Románia már az 1990-es évek végén kivonta saját változatát, Szerbia viszont jelenleg is hadrendben tartja közös fejlesztésű transzszonikus csapásmérő és felderítő harcászati repülőgépet a J-22/NJ-22 Orao-t.

Románia és Jugoszlávia kormánya 1971. május 20-án írt alá a YuRom iroda megalakításáról, amelynek célja volt egy közös csapásmérő (bombázó) repülőgép kifejlesztése. A fejlesztés jugoszláv részről a SOKO J-21 Jastreb könnyű fegyverzetű földi támadó és az elaggott még Egyesült Államoktól beszerzett Republic F-84 Thunderjet utódtípusának volt.

A közösen kialakított követelményrendszer könnyű, egyszerű felépítésű saját ipar által gyártott, vagy gyárható füves és sérült kifutópályáról is repülhető nyilazott felsőszárnyas, egy hajtóműves kialakítású repülőgép volt. A projektet román részről Teodor Zanfirescu, mérnök, jugoszláv részről Vidoje Knezevics ezredes vezette.  A repülőgép erőforrásának nem szovjet, hanem brit gázturbina licencgyártását tervezték, de mivel Románia a Varsói Szerződés tagja volt, ezért Nagy-Britannia nem engedélyezte, ezért egy másik régebben már Jugoszlávia számára engedélyezett és a SOKO által már licencben gyártott az hajtóművet a Rolls-Royce Viper-t választották. Ez egy egyszerű, de megbízható gázturbina, amelyet még az 1950-es évek elején terveztek, tolóereje 17kN, amely fele, harmada a 1970-es évek végén tervezett turbinákénak.

• A J-22 vadászbombázó 25001-es prototípusa a Belgrádi Repülési Múzeumban

Először utánégetővel akarták a Viper teljesítményét felturbózni, de a hajtómű áttervezésével komoly problémák adódtak, így ikerhajtóműves típusként tervezték a repülőgépet. A prototípusok és korai szériagyártás is ilyen hajtóművekkel készült, később az 1980-as években a két ország külön-külön elérhető utánégetős gázturbinás változatokat is kifejlesztett. A repülőgép általánosságban egy kelet-európai Jaguár repülőgép lett. A román és jugoszláv változat eltérő volt, Előbbi például két méterrel hosszabb, és ezzel együtt nehezebb volt a déli szomszédunk harci repülőgépénél, amely harci terhelhetőségben, és repülési jellemzőiben is felülmúlta a román változatot. A repülőgép klasszikus tricikli elrendezésű futóművet kapott.

A 25002-es számú jugoszláv prototípus 1974. novemberben szállt fel először a Batajnicai repülőbázisról Vladislav Slavujevics százados berepülőpilótával. A 003-as első kétüléses változat 1977. július 5-én végezte első repülését, de egy évvel később műszaki hiba miatt lezuhant. Az első előszériás repülőgépeket 1978-ban adták a Belgrádi repülőgép-tesztelő szervezetnek. A sorozatgyártás 1992-ig a bosznia-hercegovinai Mosztárban lévő repülőgépgyárban végezték. A gyár a háborúban súlyosan károsodott, a termelést azóta sem folytatták sem Szerbiában, sem Romániában.

• Egy J-22 Orao műszaki előkészítése a Szloboda 2017 bemutatón

1984. november 22-én a 25101 számú repülőgép Marjan Jelen berepülőpilóta a Batajnicai repülőbázis felett zuhanórepülésben átlépte a hangsebességet, első jugoszláv építésű repülőgépként. A J-22 azonban vízszintes repülésben nem képes a Mach1 elérésére.

• Felszállás közben a Kecskeméti betonról a Szerb Légierő J-22 Orao vadászbombázója

A sorozatgyártású J-22 két hajtóműves csapásmérő, közeltámogató és harcászati felderítő repülőgép, másodlagos légiharc képességgel. Az analóg kommunikációs és navigációs berendezések mellett a korai változatok Ferranti ISIS D-282 giroszkóppal épültek, később ezt francia gyártmányú Thompson-CSF VE-120T szemmagasságú kijelzőre (HUD) cserélték. Iskra SO-1 RWR védelmi rendszerrel, három infracsapdaszóró berendezéssel P10-65-13 passzív elektronikai zavaróeszközzel és amerikai Honeywell SGP500 navigációs berendezéssel épült.

Beépített tűzfegyvernek a szovjet tervezésű GS-23L 23mm gépágyút építettek az Oraok-ba.  A repülőgépnek öt megerősített függesztőpontja van, ebből egy a törzs kettő-kettő a szárnyak alatt. Az Orao összesen 2800 kg fegyvert hordozhat, román változata 300kg-al kevesebbet.

