Ahol a német fegyvereket tesztelik - WTD91 Meppen

der-schiessbetrieb-auf-der-wehrtechnischen-dienststelle-wtd-408411.jpg

  • A Német Szövetségi Véderő WTD alakulatai azok különböző tesztelő egységek, amelyek haderő és fegyvernemenként a modernizálásokkal, fejlesztésekkel, új fegyverrendszerekkel, támogatórendszerekkel foglakozik. A WTD91 a (Wehrtechnische Dienststelle für Waffen und Munition 91) Fegyverek és Lőszerek Fegyverzettechnikai Szolgálata Meppenben térségében működik. A WTD91 a fegyverek, lőszerek, optikai felderítő és célzó és tűzvezető rendszerek, valamint páncélos-technikai (páncélvédelmi) rendszerek, berendezések, eszközök technológiai központja.

basa-3k-7-361-37-practice_grounds.jpg

  • Az első világégés előtt és alatt is folyt a lövegek tesztelése a meppeni lőtéren

A Meppen melletti lőtér területét eredetileg a német ágyú és páncélgyártó óráscég a Friedrich Krupp AG 1877-től bérelte ki. Először Hümmlig, Wahn, Meppen települések határolta térségben egy 17x2km-es területet kért Krupp a helyi földtulajdonosoktól 30 éves időtartamra „lődözési bérleti díjért” Az első lövést szeptemberben adták le egy 120mm-es ágyúval. 1878-ban már egy 350mm-es löveget is kipróbáltak, majd nemzetközi összehasonlító lődözés is volt 18 ország 97 tisztje részvételével 1878-ban. A nagyobb hatóágyuk tesztjét több alkalommal II. Vilmos császár is személyesen tekintette meg.

dicke_bertha_big_bertha.jpg

  • A "Dicke Berta" tüzelésre előkészítés közben

Itt tesztelték például a „Dicke Berta – kövér Berta” nevű 420mm-es löveget. A 210mm-es „Párizs ágyú”-t szintén itt próbálták ki. A lőtér területéről mindenhonnan látható volt a 24méter magas víztorony amit 1910-ben építettek. A 1916-ban véletlenül egy gránát robbant a Wahn-i községnél ezért időszerű volt a lőteret megnagyobbítani.

schiessplatz_meppen_vor_1911.jpg

  • A meppeni lőtéren a Német Sikktengeri Flotta csatahajóinak és csatacirkálóinak fő lövegeit is tesztelték.

A lőtéren épületek, tesztelő-helyek és épültek. A lőtér kibővítése Adolf Hitler 1936-os látogatása után felgyorsult. Rastforf és Lathen között újabb területek kerültek a lőtér fennhatósága alá. A lőtér nagysága 1936-ban már 30x6km-es volt, és a második világháború idejére elérte az 50x6km-t.

A lőtér 1944. végéig működött, a világháború végén a kanadai csapatok 1945. április 8-án foglalták el a területet. A háború után a létesítmények nagy részét, lebontották, megsemmisítették vagy polgári célokra használták. 1950-es évek végéig a brit megszállító hatóság mezőgazdasági felhasználást engedélyezett, a brit Királyi Légierő pedig a térség kis részét bombázási helyként használta.

Nyugat-Németország kormánya 1957. júliusban ismét lőtéri hasznosításra jelölt ki a megmaradt létesítményekkel együtt 10 ezer hektár nagyságban területet. A Szövetségi Védelmi és Technológiai Hivatal költözött ide és 1962-ben 91-es számú Technológiai Központ elnevezést kapta.

wtd-91-meppen-wappen.jpg

  • A WTD91 címere az egyik épület falán

A területen fedezéket, nyitott és fedett tüzérségi illetve tüzelő állásokat, lőtéri létesítményeket, meteorológia állomást, tűzkörleteket, anyag-bombázási állványokat, robbantási helyeket, víz alatti robbantási rendszert, célpontokat és mérőműszer rendszereket helyeztek el, építettek ki. A lőtéren helikopter leszállóhelyeket is kialakítottak. 2000-től a WTD91 ISO 9001 minőségbiztosítási szabvánnyal is rendelkezik.

wtd-91-logo.JPG

  • A WTD91 lógója (forrás: Wikipedia)

2009-től a WTD-91 átvette az Anyagok, robbanóanyagok, működő anyagok Hadtudományi Intézetének robbanóanyagokkal kapcsolatos feladatait. Az Airbus Helicopters katonai forgószárnyasai rakétapróbákat is végezhetnek a területen. Utóbbiból 2018. szeptemberben nagy tűzvész is keletkezett, 12 négyzetkilométer térségben lángolt fel a növényzet és 1500 tűzoltó munkája kellett a tűz leküzdéséhez.

180914_moorbrand_wtd91_04.jpg

  • A 2018-as lőtéri tűzvész területe légifényképen (forrás: Wikipedia)

A ballisztika, akusztika, optika és meteorológia területén a WTD-91 rendelkezik a Bundeswehr kizárólagos engedélyével és szakértelmével a fegyverzeti kutatásoknál. A haderő mellett a védelmi ipar is használhatja a lőteret, így például a KMW a Magyar Honvédség által is beszerzett Leopard II harckocsi változatot, valamint a Panzerhaubitze Pzh2000 önjáró páncélozott tarackot itt is tesztelték.

A lőtéren légvédelmi fegyvereket is tesztelnek és több része természet, valamint tájvédelmi terület.

