A Szabadság Légihídja - Berlini Légihíd 70 éves Wiesbaden-i emlékünnepség 2019

 palakt.JPG

A másik világháború végeztével a győztesek Németországot négy megszállási zónára osztották. A német fővárost, Berlint, bár az orosz megszállási övezet közepén feküdt, szintén négy nagyhatalom felügyelte. A szovjet megszállási övezet városrészeit 1948-ra már egyre szigorúbban szigetelték és a Berlin többi részétől és a nyugati hatalmak megszállási övezeteitől, hogy kikényszerítsék a Kelet-Németország betagozódását a szovjetek által kialakított keleti-európai kommunista országok körébe. Június 24-én lezárták a korábbi megállapodások szerint rögzített szárazföldi és vízi utakat Nyugat-Berlin körül. A nyugati szövetségesek saját ellentéteiket is félretéve az egyetlen szabadon hagyott, de lehetetlennek tartott légi úton akarták a gyakorlatilag túszul ejtett lakosságot és a gyűrűbe lévő saját csapataik ellátását biztosítani. A szovjetek előtt ott volt, Sztálingrád példája, ahol nem sikerül a Német 6. hadsereg és más német-román seregtestek ellátását biztosítani, de ott volt az 1944-es Market-Garden hadművelet kudarca is, ahol többek között az elégtelen és rosszul szervezett légi utánpótlás miatt nem sikerül áttörni a szövetséges csapatoknak áttörni Rajnán.

1561231715_35.jpg

  • DC-3 taxizik a Wiesbadeni repülőtéren

Ezeknek azonban ellenére 1948. június és 1949. szeptember között 15 hónapon át működött a Berlini légihíd, amely Nyugat Berlin polgári lakosságának és a nyugati hatalmak helyőrségének ellátását biztosította. Az első élelmiszerrel rakott C-47 Dakota kétmotoros szállító repülőgépek (DC-3 Skytrain katonai változata) június 26-án szálltak le Berlin Tempelhofi repülőtérre. A városnak a tervezők szerint naponta 1534 tonna élelmiszerre volt szüksége, és ehhez jöttek még az egyéb szállítandó anyagok, termékek, elsősorban üzemanyag és szén, hogy pótolják az elvágott energia útvonalakat. Összesen 3500-4000 tonna napi szállításra volt szükség, és ez a 3,5 tonna szállítására képes C-47-el napi 1000 le-és felszállás jelentett volna. Ez lehetetlen küldetés. A szovjetek azonban nem számoltak a szövetségesek nagyobb teherbírású repülőgépeivel például a 10 tonna teherbírású C-54 Skymaster négymotoros szállító repülőgépekkel, amelyek Frankfurt, Wiesbaden, Celle, Fassberg repülőbázisokról repültek a német fővárosba. A Brit Királyi Légierő Avro Lancaster, Handley-Page Halifax átalakított bombázó, Avro York és Handley-Page Hastings szállító repülőgépeket, sőt Short Sunderland hidroplánokat is bevetett, utóbbiak Hamburgból indultak és egy berlini tó vizére szálltak le. Tempelhof mellett Gatow és Tegel repülőterei is fogadták a repülőgépeket. A franciák vegyes amerikai és brit gyártmányú gépállománnyal vettek részt a műveletben. Brit repülőgépek vitték az energiahordozókat, ezeket az amerikai repülőgépekkel nem tudták szállítani.

1561231713_33.jpg

  • Douglas DC-3C a levegőben. Az N877MG lajtromú repülőgépet 1944-ben építették az Amerikai Hadsereg részére 

A kezdetben napi 750 tonna szállítását később mintegy napi 2000 tonnára növelték. Összesen 1 583 686 tonna segélyszállítmányt és további 160 ezer tonna építőanyagot juttattak el 280.000 leszállással Berlin nyugati városrészbe a nagyhatalmak. A légihíd működtetése óriási pénzekbe került, és az anyagi veszteség mellett emberveszteséggel is számolni kellett. A berlini blokád alatt a berepülések során 39 brit, 3 amerikai és 6 német pilóta, összesen pedig 101 amerikai és brit katona halt meg balesetek és egyéb incidensek következtében.