• A GS-23 típusjelzésű 23mm-es gépágyú sok szovjet harcászati repülőgép fedélzeti tűzfegyvere. A Szerb repülőgépen licencben gyártott példányai kerültek beépítésre.

• Fordulás közben látható az öt függesztőpont. amely nem sok fegyvervariációra ad lehetőséget

A repülőgép fegyverzetébe szovjet és nyugati tervezésű, gyártású illetve román és jugoszláv fejlesztésű fegyvereket integráltak. Két irányított levegő-föld rakétarendszerrel is felszerelhető, az egyik az amerikai AGM-65 Maverick optikai vezérlésű „B” változata, a másik a szovjet H-23 (AS-7 Kerry) 10km hatótávolságú licencben gyártott Grom-1 rádióirányítású rakéta. Utóbbiból Grom-B néven szerb változat televíziós irányítású változat is készült, valószínűsíthetően a Maverick irányító fejrészének másolásával.

• Az Orao 2.0 projekt demo repülőgépe az integrált, integrálandó fegyverzettel. A bemutatott rakéták mind irányítottak.. (AGM-65, VRVZ-200, M-16D egyes és négyes indítókonténerben.

Szabadesésű bombákból az amerikai Mk.82,83-as változata függeszthető fel. Brit BL755 kazettás bombák és francia BLU-107 Durandal gyorsítórakétás, betonromboló bombák és lézerirányítású bombák egészítik ki a fegyverarzenált. Légiharcra a szovjet gyártmányú, de jugoszláv/szerb nagyjavítási és modernizálási lehetőséggel rendelkező Vympel R-60 (AA-6 Aphid) hőkövető rakéta áll rendelkezésre. A légiharc rakétát két méter hosszú és 12cm széles mérete miatt korlátozott nagyságú és három kg tömegű harci résszel tervezték, több változata létezik. Hatótávolsága körülbelül 8 km. Az R-60KM például merített urántüske fejrésszel készült, amely enyhén sugárzott, ezért például a Magyar Légierőnél a lehető leggyorsabban ellőtték a rendszerváltás után gyakorló lövészeteken. A rakéta többek között a MiG-21 -23, -29, Szu-17/22 és L-39ZA repülőgépeknél is rendszeresítésre került.

• A Szerb légierő J-22 Orao vadászbombázója alacsony áthúzás közben Kecskeméten

Jugoszláv/Szerb változatok:

• IJ-22A Orao 1 - 15 darab előszériás repülőgép, köztük néhány INJ-22A kétüléses változat. Utánégető nélküli 17kN tolóerejű hajtóművekkel, elsősorban harcászati felderítő feladatokra.
• J-22 Orao 1 – együléses vadászbombázók utánégető nélküli Orao/Turbomecanica (Rolls-Royce Bristol Siddeley) Viper Mk 632-41R 17kN tolóerejű hajtóművekkel. Első felszállását 1983. októberben végezték. Román változat típusjelzése IAR-93B Vultur
• J-22B Orao 2 – együléses vadászbombázó Viper Mk-633-41 17,79 kN száraz és utánégetéssel 22,24kN tolóerejű hajtóművekkel, megnövelt fegyverterheléssel, és francia Thompos-CSF HUD-dal. A román IAR-93B változattal azonos. Jugoszláv részről 165 darab készült.
• NJ-22 Orao – kétüléses felderítő és csapásmérő változat. Első felszállására 1986. júniusban került sor. Összesen 35 darab készült.
• J-22 Orao 2.0 projekt. Eddig kettő kétüléses prototípus készült, modernizált avionikával, navigációs eszközökkel és újabb fegyverintegrációkkal.

• A J-22 Orao, szemből és oldalról is a francia-brit SEPECAT Jaguár harcászati csapásmérő repülőgépre hasonlít. A feladatukörük is azonos volt.

A Jugoszláv/Szerb Légierőben 1992-ben 52 darab együléses J-22 és 21 darab kétüléses NJ-22 repülőgép volt. Ez a mennyiség a jugoszláv/szerb háborúk alatt jelentősen redukálódott.

• NJ-22 Orao felderítő, csapásmérő változat egy batajnicai repülőnapon

A Jugoszláv Légierő 82. Repülődandárjának 351. felderítő százada volt az első J-22 Orao repülőgépre átfegyverzett egység. Jugoszlávia 1991-es felbomlásáig a golubovcsi repülőbázis 238. és a 241. vadászbombázó századot szerelték fel J-22 csapásmérő és NJ-22 kiképző repülőgépekkel, valamint nagyjából három századnál részleges típuscserére került sor. A jugoszláv háborúk kezdetén Szlovénia felett J-22 repülőgépek erődemonstrációs repüléseket hajtottak végre, fegyverhasználat nélkül. 1991-be történt az első bevetés horvát célpontok ellen. A háború első évében három darabot lőttek le. 1992-ben, amikor a boszniai háború is kezdetét vette a jugoszláv hadsereg egy kilenc repülőgépes századot átadott a Boszniai Szerb Köztársaságnak. Ezek a Mahocjlani repülőtéren állomásoztak. Ebből a háború végéig egy került veszteséglistára.