A WTD-91 kísérleti volta miatt ritkán látogatható, de 2018-ban a Bundeswehr Tag rendezvénysorozat részeként egy napra megnyitotta kapuját korlátozott számú érdeklődő előtt.

meppen_wtd91_tdbw_033_ies.jpg

  • A Bundeswehr Tag-ra a lőtérre komoly biztonsági vizsgálatok és a képen látható helyen beszerzendő karszalagban lehetett belépni

A megnyitott terület egy részén a WTD-91 és a többi WTD szervezet is statikus kiállítások keretében bemutatkozott. A statikus bemutatók mellett a lőtéren a Bundeswehr által használt harci-technikai eszközök dinamikus bemutatót és lövészetet tartottak, a levegőben pedig a Heer állományába tartozó UHT Tiger harci helikopter repült demót és a Luftwaffe több repülőgépe is áthúzott a lőtér felett.

meppen_wtd91_tdbw_073_ies.jpg

  • A WTD81 testvéralakulat is kiállítása Meppenben.

dsc_0786.JPG

  • és az általuk bemutatót Recaro sportüléses Wiesel deszantharcjármű átalakítás.. azért mindennek van határa..

A tüzérségi bemutató a LARS 2 (Leichtes Artielliereraketensystem – könnyű tüzérségi rakétarendszer) imitált tűzcsapásával kezdődött. A tűzcsapás egy 110SF rakéta sorozatvetővel végezték, amelyet MAN KAT1 5630 6x6-os 7-tonnás tehergépjárműre telepítettek. A 110SF rakéta sorozatvető 36 darab 110mm-es 2,2 méter hosszú és 35kg-os rakétát hordoz, amelyek szalvója 18 másodperc alatt képes a konténereket elhagyni. A rendszer rakétái DM28 repesz-romboló, DM38 öt darabos AT-2 (DM1233) tankelhárító akna, DM711 aknatelepítő valamint ködképző és gyakorló harci fejjel láthatóak el. A LARS 2 már nincs hadrendben első vonalbeli egységeknél, felváltotta a MARS 2 (MLRS) amerikai gyártású rakéta tüzérségi rendszer.

dsc_1059.JPG

  • A LARS II.(Leichtes Artielliereraketensystem)  könnyű tüzérségi rendszer 110FS rakéta sorozatvetőjének MAN katonai terepjáró gépjármű a hordozója

dsc_3513.JPG

  • A rakéta sorozatvetőknek nagy német hagyománya van, bár hazánkban általában a szovjet/orosz Katyusára gondolnak a laikusok, de a német Nebelwerfer (ködvető) hasonló pusztító rakétatüzérségi csapásra volt képes. 

dsc_3063.JPG

  • A LARS2 méretében, tömegében, pusztítóerőben is elmarad váltótípusa az amerikai MLRS rakéta sorozatvető családtól. A 36 darabos egyenként 25 kg-os rakétakészlet repesz-romboló, aknatelepítő, vagy páncéltörő aknatelepítő fejrésszel is felszerelhető.

dsc_3517.JPG

  • A kék színű rakétatest is jelzi, hogy gyakorló változatú rakétákat indítottak a bemutató lövészeten. A rakétarendszert Németország, Görögország és  Portugália rendszeresítette. Németországban 1969-től 1998-ig állt hadrendben, utána a MARS2 (M-270 MLRS) rakéta sorozatvető rendszer került rendszeresítésre.

A rakéták után kiskaliberű fegyver 7,62mm-es M134D Minigun géppuska lövészet következett, Az állítható 2000-6000 lövés/perc tűzgyorsaságú géppuska német típusjelzése MG6 (Maschinesewert 6). A fegyvert egy Mercedes terepjáróval vitték ki a lövészet helyszínére.

dsc_0798.JPG

  •  A német MG6 (Maschinesewert 6) kivételesen amerikai tervezésű fegyver az M134D Minigun. A géppuskát a bemutató helyszínére a kezelőkkel együtt Mercedes gyártmányú LKW Leicht gl Wolf terepjáró gépjárművel szállították.

dsc_3553.JPG

  • A Minigun működés közben. A fegyver meglepően halk,de tűzgyorsasága kiváló. 

dsc_3559.JPG

  • .. a Minigun célja.. hogy mit semmisített meg, azt viszont pontosan nem volt látható..

A DINGO 2 páncélozott szállítójármű (Allshutz-Transport Fahrzeug ATF DINGO2) FLW 100 távirányítású fegyvertoronnyal mutatott be lövészetet. A toronyba és 7,62mm-es Heckler&Koch 121 (MG5 A1) géppuskát szereltek, de nagyobb kaliberű tűzfegyvereket is képes hordozni. Az FLW-100 fegyverállvány mellett egy LAZ-200 látható hullámsávú kamerával, hőkamerával és lézeres távolságmérővel szerelt szenzortorony is látható volt.

dsc_0804.JPG

  • Az (Allshutz-Transport Fahrzeug ATF DINGO2) páncélozott terepjáró FLW100 távirányítású fegyverállvánnyal.A terepjárót 21 változatban 1064 példányban gyártották eddig. Hatótávolsága 100km. maximális sebessége műúton 90+km/óra Az FLW100 a képen látható 7,62mm-es géppuska helyett nehéz-géppuska, gránátvető, illetve páncéltörő rakéta hordozására is alkalmas. Nagyobb változatát FLW200 típusjelzéssel gyártják.

