Oroszországban május 9-én a Győzelem Napját ünneplik. Ekkor ért végett Európában a második világháború, amelyet Oroszország szerte, a Nagy Honvédő Háború néven emlegetnek. A megnevezés megfelelő, hiszen a nagy világégés során a tengelyhatalmak, a Német Birodalom vezetésével egész Moszkváig, délen pedig Sztálingrádig (a mai Caricinig) jutottak. A Szovjetunió rettenetes veszteséget szenvedett katonákban és polgárokban, technikában, és ipari létesítményekben. A második világháborút sokféleképpen lehet megítélni, értelmezni, az azonban cáfolhatatlan tény marad, hogy az európai háború döntő terhét a szövetségesek részéről a Szovjetunió viselte, foglalta el Berlint és nyerte meg a háborút. A Brit Birodalom, az Amerikai Egyesült Államok, és a többi szövetséges ország akár élőerőben, akár anyagi eszközöknek jóval kisebb veszteséget szenvedett, mint a Szovjetunió.

Oroszország ezt a mai napig nem felejti és május 9-én minden évben hatalmas katonai díszszemlével ünnepli meg a Honvédő Háború befejezését. A díszszemlén a szárazföldi csapatok, a légierő és haditengerészet és a többi fegyveres testület, díszelgő alakulatait a harci-technikai eszközök díszfelvonulása követi. Az utolsó harceszközök elvonulását követően a szemek az eget fürkészik, és az Orosz Légierő repülőeszközei húznak át a Vörös Tér felett.

Gyermekkoromban is mindig megnéztem a november 7-i díszszemléket, amelyet az „ellenség megtévesztése miatt a „Nagy Októberi Szocialista Forradalom” alkalmából rendeztek. Valójában az 1917-ben Oroszországban érvényben lévő naptár szerint október volt még ezen a napon. November 7-én akkoriban sokszor esett a hó, így általában a parádi légi részét, nem is tervezték, vagy időjárás miatt elmaradt. A Szovjetunió felbomlása után, a dátum és a díszszemle „oka” változott, a forradalom helyett az második világháború európai befejezése lett az alkalom.

• Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin Oroszország elnöke világháborús veteránok társaságában nézte végig a Győzelem napi díszszemlét. (forrás: Reuters)

Barátaimmal többször terveztük, hogy megtekintjük a díszszemlét, végül 2016-ban szántuk rá magunkat. A díszszemle nem csak május 9-i elfoglaltság, mivel több gyakorlás előzi meg, földön és égen. A földi csapatok a Moszkva környéki Alabinóban gyakorlatoznak, majd a helyszínen is két-három próba zajlik. Az utolsón, a főpróbán a repülő egységek is részt vesznek. A Vörös térre gyakorlatilag nem lehet bejutni, onnan a parádét csak a meghívottak nézhetik. Ráadásul a földi egységek díszelgésének megtekintésére kiváló, de a légi felvonulás korlátozottan tekinthető meg, attól függően hol van helye az embernek. A csapatok és a repülőgépek is Tverszkaja körúton, illetve felette érkeznek a Vörös tér körzetébe, tehát ott kellett „lőállást” találni. A főpróbát onnan tekintettük meg.

• A Tverszkaja körút (proszpekt) a motorizált egységek felvonulásának útvonala a Vörös tér felé. A Puskin tér (Puskinszkaja Plosagy) jó hely aki közelről akarja a járműveket megtekinteni, és a tér felett repül át a díszelgő kötelék.

Május 9-én a Moszkva folyó túlpartjáról néztük végig a Vörös térről lekanyarodó csapatokat, a folyó felett átívelő híd mellől jól kilátás van a rakpart mellett. A gyakorlásnál viszonylag könnyű volt fényképezni, bár az áthúzó repülőeszközök nagy részét alulról láttuk. A Moszkva folyó rakpartján viszont a tömeg miatt nehezen lehetett a teleobjektívet „célon” tartani a lökdösődés miatt. Ez utóbbi egyébként az adott ország társas érintkezési kultúrájától is függ repülőnapokon is többször probléma, más például Angliában, Németországban, Romániában, vagy éppen Görögországban fényképezni.

• A Moszkva folyón átívelő Bolsoj Moskrovetszkij hídhoz közeli rakpartról a földi csapatok és a légi egységek felvonulását is meg lehet tekinteni. A rakpart ilyenkor nagyon zsúfolt, mivel a Vörös tér szinte hermetikusan lezárt terület.