2003-ban hét megmaradt repülőgéppel rendelkeztek, ezeket a megalakuló boszniai légierő örökölte. 2008-ban a repülőgépeket már tartós tárolásra tartották és Szerbiával tárgyaltak esetleges átvételükről.

• A batajnicai repülőbázis felett egy NJ-22 Orao bemutató repülésen.

1999-ben a jugoszláv J-22 egységeket is bevetették a koszovói csapatok ellen. 20 bevetést hajtottak végre. 1999. március 25-én a koszovói légvédelem lelőtte Paracsin térségében Zivota Durics alezredes vezette 25104 lajstromszámú repülőgépüket. A földön a NATO Légierők 11 példányt pusztítottak el.

Szerb adatok szerint a veszteségek a következőképpen alakultak:

J-22 25204, 25205, 25174, 25168 és NJ-22 25332, 25333 Ponikve repülőtéren egy hangárban két MiG-21-esel együtt. IJ-22 25709 Moma center (Repülőkísérleti Intézet) J-22 25164, NJ-22 25527 Batajnica Repülőbázis, J-22 25152, 25207 Ladjevci Repülőbázison.

Az Orao típuscsalád változása 1998 - 2003 között:

J-22 vadászbombázó, 1998: 31, 2003: 16 darab

NJ-22 gyakorló/kiképző, 1988: 11, 2003: 7 darab

IJ-22 felderítő, 1988: 8 2003: 8 darab

INJ-22 felderítő gyakorló, 1998: 2 2003 2 darab

•  A 25201-es példány a kecskeméti kitudópályán taxizik a demo repülés után az állóhelyre

2010.júliusban egyes források szerint Szerbia 10 darab J-22 és NJ-22-es üzemeltetett, hadrendben valószínűleg ennél jóval több volt. Az Orao flotta élettartamát körülbelül 24 évre számolta a Flight International, de ellenőrzések szerint állítólag a sárkányszerkezetek olyan jó állapotban vannak, hogy az előrejelzést akár duplázni is lehet, akár újabb 1000 órával. (Ennek ellentmond, hogy a román IAR-93 repülőgépeket strukturális problémák és súlyos meghibásodások miatt vonták ki az 1990-es években, bár a jugoszláv változat anyagminősége és az összeszerelés minősége és minőségellenőrzése is magasan a román változat felett volt.)

• Egy NJ-22 repülés előtti műszaki előkészítése a batajnicai Repülőbázison

2010.június 3-án a Szerb Légierő Slobodan Jocsics százados vezette egyik repülőgépének futóműve meghibásodott. A pilóta egy tóba vezette a repülőgépet, amelyből a becsapódás előtt katapultált.

• A Belgrádi Repülő Múzeum előtt kiállított lilára festett Orao egy Gilette Mach3 reklámban szerepelt Európában (köztük hazánkban is)
   

2013-ban a Szerb Légierő 9 J-22 együléses vadászbombázóval rendelkezett, ezekből három volt utánégetővel felszerelt késői gyártású változat. Hét kétüléses NJ-22 és nyolc INJ-22 kétüléses felderítő változat is hadrendben állt. A Ladjevci repülőbázison amely a fő Orao üzemeltető volt azonban csak három együléses két NJ-22 kétüléses volt ténylegesen repülőképes. A másik üzemeltető a Batajnicai repülőbázis a Technológiai Repülési Központ volt.

• A Szloboda 2017 bemutatón felszálló Orao kötelék Batanicán

A Szerb Köztársaság nem rendelkezik olyan erőforrásokkal, hogy több századnyi negyedik generációs repülőgéppel erősítse meg viszonylag elavult harc repülőgép flottáját. A vadászlégierőt amely MiG-21 és első generációs MiG-29A vadászrepülőgépekből állt, a NATO elleni légiháború komolyan megtizedelte. A maximum légicélt repülhető 21-esek gyakorlatilag fel sem szálltak, a Batajnicai Fekete Lovagok repülőszázad MiG-jeinek többsége pedig légiharcban és a repülőtereken semmisült meg. A háború után csak öt MiG-29-es maradt, ebből is volt kétüléses, amely nem rendelkezett BVR képességgel, lokátorral. A 21-esek kivonása után, orosz és belorusz segítséggel kétszázadnyi MiG-29 került az állományba, de hadrendbe állításuk jelenleg is folyik. A frontvadász 29-es azonban csapásmérésre nagyon korlátozottan alkalmas, viszont dedikált csapásmérő nincs is a piacon, valamint Szerbiának forrása sincs rá.