A géppuskák után komolyabb fegyverek következtek. Az SPz Puma (Puma Gyalogsági Harcjármű) 30mm-es MK-30/2 AMB gépágyújával nyitott tüzet. A gépágyú tűzgyorsasága 200 lövés/perc és  hatásos lőtávolsága eléri a 3km-t. A Puma tornyára szerelt Multifunktionales Selbstschutz-Sytem  (MUSS - önvédelmi rendszer) a moduláris páncélzat mellett nagyban emeli a jármű túlélőképességét. A Magyar Honvédség foglalkozik a gyalogsági harcjármű hadrendbe állításával. A Puma tömege Level C kialakítású legnagyobb védettségel, nehéz gyalogsági harcjárműként, szinte megegyezik egy T-72 súlyával. A honvédség a felállítandó nehézdandárhoz a KMW-s Puma mellett a hasonló feladatkorú Marder2-ből kifejlesztett Rheinmetall Lynx lánctalpas, és a BOXER kerekes harcjárművek közül választja ki a valószínűleg az elavult BTR-80/80A típuscsalád utódját, bár más gyártó országok termékei például a finn Patria is szóba jöhető harcjármű. A kerekes eszközök valószínűleg a közepes, könnyű dandárok fegyverzetébe tartozhatnának.

dsc_1046.JPG

  • A BMP-1-el kezdődött a gyalogsági harcjárművek korszaka. Az SpZ Puma 43 tonnás (LevelC) tömege egyezik egy régebbi harckocsi súlyával. Védettsége is hasonló, kiegészítő páncélzattal is növelhető. Természetesen egy 120mm-es tankágyú nyíllövedékét nem állítja meg.. A három fős személyzet mellett egy 6 fős lövészrajt (tűzcsoportot) képes szállítani.

dsc_3189.JPG

  • A Puma SPz Mk30/2 AMB lövege 30mm-es de wolfram-magos páncéltörő lövedéke harckocsik ellen is hatásos lehet, igaz nem szemből homlokpáncélzat ellen. A tornyán LR-Spike páncéltörő rakétákat is hordozhat, amelyek viszont 4-5 km-n belül minden ellenséges harckocsi megsemmisítésére alkalmasak.

dsc_3160.JPG

  • Az MK30/2 gépágyú tűzgyorsasága 200 lövés/perc hatásos lőtávolság 3000 méter. Érdekes módon a tűzkiváltás során minimális láng sem látszott, éjszakai kicsit más lett volna a helyzet.

dsc_3571.JPG

  • Az SPz Puma céljai statikus vízzel teli műanyag hordók voltak. Nos néhány másodperces tüzelés után a hordókból műanyag cafatok maradtak.. Az SPz Pumából 2020, márciusig 320 darabot gyártottak a Bundeswehr részére.

A lövészeket hordozni képes Puma után a Bundeswehr legerősebb ragadozója a Leopard II következett, ebből pedig egy A6-os példány (Az A7 is már legalább egy századnyi hadrendben áll). Az A7-ből is több alváltozat létezik, a Magyar Honvédség A7+ tankjai eltérnek a Bundeswehr Panzerbatallion-oknál rendszeresítendő A7 vagy éppen a Katari más exportváltozattól. (talán végleges elnevezésük A7HU lesz). Az A7 változatokat régebbi modifikációk átépítése, de új példányokat is gyártanak. A magyar haderő A7+ „Panzerek” új gyártásúak lesznek. A gyártó KMW-nál hivatalos fényképek is készültek a hazánknak átadandó felújított ex Bundeswehr A4-es változatokból, amelyek gyakorló harckocsinak érkeznek. A lényegében a T-72M1 változatokkal egyenértékű harckocsik térségünkben nem számítanak elavultnak, L/55-ös 120mm-es tankágyújukkal és kiváló tűzvezető rendszerükkel harcképes járművek. A harckocsik tartós-bérletként kerülnek Tatára, de végül magyar tulajdonba kerülnek. Az A4-esek is alkalmasak A7-re modernizációra.

dsc_0842.JPG

  • Ha ezt Heinz Guderian látta volna. A Kampfpanzer Leopard2A6 nagysebességű bemutatója. Németország 328 darabot modernizál A7 változatra.

dsc_3222.JPG

  • Az L55/1 120mm-es simacsövű harckocsiágyú a tüzelés közben. Itt már van lánghatás és forró gázvihar.. 

dsc_3242.JPG

  • A személyzet nyelhetett egy kis port a Leo üzemeltetése közben.. (mint látható ketten is kinn napoznak a torony tetején..)

A meppeni Bundeswehr napon az A6-os Kampfpanzer 120mm-es L/55A lövege több lövést adott le a bemutató során.

dsc_3595.JPG

  • Az A6-os változat tornyának elején ék alakú kompozit előtétpáncéllal van felszerelve, jelentősen növelve a védettséget. A júliusban hazánkba szállított 12 darab A4-es változatoknál még ilyen nem lesz felszerelve, de azok is modernizálhatóak akár A7 változatra is. A harckocsiágyú is az alap L55 és nem az L55/1 130 cm-el hosszított csövű löveg lesz. A hosszabb lövegcső a lövedéket nagyobb kezdő sebességgel gyorsítja, amelynek nagyobb lesz a kinetikai átütőképessége, így vastagabb páncél átütésére képes.

A németek az A6-os változatokat is A7-re modernizálják a következő években. Hazánk új gyártású Leo-kat kap, de ezek felszerelése némileg eltér a német Panzerekétől.. 

dsc_3603.JPG

  • A német Kampfpanzer ezekre a célokra nyitott tüzet.