1562863076_55.jpg

  • A "Miss Montana" nevű DC-3 felszállás közben

A 70. évfordulóra az amerikai, brit és német szervezők nagy ünnepségsorozatot rendeztek. A légihíd emlékére nagyszámú DC-3 Skytrain és DC-47 Dakota repülőgépek emlékrepülését tervezték. A repülőgépek összegyűjtésében segített, hogy a D-Day, a normandiai partaszállás évfordulójára szintén ezekből a repülőgépekből sokat repültek át Angliába. Sajnos más típusú szállító repülőgépeket nem lehetett bevetni, mivel Európában nincs C-54, és az egyetlen négymotoros repülőképes példány üzemidejéből sokat elvett volna az Atlanti Óceán átrepülése.

1561231722_35.jpg

  • A C-47 "Virginia Ann" katonai és a N877MG lajtromú DC-3 polgári változat Wiesbadenben

Az DC-3/C-47 repülőgépekből tizenkettő az Észak-Amerikai kontinensről a második világháború idején 1943-tól használt útvonalon repült át Angliába. A Connecticut államban lévő Oxford repülőteréről 2019. május 19-én indult a flotta jó része és Presque Isle, Maine, Goose Bay, Labrador, Narsarsuaq, Grönland, Reykjavik, Izland, valamint Észak Skóciai repülőterek közbeiktatásával érkeztek meg az Angliai Prestwickbe, majd Duxfordba. Május 24-re gépveszteség nélkül, az összes amerikai repülőgép sikeresen megérkezett Angliába. Két repülőgép a távoli Dél-Afrikából érkezett.

1562863082_42.jpg

  •  A Golden Age Air Tour C-41A repülőgépe

1562863084_49.jpg

  •  C-47B landol a Schleswing-Jageli német repülőbázison.Fénykorában rendszeresen repült a Kína-Burma-India útvonalon.

1562863074_31.jpg

  •  A C-47A "Miss Virginia" a levegőben

Az ünnepségsorozaton résztevő európai és amerikai repülőgépek mind a Douglas DC-3/C-47 változatai voltak, Repült köztük, DC-3, DC-3A DC-3C, DC-3D, Super DC-3S, C-41, C-47, C-47A, C-47B, C-53, C-53D, C-53DO, Li-2 verzió is.

Utóbbi magyar büszkeség, hogy az egyetlen repülőképes Liszunov-2 a HA-LIX Kármán Tódor is részt vett az ünnepségeken.

1561231722_30.jpg

  • A Liszunov Li-2 a DC-3 átadott tervei alapján készült Licenc tipus volt. A terveket át kellett számolni angolszász mértékegységekről metrikus rendszerre. Az utolsó repülőképes Li-2 a magyar Gold Timer Alapítvány HA-LIX repülőgépe.

dsc_6855m.jpg

  • A C-53DO egykor Csang-Kaj-Sek VIP szállító repülőgépe volt. A neve: Spirit of Benovia

Az ünnepségsorozat Wiesbadenben kezdődött, aztán a Bundeswehr Tag (Bundeswehr nyílt napok) keretében, Jagel, Fassberg és Nordholz repülőbázisokon folytatódott, majd Berlinben értek véget a Tempelhofi repülőtér feletti átrepülésekkel.

patch.jpg

  •  A Berlini Légihíd Emlékünnepség sorozat jelvénye

1561231719_59.jpg

  •  Wiesbadeni repülőterén, sajnos, párás, felhős idő várta a repülőgépeket és a nézőket

1562863076_74.jpg

  • C-41A repülőgép a levegőben. Ő is az Egyesült Államokból érkezett

dsc_1001m.jpg

  • A repülőgép orrán a fehér sas az Egyesült Államok 101. ejtőernyős hadosztályának jelvénye. A "Sreaming Eagles" (Vijjogó Sasok) ma már légi rohamhadosztály, AH-64 harci és több típusú szállítóhelikopterrel. Egyetlen tényleges ejtőernyős hadosztálya van az amerikai haderőnek a 82. "All American". Európában a 173. Sky Soldier (Ég katonái) ejtőernyőn dandár harccsoport Vicenzában.