A díszszemle légi parádéján 60-90 repülőeszköz szokott részt venni. Aki a szovjet/orosz típusokra kíváncsi, azoknak ajánlott május 9-én Moszkvában megtekinteni az eseményt.

Nézzük a 2016-os díszszemle légi mozzanatának fotós szemmel.

• A Kreml tornyai között a nyitókép helikopterei közelednek

• A Puskin térnél ugyanez az esemény a gyakorlás idején. Puskin szobor feletti galamb, nem a légi felvonulás része.

• A nyitókötelék a Mil tervezőintézet helikoptereiből áll. Mi-26 vezér forgószárnyast négy darab Mi-8MTV-5-1 helikopter követi. Exportváltozatuk a Mi-171.

• Oldalról látható, hogy a  Mi-8MTV-5-1 az orr és a törzs hátsórész kiképzésében különbözik a korábbi Mi-8/Mi-17 változatokról. Az orr rész az UH-60-asra hasonlít, és a tojásdad alakú hátsó kabinajtók helyett szögletes a hátsó rész.

• A levegőből így nézett ki a Vörös Tér (forrás: Reuters)

• A Mi-28N harci helikopterek, a szovjet Apacsok. A harci helikopterek gyakorláskor húztak el az Puskin tér felett.

• Oldalról látható, hogy a Mi-28 modernizált változata a Mi-28N vagyis éjszaka is bevethető változatok repültek a kötelékben. A helikopterek két darab 445 kg-os 571 literes üzemanyag póttartályt hordoztak. Az orr rész alatt Szipunov 2A42 típusú 30mm-es gépágyúval szerelték fel.

• A Mi-28N orra alatt érzékelőtorony látható. A hajtómű a Motor Szics TV3-117MA-SzB-3 gázturbina, de az Ukrán-Orosz ellentétek miatt a "birodalomban" VK-2500 típusjelzéssel gyártják 2016-tól.

• A négyes kötelékből három Mi-28N

• A vetélytárs Kamov helikopter tervező intézet csatahelikopterei, a Ka-52-esek.

• Két KA-52-es Alligator (Аллигатор) a Puskin térről fotózva. A koaxiális rotorok, egymás melletti katapulttal ellátott pilótaülések és a nagy szárnyak  egyedivé teszik a helikopterek alakját. Az orrész alatt jól látható a GOES-451 elektro-optikai-lézeres rendszer. A beépített rendszerek egy része orosz, másik részük Francia (SAGEM) fejlesztés.

• A Ka-52-esek szintén a szárnyfüggesztő pilonok közül a legbelső hordoztak egy-egy üzemanyag póttartályt.

• A KA-52-es harci helikopterek gázturbinája, gépágyúja és páncéltörő és nem irányított fegyverzete azonos a MI-28N harci helikopterekével. 

• A Mil Mi-35M harci helikopterek, egy előző generációs forgószárnyas család, utolsó képviselői. A Mi-24P változatoktól a mereven beépített tűzfegyver helyett, forgatható 23mm-es kétcsövű GS-23 gépágyú, a szárnyvégről hiányzó páncéltörő rakéta pilon és a merev futóművek különböztetik meg külső jegyek alapján. Jól látható a X állású farokrotor, amely szintén ezen a változaton jelent meg először a 24/35 változatok között.

• Az FSzO mesterlövészei is készültségben voltak. Felettük a díszelgő Mi-35M helikopterek. (forrás:Reuters)

• Az Iljusin iroda Il-765MD-90A nehéz szállító repülőgépe 2016-ban először repült a Vörös téri díszszemlén.

• A típus újdonsága a modernizált aviatikai berendezések mellett az Aviadvigatel Psz-90 gázturbina, amelyek a régebbi változatoknál üzembiztosabbak és a P&W 2000 amerikai hajtómű alapján kerültek kifejlesztésre.

• A gyakorlás során a Puskin szobor mellett fotózva is elképesztő méretű az ukrán tervezésű AN-124-100 Ruszlán nehéz szállítórepülőgép

• Az AN-124-100 repülőgépet Ukrajnán kívül az oroszországi Aviastar is gyártja Uljanovszkban. Napjainkban 21 darab áll az Orosz Légierőnél még szolgálatban. A 2021-es díszszemlén nem repül a típus.

• Három régebbi gyártású Iljusin Il-76MD nehéz szállítórepülőgép húz át a Vörös tér felett.

• 2016-ban az Orosz Légierőben 110 darab állt hadrendben.További kilenc más fegyveres testületnél repült.

