2025. október 1-án négy F-16 vadászbombázó szállt le egy kísérő KC-135 légi utántöltő repülőgép kíséretében a portugáliai Beja repülőbázison.. Az amerikai felségjelzésű repülőgépek, két európai ország, Szlovákia és Bulgária új repülőgépei voltak.

A négy Falconból/Viperből három. A hivatalos név Fighting Falcon, de az F-16-ost az amerikai szleng Vipernek, vagyis viperának hívja.

• Az USAF KC-135 légi utántöltő repülőgépe. 803 darab épült 1955 és 1965 között 14 alváltozatban. Még mindig több száz áll szolgálatban belőlük, 150 körüli az USAF-nál, kicsivel több a Nemzeti gárda egységeinél, Az utód KC-46 Pegazusból mintegy 100 darabot gyártott le Boeing. (forrás: youtube)

A két ország a repülőgépek beszerzésekor erős amerikai nyomásnak voltak kitéve, hogy az európai típusok helyett a Lockheed-Martin már elavulóban lévő F-16 vadászbombázók legmodernebb változataival váltsák le a légierőben rendszeresített szovjet-orosz típusokat.

• Letárolt F-16 vadászbombázók a Boneyard (AMARCK) repülőgép tároló temetőben, az Egyesült Államokban. A 336 darab F-16 közül 149 darab F-16C és 22 darab D típusváltozat, de természetesen nem Block70, hanem régebbi modifikáció. (Forrás: youtube)

Az amerikai repülőgépgyártó a Lockheed-Martin a régi típust már nem a fő gyártósorán Fort Worth-ben (Texas) gyárában építi, mivel az áttért az F-35 gyártására, hanem Greenville-i (Dél-Karolina) épített egy gyártósort (és javítósort) a típus további példányainak létrehozásához. A gyár építési munkái késtek, és óriási probléma a szakképzett munkaerő kérdése, amely nem áll megfelelő számban rendelkezésre a területen, ellentétben a régi gyártósorral. Így a szlovákok és bolgárok egy-három éves késéssel kapják meg a flotta repülőgépeit nagy problémát okozva ezzel a légierő hadrafoghatóságának.

Nézzük kicsit részletesebben:

Szlovákia:

• Szlovák MiG-29ASz a levegőben. 2020-ban kivonásuk után a repülőképes példányok és néhány donor Ukrajnának lett átadva, az Orosz-Ukrán konfliktusban szlovák segélyként.

Szlovákia 2018 decemberében kötött 1,58 milliárd euró értékű szerződést a Lockheed Martinnal 14 darab negyedik generációs Block70-es változat vásárlásáról. A tenderen több európai gyártó is indult és majdnem biztos volt, hogy a SAAB JAS-39C/D Gripenek lesznek a győztesek. Így egy közös cseh-szlovák-magyar Gripen üzemeltetési társulás is lehetett volna EU V4-es és NATO keretek között. Nem ez történt.

• A Szlovák Légierő címere. (forrás: Wikipedia)

A tendert azzal nyerték meg az amerikaiak, hogy az F-16 élettartama, repült órák tekintetében sokkal jobbak, mint az európai típusoké. A 12000 órás szerkezeti üzemidő sokkal több, mint az európai vadászbombázóké.  A JAS-39 Gripeneknél ez az érték körülbelül 6000 üzemóra, ez érték fele az amerikainak.. Ugyanakkor megállapítható, hogy a szlovák és más közép-kelet európai légierők repült óráinak ismeretében a JAS-39 Gripen is legalább 30-40 évig szolgálatban maradhatna. Az amerikai repülőgépek ugyan 90 évig is ezen óraszámmal, de hát akkor is elavulnának már jóval előbb. A hatékonyság, vagyis az üzemeltetési órák tekintetében is, a Gripen volt a nyerő, de 90 évre azonos óraszámmal már az F-16-osnak állt a zászló. Szlovákia tehát 2018-ban kötött szerződést 14 darab F-16-os repülőgép szállítására. Ezek közül 12 az együléses F-16C (Block70) és kettő darab kétszemélyes F-16D(Block70) változat. F-16V gyártására közel 800 millió dollár értékben történik. A teljes szlovák beszerzés értéke 2 éves logisztikai támogatással, fegyverzettel, képzéssel 1,9 milliárd dollár.