A Leopard után még nagyobb kaliber, a Panzerhaubitze 2000A1 - PzH 2000A1 (páncélos tarackágyú) 155mm-es lövege dördült el. Az L/52 csőhosszú tarack lőtávolsága 30km, de rakéta-póthajtású lőszer esetén 56km is lehet.

dsc_3337.JPG

  • A Panzerhaubitze 2000 (Pzh2000) páncélos tarack hazánk szárazföldi haderejének legnagyobb pusztítóerejű és hatótávolságú rendszer lesz. Több mint 50km-re képes csapást mérni az ellenségre.

dsc_3639.JPG

  • A Pzh2000 képes azonos célra három különböző röppályával indítani lövedékeket, így nehezebben tudják bemérni a löveg helyét a tüzérségi felderítő lokátorok.

dsc_3274.JPG

  • A Páncélos Tarack védettsége nem éri egy egy harckocsiét. A toronypáncélzat elsősorban kézifegyverek és tüzérségi repeszek ellen nyújt védelmet. Az önjáró löveg azonban nem az első vonalban kerül bevetésre. A fegyverrendszer teljeskörű ABV (atom-biológiai-vegyi) védelemmel rendelkezik.

dsc_3295.JPG

  • A harcban próbált típust a gyártón kívül Olaszország,Horvátország, Görögország, Hollandia, Ausztrália után fogja hazánk is rendszeresíteni. Afganisztánban a tálibok Tarin Kowt szörnyetegei, a koalíciós erők az ISAF hosszú karja néven emlegették.

A lánctalpas technika után, kerekes harc és szállítójárművek is bemutatkoztak. A Light Armoured Patrol Vechile (LAPV) ENOK II.6.1 és az utána következő Eagle IV (SAS 4) Gesütze Führungs- und Funktionfarzeuge (GFF) könnyű páncélozott járművek a hazánk által Törökországból beszerzett Nurol Makina gyártmányú Ejder Yalcin és Yörük 4x4-es páncélozott terepjárókkal közös kategóriájú járművek. Vélhetően beszerzési áruk magasabb a török gépekénél. Az Eagle IV-esre (Fernbedienbare Leichte Waffenstation) FLW100 távirányítású fegyvertorony volt felszerelve, amely 7,62mm-es MG3A1 géppuskát hordozott. A török járművekre is hasonló Aselsan gyártmányú SARP típusú fegyverplatformot lehet szerelni, de akár páncéltörő rakétakomplexumot is hordozhatnak.

dsc_0866.JPG

  • A Mercedes Benz cég LAPC ENOK II.6.1 páncélozott járőrautója inkább egy katonai felhasználásra módosított terepjáró, mint tényleges katonai feladatra tervezett jármű. Ez látható például a szélesség-magasság függvényéről emlékezzünk rá mennyivel szélesebb például egy amerikai Humwee. A járművet 2008-tól gyártják, és a németeken kívül például Montenegró és Finnország is rendszeresítette. A járműre Rheinmetall G3 vagy HK GMG 7,62mm-es géppuska szerelhető.Körülbelül 500 darabot készítettek eddig.

dsc_0869.JPG

  • Az Eagle IV (Sas 4) Gesütze Führungs- und Funktionfarzeuge (GFF) láthatóan katonai igényekre tervezett páncélozott gépjármű. Az LFW100 távirányítású fegyverállvánnyal könnyű és nehézgéppuskát, gránátvetőt is hordozhat, de például páncéltörő, vagy könnyű légvédelmi rakétaplatfromnak is megfelelő. A németek a svájci MOWAG-gal közösen fejlesztették. A gyártókon kívül Dánia is rendszeresítette. Amerikai Cummings motor dolgozik benne.

A (Gepanzerte Transport-Kraftfahrzeug (GTK), amelyet inkább Boxer páncélozott harcjárműnek ismerhetünk, egyik esélyese hazánkban a BTR80/80A kerekes utódjának. A kerekes harcjárművek könnyebbek, és rosszabb terepjáró-képességgel rendelkeznek, mint a „hernyótalpas” társaik. Előnyük, az utakon nagyobb sebesség, hatótávolság, nincs szükség a harctérre vitelre (a lánctalpas járműveket, hosszabb távon általában közúton tréler tehergépjárművekkel, illetve vasúton pőrekocsikon szállítják, a lánctalp és az úthálózat megóvása érdekében. A bemutatott Boxer a három fős személyzeten kívül nyolc katonát tud szállítani. A német hadsereg 415 darabot szerzett be a típusból és 2020. július 10-én jelentették be, hogy vezetőt segítő optikai rendszert szereznek be a járműre, hogy a holttereket megszüntessék.

dsc_0880.JPG

  • A Boxer az egyik legjobb kerekes harcjármű választás lenne Honvédségünk számára a BTR80 család utódtípusának. A harcjármű, bár páncélzata némileg gyengébb mint a nehéz Puma vagy Lynx lánctalpasoké, mozgékonysága, hatótávolsága és hálózati hadviselési képességei kiválóak. Fegyverplatformként  is megfelelő, többféle távirányítású toronnyal például a Puma tornyával is felszerelhető. Németország, Hollandia, Litvánia, Ausztrália már rendszerbe állította, az Egyesült Királyság és Algéria pedig a közeljövőben állítja hadrendbe.