• Az Il-76-os jelenleg is gyártásban van Oroszországban. Napjainkig több mint 960 darabot építettek a típusból.

• Az Orosz hadászati légierő egyik fő típusa a Tu-95MSz változata. A "Medve" bombázóból több mint 500 darabot gyártottak  1952-1993 között. A MSz rakétahordozó változat a Raduga cég 300-3000 km között hatótávolságú különböző robotrepülőgépeivel tud mélységi hadászati csapásmérést végrehajtani.

• Három repülőgépes kötelék az 55 darabos szolgálatban álló MSz változatból. A repülőgépek az Engels-2 és az Ukrainka légibázisokon, 18. a 79 és 182. bombázóezredeknél állnak szolgálatban

• A Tu-95MSz változatok belső forgótáron és külső függesztményként hordozhatnak robotrepülőgépeket. A H-55 robotrepülőgépből például 16 darabot (forgótárban a belső bombatérben hat, külső függesztéssel további 10 darabot). Négy Kuznyecov NK-12 turbólégcsavaros, gázturbinás hajtóművel repülnek maximum 925km/órás sebességgel. A védőfegyverzetbe a hátsó toronyban 23mm-es gépágyú van felszerelve. (Eggyes vélemények szerint nem repülőgépek elleni lövedékkel, hanem hőkövető rakéták elleni infracsapdákat lő ki, de erre a 23mm-es kaliber miatt kicsit a valószínűség). A képen látható repülőgépet Szaratov-ra keresztelték, tehát az Engels-2 6950. Gárda Repülőbázis repülőgépe.

• Három Tupoljev Tu-22M3 közepes bombázórepülőgép a Kreml és az Orosz nemzeti lobogó felett.

• A Tu-22M3-ból 63 darabot tartott 2018-ban Oroszország hadrendben. A repülőgépből minden típusváltozatot beszámítva 497 darabot gyártottak 1970 és 1993 között. Jelenleg a szolgálatban álló példányok korszerűsítése zajlik. A repülőgépeket Grúzia és Szíria felett is bevetették. A repülőgépet nem exportálták, de a szovjet utódállamok közül Fehéroroszország 52, Ukrajna 29 darabot "örökölt". Ukrajna kivonta és 2004-ben az utolsó példányt is feldarabolta. India a haditengerészeti felderítésre és csapásmérésre beszerzett négy darabot szintén 2004-ben, a repülőgépek sorsáról nincs információ.

• A Tu-22M3 robotrepülőgépeket és szabadesésű bombákat egyaránt hordozhat. Szíriában inkább utóbbival végeztek szőnyegbombázásokat. Kína 2013-ban 36 darabot szerzett volna be, de nem valósult meg az üzlet.

• Az Orosz hadászati Légierő ékköve egy Tu-160 hadászati bombázó repül egy Il-78M légi utántöltő repülőgéppel kötelékben, imitált töltés bemutatva. A Tu-160-ból 36 darab készült összesen, a gyártás befejeződött, de elkészített fődarabokból új példányokat építenek, illetve folyik a modernizációjuk a szolgálatban álló repülőgépeknek. 

• Az Il-78M repülő kerozinkútból eddig hét változatban 53 darab épült, jelenleg is gyártás alatt van. Jelenleg 19 darab áll hadrendben Oroszországban a 203. gárda légi utántöltő ezredben.

• A Tu-160 neve a pilóták körében Fehér Hattyú (Белый лебедь). A repülőgépek egyéni neveiket tervezőkről, pilótákról kapták, egyetlen kivétel az Ilja Muromec nevű, amely a híres első világháborús orosz Sz-22 nehézbombázó nevét viseli.

• A Tu-160 hadászati bombázók is részt vettek Szíriai bevetéseken. A repülőgépek általában nem repültek be az ország légterébe, hanem távolról indítottak H-55 és H-101 típusú robotrepülőgépekkel támadásokat. A repülőgépek tanker támogatással több esetben repülték körbe Európát, illetve repültek az Amerikai partok közelébe, Kubába, Venezuelába.

• A Tu-160 repülőgépek robotrepülőgép típustól függően 12-24 darabot képesek a bombatérben lévő forgótárakkal hordozni. A változtatható szárnyállásnak is köszönhetően  a "Zsuravlik" 2,05M-el körülbelül 2230 km maximális sebességgel képes repülni, természetesen a sebesség függvényében változik a hatótávolsága.