• Szlovák 1101-es oldalszámú F-16D.  (forrás: facebook)

Az első két repülőgép 2024. júliusban érkezett meg és a Malacky/Kuchyňa repülőbázis kerültek (46. Krídlo Kuchyna, 1. Bojová letka), de később a Szliácsi (Try Duby) katonai repülőtérről üzemelnek majd. 2025. októberre hat repülőgépből áll már a szlovák flotta. 2024.júliusban a szlovák honvédelmi miniszter bejelentette, hogy már van nyolc kiképzett pilótánk és 34 műszaki szakemberünk. A gépeket fokozatosan fogjuk használni a légtérvédelemben” 

• A 1101-es a levegőben. (forrás: facebook) 

•  A 1001 oldalszámú példány, már szlovák földön Szlovák felségjelzéssel taxizik. (forrás: facebook)

• A 1009-es F-16C még amerikai felségjelzéssel Beja repülőterén. 

• A 1101-es is amerikai felségjelzéssel a Portugál repülőtéren. (forrás: youtube)

1001, 1002, 1003, 1005 és 1007 együléses és 1101 az egyetlen leszállított kétüléses változat oldalszáma. Még messze nincs hadrendben a típus, csak rendszerbe van állítva. A légirendészeti és NATINADS feladatokat a szlovák század „combat ready” státuszának eléréséig – közel három és fél évig - a Lengyel, a Cseh és a Magyar Légierő biztosítja.

Szlovákia minimális mennyiségű fegyverzetet vásárolt a típushoz. 30 darab AIM-120C7 BVR és 100 AIM-9X rövid hatótávolságú légiharc rakétát, valamint 12 darab  AIM-9X Captive Air Training Missiles, 2 darab AIM-120C7 gyakorló rakétát.

Csapásmérésre 224 darab GBU-12 Paveway II lézerirányítású bombakittet (ez van a magyar Gripeneknek is) 20 darab Enhanced Computer Control Groups for Enhanced Paveway II (GBU-49) bombát. 150 darav KMU-572F/B Guidance Kits for Joint Direct Attack Munition (JDAM) 250 kg-os Guided Bomb (GBU-38), 60 darab LAU-129 Guided – Missile Launchers, 36 darab MK-82 vagy BLU-111 gyakorló és 400 darab Mk-82 or BLU-111 bombát. Ezek szabadesésű ejtőlőszerek, ezekre lehetséges a GBU-12 vagy 49-es kitteket felszerelni. A bombafegyverzet valószínűleg többszöröse a magyar rendelkezésre álló bombák számának. A repülőgépekhez sisakcélzókat és hat darab AN/AAQ-33 Sniper lézeres célzó-konténert is vásároltak. Ezek némileg modernebbek, mint hazánk által a Gripenekhez beszerzett 5 darab Litening konténer.

Bulgáriában is kacifántosan alakult az F-16 beszerzése.

2012 decembertől már tárgyalásokat folytatott a Bulgária nyolc vagy kilenc használt vadászgép megvásárlásáról. A versenyzők között voltak a svéd Gripenek, a használt olasz Eurofighter vadászgépek és a használt portugál F-16-osok. Később, 2013. januárban döntésközeli állapot volt. kilenc használt F-16-osra Portugáliától. A pénzügyi helyzet miatti széles körű tiltakozások azonban a Boriszov-kabinet lemondásához vezettek, végül törölték a beszerzést.

• A bolgár Légierő címere. (forrás: wikipedia)

2014 közepén tárgyalások kezdődtek a használt görög F-16-osok vásárlásáról, de az Egyesült Államokkal is tárgyaltak. 2015. júliusban Belga, Holland és Görög használt F-16-osok beszerzéséről ment a huzavona, de a döntést 2015 utánra elhalasztották, mivel nem különítettek el pénzt a vásárlásra. A légvédelem problémájának enyhítette, hogy más NATO-tagok is végeztek bilateriális alapon légtér-rendészeti feladatokat a Bolgár Légierővel. Ekkor csak négy bolgár MiG-29-esnek volt elegendő repülési kapacitása a légtér-rendészet végrehajtásához. Emiatt Rumen Radev, az akkori Bolgár Légierő parancsnoka lemondott. Válaszul a Bolgár Pénzügyminisztérium állítólag a 2016-os költségvetési tervezetben különített el forrásokat új vadászgépek vásárlására.