A harcjárműre egy FLW200 fegyvertornyot szereltek 12,7mm-es MG-50-1 jelzésű nehézgéppuskával. A fegyver az amerikai M2 géppuska, amelyet a németek is rendszerben tartanak. A Boxerrel rögtönzött harci bemutatót is tartottak egy rajjal (tűzcsoporttal). A fegyverzetük H&K 5,56mm-es G36A2 gépkarabélyok voltak, amelyek 40mm-es AG36A2 gránátvetőkel és RSA-S Reflex Sight lézeres irányzékkel is fel voltak szerelve. Egyik katona 7,62mm-es MG5A2 (H&K121) géppuskát hordozott egy másiknak pedig a gépkarabélyon túl Panzerfaust 3 páncéltörő gránátvetőt is felszereléséhez tartozott. (utóbbinál a honvédség által a közelmúltban beszerzett svéd gyártású Carl Gustav M4 gránátvető modernebb többfunkciós fegyver). A meppeni lőtér tűzoltósága is bemutatkozott az éleslövészet után, és a néhány helyen fellobbanó lángok mellett bemutatóra tervezett fűzfészkeket is rövid idő alatt hatástalanítottak.

dsc_0915.JPG

  • A meppeniek wundermanschft-ja (csodacsapata). A Boxeren szállított tűzcsoport (raj) gépkarabéllyal, könnyűgéppuskával és Panzerfaust III. multifunkciós rakéta gránátvetővel volt felfegyverezve.

dsc_0902.JPG

  • A Heckler&Koch G36A2 gépkarabélyt 1997 óta alkalmazzák a Bundeswehr állományában. 5,56mm-es űrméretű, és a képen látható 30darabos táron kívül 100 darabos Beta C Mag tárral is használható. Elméleti tűzgyorsasága 750 lövés/perc. A gyártó szerint 15ezer lövést is kibír tisztítás nélkül.

dsc_0920.JPG

  • A gépkarabélyon kívül a katona a Panzerfaust 3 többfunkciós gránátvetőt is hordozza. A gránátvetővel repesz-romboló, ködképző, páncéltörő rakétafejjel ellátott tölteteket lehet kilőni. Alkalmazói a gyártón kívül, Ausztria, Belgium, Irak, Olaszország, Japán, Hollandia, Peru, Dél-Korea és Svájc. A fegyver a svéd Carl Gustav gránátvetőcsalád kategóriájába tartozik, amelynek M4 változatát állította hadrendbe honvédségünk.

dsc_0875.JPG

  • A Boxer koncepciója eltér a BTR80-as páncélozott szállító jármű kategoriátol,nehezebb, nagyobb harcértékű, bár ezen a példányon nincs gépágyú. A felderítő, kommunikációs és hálózati alapú hadviselésre is alkalmas rendszerei sokkal fejlettebbek a régi típusú PSzH-nál. Az ajtaja hátulról nyílik a jármű védi a deszantot, ellentétben a BTR80-asok oldalra nyíló ajtajaitól.

A levegőben is zajlott bemutató. A Statikusan kiállított 74+47-es lajstromszámú EC665 UH Tiger harcihelikopter repült a lőtér felett két alkalommal demóprogramot. A Eurocopter (ma már Airbus Helicopters) forgószárnyasa Németországban az Unterstützunghubschrauber vagyis támogató helikopter kategória megnevezést kapta. Ez a UH Tiger változat nem hordoz az orr része alatt tűzfegyvert ellentétben a francia Tigra/Tigre változattal. A németek régebben Gerfaut néven is emlegették. A helikopter nem harci ezredtől, hanem a manchingi WTD-61-től érkezett, amely a repülőeszközök kísérleti alakulata. A helikopter két oldalán lévő szárnycsonkon hordozhat fegyverzetet. A bal oldali belső függesztő ponton egy FN HMP 400 LCC konténerben FN M3P 7,62mm-es géppuska, a külső pilonon egy AIM-92 Stinger hőkövető légiharc rakétakonténer került függesztésre. A másik oldalon egy 70mm-es Hydra nem irányított rakéta indítókonténer és egy másik AIM-92 Stinger légiharc rakéta volt felszerelve. A helikopter orrészében lévő szenzorok mellett a rotoragyon a francia SAGEM által kifejlesztett Osiris szenzortorony került, amely lézertávmérő, célmegjelölőt, valamint több hullámhosszon működő kamerákat és infravörös keresőt is tartalmaz.

dsc_0732.JPG

  • Az UH Tiger (Unterstützungshubschrauber Tiger, többfeladatú tűztámogató helikopter kifejezetten a Bundeswehrnek készült. A többi változattól eltérően nincs beépített tűzfegyvere, helyette géppuska konténert hordozhat. A francia/spanyol HAP/HCP és az Ausztrál ARH változat 30mm-s gépágyút hordoz az orrész alatt.

dsc_0733.JPG

  • Amerikai gyártmányú AIMG-92 Stinger légiharc rakéta a külső pilonon, a belsőn pedig FN3MP 7,62mm-es géppuska FN MHP400LCC konténerben.

dsc_3676.JPG

  • Az UH Tiger PARS 3 LR és HOT páncéltörő rakétákat, 70mm-es Hydra nem irányított rakétákat és Stinger légiharc rakétákat is hordozhat. 

dsc_3692.JPG

  • A Német Haderő eredetileg 80 darabot állított volna a típusból hadrendbe, később ezt a mennyiséget 57 darabra csökkentették.

dsc_3403.JPG

  • A helikopter nem harci ezredtől, hanem a WTD61-es repülő kísérleti egységtől érkezett. A bemutató fegyverzete géppuska konténer és 70mm-es rakétakonténer, valamint légiharc rakéták volt.