•  A Szloboda 2017 díszelgő 5 repülőgépes Orao köteléke

• Majd abból három Orao, köztük a szerb díszfestéssel ellátott..

Fentiek miatt és a saját repülőgép ipar támogatására, fenntartására indult el 2016-ban a J-22 Orao 2.0 projekt. Érdekes módon az együléses eddig tényleges csapásmérő repülőgépek korszerűsítése helyett a NJ-22 gyakorló és felderítő változatokat ennek keretében két szakaszban modernizálják. Az első szakaszban modern avionikai és navigációs rendszereket kapnak, köztük Safran Sigma 95 inerciális (tehetetlenségi) navigációs rendszert. Új fedélzeti számítógépet, többfunkciós színes LCD képernyőket építettek a prototípusokba. A kétüléses változatoknál a pilóta mögött helyet a WSO (fegyverkezelő) foglalja el, aki navigátorként is tevékenykedik. Az új fegyverintegrációkkal elképzelések szerint az új Orao 40km hatótávolságú csapásmérő képességet kap.

• Az Orao 2.0 projekt keretében elsősorban az elektronikát modernizálják.Félig digitális műszerfal az NJ-22 első pilótaülésében.. (forrás: Tango Six)

• A hátsó ülés a fegyverkezelő, navigátoré. Mint látható az infrakamera kiváló képet biztosít (Forrás: Tango Six)

• A repülőgép-vezető szemmagasságú kijelzője (HUD) szintén modernebb típusú lesz. (forrás: Tango Six)

A második ütemben az elektronikai eszközök teljes cseréje, digitális pilótafülke szerepel, amelybe új HUD is tartozik.A repülőgépek üzemidejét 40-48 évre kívánják meghosszabbítani.

A NJ-22 Orao repülőgépek modernizálása lehetővé tenné, hogy nagyobb magasságból, és távolságból minden időjárási körülmény valamint nappal és éjjel precíziós csapásmérést lehessen végrehajtani velük. A NJ-22 nem lesz többfeladatos, a gyakorló funkció kikerül a repülőgépből.

• A két szárnypilonra irányított és nem irányított rakéták és bombák függeszhetők. (forrás: Paluda Info)

A batajnicai repülőbázison a Szloboda nevű rendezvényen 2017-ben bemutatták az első prototípust, majd 2019-ben már két repülőgépet állítottak ki. A 2017-ben bemutatott 25507-es Orao Modernizációs Demonstrátor esetében VRVZ-200 rakétát függesztettek fel a baloldali szárnyra, a jobb oldalra pedig egy AGM-65B Maverick optikai irányítású rakétát és egy RADEOM-1 konténert. Ez utóbbi szintén prototípus, egy radarzavaró, egy optikai kamerát és egy lézeres távolságmérőt tartalmazó pod. 2019-ben bemutatott másik repülőgépen az említett fegyverzeten kívül látható volt függesztve négy rakétát indítható konténerben M-16D irányított rakéta. Az M-16D 128mm-es 20kg-os harc fejjel szerelt rakéta, számított hatótávolsága helikopterről körülbelül 30km, repülőgépről 40km. Egyes és négyes indítókonténerben lehet függeszteni a 67kg-os fegyvert.

• A RADEOM-1 felderítő és elektronikai konténer demo példánya (forrás: Paluda info)

• A RADEOM-1 a törzs alatti függesztőponton (forrás: Paluda Info)

• Az Orao 2.0 projekt fegyverintegrációja folytatódik. A belső pilonon AGM-65B Maverick rakéta (Forrás: Tango Six)

2019.novemberben négy NJ-22-est szállítottak a Belgrádi Repülési Múzeumból a Moma Stanojlovics Repülési Intézetbe. A Múzeumban ezeket a repülőgépeket 1996-tól tárolták. A négy repülőgép körülbelül 5-600 repült órát repült a tervezett 3000 órás élettartamából. A 23 évnyi nyitott tárolás, azonban komoly károkat okozhatott a balkáni időjárást figyelembe véve a repülőgépekben. A repülőgépeket optimális esetben bevonhatják a projektbe, így a légierő további öt NJ-22 változatával és az átépítés alatt álló repülőgépekkel, 7-11 modernizált csapásmérő repülőgépre számíthat a Szerb Légierő.

• A Belgrádi Repülő Múzeum külterületén tárolt JN-22 Orao repülőgépeket is bevonják a modernizációs Projektbe. A repülőgépek állapota erősen kétséges..

• A díszfestett J-22 Orao-t remélem még láthatjuk a levegőben..