• A bolgárok még kénytelenek a régi MiG-29 vadászrepülőgépeiket használni békebeli légirendészeti feladatokra, annak ellenére, hogy harcértékük jelentősen elmarad a fekete tenger partjainál repülő orosz vadászbombázókétól.

2016 közepén dolgozták ki, a projektekre mintegy 2,42 milliárd levát (1,24 milliárd eurót) különítettek el. A repülőgépek becsült költsége várhatóan 1,5 milliárd levát tett volna ki, és nyolc repülőgépre vonatkozó szerződést 2016 végére kötötték volna meg. 2016 októberében a beszerzés műszaki előírásait az F-16-os javára módosították. Újabb késedelmek adódtak a választásokig. 2017. márciusig a bolgár védelmi minisztérium három ajánlattal foglalkozott, Svédország Gripenekkel, Olaszország használt Eurofighterekkel, Portugália pedig használt amerikai F-16-osokkal. Egy munkacsoport elkezdte értékelni ezeket az ajánlatokat és arra a következtetésre jutott, hogy a Gripen a preferált választás.

• A szárazföldi csapatok támogatására egy kis létszámú csatarepülő századdal is rendelkezik Bulgária. A fehéroroszok által nagyjavított Szu-25 "Gracs" vagyis varjú csatarepülőgépnek NATO kódja (frogfoot/békaláb).

2017 júniusában Bulgária bejelentette, hogy tárgyalásokat kezd a Gripenről. A beszerzést azonban ismét felfüggesztették, majd új ajánlattételi kört kértek be, amely magában foglalt újonnan épített olasz Eurofightereket és az Egyesült Államokbeli F-16-osokat is. 2018 decemberben a bolgár védelmi minisztérium az Egyesült Államok nyolc F-16V-re vonatkozó ajánlatát választotta a preferált opciónak, becslések szerint 1,8 milliárd leváért (1,05 milliárd dollár). 2019. január 16-án a bolgár parlament jóváhagyta a kormány javaslatát, hogy tárgyalásokat kezdjenek az Egyesült Államokkal F-16V Block 70 repülőgépek vásárlásáról. 2019. májusban azonban a tárgyalások megrekedtek mivel az amerikaiak nem Szlovák árakon, hanem jóval magasabban akarták adni a repülőgépeket. 2019. június 3-án az Egyesült Államok Külügyminisztériuma jóváhagyta nyolc F-16-os esetleges eladását Bulgáriának. A szerződés költségét 1,2 milliárd dollárra becsülték. A megállapodást Rumen Radev bolgár elnök 2019. július 23-án megvétózta, arra hivatkozva, hogy szélesebb körű konszenzust kell találni a megállapodáshoz, és visszaküldte a parlamentnek, de július 26-án a parlament ismét jóváhagyta. A repülőgépek beszerzése 3%-al emelte a költségvetés hiányát Bulgáriában.

• Bulgária felett bilaterális alapon több NATO tagország is résztvesz a légirendészeti feladatokban. Egy amerikai F-16-os és egy bolgár MiG-29.

Hozzá kell tenni azt is, hogy az amerikai fél előre kérte a fizetés a repülőgépekért, ráadásul a megkötése után a Greenwille-i gyár problémái miatt több mint két évvel halasztotta repülőgépek leszállítását.

Szófia továbbra arra számított, a szerződés szerit érkezik meg első nyolc vadászgép. Az 1,2 milliárd dolláros üzletet 2019-ben írták alá, eredetileg 2023-2024-es szállítási határidővel. A szállítási ütemterv azonban továbbra is bizonytalan, részben az amerikai légierő tanker-repülőgépeinek rendelkezésre állása miatt, amelyek a transzatlanti átrepülésekhez szükségesek. Eközben egy második, 1,3 milliárd dolláros megrendelést is leadtak további nyolc repülőgépre, amelyek még később érkeznek.