A statikus kiállítás egy része jelenleg is üzemben tartott, valamint régebbi a harci és szállítótechnika bemutatója valamint felszerelések, lőszerek, komplexumok kiállítása volt.

A járművek között említendő a Biber hídvető harckocsi, amely két a rajta hordozott két 11 méter hosszú hídelemből képes egy 20 méter áthidalására képes hordozható hadihidat lerakni. A jármű még szolgálatban áll, de a Loepard2 alapú Leguan hídvető harckocsik darabszámának növelésével kivonják a hadrendből.

dsc_0718.JPG

  • A Biber hídvető harckocsi a Leopard I. alvázára épített hadihidat hordozza, amely 20 méter széles árkot, patakot, folyót képes áthidalni. Sajnos a Leopard2A7 majd 70 tonnáját már nem képes hordozni, ezért a KMW kialakította a Brückenlegpanzer Leguan-t amely már a Leo2 alvázára épült hídvető rendszer. Magyarország három darabot vásárol Panzerei mellé.

A hídvető tank mellett állt álló Mittleres Artillerieraketensystem (MARS II) Közepes Tüzérségi Rakétarendszer amely a amerikai MLRS rendszer néven elnevezése. A 230mm-es rakétákat tartalmazó szállító és inditókonténer (Rocket Pod Contatiner RPC) is bemutatásra került. Mellette volt látható a kistestvér a LARS2 (Leichtes Artielliereraketensystem – könnyű tüzérségi rakétarendszer) egyik példánya. A dinamikus bemutatón szereplő harcjárművekből statikus kiállításra is jutott egy-egy példány, de az előző generációs német harckocsi a Leopard 1A5 változata is kiállításra kerül, bár azt már kivonták a hadrendből Németországban.

dsc_1055.JPG

  • A MARS II. az amerikai M-270 MLRS német elnevezése. A többfunkciós tüzérségi rakétarendszert a Lockheed-Martin gyártotta de a német Diehl BGT Defence és a KMW is résztvett a Németországban rendszeresített komplexumok modernizálásában. Az MLRS rakétarendszert mindegy 1300-as darabszámban 2003-ig gyártották. A gyártott rakéták száma elérte a 700ezret. A rakéták hatótávolság a típustól függően változott, a hatótávolsága maximum 100km. Egyik változatát ATAMS rakétákkal a Román haderő is rendszeresítette. Az MLRS-t majd 20 ország tartotta, tartja hadrendben. Németország 252 darabot rendszeresített, amelyeket a német cégekkel korszerűsítettek az európai sztenderd GMLRS változatra.

dsc_1053.JPG

  • A MARS II komplexum rakétatároló konténere. A képen látható konténerekben 6 darab rakétát lehet szállítani és indítani. A német haderő M32 négy darab harckocsi elleni töltetű, AT2 28 darab harckocsiaknát tartalmazó és repesz-romboló fejrészű rakétákat rendszeresített a gyakorlóváltozatokon kívül. A német parlament 2020. júliusban jelentette be,hogy 1818 darab rakétát szereznek be 278 Millió EUR értékben a MARS II. komplexumokhoz.

A kiállított Leopard2 A6-os a német 1. Páncélos hadosztály alá tartozó részben holland 43. gépesített dandár (43 Gemechaniseerde Brigade) tankja volt. A dandárba tartozó 414. Páncélos zászlóalj (Panzerbatallion 414), 4. századában a technika német, a személyi állomány németalföldiekből áll.

dsc_1068.JPG

  • A Német-Holland páncélosdandár Leopard2A6  harckocsija. A hollandok költségcsökkentési alapon kivonták tankjaikat, és csak CV 90 (035NL) gyalogsági harcjármű maradt a láncos harcjárművekből. Azok 22 tonna tömegűek és 40mm-es löveggel felszerelt "minitankok", amelyek a személyzeten kívül 6-7 katonát is tudnak szállítani.

A nagymacska mellett Transportpanzer (TPz) Fusch 1 páncélozott szállítójármű állt. A fegyverzetét tetejére szerelt távirányítású fegyverállványt ponyva borította. A jármű nem az nagy intenzitású harctérre készült, de békefenntartó műveletekre kiválóan alkalmas.

dsc_1072.JPG

  • Az 1979-től rendszeresített 6x6-os Transportpanzer (TPz) páncélozott szállítójárművet csak a Bundeswehr alkalmazza. Hat változatban 1236 darabot gyártottak belőle. Személyzete két fő és 10 katonát tud szállítani. Páncélzata kézifegyverek és tüzérségi repeszek ellen véd. Maximális sebessége műúton 105km/óra, hatótávolsága 800km.

A FENNEK könnyű páncélozott felderítőjármű a holland és német haderőben került rendszeresítése. A gyors páncélgépjármű behúzható kiváló szenzorokkal felszerelt tornya révén akár felderítő, akár tüzérségi megfigyelőjárműként alkalmazható.

dsc_1074.JPG

  • A FENNEK felderítő páncélozott járművet 2003-tól állították rendszerbe a holland, a német és a Katari haderőnél. A KMW és a Dutch Defence Vechile Systems tervezte. Fegyverzete 40mm-es gránátvető és a német változat MG3, a holland M2HB géppuskát hordoz. Maximális sebessége műúton 115km, hatótávolsága 860km. Személyzet három fő.Súlya 10 tonna között felszereltségtől függően. 632 darabos gyártásból a német haderő 248 darabot tart napjainkban is hadrendben.