• Talán a legidősebb bombázó repülőgépek a Szuhoj Szu-24M  típus a Vörös Tér felett. A NATO kódrendszerben Fencer (vívó) nevet kapó típus első repülésére még 1971-ben került sor. 1974-ben került szolgálatba. Hatósugara alapján Orosz területről eléri Nagy-Britanniát. 1993-ig gyártottak1400 darabot belőle. Harcban próbált típus, Afganisztán,Csecsen háborúk, Irak, Grúzía,Líbia és Szíria, felett is bevetették.
  

• Oroszország napjainkban a Szu-24M2, MR, változatokat tartja hadrendben. Az MK változatok egyszerűsített elektronikával kerültek exportra. Az Orosz Légierő 80 darab M2, a tengerészrepülők 18 darabot repülnek.

• A Szu-24 vadászbombázók az elmúlt évek alatt több esetben voltak főszereplők, amikor imitált támadásokkal hajtottak végre amerikai és brit hadihajók ellen a Fekete és a Balti tenger térségében. A repülőgépek két üzemanyag póttartállyal repültek. A vadászbombázók szabadesésű és lézervezérlésű bombákon kívül  H-25, H-27, H-28, H-29, H31, H-58 H-59 típusú támadórakétákat és önvédelemre R-60 és R-73 rakétákat is hordozhatnak.

• Ismerős alakú vadászrepülőgépek a Vörös tér felett. A MiG-29 lassan már az Orosz Légierőből is kikopik. Két darab 9.53-as MiG-29UB kétüléses, vadász-gyakorló és két darab 9.19-es MiG-29SzMT repült a díszszemlén.

• A 29-esek központi 1150 literes törzs alatti póttartállyal repültek. 2017-ben Oroszország még 234 darabot tartott hadrendben és a Flotta napjainkban két tucat MiG-29K hordozófedélzeti változattal rendelkezik.

• Az SzMT-k eredetileg Algéria számára két ezrednyi mennyiségben kerültek legyártásra, de mivel a repülőgépek inkább át, mint új építésűek voltak, visszaadták a Oroszországnak és helyettük Szu-27 vadászrepülőgépeket állítottak rendszerbe. Az SzMT az oroszok legmodernebb rendszerben álló 29-ese a tengerész 29K-k kivételével. Az Orosz Légierő az újabb MiG-29M, M2 és 35-ös változatok nem állította hadrendbe, bár 1-2 század megrendelésre került, inkább referenciaként export miatt, mint valós igényre.

• A távol-kelet és Szibéria légvédelmi oltalmazói a MiG-31M nagy hatótávolságú nehézvadászok. Tizenhárom változatban 519 darabot gyártottak típusból 1975 és 1994 között. Eredeti feladata a támadó bombázók és azok cirkálórakétái elleni védelem volt. 

• Oroszország napjainkban 120-135 részben modernizált változatot (MiG-31B, Bsz, BM, BSzM) tart hadrendben, illetve körülbelül két tucatot H47M2 Kindzsal típusú hiperszonikus robotrepülőgéppel csapásmérő felszerelve MiG-31K modifikációként repülnek.

• A MiG-31 repülőgépek zárt adattovábbító rendszerrel, Zaszlon (Заслон, Pajzs) típusú PESA rendszerű lokátorral és R-33 illetve R-37 nagy hatótávolságú rakétáival manapság is potens repülőgépek, azonban nem vadászrepülőgépek elleni légiharcra készültek. 

• Szu-34 frontbombázók a Puskin térnél. A Szu-24 utódtípusa először Szu-27IB majd 32FN néven repült. A papucs alakú orrész, az egymás melletti ülésekkel rendelkező kabin különbözteti meg első látásra a Szu-27-35 vadászbombázó típuscsaládtól.

• A négy Szu-34-es törzs alatti üzemanyag póttartállyal repült. A repülőgépek gyártása 2006-ban kezdődött és viszonylag elnyújtott sorozatgyártással napjainkig 137 darabot építettek. Négy bombázó, köztük a 2. gárdaezred repüli az Orosz Légierőben. 

• A típus harcban próbált, Az orosz hadvezetés Szíriába a Latakiában található Bassel Al-Assad repülőtérre és Khmeimim Air Repülőbázisokra (Хмеймим) telepített a repülőgépekből 4-16 darabot, és onnan jelentős számú csapásmérő bevetést hajtottak végre, általában Szu-35 vadászbombázók fedezete mellett.