• A 313-as együléses F-16 Block70-es. (forrás: Anton Balakckiev)

Az első két repülőgép a 301 oldalszámú kétüléses és a 313-es együléses 2025. áprilisi leszállítása után komoly elektronikai problémák adódtak. A probléma megfelelő logisztikai tervezéssel kezelhető lett volna, ám Szófia nem szerzett be elegendő tartalék alkatrészt. Emiatt a bolgár légierőnek várnia kellett, amíg a szükséges cserealkatrészt leszállítják. problémát megoldották, újabb nehézség jelentkezett. Bolgár médiajelentések beszámolója szerint ugyanis nem sokkal később a kétüléses repülőgépen üzemanyag szivárgás jelentkezett. A bolgár technikusok azonosították a hibát az rendszerben, de a javítás olyan kiterjedt munkát igényelt, amely meghaladta a helyi személyzet képességeit. A Lockheed Martinnal folytatott egyeztetések után a gyártó beleegyezett, hogy szakembert küld Bulgáriába a hiba elhárítására. Jelenleg 2025-ban további hat példány leszállítását várják, ebből érkezett meg két példány októberben. Az F-16 repülőgépek a 3.Iztrebitelna Aviacionna Basa (3.IAB) amely Graf Ignatievo néven ismert bázisra települnek.

• A 301-es kétüléses Viper. A minimális pótalkatrész valamint a rutintalan üzemeltetés amerikai gyártási hibákkal együtt nem eredményez gyors szolgálatba állítást a bolgár vadászbombázó századnak. (forrás: Anton Balackiev)

Bulgária, akárcsak a szlovákok minimális légiharc fegyverzettet vásároltak 35 darab AIM-120C7/C8 AMRAAM BVR és 44 darab AIM-9X Block II. közelharc rakétát.

Csapásmérő fegyverzetből 56 darab GBU-39B támadó fegyvert valamint 27 darab JDM és 38 GBU-49 Enhanced Paveway II bombakittet amelyeket az Mk.82 ejtő-lőszerekre lehet erősíteni. Valószínűleg beszereztek Sniper célzókonténereket is, de akárcsak az Mk.82 bombák számáról nincs információ.

• Az első  bolgár F-16. (forrás: wikipedia)

Kérdés, hogy a mai világban az új orosz SzU-30 sorozat, a SzU-35Sz/SzM és Szu-57 valamint a modernizált MiG-31 repülőgépek, ellen, amelyek R-37, és R-77M/P/T BVR rakétaváltozatokat hordozhatnak mennyire effektívek a Grumman AN/APG-83 SABR (AESA) lokátoros F-16-os repülőgépek. Az F-16-os első felszállása 1974-ben történt, sorozatgyártása a következő évben kezdődött. Az Airframe, a repülőgép avionikája, radarkeresztmetszete nem sokat változott. A könnyűvadászként tervezett típus, későbbi C/D változatai egyre nehezebbek lettek, de ez a fegyverrendszerek, ellentevékenység rendszerek, elektronika, a különböző törzs és szárny megerősítések, a függőleges vezérsíkok és a törzs és szárnyak alakjának változásának következménye. A hajtóművek is egyre erősebbek lettek és a AN/APG-66 doppler-impulzus lokátort újabb, korszerűbb radarok váltották, mára már AESA lokátorral lehet rendelni a repülőgépet.A lokátorok esetében nem szabad elfelejteni, hogy az F-16-os és a JAS-39C/D Gripenek orr része kisebb, szűkebb, korlátozottabb, mint a F-15, Rafale, Eurofighter valamint az 5. generációs repülőgépeké. Ennek függvénye, hogy kisebb méretű radartányér építhető be, valamint a lokátorok mérete és tömege is limitáltabb, mint a későbbi típusoké.