A szállítójárművek családjába tartozó MAN HX2 öt tonna teherbírású terepjáró tehergépkocsi is felszerelhető a Bundeswehr sztenderd FLW 100 távirányítású fegyverállvánnyal.

dsc_1087.JPG

  • A MAN RMMW HX harcászati tehergépjármű-családot 2007-től gyártják. A Rheinmetall 14060 darabot épített eddig a járműcsaládból egy tucatnyi 4x4 vagy 6x6 változatban. A páncélozott kabin kialakításában és gyártásban a KMW is partner. Maximális sebessége műúton 100 km/óra és 483 km-es hatósugárral rendelkezik. Személyzete a vezetőn kívül 1-2 fő.

A kiállított járművek mellett szárazföldi lőtér révén a „gateguard” járművek természetszerűleg nem repülőeszközök, hanem kivont járművek voltak. Látható volt, egy előszériás Panzerhaubitze PzH2000 páncélozott tarack, egy Leopard 1A5 harckocsi, egy amerikai gyártású M48A2C Patton harckocsi, és egy különleges kísérleti jármű a két brit L7A3 típusú 105mm-es huzagolt csövű ágyúval felszerelt Versuchsträger 1-1 (VT1-1). A kétágyús koncepció szerint, az egyszerre elsütött két lövegből indított lövedékek röppályája előre meghatározott távolságban találkozott és ott átütötte volna az ellenséges cél páncélját. A vadászpáncélost 1974-ben a Maschinenbau Kiel GmbH. fejlesztette ki, de a tesztelés során a koncepció is életképtelennek bizonyult. A főbb problémák között voltak az egyszerre elsütés biztosítása, az ágyuktól beremegő páncéltest miatt a célzási pontatlanság, a nehézkes kezelés és orrnehéz jármű lévén a terepjáró képesség is korlátozott volt. A személyzet három főből állt, a harcjármű tömege 43,5 tonna volt. A járműből hét prototípust készült, ebből kettő maradt meg az utókornak. A másik példány, amely 120mm-es löveggel, némileg más felépítménnyel és eltérő VT1-2 GVT típusjelzéssel készült a koblenzi harckocsi-múzeum megbecsült darabja. A meppeni irányítótorony mellett álló amerikai M110A2 önjáró tarack 1993-ig állt hadrendben. A 203mm-es tarack páncélozott felépítménnyel és lőszertárolóval nem rendelkezett.

dsc_1091.JPG

  • A Panzerhaubitze 2000 korai gyártású változatából egy példány már kivont állapotban a "lőtéri múzeumban" 

dsc_1093.JPG

  • A Leopard1A5 változat az A1-es változat 1980-as években új EMES 18 tűzvezető és éjjellátó berendezéssel ellátott változata volt. A Panzer lézeres távmérőt és infravörös képalkotó berendezést is kapott, sőt tornyát előkészítették 120mm-es harckocsilöveg befogadására is. Utóbbira prototípuson kívül nem került sor. Németország 2437 darab Leopard1-es tartott rendszerben, de ez még a hidegháború kora volt, amikor hatalmas mennyiségű harcjármű állt Európában rendszerben mindkét oldalon.

dsc_1090.JPG

  • A Kampfpanzer M48A2C Patton, amerikai gyártmányú klasszik nehézharkocsi volt, amelyet az újjáalakuló Nyugat-Német hadsereg 650 darabszámban rendszeresített. A tank 1993-ig volt hadrendben, életútja végén a Heimat-Schutzbrigaden (területvédelmi tartalékos) erőknél, komolyabb harcértéket akkor már nem képviselt. Viszonylag erős homogén páncélzattal, 105mm-es M68/T254E2 (brit L7 licencgyártású) löveggel és két 12,7mm-es (50-es) M3-as géppuskával volt felszerelve.Hatótávolsága közel 500km, maximális sebessége műúton 48km volt.

dsc_1095.JPG

  • Oka van, hogy nem a Maschninenbau Kiel GmbH volt a legnagyobb harcjárműtervező gyár Németországban.A nem a legélesebb kés kategória egyik győztese lehetne a Versuchstrager 1-1 (VT1-1) vadászpáncélos, amelynek koncepciója is életképtelen, ennek ellenére részletesen megtervezték majd ebből és a VT-1-2 (GVT04) jelzéssel még 120mm-es ágyús változatából is prototípusokat gyártottak. Az egyébként kiváló brit 105mm-es manuális töltésű és elsütésű tankágyúkal együttes tüzelésre alkalmatlan volt, terepen fejnehéz, kezelése nehézkes és a két löveg miatt lőszerkészlete is kevés volt. Már a tervek alapján is látható volt, hogy életképtelen produkció.

dsc_1097.JPG

  • A 43 tonnás jármű műúton 70, terepen 40km/órás maximális sebességet ért el. A 120mm-es lövegnél már automata töltőgépet alkalmaztak volna, de így sem tudták a lövegeket együttesen elsütni. A tömegközépponttól eltolt lövegek elsütése miatt a járművel pontos lövést nem lehetett leadni. A koncepció szerint az ellenséget ellen cikk-cakk pályán (Wedelfahr) mozgással közelítette volna meg, ahogy a síelők haladnak, nehezítetve az ellenség célzását. A célt beillesztették volna az automata tűzvezető rendszerbe, amely automakusan jelezte volna a kezelőnek az elsütés pillanatát. Nos a gyakorlatban a lőtéri próbákon nem így történt, a prototípusok után a fejlesztéssel leálltak 1974-75-ben.

dsc_0723.JPG

  • A 203mm-es löveggel felszerelt M110A2 tarack maximális lőtávolsága 23km. Nyolc típusú lövedéket tudott kilőni, amiből az M422A és a W79 nukleáris töltetű volt. 1993-ig álltak hadrendben. Vietnám, Yom-Kippur, Öbölháborúk, Irak-Irán háborúban éles bevetéseken is részt vett. Személyzete 13 fő, ezekből két tüzér, két töltő és nyolc fős segédszemélyzet (például harcjárművezető) volt.

