. 1966-ban négyüléses futár repülőgépnek alakították át. Motorját AI-14 típusra cserélték. A másik hazánkban repült példány a HA-BRB volt, de sajnos 1959-ben összetört.

Ganzavia GAK-22 Dino. A A repülőgépet Kovács Gyula tervezte és először egy budapesti műhelyben, majd Gödöllőn épült 1990-ben. A Ganz Holding 1991-ben Ganzavia néven külön céget hozott létre a repülőgép gyártására. Az amerikai Lycoming 0-225 H2C motorral (gyári száma: 001-93 volt) épített repülőgép 1993-ban emelkedett a levegőbe, a pilótája Matúz István volt. A sikeres berepülés után 1994-ben a berlini ILA-n is bemutatták, sőt dinamikus programot is repült. Az első HA-XBP lajstromot lecserélték HA-YACT-ra. 1993-től két évig 1995-ig repült, de pénzügyi és gazdasági problémák miatt további példányok nem épültek, sőt a Ganzavia cég is felszámolásra került.

A Lengyel PZL Okacié gyártotta 101a Gawron futár, vontató és mezőgazdasági repülőgép. A típus a szovjet Jak-12 áttervezett változata. Három változatban 1956-168 között gyártották. Magyar lajstromban is több mint 30 repült. A kiállított repülőgép eredeti lengyel lajstromjele: SP-KZU volt. Gyári száma: 85164 Magyar lajstromjele: HA-PXY, de Magyarországon nem repült és 2009-től volt kiállítva a Közlekedési Múzeumban.

MÉM-RSZ által finanszírozott KSML-1M Nyírség-2 repülőgép. Gyári száma: 005. Lajstromszáma: HA-YTAE. Üzemeltetésének kezdete 199 volt és 2003-ig repült.

Zlin 37 Cmelák mezőgazdasági permetező és vontató repülőgép. Az eredeti Z-37 típust a LET Kunovice és a Moravan Ostrokovice repülőgépgyárak közösen fejlesztették Ladislav Smrcek vezetésével. Sorozatgyártása 1965-ben kezdődött és 1971-ig 631 darabot építettek. 1983-től ismét megindúlt a gyártás és végül 27 darab Z-37A-2 kétüléses oktató változatot is beleértve összesen 677 darab készült. 1976-ban gázturbinás változatot is fejlesztette, ennek utolsó változata a Z-137T Agro-Turbo volt. A modernizált típusból 1994-ig 51 darabot készítettek. Magyarországon körülbelül két tucatnyi repült a Cmelák és Agro-Turbo változatokból. A képen látható változat eredetileg DDR-SNB lajstrommal kelet-németországban repült, és 1984-ben került Magyarországra.

Lampich L-2 Roma, A repülőgép 1932-től 1933-ig repült. Gyártási száma ismeretlen. Lajstromjele:H-MAFD. Selejtezése után a Közlekedési Múzeumban állították ki, de a második világháborús bombatámadások során súlyosan megsérült. 1975-ben sok eredeti alkatrészével (motor, szárnydúcok, szárny, sárkányszerkezet) újjáépítették és a PeCsa kiállítócsarnokába került.

Hugó Junkers tervezte F13b. A múzeumban CH59 "D ASTRA" jelzéssel került kiállításra. Az eredeti gyári száma: 574. Magyarországon nem repült. A szárnyait egy másik CH66 hidroplánról építették át. 1921-ben ezzel a repülőgéppel Svájcból Magyarországra repült IV. Károly Habsburg uralkodó, aki sikertelenül "királypuccsot" szervezett.

A cseh (csehszlovák) Ae-45S Super Aero közforgalmi repülőgép. 1951-től 1963.ig Kunovicében 590 darabot építettek belőle. A kiállított példány magyar lajstromszáma: HA-REC. Gyári száma: 05-011 és 1958-től 1962-ig repült Magyarországon. Eredeti lajstromszáma: R-02 tehát a rendőrségnél üzemeltették, majd átlajstromozták. A szolnoki Reptárban a HA-OMC példány van kiállítva amelynek gyári száma 04-009.

Samu-Gönczy SG-2 Kékmadár, A típust Samu Béla és Gönczy Pál tervezte az Országos Magyar Repülő Egyesület pályázatára, a Dunai Repülőgépgyárban. A cél a honvédség oktató repülőgépének kifejlesztése volt. 1949-50-ben építették meg a Csepel Autógyárban. Az 1950-es első felszállást követően a hadsereg a Rigó nevet adta a repülőgépnek. A szovjet repülőgéptípusokra átállásról szóló döntés után a repülőgépből több példány nem épült.