• A Nagy Szuhoj vadászbombázó kötelék érkezése a Puskin térről fényképezve. Szu-34, Szu-30SzM, Szu-35Sz, Szu-27SzM típusokból áll az alakzat

• A kötelék a Vörös Tér felett. Napjainkban is a Szu-27 típuscsalád tagjai adják az Orosz Légierő gerincét. Jelenleg is gyártásban vannak az alaptípus utolsó változatai, valamint több modernizációs program részei. A vadászbombázók katonai jelentőségük mellett az orosz katonai repülőgépipar legnagyobb exportsikerei az elmúlt két évtizedben. Eddig 809 darabot gyártottak Oroszországban, de licencben Kína és India is építi a repülőgépeket.

• A repülőgépcsalád hét fő változata: a Szu-27, -30,-33,-34, -35, -37, azonban ezek rengeteg alváltozatban készültek és készülnek. A kínai nem hivatalos licencváltozatai a Shenyang J-11 (歼-11) és a J-15 (歼-15) típusok.

• A repülőgépek harcban próbált típusok, Szu-30, Szu-35 változatok Szíriában is bevetésre kerültek, akárcsak hordozófedélzeti üzemeltetésű Szu-33-as testvéreik.

• A közös bemutató csapatokból összeállt Kubinkai kötelék. A Szu-27P repülőgépek (nagyobbak) a Ruszkij Vityazi (Русские Витязи) az Orosz Vitézek, a kisebb MiG-29 repülőgépekből a Szrizsi (Стрижи) Fecskék bemutató csapat tagjai. 

• A Vitézek és a Fecskék szoros köteléke a híd mellől fényképezve.

• Az infracsapdák vetése (amely a hőkövető rakéták elleni védelmet jelentik a két típuson) minden parádék csúcspontja

• A Kreml tornyával kombináltan remek propagandafotó készíthető ilyenkor.

• A kisebb méretű MiG-29-esek (9.13-as változatok) aljára egy fecske van festve , a nagyobb a Szu-27P-k kék festéssel repülnek.

• A Vitézek lecserélték régebbi 27P változataikat és Szu-30M illetve Szu-35 repülőgépekkel repülnek napjainkban. A Fecskéknek nincs lehetőségük, mert az SzMT-t nem gyártják, a 29M és M2-esekből nem rendelt Oroszország számukra, csak exportra készülnek.

• A légipapádé záróköteléke a Szuhoj Szu-25BM és UB változatok áthúzása az orosz nemzeti zászló színeit húzva.

• A modernizált Szu-25-ösök az amerikai A-10 csatarepülőgépek orosz megfelelői. Nagy vonalakban emlékeztetnek az amerikai tenderen vesztes Northrop YA-9 sárkányszerkezetére. A Szu-25 a Gracs (Грач) vagyis varjú nevet kapta. A NATO kódja: Frogfoot vagyis békaláb. 1320 darabot gyártottak a típusból. Oroszország mellett 27 ország, köztük Bulgária, Fehéroroszország, Ukrajna, Irán, Grúzia, Peru, Észak-Korea és egy sor afrikai állam tartja hadrendben. Csehszlovákia is repülte. 

• Egy újabb propagandafotó..

• A Puskin szobortól készített kép. A Gracs-ok 11 függesztőponttal rendelkeznek, összesen 4,4 tonna fegyverterheléssel repülhetnek.Beépített tűzfegyverük GsH-30-2 Szipunov gépágyú. A függesztmények között a szabadesésű és lézerirányítású bombákon, nem irányított rakétákon kívül H-23, -25, -28, levegő-föld és 9K121 Vikhr páncéltörő rakétákat hordozhat. Önvédelmi fegyvere R-60 illetve R-73 légiharc rakéták. Harcban próbált típus. Afganisztán, Irak-Irán, Csecsen, Szír, Grúz, Abházia, Ukrajnai és a Örmény-Azeri konfliktusokban, háborúkban is részt vettek Szu-25-sök. 

• Az utolsó kötelék repül a Moszkva folyó felett.

• A díszszemle légi része megtekinthető az RT csatorna videó felvételén (forrás:Youtube)

• A Ka-226-os könnyű helikopter, amely a Ka-26 modernizált utódtípusa, a moszkvai rendőrségnél is repül. A helikopter első példánya már 1997-ben a levegőbe emelkedett de sorozatgyártása a XXI. században indult el. Jelenleg is gyártják, napjainkig 269 darabot építettek.
  

• Oroszországon kívül  Indiai és a Szír haderő is repüli. Argentínában és Ukrajnában is használják. A Ka-226T változat Turboméca Arrius 2G1 is rendelhető.