Vontatott löveg viszonylag kevés volt kiállítva, az 1970-es években német-olasz fejlesztésű Feldhaubitze 155-1 (FH 155-1) tarackágyút az Bundeswehr 2002-ig tartotta hadrendben.

dsc_1101.JPG

  • A német-olasz fejlesztésű Feldhaubitze 155-1 lövegből 1968-1976 között 932 darabot gyártottak. Kezelőszemélyzete hét főből állt. CH-47 Chinook helikopterrel légiszállítható volt. Saját erőforrással 16km/órás sebességgel lehetett mozgatni vontatójármű nélkül. DM105 típusú lövedéke 11,3 kg-os volt. A löveget felhasználták a Panzerhaubitze 2000 fejlesztése során, gyakorlatilag az önjáró tarackba egyik változatát építik be.

A Rheinmetall Landsysteme GmbH tervezte Geschütztes Fahrzeugsystem (GeFaS) páncélozott moduláris járműrendszer prototípusokig jutott, majd a projektet befejezték, de a két járművön jól látszik, hogy az aknák elleni védelemre kiemelt gondot fordítottak. A mai MRAP elődeinek is lehetne őket tekinteni.

dsc_0770.JPG

  • A Rhenmatell GeFas járműcsaládja előremutató fejlesztés volt, különösen az aknavédelemmel kapcsolatban. A mai MRAP alapjait láthatóak, például a V alakú alváz. 

dsc_0794.JPG

  • A GeFas másik változata katonai színekre festve. A nagyméretű járművek távolról is jól látható célpontnak minősülnek.., talán emiatt a kísérleti fejlesztést leállították.

Statikus kiállításon mutatták be a MSP 2000 optikai megfigyelő berendezést, amely egy „Weibel” doppler-impulzus radart, „Saphir” infravörös kamerát, Phantom v.12.0 nagysebességű kamerát, távmérőt és HS kamerát is tartalmaz.

dsc_0728.JPG

  • A meppeni lőtér irányítótornya, és alatta az MPS2000 megfigyelő berendezés, amelybe lokátort, és különféle spektrumú kamerarendszereket építettek.

Szintén kiállították a Modular, Automatic and Network capable Targeting and Interception System (MANTIS) közel légvédelmi rendszer 35mm-es GDF 020 gépágyúját. A löveg 1000 lövés/perc tűzgyorsasága akár rakétavédelmi célokra is elegendő lehet. A rendszer még csak kísérleti stádiumban van, de valószínűleg Németországon kívül, több országban is rendszeresítik.

img_20180609_120012.jpg

  • A MANTIS légvédelmi rendszert 2011 óta fejleszti Németország. A Rheinmetall 35mm-es gépágyúja még kísérleti stádiumban van, de toronyfegyverzetként az SPz Puma, a Boxer és más harcjárművekhez is integrálják. Statikus változata, a Nächstbereichschutzsystem (NSB-C RAM) tűzfegyvereként kerül majd gyártásba. Érdekesség, hogy 3,3 kg-os Tungsten magos lőszer is kifejlesztésre kerül az automata ágyúhoz

A kiállításon több lövedék, ejtőlőszer (bomba) és rakéta gyakorló változatát is meg lehetett tekinteni.

img_20180609_120256.jpg

  • DM102 irányított páncéltörő rakéták indítótubusa. 

img_20180609_120308.jpg

  • A 155H típusú tarackágyú DM108A2 gyakorló lövedékei.

img_20180609_120600.jpg

  • A 454kg-os (1000 fontos) MK83 szabadesésű bomba gyakorlóváltozat, (bombatest) a stabiliziációs (irányító) vezérsíkok nélkül.Lézerirányítású változata GBU–13 és GBU–16, GPS-irányítású változata a GBU–32 JDAM.

img_20180609_121251.jpg

  • Lőtéri eszközök bemutatója.

Összegezve a nyílt nap átfogó képet adott a Bundeswehrnél jelenleg hadrendben tartott és a közeljövőben rendszeresítendő fegyverrendszereiről, és támogató eszközeiről. A „Bundeswehr Tag” egyben toborzó is volt a német fiatalok felé, fontosságát jelezte, hogy a 2018-as szövetségi kormány hadügyminisztere Ursula Gertrud von der Leyen asszony nyitotta meg és tartott ünnepi beszédet. Leyen asszony azóta már 2019-től az Európa Bizottság elnöke.

ursula_von_der_leyen_presents_her_vision_to_meps_2_portrait_crop.jpg

  • A kép készítésekor még német hadügyminiszter, azóta az Európai Bizottság elnöke Ursula Gertrud von der Leyen

images_1.jpg

  • A WTD91 Alapítványának címere