Résztvevő repülőgépek:

DC-3 N24320 „Miss Montana”, N41CQ „Congo Queen”, N431HM, SE-CFP „Daisy”, N25641 „Liberty”, N29TN, N8336C „The Spirit of Benovia”, TF-NPK „Páll Sveinsson”, PH-PBA „Prinses Amalia”, OH-LCH, N877MG, N472AF „KG668”,LN-WND „C-53D”, F-AZTE, F-AZOX, C-47A „Miss Virginia”, N47SJ „Betsy’s Biscuit Bomber” N47TB „That’s all Brother”, N62CC „Virginia Ann”,N147DC, N836M „Luck of the Irish”, RA-2944G,N834M, RA-05738, N103NA „Flabob Express” C-41A N341A, C-53G „D-Day Doll”,Li-2 HA-LIX „Kármán Tódor”.

1561231724_43.jpg

  •  Wiesbadeni életkép. Nyüzsgő embertömeg, DC-3 és C-47 repülőgépek mindenhol

5.jpg

  • Az amerikai hadsereg Black Panthers ejtőernyős csapata a magyar Li-2-ből ugrott többször is Wiesbadenben.

A Wiesbaden-i ünnepséget az amerikai Lucius D.Clay repülőtéren tartották, amelyet nem légierő, hanem az amerikai hadsereg használ elsősorban AH-64 Apache, és UH-60 Blackhawk helikopterekkel. A névadó Lucius D. Clay tábornok egyébként részt vett a légihíd szervezésében és vezetésében. A forgószárnyas erők a 214. „Dogfighters” Repülőezredhez tartoznak. A bázison amerikai volt a hangulat is. A DC-3/C-47 repülőgépek közül fél tucat statikus kiállításon vett részt, sok korhű ruhában lévő hagyományőrző társaságában. Mellettük vagy egy tucat kétmotorost készítettek fel repülésekre, és kiállítottak a házigazdák egy AH-64D Apache és egy UH-60 Blackhawk helikoptert is. Két hangárban emlékkiállítást rendeztek relikviákkal és a légihíd történetével. A bázison dolgozó amerikai családok szép számmal vettek részt a rendezvényen. Amerikai volt, a hamburger, a hot-dog, a sör és a Coca-cola is. Természetesen a német vendégek is megtalálták saját sült kolbászaikat „Wurst-jaikat, és söreiket.

dsc_6704m.jpg

  • A nagyobb kötelékek repülés megakadályozta az alacsony felhőzet.

dsc_6603m.jpg

Elemelkedés, ahogy egy egykori katonai repülőgéptől várható. Wiesbadeni repülőtéren manapság az Amerikai Hadsereg Apache és Blackhawk helikopterei állomásoznak.