A földi légvédelem ellen már a sima bombák, valamint a lézer és GPS irányítású bombák is nehezen használhatóak, hiszen ezeknek a repülőgépeknek ekkor be kell repülni a légvédelem „kill zone” térségébe, márpedig az F-16-os nem alacsony észlelhetőségű repülőgép, tehát nagy veszélyben van a modern légvédelmi rendszerek ellen. Nem véletlenül, sem az ukrán F-16-sok és más repülőgépek, de az orosz repülőgépek sem repülnek olyan térségbe, ahol orosz gyártmányú „dupladigit” légvédelmi komplexumok vannak, vagy nyugati gyártmányú légvédelmi eszközök. Az F-16 előnye volt még a szinte folyamatos upgrade és fejlesztés, amely kisebb-nagyobb modernizációval a negyedik generációban mindig az élvonalban tartotta a típust.

Egy új repülőgépet, különösen ha szegényebb például kelet-közép európai légierő vásárol, akkor annak időtállónak kell lennie, viszont a negyedik generáció felett eljárt az idő, bombahordozónak még kiválóak és ha a ötödik generációs repülőgépek megtisztítják nekik az utat, a légi-földi fenyegetéssel szemben, vagy aszimmetrikus hadviselésű, alacsony intenzitású konfliktus esetén teljes vertikumban bevethetőek. Bulgária és Szlovákia NATO tagként azonban nem ilyenre kell, hogy számítson.

A Csehek más utat járnak. Az 5. generációs F-35A alacsony észlelhetőségű repülőgépeik fölényben vannak és egy ideig lesznek a geopolitikai környezetben lévő potenciális ellenséggel szemben. Ne feledjük, hogy  Oroszország nem rendelkezik nagyobb számú Szu-57 repülőgéppel, más ötödik generációs sorozatgyártás évekig nem várható Oroszországtól, és Kína, amely még amely sorozatban gyártja már az repülőgéptípusokat, nem adott el és későbbiekben sem nagyon várható, hogy Európában értékesíti az ötödik generációs típusait.

• A csehek F-35A-je egyelőre makett formájában. (forrás: facebook)

Magyarország negyedik generációs repülőgépei, amelyek kevésbé effektívebbek, akár légiharc akár csapásmérés szempontjából, mint a most leszállított, és leszállítandó F-16-sok a kivárást választotta. A MS20 modernizációk sokat javítanak a JAS-39C/D Gripen repülőgépek harcértékén, de nagyon hiányzik a korszerű AESA lokátor, amelyből van svéd prototípus, és az új JAS-39E/F változatok pedig az olasz Gallileo modern AESA radarját hordozzák. Az „Erik” már szinte minden olyan képességgel rendelkezik, bár kisebb fegyverzet szortimenttel, mint az F-16 legmodernebb példányai, az airframe, és az elektronikája pedig meghaladja a régebbi Lockheed-Martin típusét. A C/D változatok radarok AESA lokátorra cseréléséről azonban még csak vázlatok, tervek vannak. Amennyiben Ukrajnának is átadnak Griffeket a svédek, azok nem kapják meg ezeket, a saját 60 példány és a magyar repülőgépek miatt pedig nem biztos, hogy megéri a radarok végleges kifejlesztése, sorozatgyártása és beépítése.

A Magyar Légierő repülőgépeinek váltása kitolódhat, az 2035-40-es évekre. Addigra valószínűleg a negyedik generáció már kikopik a gyártásból, csak ötödik esetleg hatodik generációs repülőgépek lesznek elérhetőek. A drón és rakétatechnika fejlődik, így az ember vezette repülőgépek beszerzésénél sok új tényező fog közreműködni a beszerzés kiírásakor.

• Magyar JAS-39C Gripen, a 101. Repülődandár Puma harcászati repülőszázadából.

Szlovákia és Bulgária mindenesetre olyan típust vásárolt meg, amelynek régebbi ráncfelvart változatait a nyugat európai légierő már kivontak, vagy kivonás alatt állnak saját országukban és a harmadik világ felé, valamint az ukránoknak adják, eladják azokat. Az F-16 vadászbombázók manapság is veszélyesek és potens fegyverrendszerek, de ötödik generációs típusok és modern GBAD ellen már nem megfelelőek.