A háttérben a Keselyák Mihály féle KM-400 vitorlázó repülőgép, elöl Rabnec Experimental. A sárga repülőgép Rabnec "Rabinyó" Gábor tervezte és építette. Rabinyó vitorlázó repülőgépet majd motoros sárkányt repült, kétszeres Európa-bajnok, egy alkalommal nyert világbajnokságot és a gyémánt kolibri jelvény tulajdonosa. Az Experimental 1980 és ’85 között készült. A fa repülőgéphez a műszereket pedig barátai "mentették ki" különböző állami repülőcégektől. Az erőforrása két összeépített Trabant motor 52 lóerős teljesítménnyel. A gépet egy volt Messerschmitt-pilóta sikeresen berepülte. A KM-400 vitorlázó repülőgépet Kesselyák Mihály gépészmérnök, pilóta, főiskolai oktató és repülőgép-tervező konstruálta. Ez a második repülőgépe volt, az elsőt az 1960-as évek végén E.V.1K Fecske néven készült el. A KM-400-as a 1983-ban készült el, az első magyar vitorlázó repülőgép amely műanyag szerkezeti elemeket is tartalmazott. Különlegessége, hogy magassági kormány nélkül tervezték és a kormányzást a szárny íveltségének változtatásával végezték.

Fábián Levente 2 repülőgép. A gyár száma: 42. A repülőgép nagyon hasonlít a német Bücker Bü 131-2 Jungmann típusra. A feladatköre is azonos volt, iskola, gyakorló repülőgép.A Légügyi Hivatal pályázatára tervezték a Magyar Waggon és Gépgyárban készült. A típus 1940. novemberben repült először és 1943-ban állították szolgáltba 4 prototípussal végzett tesztek útán. A sorozatgyártás indítása után 86 darab készült belőle.

A Fábián Levente 2 elölről. A motor is azonos a Bücker Jungman hajtóművével, egy Hirth HM 504-A-2 soros 78 kW-s (105 Lóerős) aggregát. Egyetlen megmaradt példánya volt kiállítva. A HA-LEB a háború után "politikai" okokból a Strucc nevet kapta, de 1956. után visszanevezték. 1959-ig repült, utána a Közlekedési Múzeum kapta meg.

Lóczy Sándor"Kis Brandi" repülőgép. A repülőgépet gyártó üzem a REGJÜ (Önálló Repülőgép Javító Üzem) volt Székesfehérváron. 1927-től repült 1932-ig. A lajstromszáma: H-MAHE. Több külföldi honlapon Hansa Brandenburg B.I-nak van azonosítva. A típusba 100 lőerős Mercedes motort szereltek A repülőgépből 6-8 darab készült H-MAHA-től H-MAHE lajstromszámokkal.

Lloyd LS.1. Az aszódi Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt. gyártotta mint 4-es számú repülőgépgyártó üzeme a 40.01-es számú repülőgépet amely egy fegyvertelen felderítő repülőgép volt. Ennek későbbi változatai már némi bombateher szállítására is alkalmasak voltak. A 40-es típus követő 44-es és 46-os típus már jóval fejlettebb volt. A C.I fegyvertelen felderítő után a C.II repülőgép már vadászerényeket is csillogtatott, például Busa Gyula mesterpilóta Lloyd C.II-vel érte el első két légi győzelmét, Frint János pedig egy C.III-mal lőtte le az első ellenséges repülőt. A Lloyd 46-os típusát Ausztriában is gyártották. Magyarországon 1920 nyarán a tiranoni békeszerződés értelmében életbe lépett - a repülőgépgyártást, és a katonai repülést érintő - teljes tilalom eredményeként 1921-ben az aszódi gyár is lerombolásra került.

Mraz M-1C Szokol a második világháború után épített első cseh tervezésű könnyű repülőgép. Zdenec Rublik konstruktőr csapata még a háború alatt a protektorátusban tervezte, de első repülésére már 1946. márciusban került sor. A gyártására a Benes-Mráz üzemben kezdődött és három változatából 1949-ig összesen 287 darabot építettek. A repülőgépeket cseh Walter Minor hajtóművekkel szerelték és katonai alkalmazásra Csehszlovákián kívül Egyiptomi Légierő is beszerzett néhány példányt. A kiállított példány 209-es sorozatszámmal épült eredeti csehszlovák lajstromjele OK-CIM volt, de1949-től és 1951-ig repült már hazánkban repült HA-SOA lajstromjellel. Utána átlajstromozták a HA-SOA jelzésre és még 1958-ig használták.

A Nyikolaj Polikarpov által tervezett legendás Po-2 repülőgép 1203 számon gyártott példánya.A repülőgépből 1928 és 1952 között mintegy 30 ezer darab készült, utas és teherszállító, gyakorló, éjszakai bombázó, posta, mezőgazdasági és sok egyéb feladatra.Eredetileg U-1 volt a típus jelzés, csak a tervező halála után változtatták Po-2 a típust. Magyarországon a Hadsereg lengyel licenc gyártott példányai mellett a MASZOVLET légiközlekedési vállalat öt darabot légitaxiként használt. A HA-POA 1946-ban érkezett és 1960-ig repült. A Gold Timer alapítvány repülőképes állapotban tart és rendszeresen repült a HA-PAO lajstromszámú példánnyal amely, a szolnoki RepTárban van a HA-PAU lajstromjelű repülőgéppel együtt azonban Polikarpov CSS-13 Pacsirta típusjelzésű és Lengyel licencben épített repülőgép.