A Dakoták és Skytrainok, közül 9 darab két alkalommal is felszállt emlékrepülésre. A köztes időkben az amerikai hadsereg Black Panther ejtőernyős bemutató csoportja ugrott, nem is akármilyen repülőgépből, a Magyar Kármán Tódorból. A délelőtti meleg, de tiszta idő lassan szürke-felhőssé vált, azonban ez az ünnepséget nem zavarta. Dél tájékán az egyik T-6 Texan gyakorló repülőgépek kísérte C-47 Dakotával érkezve megjelent személyesen a 98 éves veterán C-54-es pilóta Gail Halvorsen „a cukorbombázó” aki a repülései közötti szabadidejében kis ejtőernyőkre csokoládékat és gumicukrokat aggatott, és a berepülései során azokat dobta le az édességre ácsingózó gyerekeknek. Megható pillanat volt az idős hajózónak a repülőtéri látogatása.  A délutáni emlékrepülés után az 50. évek slágereivel koncert volt az egyik hangában. A koncert után a DC-3/C-47 repülőgépek külön-külön kisebb kötelékekben több repülőtérre indultak, de voltak olyan repülőgépek, amelyek személyzete ott töltötte az éjszakát és másnap repültek át a következő ünnepség helyszínére.

1562863086_01.jpg

  •  A C-47-eseken inváziós csíkok jelzik, hogy ott voltak a Normandiai emlékrepüléseken is (Daks Over iNormandy)

4.jpg

  • Veterán repülőgép, korhű lányok

1562863078_48.jpg

  • A Legend Airways of Colorado DC-3 repülőgépe. Annak idején "Hap" Arnold tábornok repülőgépe volt.

1.jpg

  •  A Veterán cukorbombázó Gail Halvorsen

dsc_6788m.jpg

  • Egy D-Day veterán taxizása a Lucius D, Clay repülőbázison. Ez a hivatalos neve a Wiesbadeni repülőtérnek.

2.jpg

  • Fieszta volt a Wiesbadeni emlékünnepség

dsc_6931m.jpg

  • Felszállás Wiesbadenből a Bundeswehr napok egyikére

A Németországban hagyományos Bundeswehr napon, amely az ünnepségsorozat hétvégéjén tartottak, több légibázisra vezetett az útjuk a veterán szállító-repülőgépeknek, hajózóiknak és vendégeiknek

Másnap a Schleswig-Jageli vadászbombázó bázisra látogattunk, ahol az „Immenmann” Taktisches Luftwaffengeschwader 51. harcászati vadászrepülő ezred MRCA PA-200 Tornado repülőgépei települtek. A Bundeswehr napra a Luftwaffe és a Heer modern német katonai repülőeszközei valamint magyar JAS-39 Gripen, cseh L-159ALCA és olasz A-200 Tornado repülőgépek mellé kilenc veterán Dakota és Skytrain is átrepült. A magyar Li-2 Wiesbadenből egyenesen Nordholzba, az ott rendezett Bundeswehr napra repült a többi repülőgéppel együtt. Jagel-ben napfényes idő ellenére a leszállásokról nem lehetett szép képeket készíteni, mivel távol esett a kialakított fotóshelyről, de a repülőgépek taxizását és felszállását már kiváló körülmények között tudtuk fényképezni.

1562863075_34.jpg

  •  A Bundeswehr napon is a kötelékrepülésé volt a főszerep a veterán Dakotákkal és Skytrainekkel

1562863083_07.jpg

  •  A JB Air Services DC-3C repülőgépe. Egy amerikai alapítvány a Legend Airways Foundation segíti a repülőgép fenntartását.

1562863077_34.jpg

  • A C-47A  Miss Virginia gurulás közben

1562863076_55.jpg

  •  A Jonhson Flying Service DC-3A repülőgépe

1562863085_68.jpg

  •  Egy háborús veterán A Placid Lassie névre keresztelt C-47 Dakota

dsc_0819m.jpg

  • A francia Chalair C-47B Skytrain repülőgépe, repült LaFertében és Melunban rendezett veterán repülőnapokon is.

A veterán repülőgépeknek végül adminisztratív és jogi korlátok miatt nem lehetett a Német Főváros felett cukorkát dobálni, de átrepültek a Brandenburgi kapu felett és Tempelhof repülőterén is rendeztek ünnepséget a Légihíd 70. évfordulóján, amelynek díszvendége, Gail Halvorsen volt.

tempelhof.JPG