Aviatika Kolibri AK-1. A típus ultrakönnyű repülőgép, amely 1991-ben készült és eredetileg HA-XAM lajstromjelet kapta. A múzeumban már HA-YJAA lajstromszámmal került kiállításra.

A Ganzavia Aerofa A-01 (KPS-03) Famadár repülőgépet, amelynek gyári száma 01/1986 ultrakönnyű típusként építették. Tervezője Kovács Gyula.Egy darab Rotax 503/2V motor hajtotta. A berepülésével tapasztalatokat szereztek a későbbi GAK-22 Dino építéséhez. Akárcsak a Dino, ez is egyetlen példány, sorozatgyártásra nem került, a céget megszüntették.

Adorján Libelle repülőgép. Az 1882-ben született Adorján János gépészmérnök a magyar aviatika úttörői közé tartozik. 1903-ban Gottlieb Daimler tanítványaként szerezte gépészmérnöki diplomáját és 1909-ban gróf Andrássy Géza támogatásával építette meg a „Libelle” (Szitakötő) nevű repülőgépét. A repülőeszköz motorja is magyar Adorján-Dedics féle 18,4kN teljesítményű kéthengeres aggregát volt. Ez első felszállást 1910-ben hajtotta végre. Adorján 1910-öl a magyar Blériot pilótaiskolát vezette, majd a gépjármű szakmában dolgozott tovább. A második világháború végéig a Mercedes Benz márkaképviseletének vezetője volt, a háború után, pedig az Ikarusnál dolgozott.

MiG-21PF fülke. Magyarország 24 darab MiG-21PF változatot üzemeltetett 1964-től kezdődően, amelyből 7 került veszteséglistára. A típusváltozatot már 1990-re kivonták a hadrendből a rendszerváltás utáni Magyar Légierő már nem üzemeltette. A típusból a szolnoki RepTárba van kiállítva a 761512 gyári számú példány.

Pratt and Whittney R-1340 "Wasp" csillagmotor. Az amerikai gyártó motorcsaládjának első példányait 1926-től gyártották. Olyan repülőgépek meghajtását szolgálta, mint a Boeing P-26 vadászrepüőgép, a kanadai DHC-3 Otter, a North American T-6 Texan/Harvard, a Fokker F.10 és F.32. A motorból 34.996 darab készült.

Mikulin AM-42 motor. A Szovjetunióban gyártott 12 hengeres "V" elrendezésű benzinmotor. Az IL-10 csatarepülőgép aggregátja. A típust Magyarországon Párduc néven rendszeresítették. A motorból 10.232 darabot gyártottak.

RD-45I gázturbina. A brit Rolls-Royce RS.41 Nene I szovjet licencváltozata, mert a második világháború utáni Brit Munkáspárti Kormány eladta szovjeteknek a Nene I és II, valamint a Derwent V. hajtóműveket. Az RD-45 I-es a korai MiG-15 vadászrepülőgépek hajtómű típusa lett, később a némileg áttervezett Klimov VK-1 került a repülőgépekbe. Magyarországon a MiG-15UTI repülőgépek repültek az RD-45 I típusú hajtóművekkel, amiből 49 darabot állítottak hadrendbe.

Tumanszkij R-13 F-300. A Szovjet gázturbina a R-11-es továbbfejlesztett változata. A MiG-21M, MF, SzM, és SzMT valamint a Szuhoj Szu-15M/TM repülőgépek repültek ezzel a sugárhajtóművel. Magyarország 50 darab MF változatot rendszeresített és ezekből 1971-től kezdődően és ezekből kivonásukig 7 darabot került veszteséglistára.

Weisz-Manfréd K-14. A francia Gnome-Rhône 14K Mistral Major léghűtéses csillagmotor magyar licencgyártott változata. A Weisz-Manfréd Acél és Fémművek gyártotta sorozatban. Olyan repülőgépekbe építették be hazánkban, mint a WM-16 Budapest, WM-21 Sólyom, WM-23 Ezüst Nyíl, MÁVAG Héja, He-46, He-170, Ju-86K-2 és SM.75 repülőgépek.

Az Index írt 2016-ban a kiállítási anyag raktárba áttelepítésről.

https://index.hu/tudomany/2016/12/06/igy_koltoztettek_ki_a_repulestorteneti_gyujtemenyt_a_lebontasra_itelt_pecsabol/

Blogger saját részéről a kiállítást Budaörsre a repülőtérre vinné. A Budaörsi Repülőtéri irányítótorony és csarnok, valamint a Horthy Hangár amúgy is műemlékek, ráadásul elhanyagolt restaurálásra vár. A hangárban lévő repülőgépeknek építenék egy modern hangárépületet a repülőtéren, így megőrizné egyrészt sportrepülőtér jellegét, a helikopter leszállóhely továbbra is üzemelhetne, ráadásul egy autentikus helyen újjászülethetne a magyar kisgépes repülés múzeuma.